Busko.Tibor@uni-nke.hu

1. A települési környezet és védelme II.- a települési környezethez és védelméhez kapcsolódó egyéb feladatok - Busko.Tibor@uni-nke.hu

2. (2) Zöldfelület-gazdálkodás Biológiailag inaktív felület biológiailag aktív (zöld-) felület

3. A települések zöldfelületi rendszere Környezetvédelmi törvény: Zöldfelület-gazdálkodással kapcsolatos feladatoknak és előírásoknak a Települési Környezetvédelmi Programban szerepelniük kell 253/1997. sz. Korm. Rend. Az országos településrendezési és építési követelményekről: 9 §. „A helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben (…) gondoskodni kell a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes zöldfelületi rendszer kialakításáról”

4. A települési zöldfelületek funkciói Használati szerep Ökológiai szerep Vizuális esztétikai szerep

5. Néhány fontosabb fogalom Belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó - kijelölt része (de ritkábban lehet beépítésre nem szánt terület, pl. zöldterület, belterületi erdő is).Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze (de ritkábban lehet a település külterületén is). Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része. Forrás: www.epitesijog.hu

6. A település belterületéhez tartozó zöldfelületek alapvető típusai Korlátlan közhasználatra szánt zöldfelületek Korlátozott közhasználatú zöldfelületek Közhasználat elől elzárt zöldfelületek (egy funkcionális csoportosítás)

7. A település belterületéhez tartozó zöldfelületek alapvető típusai Egyéb sajátos zöldfelületi elemek (egy formális csoportosítás)

8. A település belterületéhez tartozó zöldfelületek alapvető típusai Jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények kertjei Zöldfelületi jellegű intézmények Lakóterületek kertjei Zöldterületek Fasorok Belterületi erdők Egyéb sajátos zöldfelületi elemek (egy formális csoportosítás)

9. A települések zöldfelületi rendszere az OTÉK alapján A települések zöldfelületi rendszere külterületek belterületek A beépítésre szánt területek zöldfelületi rendszere A beépítésre nem szánt területek zöldfelületi rendszere (következő dia) zöldterületek erdők

10. A beépítésre szánt területekre vonatkozó zöldfelületi mutatószámok és normatívák

11. A beépítésre nem szánt területek I.- a zöldterületek - zöldfelületek Zöldterület: település belterületének növényzettel fedett, más területfelhasználási egységhez nem tartozó közhasznú része (= állandóan növényzettel fedett közterület) • közkert, közpark igen • az újabb szabályozás szerint már a • „más területfelhasználási egységhez” sorolt erdők viszont nem

12. A zöldterületekre vonatkozó szabályozás közkertek közparkok • közútról, köztérről közvetlenül megközelíthető legyen • kerekesszékkel és gyermekkocsival megközelíthető • és használható legyen • A zöldterületeken elhelyezhető (max. 2%-os beépítettséggel): • pihenést és a testedzést szolgáló építmény • (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.) • vendéglátó épület • a terület fenntartásához szükséges épület

13. A beépítésre nem szánt területek II.- az erdők - Az erdő rendeltetése szerint védelmi (védett és védő) eü-i, szociális, turisztikai gazdasági oktatási-kutatási Építmény elhelyezése megengedett a legalább 10 ha-os telkeken Építmény elhelyezése tilos Max. 5%-os beépítettség Max. 0,5%-os beépítettség

14. A települési önkormányzatok és a zöldfelület-fenntartás A települési önkormányzat (ill. a járásszékhely jegyzője) mint elsőfokú építésügyi hatóság Zöldterületek, védőerdők fenntartása mint települési önkormányzati feladat OTÉK-ban foglalt követelmények érvényesítése Budapest esete Önkormányzati tulajdon Magán- tulajdon ???

15. (3) A kommunális igazgatáshoz kapcsolódó feladatok (3a) Települési hulladékgazdálkodás (3b) Kéményseprő-ipari közszolgáltatás (3c) A köztemetőhöz kapcsolható feladatok

16. (3a) A települési hulladékgazdálkodás: alapfogalmak Hulladék: amitől a tulajdonos megválik, megválni szándékozik, megválni köteles *A hatályos szabályozás szerint: ha szennyvízelvezető hálózaton/telepen el nem vezetett

17. (3a) A települési hulladékgazdálkodás: alapfogalmak 2012. Évi CLXXXV. tv. A hulladékról • Települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladék • háztartási hulladék: háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint nagydarabos hulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot • Háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló

18. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás 438/2012. (XII. 29.) Korm. Rend. A közszolgáltató által végzett hulladékgazdálkodási tevékenység gazdálkodó szerveknél keletkező, a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék háztartási hulladék közterületi hulladék

19. Közbevetés: a településtisztasági szolgáltatások fogalma 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rend. Köztisztasági szolgáltatások Településtisztasági szolgáltatások Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett olyan szennyvíz, amely emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Közműpótló szerep: elsősorban a csatornázatlan településeken jelentős! 1991. Évi XX. Tv: leeresztő helyének kijelölésével, valamint a közcélú ártalmatlanító telep létesítésével kapcsolatos feladatokat a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselőtestülete látja el

20. A hulladékgazdálkodás tervezése Az állam közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeit az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szervezi Országos Hulladék-gazdálkodási Terv/Megelőzési Program (6 évre) Területi Hulladékgazdálkodási Terv/Megelőzési Program Közszolgáltatói Hulladék-gazdálkodási Terv (legalább 3 évre) Egyeztetés a települési önkormányzattal, jóváhagyja a környezetvédelmi hatóság OHÜ dolgozza ki, készítésükbe az OHÜ többek között a helyi önkormányzatokat is bevonja OHÜ + környezetvédelmi hatóság + helyi önkormányzatok dolgozzák ki, ogy. fogadja el

21. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja főszabály szerint: közbeszerzés Hulladék-gazdálkodási közszolgáltatási Szerződés 2013 júniusától: hulladék-gazdálkodási közszolgáltatási engedélyt, OHÜ minősítést csak többségi köztulajdonú szolgáltató kaphat A közszolgáltató feladatai: Közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvétele, elszállítása, kezelése, hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartása/üzemeltetése

22. Az ingatlantulajdonosra vonatkozó szabályok Ingatlan- tulajdonosok Rendelkezésre állási díj + űrítésidíj: Hatósági ár: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hiavatal + az OHÜ javaslatára a miniszter állapítja meg Jelenleg a 2012-es (még a tel-i ök. képviselő-testületei által meghatározott) befagyasztott árak az érvényesek • a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételek biztosítása a közszolgáltató részére • a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevétele ingatlan területén keletkező települési hulladék gyűjtése, átadása hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj fizetése

23. A közterületek, ingatlanok tisztántartása Ingatlantulajdonosok feladatai Önkormányzati feladatok kereskedelmi egységek speciális helyzete • ingatlan területén / előtt: • járdák • járdák előtti nyílt árkok • tömbtelkek külön tulajdonban • lévő egyes épületeit megközelítő • vagy körüljáró terület • tisztántartása, Közterület szervezett, rendszeres tisztántartása

24. (3b) Kéményseprő-ipari közszolgáltatás Hatósági felügyeletet a tűzvédelmi hatóság látja el 2012. Évi XC. törvény tűzvédelem környezetbarát És gazdaságos tüzeléstechnikák elterjesztése balesetmegelőzési funkció • Ingatlantulajdonos kötelessége: • a közszolgáltatás igénybevétele • (közszolgáltató feladatainak lehetővé tétele, engedelmeskedés a közszolgáltató kötelezéseinek, az ök. képviselőtestülete által meghat. közszolgáltatási díj megfizetése) - Megyeszékhely megyei jogú városi+ Érd + fővárosi ök. kötelező feladata (meghatározott feltételek telj. esetén más ök. is átvállalhatja) - közszolgáltatási szerződés/közszolgáltató feladata: - ellenőrzés - tisztítás - műszaki felülvizsgálat

25. Kitérő: a helyi tűzvédelem 1990. Évi LXV. Törvény: A települési önkormányzatok feladata Hivatásos önkormányzati tűzoltóság (önkormányzati intézmény) Önkéntes tűzoltóság Működési terület (közszolgáltató) Működési terület (közszolgáltató) Illetékességi terület (Tűzvédelmi igazgatási szolgáltató)

26. Kitérő: a helyi tűzvédelem 1996. Évi XXXI. Törvény: Az ún. „hivatásos önkormányzati tűzoltóság” 2012. január 1-jétől már nem létező fogalom Önkormányzati tűzoltóság (köztestület) Hivatásos tűzoltóság (hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve) Önkéntes tűzoltóság (egyesület) ellenőrzi Létesítményi tűzoltóság (gazdálkodó szervezet által létrehozott szervezet)

27. (3c) A köztemetőkkel kapcsolatos feladatok 1999. Évi XLIII. Tv. funkciói Temető: a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak. zöldfelületi kegyeleti közegészségügyi

28. Temető - köztemető az önkormányzat tulajdonában lévő temetők továbbá azok a nem önkormányzati tulajdonban lévő temetők, amelyben az önkormányzat – a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján – a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti. Temetők Egyéb temetők Köztemetők

29. Temető - köztemető az önkormányzat tulajdonában lévő temetők továbbá azok a nem önkormányzati tulajdonban lévő temetők, amelyben az önkormányzat – a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján – a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti. Temetők Kötelezettségek? Egyéb temetők Köztemetők

30. A köztemetőkhöz kapcsolható szolgáltatások Temetkezési szolgáltatások Kegyeleti közszolgáltatások (kötelező!!!) Köztemető, fenntartása, üzemeltetése Egyéb kegyeleti közszolgáltatások „kegyeleti közszolgáltatási díjak” A temetkezéshez kapcsolható piacosítható tevékenységek összessége

31. A köztemető létesítése A köztemető létesítéséhez elengedhetetlen: Szükség esetén ide tartozik még: a) út b) ravatalozó c) a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tároló és hűtő d) boncolóhelyiség-csoport e) a temető bekerítése vagy élősövénnyel való lehatárolása f) vízvételi lehetőség, illemhely g) a temető területének – rendeltetésének és a hely jellegének megfelelő – parkosítása, az utak sorfásítása h) hulladéktároló • köztemető: • bővítése • lezárása • megszüntetése

32. A fenntartás és üzemeltetés kérdései I. a köztemető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartása, szükség szerinti felújítása és gondozása fenntartás Ellenőrző hatóság: a temető fekvése szerinti járási hivatal A köztemető rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb operatív tevékenységek gyűjtőfogalma (pl. nyilvántartó könyvek megőrzése) üzemeltetés

33. A fenntartás és üzemeltetés kérdései II. A fenntartásról/üzemeltetésről a települési önkormányzatnak köteles gondoskodnia De fenntartó/üzemeltető lehet Felekezet Más gazdálkodó szerv Települési önkormányzat jogilag nem tisztázott, ad hoc megoldások Kegyeleti közszolgáltatási szerződés

34. Egyéb kegyeleti közszolgáltatások Leginkább „közérdekű” szolgáltatásformák A temetéssel kapcsolatosak sírhelyek megváltási és újraváltási díja, hűtés, sírásás, belső szállítás, ravatalozó igénybevételének, valamint a szóróparcella igénybevételének díja, temetőfenntartási hozzájárulás Díjaikat az önkormányzat rendeletben állapítja meg

35. A temetkezési szolgáltatások és a települési önkormányzatok A temetés mint önkormányzati feladat: ha az elhunyt temetésére kötelezett nincs vagy nem lelhető fel, a halálozás helye szerint illetékes települési önkormányzat (ill. a fővárosi kerület) polgármestere köteles gondoskodni „közérdekű voltuk” miatt a kereskedelmi vállalkozásokra jellemző szabályok erős kontroll alatt állnak Szolgáltatás engedélyezési, felügyeleti hatósága: a temetkezési szolgáltató székhelye szerinti járási hivatal