230 likes | 352 Vues
Ornamentika és modernizmus 2006. január 24 – 25. A rózsa-szimbolika alakulatai az életmód-reform hazai képzőművészeinél Gulácsy Lajos és Nagy Sándor Géczi János PhD Veszprémi Egyetem, Antropológia és Etika Tanszék Pécsi Tudományegyetem, BTK, Nevelés- és Művelődéstörténet Tanszék
E N D
Ornamentika és modernizmus2006. január 24 – 25. A rózsa-szimbolika alakulatai az életmód-reform hazai képzőművészeinél Gulácsy Lajos és Nagy Sándor Géczi János PhD Veszprémi Egyetem, Antropológia és Etika Tanszék Pécsi Tudományegyetem, BTK, Nevelés- és Művelődéstörténet Tanszék geczijanos@vnet.hu
A (rész)kutatásról A rózsaszimbolika néhány jellemzője, a 19. századi történeti alakzatok Az életmód-reformok (19-20. század fordulója) Az életmód-reform irodalmának és képzőművészetének rózsaszimbolikája Adalbert Stifter: Nachtsommer Nagy Sándor rózsáinak értelme(i) Gulácsy Lajos rózsáinak értelme(i) Következtetések
Az időszak (egymással párhuzamos) világképei kései romantikus materialista pozitivista A vizsgálatba bevontak: világképi szempontból paradigmatikus személyiségek pl: Nagy Sándor Gulácsy Lajos Csontváry Koszta Tivadar a kiválasztás szempontjai: több típusú forrás alapján megállapítható világkép-struktúra dokumentált életpálya az intézményes művészi képzés tartalmának ismerete nemzetközi mozgástér és tájékozódás a művészetet a nevelés eszközének tekintik közös bennük az életmód-reform(ok) meghatározó hatása az életmódban és a művészi pályán
Adalbert Stifter Nachtsommer, 1857. a művészsors paradigmatikus felvázolása fejlődésregény utópia a rózsa az ember és a szellem közös teremtménye lakhelye: a kert a virág több korábbi rózsaszimbólum alakzata a szövegben ornamentális a viselkedése
Az életmód-reformok I. Önálló életmód-reformok (19. század) Nazarénusok Szimbolizmus (spiritizmus, okkultizmus stb.) Preraffaeliták Tolsztojizmus Újgnoszticizmus Vegetáriánizmus II. Összetett életmód-reformok (20. század) pl. antropozófia (Rudolf Steiner) művészetpedagógia újvallásosság
A gnoszticizmus, mint előkép A mindenségbe futó sugarak, ill. a fényalakok feltételezhetően a magyar preszimbolikus törekvések elméleti gyújtópontjának tekintett Schmitt-írások hatására jelentek meg Nagy Sándor grafikájában. Gellér Katalin
Gulácsy Lajos Na’Conxypan-i jegyespár, 1903.
Nasi, OSzK Fond 124/13 Most otthon ül a néma kertben, Fülöp sötét hajába bíborrózsát tűz, egy violett szalaggal erősítve annak mélységes tüzű és ében csillogású fonatához, mely Rossettit inspirálta volna. Gyakran ültek itt a nagy hárs alatt, mely mellett a futórózsákkal ellepett szürke fal húzódott – a börtönépület fala.
Amor Sacro és Profano. Székelyhidi Hírlap, 1912. december Egyik pikkelyes aranypáncélban van, és nagyon piros az ajaka. Ez a férfi. Ismeretlen. A másiknak hervadt liliomszál van a kezében, és rózsaszirom színű az ajaka. Ez a nő.
Gulácsy Lajos és Nagy Sándor rózsajelképei Gulácsy L. Nagy S. Botanikai rózsa: R. chinensis R. chinensis Szín: fehér-rózsaszín-piros fehér-(rózsaszín)-piros belső dualitás kifejezője külső dualitás kifejezése Típusos alak: fácska, futó fácska, futó Ornamentális helyzet: - monumentális műveken Egyedi jelkép: - - Egyedibe vont ornamentális: többnyire többnyire Jellege feminin (=csáberő) maszkulin (=fény, tudás) démonikusangyali
Irodalom: • Balis, J. (1966) Images de la Rose. Catalogue No 21., Bibliothèque Albert Ier, Bruxelles • F. Dózsa K. szerk. (2004) Az áttörés kora. Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között. 1873-1920. Klimt, Schile, Kokoschka és a dualizmus művészete című kiállítás tanulmánykötete. Budapesti Történeti Múzeum, Budapest • Géczi J. szerk. (1999) Nagy Sándor. Vár Ucca Tizenhét 1999/2. Veszprém • Gellér K. – G. Merva M . – Őriné Nagy C. szerk.: A gödöllői művésztelep 1901-1920. katalógus. Gödöllő. 2003. • Gellér K. – Keserű K.: A gödöllői művésztelep. Cégér. Gödöllő. 1987. • Gellér K. – G. Merva M . – Őriné Nagy C. szerk. (2003) A gödöllői művésztelep 1901-1920. katalógus. Gödöllő. • Gellér K. (1996) Nagy Sándor pesterzsébeti freskói. Pesterzsébeti Múzeumi Füzetek 12. Budapest. • Gellér K. (2003) Újítás és tradíció. In. Gellér K. – G. Merva M . – Őriné Nagy C. szerk: A gödöllői művésztelep 1901-1920. Katalógus. Gödöllő. 2003. 5-26. • Gellér K. (2004) A gödöllői művésztelep (1901 – 1920) in: F. Dózsa K. szerk. (2004) 423 – 431. • Montanari, M. (1996) Éhség és bőség. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest • Gulácsy L. (1989) A virágünnep vége. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. • Gulácsy L. (1994) Pauline Holseel. Ferenczy Könyvkiadó, Bp. • Schorske, C. E. (1979) Fin de Siècle Vienna. Politics and Culture. K. h. n, 1979. • Szabadi J. (1969) Gulácsy Lajos. Corvina, Bp. • Szabó Krisztina Anna: „Az egész élet szigete” – életmód és mentalitás a gödöllői művésztelepen. In: Géczi J. szerk. (1999) 88-151.