Rehabilitációs kapacitások változása az elmúlt 10 évben

1. Rehabilitációs kapacitások változása az elmúlt 10 évben XII. FESZ kongresszus „ Gyógyászati segédeszközök szerepe a tartós ápolásban” Velence 2012. Kontra Andrea ESZSZK Rehabilitációs centrum, egészségpolitikai szakértő

2. „Jelentés a fogyatékosságról” , World ReportonDisability • az Egészségügyi Világszervezet és a Világbank, valamint 70 ország és több mint 380 szakértő közreműködésével készített globális jelentését • A dokumentum a károsodások, s a fogyatékosság korszerű szemlélete alapján mutatja be a világban zajló jelenlegi folyamatokat, a veszélyeket és tennivalókat. • WRD újra kinyilvánítja, hogy a Rehabilitáció és Habilitáció alapvető emberi jog. • Rámutat az európai hiányosságokra, a korai elsődleges rehabilitáció hiányára, a hozzá férési területi egyenlőtlenségekre. World Health Organization, World Bank. World report on disability. WHO., Geneva 2011

3. „Jelentés a fogyatékosságról” , World ReportonDisability • Felszólít a nemzeti rehabilitációs tervek felülvizsgálatára • A fogyatékosság prevenciójával kapcsolatos tennivalókat harmonizálják a népegészségügyi program célkitűzéseivel. • Alakítsanak ki új finanszírozási mechanizmusokat a rehabilitációs ellátásokra és a szakember ellátottság tekintetében tegyenek meg minden erőfeszítést. World Health Organization, World Bank. World report on disability. WHO., Geneva 2011

4. Háttér: Fenntartható fejlődés, foglalkoztatás • Az Európai Unió minden hatodik polgára – mintegy 80 millió ember – különböző fokú, az enyhétől a súlyosig terjedő fogyatékossággal él. • A 75 évesnél idősebbek több mint egyharmada szenved olyan fogyatékosságban, amely valamilyen mértékben korlátozza őt. (OLEF) Szűkös erőforrások, hatékony felhasználási igény • Az elmúlt 20 évben a finanszírozás átalakítása az orvosi rehabilitációs rendszer extenzív fejlődését eredményezte.

5. cél A kialakult hazai rehabilitációs ellátó rendszer adatait és a rehabilitációs tevékenységet a nemzetközi ajánlásokkal kívántuk összehasonlítani.

6. Vizsgálat összetevői: • Adatelemzést folytattunk, az elmúlt 10 év fekvőbeteg finanszírozási szerződéseinek felülvizsgálatával • Irodalmi áttekintést végeztünk, amely az ellátáshoz és kapacitások szempontjából releváns jogszabályokat, nemzetközi ajánlásokat, EU irányelveket, cselekvési programokat, hazai népegészségügyi program elemeit, civil szervezetek akcióprogramjait valamint egyéb szakmai közleményeket tartalmazza. • A Fizikális és Rehabilitációs Orvoslás Európai Társaságának, European Society of Physical and RehabilitationMedicine (ESPRM), vezetőségi tagjai között Online kérdőív segítségével felmérést végeztünk (28 ország által delegált 44 vezetőségi tag)

7. Kapacitás ?

8. R.Eldar,L.Kullmann,CRT Marincek, k.Sekelj-Kauzlaric,O.Švestkova,M.Palat: Rehabilitationmedicineincountries of central/Eastern Europe Disability and Rehabilitation, 2 134-141, 2008. • Több tanulmány foglalkozik azzal, hogy a rehabilitációs szükségleteket meghatározza, elsősorban a rehabilitációs igényt annak kiváltó okaiból származtatva. Vizsgálatok során a nem fertőző megbetegedések és sérülések kapcsán kialakuló rehabilitációs szükséglet meghatározását kővetően, a kiváltó okok prevalenciáját ismerve következtetnek az igényekre, ilyen megbetegedések: a koponya-agysérülések, a stroke, az amputációk, a gerincvelő sérülések, a csont és izomrendszer degeneratív megbetegedései. • A rehabilitációs igények jelentős növekedésére kell számítani, a demográfiai adatok változása, a komorbiditás, az oktatás kompatibilitása valamint az egészségügyi ellátást igénybevevők és a rehabilitációs ellátást nyújtó szakemberek migrációja miatt. A kihívásoknak az orvosi rehabilitáció önmagában nem tud megfelelni átfogó szociális, oktatási, és foglalkoztatási stratégiára van szükség.

10. Kullmann L., Dénes M., Kémenczy J.,László G.: A fogyatékosság felmérése Budapest VIII. kerületének 60 éven felüli lakosságában. Rehabilitáció, 2 81-85, 1998. A 90-es évek közepén Budapesten 4000 fő 60 év feletti, otthonában élő lakos fogyatékosságát vizsgálták a WHO lakóközösségi rehabilitációs szolgálatok céljából kidolgozott kérdőívével, azt találták, hogy a teljes minta 15,7 % élt valamilyen fogyatékossággal, ez az arány a különböző korcsoportokban az idősebbeknél jelentősen növekedett, a kor előrehaladásával és a nők körében az egy főre jutó fogyatékosság száma meglehetősen nőtt.

18. Forrás: www.eski.hu

19. Forrás: A.B. Ward, C. Gutenbrunner : Physical and RehabilitationMedicinein Europe. J Rehabil. Med. 38 81-/86, 2006.

20. Rehabilitációs szakorvosok száma: 2005. December 31. 265 fő 2005-2010 98 fő 2010- 21 fő Jelenlegi PRM : 325 fő

21. J. R. Anema,A. J. M. Schellart,J. D. Cassidy,P. Loisel, T. J. Veerman,A. J. van der Beek: CanCross Country DifferencesinReturn-to-WorkAfterChronicOccupational Back Pain be Explained? An ExploratoryAnalysisonDisabilityPoliciesin a Six Country CohortStudy. J OccupRehabil., 4 419-426, 2009. A Nemzetközi Szociális Biztonsági Ügynökség, InternationalSocialSecurityAgency (ISSA) multinacionális kohorsz tanulmányt kezdeményezett. A vizsgálat alapját az adta, hogy a nemzeti fogyatékosügyi stratégiák között jelentős eltérés figyelhetők meg. A hangsúly és megközelítéseknél egyrészről, az ellentételezés, pénzbeli juttatások, másik oldalon a reintegráció és rehabilitációs stratégián volt. A több ország bevonásával készített eset kohorsz vizsgálat során a különböző politikai stratégiák között, a munkahelyekre tőrténő visszatérés szempontjából, kevésbé volt releváns az egészségügyi szolgáltatás és a betegek jellemzői, mint a munkahelyek sajátosságai valamint a rokkantsági ellátásokhoz való hozzájutás lehetősége.

22. Következtetések • A rehabilitációs ellátás Magyarországon a kelet és közép európai országokhoz hasonlóan elsősorban a fekvőbeteg szakellátás keretében valósul meg. • A lakhely közeli ellátások személyi igényei jelenleg nem teszik lehetővé a lakóközösségi rehabilitáció széleskörű elterjedését hazánkban. • A jelenlegi ellátó struktúra az aktív kapacitások átalakítása során elsősorban nem a szükségletek figyelembevételével alakult ki. • A megyei viszonylatban súlyos területi egyenetlenséget mutató hálózat, mind fekvő, mind járóbeteg kapacitások terén regionálisan kiegyenlített, köszönhető ez számos Európai Uniós pályázatnak és a szakma erőfeszítéseinek. • A szakorvos és szakember képzés és ezáltal az ellátottság terén tapasztalt hiány leküzdése elsődleges feladat.

23. Orvosi rehabilitációs ellátás szervezés szempontjai: • Az orvosi rehabilitációban, mint fekvőbeteg szakellátási feladat körében is változás történik, egyre több aktív és az intenzív ellátás körébe tartozó tevékenységet végez, széleskörű multidiszciplináris teammel, amelyek a költségek emelkedését vonják maguk után. Így a fekvőbeteg ellátás szervezésében regionális központok képzelhetők el. • Az ellátás nagyobb volumenét járóbeteg szakellátás, otthonápolási szolgálatok és nappali kórházak végezzék lakóközösségi rehabilitáció formában, amely hatékonyan működő betegszállítási rendszert, informatikai és telekommunikációs fejlesztéseket igényel, amelyhez a szakember ellátottság mellett a koordináció lehetőségét is meg kell teremteni. Közösség alapú rehabilitáció (CBR) olyan stratégia amely, egyszerre küzd az esélyegyenlőségért, az elszegényedés ellen és a fogyatékosok társadalmi elfogadásáért, a rehabilitációnak ez a formája eredményességével, biztonságosságával és költséghatékonyságával megfelelő eszköz lehet a problémák kezelésére. • Az orvosi rehabilitáció fejlesztése csak megfelelő adatbázisra épülhet, amely a nem csak a lakosság szükségleteit, de a szakma elvárásait és költségeit is tükrözi és fogyatékosügyi célokat is szolgál.

24. Köszönöm megtisztelő figyelmüket !