Az ország 2 majd 3 részre szakadása

1. Az ország 2 majd 3 részre szakadása A Mohács utáni Magyar Királyság

2. A mohácsi katasztrófa okai • Nemzetközi támogatás hiánya • Katolikus egyház problémái (reformáció*) • Nemzeti összefogás hiánya • Gyenge központi-királyi hatalom • Egymásnak feszülő-széthúzó bárói érdekek • Elavult hadseregszerkezet, gyenge végvárak • Erős oszmán birodalom, erőteljes terjeszkedés 1521 Nándorfehérvár (Belgrád) elvesztése • Feudális keretek erősek (Werbőczy Hármaskönyv)

3. A mohácsi csata1526. augusztus 29. • II. Lajos király meghal† • Brodarics István – szerémi püspök • Tomori Pál – kalocsai érsek • Szapolyai István – erdélyi vajda • Báthory István – nádor • Perényi Péter

4. A végvári vonal összeomlása és I. Szulejmán 1526-os hadjárata

5. A mohácsi csata török miniatúrán

6. Szulejmán koronát ad át Szapolyai Jánosnak a mohácsi síkon (1529)

7. A mohácsi tömegsír és kopjatemető

8. Mohács után 1526-1541 • A török ősz végére kivonul az országból Szapolyai: köznemesi támogatás (rákosi végzés) ↕ H.Ferdinánd: főnemesi támogatás (házassági szerz.) » kettős királyválasztás /2király/ - belső harcok 1529 a török ismét az országban»2 részre szakadás 1538 váradi béke (Ferdinánd – Szapolyai) • Szapolyai halála után a korona Ferdinándra száll • Még akkor is ha Szapolyainak fia születik 1540 Szapolyai †,de fia születik, János Zsigmond, akit a török elismer – Fráter György megkoronázza- II.János

9. Magyarország 1526 és 1540 között

10. 1541 az ország 3 részre szakadása • 1540 Ferdinánd harca a trónért – török jön 1541 augusztus 29. Buda török elfoglalása »az ország 3 részre szakadás • A Királyi Magyarország (Pozsony) → Habsburg befolyás – Ferdinánd 2. Az Erdélyi Fejedelemség (Gyulafehérvár) → török függés - János Zsigmond 3. A Török Hódoltság (Buda) → török irányítás, adózás, stb.

11. A magyar vezető réteg választási lehetőségei a XVI. század első felében

12. Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása

13. Az önálló Erdélyi Fejedelemség • Erdély és a Partium »török hűbéres állam • Évi meghatározott adót fizet a töröknek • Fejedelmet csak a török szultán engedélyével választhatnak. • Nem folytathatnak önálló külpolitikát • A belpolitika viszont teljesen önálló • elsőrendű szerep: védelmi feladatok → had- és pénzügy • a fejedelmi hatalom túlsúlya lesz jellemző • lakossága : magyar, székely, német (szász), román • a magyar vármegyék, a székely és szász székek alkották politikailag a „három nemzet”-et • a rendiség viszonylag gyenge volt

14. Az Erdélyi Fejedelemség államszervezete

15. Erdély a XVII. század első felében

16. Erdély rendi, etnikai és felekezeti viszonyai

17. A hódoltság területe

18. A hódoltsági terület( Duna-Tisza köze, a Dunántúl dél-keleti része ) • a török birodalom legészakibb tartománya • katonai alapon rendezték be : • közigazgatási egységek : o vilajetek - élükön a pasa - a budai pasa a szultán helytartója is o szandzsák - élükön a bég • fontos hivatalok :defterdár, mufti, kádi • a meghódított föld a szultáné

19. A jobbágyság terhei a hódoltságban

20. A falvak pusztulása Magyarországon

21. A királyi Magyarország • nyugati és északi országrészek (Felvidék-Délvidék) • védelmét 6 főkapitány (100 végvár - 15-20 ezer katona) • a politikai és igazgatási rendszer átalakul »új központi hivatalok: a helytartóság a közigaz-gatást szervezte + megalakultak a kormányszékek • az udvar az országon kívülre kerül (Bécs) • a magyar rendiség intézménye megmaradt (gyenge) de az országgyűlés elvesztette jelentőségét • gazdaság : megnő a majorság szerepe

22. A királyi Magyarország államszervezete

23. Becslések a népességszám alakulására

24. Népesedési és etnikai változások a XVI-XVII. században

25. A háztartásokra eső gabonatermelés és a gabonafélék ára

26. I. Lipót intézkedései és társadalmi hatásuk

27. A Wesselényi-féle összeesküvés ellentmondásai

28. A magyarországi határőrvidék a török háborúk után