Jövőkereső A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak

1. JövőkeresőA Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak Jövőkereső Országos Konferencia Pécs, 2010. október 20. Vida Gábor

2. Jövőkereső, 2009NFFT 2008 – 2011 TartalomA jelenleg nem fenntartható folyamatok és a fenntarthatóság nézőpontjaA világ amelyben élünkA magyar társadalom a világban Válaszok a kérdésekre – de vajon miért nem érnek célba a válaszok?A fenntarthatóságot veszélyeztető tényezők a magyar társadalombanA magyar társadalom legkényesebb kérdéseiMilyen lehet a jövőA jövő – ahogyan a magyar emberek látják saját kilátásaikatA hosszú távú jövőA hajtóerők változtatásának stratégiai irányaMi kell a megoldáshoz?

3. Tudjuk-e,hogy merre halad a világ ? Mindenből több, jobb Válság, összeomlás A GDP a sebességet mutatja – nem az irányt!

4. GLOBÁLIS FENNTARTHATÓSÁGI VÁLSÁG TÁRSADALMI VÁLSÁG GAZDASÁGIVÁLSÁG erkölcs, hit, érték, család, kultúra, oktatás, egészségügy, tudomány, bizalom, együttműködés, foglalkoztatás, népesedés, leszakadás energia, nyersanyag, agrár, élelmezés, pénzügy, hitel, növekedés KÖRNYEZETI VÁLSÁG Klímaváltozás, biodiverzitás- termőtalaj-vesztés, szennyeződés, tájrombolás, erdőirtás, vízhiány, ózon pajzs sérülés

5. GLOBÁLIS FENNTARTHATÓSÁGI VÁLSÁG TÁRSADALMI VÁLSÁG GAZDASÁGIVÁLSÁG erkölcs, hit, érték, család, kultúra, oktatás, egészségügy, tudomány, bizalom, együttműködés, foglalkoztatás, népesedés, leszakadás energia, nyersanyag, agrár, élelmezés, pénzügy, hitel, növekedés KÖRNYEZETI VÁLSÁG Klímaváltozás, biodiverzitás- termőtalaj-vesztés, szennyeződés, tájrombolás, erdőirtás, vízhiány, ózon pajzs sérülés

6. Globális válság Antropogén klímaváltozás, növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, olajcsúcs, növekvő élelmiszer-árak, csökkenő biodiverzitás, járványok, ózonpajzs sérülés, szennyeződés és a Föld ökológiai rendszereinek tönkretétele mind komoly fenyegetés civilizációnkra. Mindez visszavezethető egyetlenegy (bár nagyon is komplex) okra: Nem váltottunk stratégiát az új „megtelt Föld” helyzetre, hanem továbbra is a korlátlan növekedés lehetőségében reménykedünk. (13 tudós cikke a PNAS 2009. febr.24.-i számában)

7. Eladó telkek  M E G T E L T

8. Millennium Ecosystem Assessment2007„Human actions are depleting Earth’s natural capital, putting such strain on the environment that the ability of the planet’s ecosystem to sustain future generations can no longer taken for granted.” (Az emberi tevékenységek kifosztják a Föld természeti tőkéjét, oly terhet róva a környezetre, hogy bolygónk ökológiai rendszerében már kérdésessé válik a jövő generációk fennmaradása.) (Overwiew: Main findings of the Millennium Assessment) Környezeti válság 1360 tudós a világ minden tájáról

9. Lábnyom igényünk összetevői CARBON footprint M.Wackernagel előadásából World Science Forum, Budapest, 2009. november 6.

10. Biokapacitás (Lehetőség) Bioproductive segments 67% Low-Productivity Ocean 22% 4% Biologically Productive Ocean Alig termékeny Terméketlen 78% Termékeny (22%) 18% Biologically Productive Land 11% Deserts, Ice Caps and Barren Land

11. Ökológiai fenntarthatatlanság(2005) 2007 Az emberiség lábnyoma: 2.7 ha/fő (- 0,6) -0,9 Egy emberre jutó biokapacitás 1,8 ha USA polgár lábnyoma: (9.4) 8,0 ha/fő Arab Emirátusé (9,5) 10,6 ha/fő Afgán polgár 0.5 ha/fő Magyarok lábnyoma: (3,5) 3,1 ha/fő Globálisan (17,6) 17,9 milliárd hektár biológiailag produktív terület kellene. Ezzel szemben van (13,4) 11,9 milliárd hektár! Ez már 31%-os túllépés (2005) 50%-os túllépés (2007) Living Planet Report, (2008 okt.) 2010 okt. 13.

12. Az ökológiai lábnyom üzenete „Put it plainly, we have to devise ways of getting as much, and more, from less.” „Magyarán, meg kell találnunk annak módját, hogy ugyanannyit vagy még többet kapjunk a kevesebből.” James P. Leape, Director General WWF International Living Planet Report, 2010. október13

13. Az ország lehetőségéhez képest Singapore Koreai Népk. Qatar Kuwait Japán Thaiföld Bahrain Malaysia Fülöp szigetek Hollandia … 63. Magyarország … 179. Cape Verde A Föld egészében Brazilia USA Kína Indonézia Japán Mexico India Oroszország Ausztrália Peru …. 41.Magyarország …. 171.Antigua & Barbuda Környezetrombolási top 10C.J.A.Bradshaw et al.2010 34.Románia 44.Lengyel .48.Cseh. 97.Ausztria 100.Szlovákia 23.Lengyel. 47.Cseh. 98.Románia 115.Szlovákia 122.Ausztria Erdőirtás, élőhely-rombolás, tengeri halászat, műtrágyázás, vízszennyezés, CO2 kibocsátás, és veszélyeztetett fajok aránya alapján

14. AZ EMBER-KÖRNYEZET KONFLIKTUS „Fejlesztés, hasznosítás” és / vagy a biodiverzitás (természet-közeliség) megőrzése Kuznets görbe optimizmusa Mérések (monitorozás) Globális felmérés: B.Czech 2008 (Conservation Biology 22.1389-1398.) C.J.A.Bradshaw et al. 2010 (PLoS ONE 5(5) Konklúzió: A GDP növelésével a környezet terhelése nő

15. Környezetterhelés „It’s quite striking really – the richer you are, the more damage you do.” „Ez valóban meglepő – minél gazdagabb vagy, annál több kárt okozol.” The University of Adelaide press release, 5.5.2010

16. Malthus nagy tévedése: a gazdasági növekedés mértékének lebecsülésea Föld által elrejtett és elraktározott napenergiával:KőszénKőolajFöldgáz

17. A világ gazdasági teljesítményének megkettőződési évei A.D. 1 hány év alatt? Becsült növekedési ráta (%) 1100 1100 <0,1 1550 450 0,1 1760 210 0,24 1840 80 0,9 1880 40 1,8 1905 25 2,5 1932 27 2,4 1952 20 3,5 1963 11 6,0 1983 20 3,5 1998 15 5,0 KŐSZÉN_____ KŐOLAJ_____ FÖLDGÁZ____ J.Bradford DeLong nyomán (Dept. Of Economics, Berkley, USA)

18. Az utolérhetetlenség (USA-ban) és bárhol Mennyi van Mennyi kéne A GDP motorja S O S E M E L É G !

19. További növekedés? Évi 3%-os gazdasági növekedés mellett a gazdaság teljesítménye 20 évenként megkettőződik. Ha továbbra is megvalósulhatna ez a növekedés 2030-ra 2x, 2050-re 4x, 2070-re 8x, 2090-re 16x több gazdasági produktum (és környezeti terhelés) jönne létre. Lehetséges egy véges Földön az állandó növekedés? - NEM! Hatékonyság növelés? Anyagtalanítás? – Jevon paradox!

20. Bio-physical Cycles Waste Outputs (SINKS) $$$$$$$$$$$$$$$$$$$ Goods and Services $$$$$$$$$$$$$$$$$$$ Firms Economic Cycle Households Factors of Production Natural Inputs (flows of materials & energy from SOURCES and Environmental SERVICES)

21. A világ népessége • Jelenleg (2010.okt.19.) 6,876,074,429 • Évenként + 1,1% 75 636 819 • Napi gyarapodás: 207 224 • Percenként 144

22. Miért kell növekedni? • Növekedés nélkül nincs értelme az életnek . (X.Y.) neves magyar közgazdász) • Erkölcstelen dolog megkérdőjelezni a gazdasági növekedést, amíg milliók éheznek a Földön. (W.Z. neves magyar közgazdász)

23. Éhezők száma Eközben a GWP ötszörösére(!!!) nőtt!

25. Az emberiség sikerének titka az utolsó két évszázadban a véges mennyiségű fosszilis energiakészletek használata! A VILÁG ENERGIA-FELHASZNÁLÁSA 2008-ban (%) • Olaj 37,3 • Szén 25,3 nem megújuló 91,6 % • Gáz 23,3 • Nukleáris 5,7 • Biomassza (fa) 3,8 • Vízierő 3,2 • Napkollektor 0,5 megújuló 8,4% • Szélturbina 0,3 • Geotermikus 0,2 • Bio-üzemanyag 0,2 • Napelemes 0,04(0,2 % a kerekítésnél elveszett) 86 % fosszilis energia

26. Az olajkutak energia-nyereségének csökkenése (US)

27. A VILÁG NYERSOLAJ-TERMELÉSE Most

28. Energy and Economy Diagram [C. Hall] EROEI

31. Az utolsó 30 év hőmérsékleti eltérése (szatellit mérések alapján) Vörös + Kék -

33. J.Hansen et al. 2010

34. Jól-lét és GNP

35. Világgazdaság növekedési kényszer nélkül

36. A kamatozó pénz „A fenntarthatóság szemszögéből vizsgálódó alternatív megközelítések szerint (Gesell, Creutz) a környezeti és társadalmi konfliktusokat okozó állandó növekedési kényszer hajtóereje a pénz intézményrendszere. A kamat miatt a munkával szerzett jövedelmek folyamatosan átrétegeződnek a tőketulajdonosok felé. A szegények – tőke hiányában – képtelenek a kamatterheiket és az inflációt kamatnyereséggel ellensúlyozni. Ezért a gazdagok gazdagodnak, a szegények szegényednek. A kamatterhek ellensúlyozása miatt mind az eladósodott állam, mind a munkával jövedelmet keresők növekedésre kényszerülnek, a tőketulajdonos pedig tőkéjének gyarapítása miatt érdekelt a növekedésben. A kamatos kamat a pénzvagyon olyan exponenciális növekedését hívja életre, amelynek nem lehet természeti erőforrás-fedezete egy véges világban.” NFFT Jövőkereső 23-24 oldal

37. A pénzvilág abszurditásai • 2009 nyarára a világpiacon forgalomban levő u.n. „derivatívák” összege meghaladta a quadrillió (1015) dollárt. • 2010 májusában az USA adóssága 13,1 x 1012 dollár volt. Ha ezt az összeget az USA állampolgárainak most kellene visszafizetni ez fejenként 44 ezer dollárt (közel 10 millió Ft) jelentene Messzi nincs a Földön ennyi vásárolható érték (a kötvényeket, ígérvényeket leszámítva!) Ha ezt az összeget a Föld összes lakósának egyformán szétosztanánk, mindenkinek 140 ezer dollár azaz kb. 30 millió forint jutna. Ilyen gazdag az emberiség?

38. Ez van… legversenyképesebb • Anyagiasság • Individualizmus, önzés • Versengés • Pénzimádat • Mohóság • irigység

39. Az emberiség túléléséhez valódi paradigma váltásra van szükség • Értékrendben • Gazdálkodásban Lásd: David Korten: GYILKOS VAGY HUMÁNUS GAZDASÁG (Agenda for a new economy – From fantom wealth to real wealth) 2009

40. Miként Jónás a ninivei piacon … (Koppenhágai klímacsúcs) Köszönöm a figyelmet! „Így szólott Jónás, s szeme vérbeforgott,kimarjult arcán verítéke csorgott,de az árusok csak tovább nevettek,alkudtak, csaltak, pöröltek vagy ettek, s Jónás elszelelt búsan és riadtanaz áporodott olaj- s dinnyeszagban.” Babits: Jónás könyve

41. Common Cause The Case for Working with our Cultural Values September 2010 COIN CPRE Friends of the Earth Oxfam WWF David Norman

42. Racionális (cost-benefit) Értékrend, identitás (megfelel, eltérő) ELFOGADÁS vagy ELUTASÍTÁS TÉNYEK (INFORMÁCIÓK)

43. Külső (extrinsic) Mások milyennek tartanak Fontos a státusz, előremenetel,anyagi siker, hírnév, kinézés Belső (intrinsic) Magamat milyennek fogadom el Fontosak a kapcsolatok, barátok, család, közösség, belső béke Az értékrend összetevői 70 ország (eltérő kultúrával) elemzéséből kiderült az értékek clusterben együtt mozognak. Pl. Az anyagi sikert preferálók egyben kevesebb együttérzést, kisebb környezeti és szociális érzékenységet és emberi jog elfogadást mutattak, míg a társadalmi hierarchiának fontos szerepet tulajdonítanak (külső értékek). Az önmagukat elfogadók több együttérzést mutatnak, érzékenyek az emberi jogokra és a társadalmi igazságosságra és a környezeti problémákra. Az értékrend nem velünk született tulajdonság. Azt a társadalmi környezet alakítja!

44. Igazolt példa az értékrend változtatására (UK) A Thatcher, a Blair és a Brown kormányok alatt különösen favorizált versenyszellemmel, a piaci és pénzügyi sikerek előtérbe helyezésével - megbízható tudományos felmérések alapján - jelentősen csökkent a közvéleményben a szociális törekvések támogatottsága. Ezt tovább fokozta a media által ünnepelt „legek” sora. (100 leggazdagabb,legsikeresebb, legszebb, legjobb, stb.) és az anyagi fogyasztás reklámozása. A reklámipar tudatosan és elismerten értékrendünk manipulálására törekszik, jelentős sikerrel!

45. A nagy céltévesztés A cél a gazdasági növekedés, ehhez eszköz a „humán erőforrás”. Mérce a GDP (Gross Domestic Product) Az ember a fogyasztás (consumption) eszköze. Ő a fogyasztó (consumer). Fogyasztói társadalom..

46. A nagy céltévesztés A cél a gazdasági növekedés, ehhez eszköz a „humán erőforrás”. Mérce a GDP (Gross Domestic Product) A cél egy fenntartható és kívánatos jelen és jövő az egész emberiség számára. Ehhez eszköz a gazdaság. Mérce a GNH (Gross National Happiness)

47. Köszönöm a figyelmet!

48. Összefoglalás 8 pontban 1. - Az olcsó fosszilis energiával az emberiség létszáma 300 év alatt tízszeresére nőtt, s várhatóan meghaladja majd a 8 milliárdot. 2. - Erre az olcsó energiára alapozva jött létre a mai fogyasztói társadalom, az ipari és a mezőgazdasági termelés, a globalizált szabad kereskedelem, és az egész modern civilizációnk. 3. - Az emberiség további (állandó) növekedésre és fejlődésre rendezkedett be. Legtöbben úgy vélik, hogy a tudomány és a technika majd minden problémát megold. 4. - A fosszilis energiaforrások végesek, fogyásukkal drágulnak. A készletek hozzáférése egyre nehezebb. Ugyanez igaz a nukleáris hasadóanyagokra, és sok más nyersanyagra is.

49. 5. - Az átállás a megújuló energiaforrásokra jelentős infrastruktúrát sok időt (>20 év), anyagot és energiát igényel. 6. - Ha ez nem sikerül időben, civilizációnk az energia csökkenésével összeomlik. 7-8 milliárd embert még élelmezni sem tudunk gépek és vegyszerek nélkül. Nem tudjuk, hogy mennyi időnk van. 7. - A nagy átváltást nehezítik a klímaváltozással járó nehézségek, az ökológiai rendszerek romló szolgáltatásai, az édesvíz készletek és a termőtalaj fogyása, s az óriási jóléti különbségekből adódó feszültségek. 8. - Önző, önérdek érvényesítő, profitéhes, kompetitív világunkban háttérbe szorul az együttműködés, a közös ügy és a hosszabb távú gondolkodás.