ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK II. rész ÁLTALÁNOS ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK

1. Közigazgatási szakvizsga ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEKII. részÁLTALÁNOS ÁLLAMHÁZTARTÁSIISMERETEK

2. 1. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZGAZDASÁGI SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE

3. CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő • ismerje meg az államháztartásnak a nemzet-gazdaságban betöltött helyét és szerepét, valamint • ismerje meg az államháztartás és az azt befolyásoló főbb makrogazdasági tényezők közötti összefüggéseket.

4. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYE, SZEREPE A NEMZETGAZDASÁGBAN I. Nemzetgazdaság: Egy ország gazdasági szereplőinek (gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek, állam) összessége, valamint a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere. Államháztartás(közgazdasági értelemben): A nemzetgazdaság része, közfeladatokat ellátó és finanszírozó gazdálkodási rendszer Az állami közfeladatok ellátásának modellje: Hosszú távú, kötelező feladatok = részleges kormányzati mozgástér (nem a feladatellátás, csupán a mérték tekintetében) rövidtávú, szabadon választott speciális feladatok = teljes kormányzati mozgástér (mind a feladatellátás, mind a mérték tekintetében)

5. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYE, SZEREPE A NEMZETGAZDASÁGBAN2. Az állam különleges nemzetgazdasági szereplő: • a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és gazdaságos ellátására törekszik (célja nem a jövedelemmaximalizálás) • közpénzekből gazdálkodik (elsősorban más szereplőktől elvont jövedelem) – az államháztartási gazdálkodás szigorú törvényi szabályozása • súlya jelentős (a megtermelt jövedelem mintegy 40-45 %-át összpontosítja) • közhatalmi helyzetéből képes befolyásolni a gazdaságot (szabályozás, jövedelemelvonás - újraelosztás, monetáris politika) A jövedelemtulajdonosok zárt rendszere A jövedelemtulajdonosok(állam, helyi önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek, természetes személyek, külföldi hitelezők) elmozdulni csak egymás kárára tudnak. Az állam újraelosztó szerepe - gazdaságpolitikai preferenciák

6. Állami beavatkozások (Intervenciók) Általános beavatkozások Elvben minden gazdasági ágat és lakossági csoportot érintenek Speciális beavatkozások Bizonyos régiók, gazdasági ágak vagy lakossági csoportok érdekében szükséges EU kötele-zettségek teljesítése Általános országos érdekek védelme Jogi keret-rendszer felállítása Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége Gazdasági ágak Lakossági csoportok Pl. családtámo-gatások rendszere, egyetemi hallgatók kedvezmé-nye, nyugdíjasok Pl. befizeté-sek az EU költség- vetésbe Pl. háború- vagy válság-megelőzés, közbizton-ság, rend-védelem Pl. mezőgaz-daság, infrastruktúra, idegen-forgalom Pl. alkotmá-nyozás, jogi intézmény-rendszer működtetése Pl. az államháztartás egésze, alrendszerek, bevételek, kiadások

7. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁST BEFOLYÁSOLÓMAKROGAZDASÁGI TÉNYEZŐK • Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói) • Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika) • Folyó fizetési mérleg (külgazdasági egyensúly tényezői) • Az államháztartás állapotát jellemző tényezők: • 4. Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás, egyenleg (egyenlegszámítási módszerek) • 5. Államháztartási hiány (negatív egyenleg; EMU: GDP max. 3%-a  ESA’95 szerint számolva!) • 6.Államadósság (felhalmozott tartozás; EMU: GDP max. 60%-a  ESA’95 szerint számolva!)

8. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS A makro-jövedelem számbavételének mutatói: • GDP- bruttó hazai termék (az ország területén előállított javak és szolgáltatások értéke) • GNP-bruttó nemzeti termék (a nemzeti tulajdonú cégek által előállított javak és szolgáltatások értéke) • NDP- nettó hazai termék (GDP – amortizáció) • NNP- nettó nemzeti termék (GNP – amortizáció) • GNI - bruttó nemzeti jövedelem (GNP + egyéb külf.- ről szárm. jöv.) • NNI - nettó nemzeti jövedelem (NNP + egyéb külf.- ről szárm. jöv.) A gazdasági növekedés mérése: a GDP változatlan áron számított értékének viszonyítása az előző időszak GDP értékéhez (Mo. 2003 2,9 %, 2004 közel 4%, EU átlag kb.1 %) Területegységek fejlettségének mérése: egy főre jutó GDP(a magyar átlag az EU átlag kb.61 %-a)

9. A bruttó hazai termék (GDP) alakulása 1994-2003 18 500 20 000 16 980 18 000 14 850 16 000 13 151 14 000 11 486 12 000 10 088 8 541 10 000 milliárd forint 6 894 8 000 5 562 6 000 4 365 4 000 2 000 0 1994 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003.

10. Fogyasztói árindex alakulása 1994-2003. 30,0 28,2 25,0 23,6 20,0 18,3 18,8 évi átlag 14,3 15,0 10,0 9,8 9,2 10,0 5,3 4,7 5,0 0,0 1994 1995 1997 1999 1996 1998 2000 2001 2002 2003

11. A fizetési mérleg alapszerkezete Áruexport Áruimport Kereskedelmi mérleg Teljesítmény- mérleg Jövedelem- mérleg Szolgáltatás export Szolgáltatás import Szolgáltatás- mérleg Folyó fizetési mérleg Fogadott pénzeszközök Nyújtott pénzeszközök Pénzügyi műveletek egyenlege A lekötöttségek növekedése A követelések csökkenése A lekötöttségek csökkenése A követelések növekedése Tőkeforgalmi mérleg Finanszírozási egyenleg Összesen Összesen FIZETÉSI MÉRLEG

12. A folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása (1995-2003) 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 0 -0,5 -1 -0,8 -1,5 -1,2 -1,4 -1,6 -2 -1,9 -2 -2 milliárd euró -2,5 -3 -2,8 -3,5 -4 -4,5 -4,6 -5

13. A jövedelem-elvonás és az újraelosztás alakulása (1999-2003) 55 53 53,0 50,1 49,2 51 49,7 50,0 49 47,0 47 45,2 45,0 45,4 GDP arányában (%) 45 43,5 43,2 43,6 41,7 43,3 43 41 39 37 35 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003. újraelosztás jövedelem-elvonás

14. Az államháztartás elsődleges egyenlegének és GFS egyenlegének alakulása a GDP %-ban (1994-2003) 6 4,4 3,1 4 2,7 1,6 1,5 2 0,1 0 -0,2 -2 -2 százalék -2,7 -4 -3,2 -3,7 -3,7 -4,7 -4,7 -6 -5,6 -5,9 -6,6 -8 -6,7 -8,4 -10 -9,5 -12 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Elsődleges egyenleg GFS egyenleg priv. bev. nélkül

15. A központi költségvetés adósságállományának alakulása a GDP %-ban (1994-2003) 85,9 85,1 90,0 80,0 74,1 70,0 62,9 61,2 60,4 54,3 59,0 56,0 százalékban 60,0 51,9 50,0 40,0 30,0 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003.

16. ÖSSZEFOGLALÁS • Az állam szerepe a nemzetgazdaságban • A jövedelemtulajdonosok zárt köre, gazdaságpolitikai preferenciák • Az államháztartást befolyásoló főbb makrogazdasági tényezők

17. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Jellemezze az államháztartás helyét és szerepét a nemzetgazdaságban! 2. Melyek az államháztartást befolyásoló fontosabb makrogazdasági tényezők? Röviden jellemezze az egyes tényezőket!

18. 2. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE, FUNKCIÓI ÉS ALAPELVEI

19. CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő • sajátítsa el az államháztartás definícióját, • ismerje meg a magyar államháztartási rendszer felépítését, • ismerje meg az államháztartás funkcióit, funkcióváltásait, • ismerje meg az államháztartás körében érvényre jutó fontosabb alapelveket.

20. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS JOGI FOGALMA • „Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere.” (ÁHT) • FELADATMEGKÖZELÍTÉSBEN: a társadalmi-gazdasági életben való állami/helyi önkormányzati szerepvállalás gazdálkodási-pénzügyi oldala • SZERVEZETI MEGKÖZELÍTÉSBEN:a közhatalmi szervek és a hozzájuk tartozó köz-intézmények gazdálkodási-pénzügyi rendszere

21. Pénzügyi Vállalkozások vállalkozások magán / közcélú közcélú / magán Államháztartás - központi költségvetés - társadalombiztosítás - elkülönített állami pénzalapok - önkormányzatok közcélú / magán non-profit szervezetek, lakossági csoportok Államháztartás - közszektor

22. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KIADÁSOK FUNKCIÓI(az ellátandó feladatok figyelembevételével) 1. TRADICIONÁLIS FUNKCIÓ a jogalkotás, a jogalkalmazás (igazságszolgáltatás + közigazgatás), a honvédelem és a belső rendvédelem működtetése és finanszírozása 2. SZOCIÁLIS FUNKCIÓ a szociális, az egészségügyi, az oktatási, a foglalkoztatási, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerek működtetése és/vagy finanszírozása; a társadalombiztosítási rendszer működtetése 3. GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓ a kereslet és kínálat befolyásolása, antiinflációs intézkedések, a területi egyenlőtlenségek csökkentését célzó szerepvállalás, a versenyképesség növelése

23. Az államháztartás kiadásainak funkciók szerinti megoszlása 2002. évi előirányzat Gazdasági funkciók 20% Államadósság 18% Társadalombizt. és jóléti szolg. 20 % Állami működési funkciók 17 % Védelem-növekedési előir. 6% Oktatás Egészségügy 15% 4% 2003. évi előirányzat Államadósság Gazdasági funkciók 13% 7% Állami működési funkciók 14 % Társadalombizt. és jóléti szolg. 31 % Védelem-növekedési előir. 7% Oktatás Egészségügy 15% 13%

24. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZERFELÉPÍTÉSE(ALRENDSZEREK) KÖZPONTI SZINT HELYI SZINT Helyi önkormányzatok alrendszere

25. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER BELSŐ ARÁNYAI (2002) 21% Központi kormányzat 2% 53% Társadalombiztosítás Elkülönített állami pénzalapok 24% Helyi önkormányzatok

26. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER FONTOSABB KÖZÖS SZABÁLYAI I. Éves költségvetések • naptári év (egy évre vagy többször egy évre) • jogszabályi forma (törvény vagy önkormányzati rendelet) II. Költségvetési egyenleggel összefüggő előírások • költségvetési többlet (szufficit) felhasználása - költségvetés elfogadásakor + zárszámadáskor • költségvetési hiány (deficit) finanszírozása - költségvetés elfogadásakor + zárszámadáskor III. Költségvetési gazdálkodás • bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettsége • kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága

27. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉS ALAPELVEI • az éves költségvetés elve (már megjelenik a programozás elve is, több évre szóló „keretterv”) • a nyilvánosság elve (erősíti az „üvegzseb” tv.) • az egységesség elve • a teljesség elve • a valódiság elve • univerzalitás elve (a globális fedezet és a bruttó elszámolás elve) • a részletezettség elve • a közbeszerzési kötelezettség elve • az állami támogatások korlátozásának elve • az EU források elkülönített kezelésének elve

28. ÖSSZEFOGLALÁS • Az államháztartás definíciója feladat-, illetve szervezeti megközelítésben • Funkciók (3), funkcióváltások • Az államháztartás központi és helyi szintje • Az államháztartási alrendszerek (4) egymáshoz viszonyított arányai • Közös szabályok • Alapelvek (10)

29. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK • Melyek az államháztartás központi, illetve helyi szintjéhez tartozó alrendszerek? • Melyek az államháztartási kiadások funkciói? • Mi jellemzi az államháztartási rendszer belső arányait? • Melyek az államháztartási egyenleggel kapcsolatos jogi rendelkezések lényegi elemei? • Melyek az államháztartást meghatározó fontosabb alapelvek?

30. 3. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER KÖZPONTI ALRENDSZEREI

31. CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő • sajátítsa el a közbevételekkel, s ezen belül elsősorban a közhatalmi bevételekkel kapcsolatos alapvető ismereteket • rendelkezzen az államháztartás központi szintjére, ennek egyes alrendszereire vonatkozó alapvető ismeretekkel, • ismerje meg a központi költségvetés szerkezetét, ill. az elkészítésével kapcsolatos főbb szabályokat.

32. A KÖZBEVÉTELEK RENDSZERE Közbevétel fogalma: Közbevételnek minősül minden olyan pénzeszköz, amely az államháztartás bármely alrendszerének bevételi oldalán jelenik meg, függetlenül az adott pénzeszköz eredetétől és jogcímétől • A közbevétel alapjául szolgáló jogviszony jellege • közjogi jogviszony: KÖZHATALMI BEVÉTEL • magánjogi jogviszony: TULAJDONOSI BEVÉTEL • A közhatalmi bevételek dominanciája

33. A KÖZHATALMI BEVÉTELEK • A közhatalmi bevételek alkotmányos alapja • a közteherviselés elve (Alkotmány 70/I. §) • Közhatalmi bevételek és fizetési kötelezettségek • Fizetési kötelezettségek az államháztartási törvényben • Példálózó felsorolás (adó, illeték, járulék, hozzájárulás, bírság, díj) • A fizetési kötelezettség előírásának jogforrási szintje • A fizetési kötelezettség bevezetésének időpontja

34. A KÖZHATALMI BEVÉTELEK CSOPORTOSÍTÁSA

35. Az adó- és járulékbevételek az összes adóbevétel arányában 45 39,3 36 40 34,5 30,9 35 28,6 30 21,7 25 % 20 15 10 4,5 1,5 1 1,2 0,5 0,3 5 0 Jövedelem és TB járulék Vagyoni típusú Termékek, Foglalkoztatáshoz Egyéb adók nyereség utáni adók szolgáltatások kapcsolodó adók adók után fizetett adók Magyarország EU államok átlaga

36. KÖZBEVÉTELEK KÖZHATALMI BEVÉTELEK fizetési kötelezettségek (Áht.) MAGÁNJOGI BEVÉTELEK privatizációs bevételek koncessziós bevételek tőkejövedelmek EGYÉB BEVÉTELEK külföldi segélyek adományok állami öröklésből szárm. bev. KÖZKIADÁSOK KÖZHATALMI KIADÁSOK hatósági-igazgatási feladatok KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖZPONTI BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSOK pl. agrártámogatások, jogi személyek támogatása, lakástámogatás, fogyasztói árkiegészítés TRANSZFEREK más alrendszerek részére EGYÉB KIADÁSOK pl. adósságszolgálat, tartalékok A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSFŐBB BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

37. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSZERKEZETE

38. FEJEZETREND I. ORSZÁGGYŰLÉS II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK VI. BÍRÓSÁGOK VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE X. MINISZTERELNÖKSÉG XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM XV. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM XXI. EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA

39. FEJEZETREND XXIV. GYERMEK-, IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM XXV. INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM XXVI. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI XLIV. A KÖLTSÉGVETÉS ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE ÉS FEJLESZTÉSI CÉLÚ HITELFELVÉTELEI LI. A KORMÁNYZATI SZEKTORHOZ SOROLANDÓ, ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ELSZÁMOLÁSAI LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

40. A KÖLTSÉGVETÉSI CIKLUS(központi kormányzati költségvetés)

41. A költségvetéssel kapcsolatos menetrend Határidő Határidő a választások évében Feladat Felelős I. félév A pénzügyminiszter által közzétett tervezési szempontok (irányelvek) alapján a fejezetek költségvetési tervezetének összeállítása Fejezetek Tárgyévet megelőző év aug. 31. október 15. Pénzügy-miniszter A költségvetési törvénytervezet Kormány elé terjesztése szept. 30. október 31. A költségvetési törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek Kormány október 15. november 15. A fejezetenkénti részletezés benyújtása az Országgyűlésnek Kormány november 30. A fejezetek bevételi és kiadási főösszegének és az egyenleg mértékének meghatározása Országgyűlés lehetőleg december végéig A költségvetési törvény elfogadása Országgyűlés a törvény elfogadását követő 10. nap A költségvetési szervek előirányzatainak (kincstári költségvetés) meghatározása Fejezetgazdák Tárgyév a törvény elfogadását követő 20. nap Az elemi költségvetések elkészítéséhez szükséges keretszámok, szempontok meghatározása Fejezetgazdák Tárgyévet követő év június 30. A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Állami Számvevőszéknek Kormány augusztus 31. A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek Kormány

42. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER I. KÖZÖS JELLEMZŐK: • Társadalmi közös kockázatvállalás • Biztosítási és szolidaritási elv • Kötelező biztosítási rendszer • Alapszerű gazdálkodás • Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások • Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség • Társadalombiztosítási szolgáltatások • Állami mögöttes felelősség • Az alrendszer felügyelete és igazgatása állami feladat

43. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP I. Bevételek: munkáltatói tb. járulék munkavállalói nyb. járulék egyéb II. Kiadások: nyugdíjak (öregségi, rokkantsági) hozzátartozói nyugellátások igazgatási költségek III. Szervezet: Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP I. Bevételek: munkáltatói tb. Járulék egészségügyi hozzájárulás (EHO) táppénz-hozzájárulás munkavállalói eb. járulék egyéb II. Kiadások: pénzbeli ellátások egészségügyi szolgáltatások igazgatási költségek III. Szervezet: Országos Egészségbiztosítási Pénztár TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER II. Kötelező magánnyugdíj biztosítási rendszer [NEM RÉSZE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSNAK]

44. AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK ALRENDSZERE • Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüliforrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. • Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter • Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, gazdálkodó szervi befizetések • Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség • Jelenleg működő alapok: • Munkaerőpiaci Alap • Központi Nukleáris Pénzügyi Alap • Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap • Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

45. ÖSSZEFOGLALÁS • Közbevételek, közhatalmi bevételek • Fizetési kötelezettségek, ezek alkotmányos alapja • A központi költségvetés bevételei és kiadásai • A központi költségvetés szerkezeti felépítése • A költségvetési ciklus • Társadalombiztosítási pénzügyi alapok • Elkülönített állami pénzalapok

46. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK I. 1. Határolja el a közhatalmi bevételeket a közbevételek rendszerében! 2. Melyek a közhatalmi bevételek/fizetési kötelezettségek szabályozásának alkotmányi hiányosságai? 3. Milyen elemekből épül fel a központi kormányzati költségvetés szerkezete? Mondjon példákat az egyes szerkezeti elemekre!

47. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK II. 4. Jellemezze a központi kormányzati költségvetési ciklus egyes szakaszait! 5. Melyek a társadalombiztosítási alrendszer mindkét ágát meghatározó közös jellemzők? 6. Hasonlítsa össze a társadalombiztosítás két pénzügyi alapját! 7. Melyek az elkülönített állami pénzalap létrehozásának törvényi előfeltételei?

48. 4. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER HELYI ALRENDSZERE

49. A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER ALKOTMÁNYOS ALAPJA Relatív gazdasági-pénzügyi önállóság (Alkotmány IX. fejezete) • az önkormányzati tulajdon és tulajdonosi jogok • a bevételekkel való önálló gazdálkodás • a közfeladat-ellátás pénzügyi fedezetének megalapozása • a helyi adóztatási jog (csak a települési önkormányzatok!) • a vállalkozási szabadság

50. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK VAGYONA VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok I. Önkormányzati törzsvagyon (amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja) • forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek) • korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl. középületek, közművek) II.Forgalomképes önkormányzati vagyon