1 / 14

A vidék a világgazdasági válság igazi vesztese ? Visszaépíthető-e a magyar mezőgazdaság?

A vidék a világgazdasági válság igazi vesztese ? Visszaépíthető-e a magyar mezőgazdaság? . DR. RASKÓ GYÖRGY. 47 . Közgazdász Vándorgyűlés, MKT , Zalakaros. Magyar mezőgazdaság lejtmenetben. A Magyar GDP alakulása 1989-12008 között 1989 = 100 % Nemzetgazdaság: 138,0 Ezen belül:

eliot
Télécharger la présentation

A vidék a világgazdasági válság igazi vesztese ? Visszaépíthető-e a magyar mezőgazdaság?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A vidék a világgazdasági válság igazi vesztese? Visszaépíthető-e a magyar mezőgazdaság? DR. RASKÓ GYÖRGY 47. Közgazdász Vándorgyűlés, MKT , Zalakaros

  2. Magyar mezőgazdaság lejtmenetben A Magyar GDP alakulása 1989-12008 között 1989 = 100 % Nemzetgazdaság: 138,0 Ezen belül: Ipar: 164,2 Mezőgazdaság 84,8 Kereskedelem: 123,0 • A mezőgazdasági termelés volumene 1989-hez viszonyítva 2008-ban61,5 % • A nettó beruházás a csatlakozás óta minden évben negatív a társas vállalkozásoknál és az egyéni gazdálkodóknál egyaránt. • Az egyéni gazdaságok 73 %-a egy hektárnál kisebb, 1 %-a 50 hektárnál nagyobb területen gazdálkodik. Forrás: KSH és AKI adatok

  3. Mezőgazdasági bruttó termelés 2000-2008 (volumenindex, 2000=100%) Forrás: KSH

  4. Agrár- és vidékfejlesztési támogatások200-2009 Forrás: FVM

  5. Az egyéni gazdaságok adózott eredménye 2000-2008 (eFt/ha 2000.évi árszinten) Forrás: AKI

  6. A társas gazdaságok szokásos vállalkozói eredménye - 2000-2008 (eFt/ha 2000.évi árszinten) Forrás: AKI

  7. Az import részesedése az élelmiszer-kiskereskedelmi eladásokból Forrás: KOPINT-TÁRKI Agrármonitor 2009/2.

  8. A magyar agrárimport összetétele feldolgozottsági fok szerint(2003-2008) Forrás: KOPINT-TÁRKI Agrármonitor 2009/2.

  9. Az élelmiszer kiskereskedelem eladásai 2006. január – 2009. június(szezonálisan és naptárhatástól tisztított volumenindex 2006 január = 100 %) Forrás: KSH

  10. Változások az EU csatlakozás után az élelmiszeriparban • Éles, azonnali versenypiac a korábban jól védett hazai piac helyett • A hazainál olcsóbb, de gyakran silány minőségű élelmiszerek tömeges megjelenése a boltokban • Folyamatos termeléscsökkenés és belföldi piacvesztés szinte valamennyi ágazatban • A feldolgozott élelmiszerek behozatala ugrásszerűen nőtt, miközben a kivitel csak szerény mértékben • A mezőgazdasági nyersanyagok kivitele öt év alatt a háromszorosára nőtt (2003: 721mEUR, 2008: 2471mEUR) • Pozícióvesztés a nyersanyagtermelőkkel és a kiskereskedelemmel szemben (a kettős prés)

  11. Kiskereskedelmi kapcsolatok • A kiskereskedelmi láncok erőfölényben • Költségszint alatti átadási árak • Globális beszerzés (beszerzési társaságok) • Az ellenük való közös fellépést kartellváddal illeti a GVH • Virágzik a „szürke” kereskedelem • Felesleges készleteket levezető akciók állandósultak • A saját márkák háttérbe szorítják a márkaneves termékeket • Szolgáltatás nélküli visszatérítések • Késedelmes fizetés és önkényes levonások a láncok részéről • Rejtett megállapodási kényszer (fenyegetés a kilistázással) • Élelmiszerkódex, illetve annak visszautasítása a versenyhivatal részéről

  12. Az élelmiszeripar és a jelenlegi gazdasági – pénzügyi válság • Csökken a feldolgozott „márkás” termékek iránti kereslet • A bankok hitelezési készsége minimálisra csökkent a jó adósok esetében is • A hús- a baromfi- a tej és a konzervipar a szakadék szélén • A kormányzati kezdeményezések (munkaerő-megtartás, állami garancia kereskedelmi banki hitelekhez) nem elégségesek • A fő problémák: Tőkehiány, túlzott eladósodás, a jövedelemtermelő-képességhez képest irracionálisan drága hitel. 2010-ben csődhullám várható az agro-businessben

  13. Lehetséges utak a versenyképesség visszaállításához • Az adók és elvonások mértékének jelentős csökkentése az állam részéről az életben maradás előfeltétele • Tőkebevonás és belső reorganizáció elengedhetetlen • A vállalkozásoknak is fel kell tárniuk hatékonysági tartalékaikat • Új vállalat-irányítási szemléletre van szükség: • Piacorientáltabb termelésre való átállás • Professzionális marketing munka • Költség-hatékony termelés • Tudatos „brand name” management

  14. Mi a teendő? Kevesebb politika, nagyobb kompromisszum-készség a pártoktól A földtulajdon-szerzésre és a földhasználatra vonatkozó szabályozás egymásra tekintettel történő módosítása Integrációs célú földcsere- és birtokegyesítési program Erős jogi védelem a birtok-elaprózódás ellen (öröklési szabályok módosítása?) A földhaszonbérlet átfogó szabályozása (minimális idő emelése, előbérleti jog) „Termelés-barátabb” környezetvédelem „Haszonállat -barátabb” állategészségügyi szolgálat Az agrártermelés sajátosságait figyelembe vevő munkaügyi szabályozás „Lehet kicsiben is egészséges és jó minőségű élelmiszert előállítani”, de nagyban csak olcsón kifizetődő… A vidékfejlesztési alapokból finanszírozott támogatási programok prioritásainak újragondolása (pl: géptámogatás helyett öntözési infrastruktúra fejlesztés) Nem mezőgazdasági munkahelyek teremtése a vidéken

More Related