Egyén és csoport

1. Egyén és csoport Szociálpszichológia Rácz Judit, 2007

2. Evolúció és csoportok Az emberi evolúció során a csoportformálódás hasznosnak bizonyult, mert: • Többségben a biztonság • Könnyebb élelmet találni • Bonyolultabb, nehezebb feladatokat lehet végrehajtani

3. Az egyén átlagosan 5-6 különféle csoport tagja Te milyen csoportokhoz tartozol? Hogyan?

4. Csoport • a minimum taglétszám: 2 • közös cél • interakció • egymás befolyásolása • közös kommunikációs hálózat • kollektív identitás érzéseshared goals • struktúra A csoportok különböző mértékben hordozzák ezeket a jellemzőket

5. Szükségleteink a csoportban • Szeretet: valahová tartozás és kapcsolódás/kapcsolatok • Megbecsülés: elismerés, figyelem, értékelés • Biztonság: ne közösítsenek ki

6. Csoporthoz tartozás előnyei az egyén számára: • Biztonság • Státusz • Önbecsülés • Valahova tartozás (affiliáció) • Támogatás • Hiedelmek megerősítése • Hatalom • Célelérés

7. Hátrányok: • feszültség • személyes “befektetés” • elutasítás • ellentétek, rivalizálás

8. Társadalmi csere elmélet Az egyének ahhoz a csoporthoz csatlakoznak, amelyek a legkisebb költség mellett az egyén által értékelt legnagyobb jutalmat kínálják.

9. Azegyén hatékonysága attól függ, HOGYAN DOLGOZIK AZ EMBER A csapat hatékonysága attól függ, HOGYAN DOLGOZNAK EGYÜTT AZ EMBEREK

10. Csoportidentitás • név, logó, szimbólumok • szokások, rutin, rítusok • megjelenés, fogyasztási szokások • nyelvezet, stílus • történet, dalok, sztorik

11. A csoportkialakulás szakaszai Formálódás – bizonytalanság, puhatolózás, próbálkozások, ismerkedés, célfogalmazás, szabályalkotások Vihar – viták, rivalizálás, feszültségek, különbözőségek összecsapása, klikkesedés, balhé

12. A csoportkialakulás szakaszai Normaképzés – vezető(k) és szabályok elfogadása, konszenzus, szabályok, sztenderdek, szerepek kialakítása, bizalom Teljesítés – nyitottság, segítőkészség, beletörődés, munka, rugalmasság, siker Elválás – izgalom, szomorúság, megkönnyebbülés, értékelés

13. Norma és attitűd Attitűd: az egyén pozitív vagy negatív viszonyulása dolgokhoz, ítéletei, vélekedései Norma: a csoport megítélése arról, mi igaz, mi hamis

14. Csoportnormák A norma a csoport által általánosan elfogadott viselkedések (gondolkodás, érzés, cselekvés) összessége. Norma: „hagyomány”, „közvélemény”, „divat”, „szokás”, „közismert tény” stb.

15. Minden csoport törekszik saját normák kialakítására – működési feltétel! A csoportnorma erősen befolyásolja a tagjai vélekedését. Támpontot ad bizonytalan, infóhiányos helyzetekben (és a legtöbb komplex döntési helyzet infóhiányos!). Megmondja, jelzi, mi a „helyes”.

16. A csoportnorma még a puszta észlelést is befolyásolja! Tényleg azt látom, amit látok, vagy a többieknek van igazuk? (Asch-vonalak kísérlete) A kisebbségben levés szorongást okoz, ezt valahogy fel kell oldani – igazodom vagy kiállok a véleményem mellett.

17. Viszony a normákhoz Konformitás • Személyes konformitás: meggyőződésből igazodom • Nyilvános konformitás: látszólag egyetértek, pedig valójában belül nem fogadom el a normát

18. Konszenzus igénye és elvárása • Úgy gondoljuk, az emberek többsége egyetért velünk („hiszen nyilvánvaló, hogy…”) • Az ellenőrzés igénye – ura vagyunk a helyzetnek, ha egyetértés van • A kapcsolattartás igénye – az egyetértés megerősíti a kapcsolatunkat a többiekkel

19. Referenciacsoport választása • referenciacsoport: akikre hivatkozunk, akikkel hasonlónak akarjuk érezni magunkat • különféle ref.csoportokat választhatunk, témától, céltól, helyzettől függően

20. Befolyásolás a csoportban • Vélemények nagyjából egyenletes eloszlása esetén: középutas megoldás • Ha a többség eleve szélsőséges véleményt képvisel: a végeredmény még szélsőségesebb lesz – ez a csoportpolarizáció

21. Felületes feldolgozásnál – csak az a lényeg, hogy a többiek véleményét elfogadjuk • Módszeres feldolgozásnál – a többiek véleménye és a bizonyítékok is számítanak. A többségnek több érve van, több alkalma a kifejtésre.

22. A valós konszenzus aláásása: ha csak a konszenzus ténye a fontos, nem az elérés módja. Groupthink – kritikátlan egyformaság

23. Mit tehet a kisebbség? • Alternatívát kínál • Módszeres feldolgozást szorgalmaz • Megtalálja az egyensúlyt a többséghez való hasonlóság (= biztonságot nyújt) és a különbözőség (= érdekesség, újdonság) között.

24. „Optimális különbözőség” elmélet: feszültség a „hasonlítani vágyás” és a „különbözni vágyás” között. Személyiségfüggő, helyzetfüggő!

25. Csoportok megőriznek és továbbadnak információkat • Csoportok felhasználják a közös tapasztalatot (??) • A csoportok számára hasznos a szerepek különbözősége és a munka megosztása • Egymást kiegészítő szerepek jobbak, mint ha mindenki ugyanazt csinálja

26. De-individuáció • Személyiség, egyéniség elvesztése a csoportban – a viselkedést csak a csoportnormák szabályozzák • Megbújás, kevésbé etikus viselkedés táptalaja lehet • Egyéni felelősség kérdése a csoportban – az azonosíthatóságtól függ • Antiszociális viselkedés veszélye - de lehet proszociális is • A közjavakkal való bánásmód

27. Egyéb csoportjelenségek • Mások jelenléte – segít vagy gátol? • Potyázás – másokra hagyni a munka nehezét • A potyázás ragályos – de olykor a pozitív példaadás is… • Egyes személyek hatása a csoportra (hangulatra és teljesítményre) – „véleméynformálsó” személyiségek

28. Gondolkodás és döntéshozás csoportban „Groupthink”: • Ha a tagok hasonlóak és összetartóak • Ha el vannak szigetelve • Ha nagy az önbizalmuk • Nyomás a konformitás felé • (látszólagos) egyöntetű vélemény

29. Gondolkodás és döntéshozás csoportban Nagy vita: „okosabb”-e a csoport, mint az egyének? Surowiecki: a csoport mindig jobb döntést hoz, mint a legokosabb tagja. Mit gondolsz?

30. Brainstorming – a kollektív bölcsesség hatékony előhívása és felhasználása - Kreatívabb folyamat-e a brainstorming mint az egyéni gondolkodás, vagy csak kellemesebb?

31. Társas normák mint viselkedésirányítók Miért követünk normákat? • Jutalmak és büntetések • Helyesnek tartjuk őket • Mások is követik • Megoldást kínálnak • Jó csoporttagok akarunk lenni • A csoportból való kivetettség félelmetes(ebb, mint amennyire egyes tagjainak szeretete jó)

32. Normák A viszonosság normája • Szívességet kötelező viszonozni • Ha megtagadtam valamit, máshol engedményt kell tennem Elkötelezettség normája • Ígéretek betartása (még ha ki is derül, hogy hátrányosabb, mint látszott) • Szükség esetén indokokat keresünk, hogy miért kell így cselekednünk (kognitív megerősítés)

33. Az engedelmesség normája – behódolás a hatalomnak Milgram-kísérlet: a „tanár” (kísérleti személy) növekvő erősségű áramütéseket adott a „tanulónak” a rossz válaszokért. Nem kényszerítette más, csak a kísérletvezető felszólítása – és a társas normák. A résztvevő „tanárok” kétharmada megtette – bár nagyon szenvedett közben.

34. Kritikák: a kísérleti személyekre és önbecsülésükre tett hosszú távú negatív hatás. (Kísérlet után felfedés, gondos megbeszélés – állítólag nem haragudtak. De a kísérlet megerősítette tudományos körökben az informált beleegyezés szükségességét.)

35. A tekintély feltétlen tisztelete: • „orvos” telefonon utasítás ad nővérnek gyógyszer (helytelen) alkalmazására • Egy kivételével mindenki engedelmeskedett, pedig szakmailag tudták, hogy ez az alkalmazás káros

36. Miért engedelmeskedünk? - A tekintélyt a csoport adja az illetőnek – legitimitás (fehér köpeny, egyneruha) • A státusból, pozícióból eredő hatalom • A fokozódás csapdája: az elfogadhatótól az elképzelhetetlenig, lépésről lépésre • Az áldozat hibáztatása

37. Lázadás és ellenállás „Ami sok, az sok” – megvédjük vagy helyreállítjuk cselekvési szabadságunkat • „gondoljuk át alaposan” – módszeres foldolgozás • Nagy, szinte elengedhetetlen segítség: támogató koalíció. Többen ellenállni könnyebb. • Személyiségfüggő • Helyzetfüggő – ki figyel, ki tud róla?