A magyar sz kincs eredete

1. A magyar sz�kincs eredete eload�s

2. Alapvet�sek A komplex-etimol�gia fogalma Az etimol�giai kutat�sok eredm�nyeit hasznos�tja: Muvelod�st�rt�net Kult�rt�rt�net R�g�szet Dialektol�gia Nyelvszociol�gia

3. Alapvet�sek A szavak kronol�giai problematik�ja: Hangtani, jelent�sbeli, t�rgyk�ri v�ltoz�son mehetnek kereszt�l a szavak. Az �sszehasonl�t� nyelvtudom�ny �s a nyelveml�kek seg�tenek a kronol�gia meg�llap�t�s�ban. Az elso elofordul�s : az elso �r�sbeli adat r�gz�t�se.

4. Az etimol�giai kutat�sok ��jabb� fejlod�se k�lf�ld�n (Kiss Lajos 1976. Nyelvtud�rt. 89:27-47) Platon: Krat�losz, avagy a szavak helyess�g�rol (Dial�gusok) = Hogyan kapnak nevet a dolgok, milyen viszony van a nevek �s a szavak k�zt? 19. sz. eleje az etimol�gia tudom�nyos alapokra helyez�se. Franz Bopp (�sszehasonl�t� nyelv�szet) + Jacob Grimm (germ�n t�rt�neti nyelvtudom�ny) + August Friedrich Pott (az etimol�gi�hoz a hangtan adja a kulcsot)

5. Az etimol�giai kutat�sok �jabb fejlod�se k�lf�ld�n Az etimon (valamely sz� alapform�ja, ose, amelybol sz�rmazik) keres�se nem azonos a sz�t�rt�nettel, Walter von Wartburg t�zetes sz�t�rt�netet javasol. Kronol�gia, minden nyelvi t�nyt csup�n olyan nyelvi t�nybol magyar�zhatunk, amely idoben kor�bbi.

6. Az etimol�giai kutat�sok �jabb fejlod�se k�lf�ld�n Jelent�s (1902, Hugo Schuchardt): �nmag�ban a t�rt�neti hangtan, a jelent�sbeli megfeleltet�s n�lk�l nem adhat el�gs�ges magyar�zatot az etimol�giai kutat�sban. Motiv�ci�s vizsg�lat: A sz�t, mint nyelvi jelet annak a dolognak a term�szetet motiv�lja, amelyre vonatkozik. A dolog �s sz� kapcsolata meglazulhat, ez�rt azokat a motiv�ci�kat kell megvizsg�lni, amellyel a sz� asszoci�l�dott.

7. Az etimol�giai kutat�sok �jabb fejlod�se k�lf�ld�n W�rter und Sachen (1909-1942, Rudolf Meringer, Wilhelm Meyerl�bke, Hugo Schuchardt): a dolog az elsodleges a sz� csak k�rbelengi. Nyelvf�ldrajz (Jules Gilli�ron): a nyelven k�v�li v�ltoz�s megjelenik a szavakban > a szavak terjesztik el bizonyos f�ldrajzi hat�rokon bel�l.

8. Az etimol�giai kutat�sok �jabb fejlod�se k�lf�ld�n Szemantika: a klasszikus hangmegfelel�sekkel megfejthetetlen szavak etimol�giai magyar�zat�ban j�tszhat szerepet. Szinonim�k. A rokon jelen�su szavaknak azonos szokott lenni a szemantikai t�rt�net�k, az ismeretlen etimol�gi�ra �gy a szinonim�k is r�vezethetnek.

9. Az etimol�giai kutat�sok �jabb fejlod�se k�lf�ld�n Szerves etimol�gia (Vidos Benedek): ha valamely sz� ismeretlen eredetu, akkor feltehetoleg ugyanabb�l a forr�sb�l sz�rmazik, mint a fogalomk�r�be tartoz� �sszes sz�, k�l�n�sen, ha megjelen�s�k idopontja nagyj�b�l azonos. Sz�mezo-elm�let: a szavak a besz�lo tudat�ban nem elszigetelodnek, hanem a fogalmilag rokon szavakkal sz�mezobe rendezodnek. Nyelvi liga: egy ter�letileg �s t�rt�netileg szorosan egybekapcsol�d�, de nem felt�tlen�l rokon nyelvcsoport k�z�s fejlod�se.

10. Az etimol�giai kutat�sok �jabb fejlod�se k�lf�ld�n Az ide�lis etimol�giai sz�t�r tartalma (Johann Albert Debrunner): az adatok ideje, jellege, gyakoris�ga, rokon v. idegen nyelvi megfelel�s, mikor ker�lt be a sz� a nyelvbe, a sz� teljes tudom�nyos irodalm�nak jegyz�ke �s b�r�lata

11. Az etimol�gaia kutat�sok ��jabb� fejlod�se itthon (Benko Lor�nd 1976. Nyelvtud�rt. 89: 15-26) 1. C�mmagyar�zat: Az etimol�giai kutat�s t�rgyk�r�be tartozik mindazon mozzanatok felder�t�se, amelyek a szavak kialakul�s�t, �let�t valamilyen m�don befoly�solt�k. �jabb: 1970-es �vek elotti (!) Fejlod�s: a folyamat �ltal�nos von�sait k�v�nja kiemelni.

12. Az etimol�giai kutat�sok �jabb fejlod�se itthon 2) T�rt�neti �ttekint�s: A 18. sz. v�g�n sz�letnek az elso tudom�nyos eredm�nyek a fgr. �sszehasonl�t�sok nyom�n (Sajnovics J�nos, Gyarmathy S�muel, Benko J�zsef). A 19. sz. elso fel�ben fordul a figyelem az idegen nyelvi egybevet�sek, belso fejlem�nyek magyar�zata fel� (M�sz�ly Gedeon, Pais Dezso).

13. Az etimol�giai kutat�sok fejlod�se itthon �jgrammatikus iskola hat�s�ra megn�vekedett az �rdeklod�s az etimol�gia ir�nt (Gombocz Zolt�n-Melich J�nos : Magyar etymol�giai sz�t�r). J�vev�nysz� monogr�fi�k Az etimol�gia fogalm�nak kit�g�t�sa: Sz�fejt�s (=v�gso etimon keres�se), Komplex etimol�gia (=szavak, sz�csoportok �let�tj�nak �tfog� �ttekint�se)

14. Az etimol�giai kutat�sok fejlod�se itthon Sz�csoportok vizsg�lata Nyelvf�ldrajzi szeml�let (A magyar nyelvj�r�sok atlasza) Sz�mezo-elv fok�nt a j�vev�nysz� kutat�sban �rv�nyes�l. A sz�fejt�sben alaposabb hangtani, alaktani �s szemantikai kutat�sok vannak. Muvelod�st�rt�neti ismeretek bevon�sa az etimol�giai kutat�sokba.

15. Az etimol�giai kutat�sok �jabb fejlod�se itthon 3. Hat�ron t�li kutat�sok: Rom�nia: Cs�ng� nyelvj�r�si atlasz; Erd�lyi magyar sz�t�rt�neti t�r 4. Hi�nyok: TESz.-n�l kisebb , n�pszerus�to sz�t�r Teljes, modern etimol�giai sz�t�r (tudom�nyos c�lokra) Belso sz�k�szlet tov�bbi kutat�sa

16. A magyar sz�kincs r�tegzod�se�ltal�nos jellemzok a sz�k�szletet t�rsadalmi �s kommunik�ci�s ig�ny hozza l�tre ny�lt rendszer a legdinamikusabb nyelvi alrendszer. evolut�v v�ltoz�s jellemzi neologizmus / Archaizmus a sz�kincs v�ltoz�s�nak �teme a t�rsadalmi v�ltoz�sok �tem�t k�veti

17. A magyar sz�kincs r�tegzod�seeredetbeli r�tegek (KISS-PUSZTAI) A term�szetes nyelvek 3 csoportja: Alapnyelvi eredetu szavak Belso sz�alkot�ssal l�trej�vo szavak M�s nyelvekbol �tvett szavak

18. A magyar sz�kincs r�tegzod�seeredetbeli r�tegek (KISS-PUSZTAI) 1. Alapnyelvi eredetu szavak (=B�rczi-Benko-Berr�r: osi szavak): ur�li, finnugor, ugor szavak Ur�li etimol�giai sz�t. :435 to Alapveto cselekv�sek: �l, hal, megy, rak Kezdetleges t�rgyfogalmak: k�z, fa, fej Tulajdons�gok: fekete, hossz�, �, s�t�t Kis r�sze tosz� / t�bbs�ge sz�rmaz�k

19. A magyar sz�kincs r�tegzod�seeredetbeli r�tegek (KISS-PUSZTAI) 2. belso keletkez�su szavak Nyelv�nk �n�ll� �let�ben keletkeztek a.) Sz�teremt�ssel l�trej�vok (indulatsz�k, hangut�nz� szavak, hangfesto szavak, gyermek-dajka nyelvi szavak) b.) Sz�alkot�ssal l�trej�vok (k�pz�s, sz��sszet�tel, ragszil�rdul�s, r�vid�t�s, mozaiksz�, elvon�s, sz�vegy�l�s, !mesters�ges sz�alkot�sok!)

20. A magyar sz�kincs r�tegzod�seeredetbeli r�tegek (KISS-PUSZTAI) 3. Idegen / m�s nyelvekbol �tvett szavak a.) j�vev�nysz� b.) t�k�rsz� c.) idegensz� �tv�tel oka: -�j t�rgyat, ismeretet k�zvet�t -tabu -szinonimahalmoz�s -idegen n�pekkel val� �rintkez�s

21. A magyar sz�kincs r�tegzod�seeredetbeli r�tegek (KISS-PUSZTAI) S z � r m a z � s: egy nyelv idegenbol �tvett szavai mindig olyan eredetueknek sz�m�tanak, amely nyelvbol a k�rd�ses nyelv k�zvetlen�l kapta oket.

22. A magyar sz�kincs r�tegzod�seeredetbeli r�tegek (KISS-PUSZTAI) 3/a.) j�vev�nysz�: Olyan idegen eredetu szavak, amelyek viszony r�gen beker�ltek a nyelvbe �s hangtanilag, alaktanilag igazodtak nyelv�nkh�z. Olyan idegen eredetu sz�k�szleti elemek, melyek teljesen be�p�ltek az �tvevo nyelvbe, idegen eredet�k csup�n nyelvi t�ny, de a legt�bb besz�lo ennek nincs tudat�ban (Lansty�k 2006:17).

23. A magyar sz�kincs r�tegzod�seeredetbeli r�tegek (KISS-PUSZTAI) V�ndorszavak: a j�vev�nyszavakon bel�li r�teg, �lt. sz�beli �rintkez�s �tj�n �s t�bb �tad� nyelven kereszt�l jutnak el nyelv�nkbe (l. selyem BK. 1416). Nemzetk�zi sz�k: a j�vev�nyszavakon bel�li r�teg, a 18. sz. II. fel�tol napjainkig keletkezett, a germ�n, szl�v, �jlatin nyelvcsal�d egy-egy nyelv�ben elofordul� sz� (l. dezodor, sztr�jk).

24. A magyar sz�kincs r�tegzod�seeredetbeli r�tegek (KISS-PUSZTAI) 3/b.) T�k�rsz�k: k�zvetett �tv�tel, mert az �tvevo nyelv leford�tja az idegen sz�t, az �tvett sz� nyelvi tartalm�t t�kr�zteti vissza. - auswerten > ki�rt�kel - Naturschnitzel > nat�rszelet; datebase > adatb�zis (r�szford�t�s)

25. A magyar sz�kincs r�tegzod�seeredetbeli r�tegek (KISS-PUSZTAI) 3/c.) Idegen sz� (fr., ang., lat., szl.,�) ----------------------------------------------------------- (sz�t�rak alapj�n) 4.) ismeretlen eredetu sz� 5.) bizonytalan eredetu sz�

26. A magyar sz�kincs r�tegzod�seeredetbeli r�tegek (LANSTY�K) 1. Alapnyelvi eredetu szavak 2. Belso keletkez�su szavak 3. K�lcs�nsz�k a.) K�zvetlen k�lcs�nszavak b.) K�zvetett k�lcs�nszavak - kalk - jelent�sbeli k�lcs�nsz� - t�k�rszerkezet

27. A magyar sz�kincs r�tegzod�seeredetbeli r�tegek (LANSTY�K) K�lcs�nsz�: t�gabb fogalom, amelybe az �tad� nyelvivel azonos vagy ahhoz hasonl� hangalakkal �tvett �s haszn�lt k�zvetlen k�lcs�nszavakon k�v�l a k�zvetett k�lcs�nszavak (l. t�k�rsz�k) is beletartoznak.

28. A magyar nyelv r�tegzod�seeredetbeli r�tegek (LANSTY�K) 3.) K�lcs�nsz�k 3/a.) k�zvetlen k�lcs�nsz� = K-P: 3/a.+3/c. (j�vev�nysz�k + idegen szavak) 3/b.) k�zvetett k�lcs�nsz�: -kalk = a t�k�rsz� szorosabb �rtelemben -jelent�sbeli k�lcs�nsz� = cancer �r�k� > r�k; 1 morf�m�b�l �ll, csak a jelent�se ker�l �t -t�k�rsz�l�s: unter der Hand verkaufen > �k�z alatt vesz�

29. A sz�k�szlet v�ltoz�sainak ir�nyvonalai Sz�rmaz�si kateg�ri�k mennyis�gi �talakul�sa Sz�rmaz�si kateg�ri�k minos�gi �talakul�sa Nyereg: ugor > ir�ni Parlament: 1612 ang. > nemzetk�zi sz� Klub: 1790 ang. > a magyarba a n�metbol ker�lt �t (l. Orsz�gh > Zsilinszky �.)

30. A sz�k�szlet v�ltoz�sainak ir�nyvonalai A sz�k�szlet szerkezeti v�ltoz�sa I. mgh : msh ar�ny megv�ltozott, a szavak hossza n�vekedett (osm:2, �m:2-4, k�z�pm:3-4, �jm:3-5), sz�alkot�si m�dok k�z�l a k�pz�s ker�l elot�rbe, cs�kken a vil�gos szerkezetu, motiv�lt szavak sz�ma

31. A sz�k�szlet v�ltoz�s�nak ir�nyvonalai A sz�k�szlet szerkezeti v�ltoz�sa II. �talakul a szavak jelent�ssz�ma Jelent�sek gyarapodnak jelent�sdifferenci�l�d�s �talakul a szavak sz�faji jellemzoje Ragszil�rdul�sa fonevek csoportj�b�l hoz l�tre hat�roz�sz�t (k�z� + tt = k�z�tt) Jelent�sbov�l�ssel f�gg �ssze (vit�z � fn., mn.)

32. A sz�k�szlet v�ltoz�s�nak ir�nyvonalai A sz�k�szlet szerkezeti v�ltoz�sa III. A nyelvi r�tegekben elfoglalt hely v�ltozik, A szavak haszn�lati k�re szuk�l v. bov�l < l. t�bl�zat: az eredeti nevek ar�nysz�ma a j�vev�nynevekkel szemben

33. Alapnyelvi szavak Az elso sz�egyeztet�sek 17. sz: Tr�stler J�nos, Fogel M�rton, Stierhielm Gy�rgy. Fgr., ugor eredetu az a magyar sz�, amelynek jelent�s �s hangalak szempontj�b�l megvannak a megfeleloi a t�bbi fgr. nyelvben, vagy ezek egyik�ben. A megfeleltet�s 3 szempontja: A) szab�lyos hangtani megfelel�s, B) jelent�sek megfeleltet�se, C) a sz�ra vonatkoz� t�rt�neti, muvelod�st�rt�neti adatok megfelel�se

34. Alapnyelvi szavak Korszakok: Urali kor (Kr. e. V-IV. �vezredig) -Finnugor �s szamoj�d n�pek egy�tt�l�se, -Oshaza: Ural-Nagy Volga-kanyar, -�letm�d: zs�km�nyol�-gyujt�geto, vad�sz�-hal�sz�, -t�rsadalom: nemzets�gek

35. Alapnyelvi szavak Finnugor kor (Kr. e. IV. �vezred-Kr. e. III.-II. �vezred) Finnugor n�pek egy�tt�l�se, Oshaza: nyugatra h�z�d�s, �letm�d: hal�szat-vad�szat, �llattart�s alapjai, cserekereskedelem, T�rsadalom: nemzets�gek v�rrokons�gi alapon

36. Alapnyelvi szavak Ugor kor (Kr. e. II. �vezred-Kr. e. I. �vezred k�zepe) Ugor n�pek (magyar, vogul, osztj�k) egy�tt�l�se, Oshaza: k�z�p-Ural nyugati vid�ke �letm�d: l�tart�s, �llatteny�szt�s, kereskedelem, T�rsadalom: t�rzsi t�m�r�l�s

37. Alapnyelvi szavak Alaki fel�p�t�s: Az urali alapnyelv szavai 1 vagy 2 sz�tagosak: V , CV, VCV, CVCV, VCCV, CVCCV, Fgr., ug. kori r�vid�l�s gyarap�tja: VCCV, VCV Az egy sz�tag�ak testesed�se k�pzokkel Sz�faji saj�toss�g: 1 sz�tag�: indulatsz�, n�vm�s 2 sz�tag�: ige, n�vsz�, nomen-verbum

38. Alapnyelvi szavak Urali szavak: Cselekv�sek: �l, hal, megy, fal, f�l Testr�sz: szem, sz�v, m�j, �n, nyelv Rokons�gn�v: vo, meny, os Term�szeti nevek: v�z, t�, j�foly�, k�d, hab �llatnevek: ha, ny�l, nyu N�vm�st�vek: �n, te, ho-, ki

39. Alapnyelvi szavak Finnugor szavak: Cselekv�s: eszik, iszik, alszik, hall, l�t, lo Testr�sz: fej, velo, f�l, fog, hom(lok), k�z, bor, tetem �csont�, v�r, Rokons�g: �rva, ip-, nap-, �ngy, Term�szeti nevek: �g, vil�g, �j, j�g, h�, h�gy �csillag�, �llatnevek: fecske, daru, l�d, eg�r, s�n, r�ka, m�h, dar�zs

40. Alapnyelvi szavak Finnugor szavak: N�v�nynevek: to, gy�k�r, k�reg, �g, f�rt, ny�r, szil, ny�r, h�rs, fuz, �sv�nyok: ko, vas, arany, ez�st, Lak�s: fal �vesszofonad�k�, h�z, ajt�, k�sz�b, �gy Hal�szat: para, h�l�, fon, csom�, sz�r, szeg Ruha: ujj, �v, varr,

41. Alapnyelvi szavak Finnugor szavak: Sz�mnevek: ketto, h�rom, n�gy, �t, hat, h�t, -van/-ven, N�vm�sok: mi-, to/te-, Mell�kn�v: agg, �, v�n, �j, hossz�, keseru, szomor�, s�t�t, helyzetviszony�t�: k�z, m�g

42. Alapnyelvi szavak Ugor szavak: Cselekv�s: fog, v�g, s�t, akar, sz�l, j�n, Testr�sz: haj, torok, Csal�d: rokon �k�zel�, le�ny �kicsi anya�, Term�szeti nevek: zaj, tuz, holnap �llatn�v: l�, holl�, h�d, eb, N�v�ny: h�j, r�gy, fu, lev�l, tapl�, k�les

43. Alapnyelvi szavak Ugor szavak: �sv�ny: �lom, Lak�s: falu, Ruh�zat: kebel �ruha �ble�, lepel, L�tart�s: nyereg, ostor, f�k, kengyel Sz�mn�v: egy Egy�b: fekete, j�, lass�, meleg, m�ly

44. Alapnyelvi szavak Permi j�vev�nyszavak: Indokl�s: idegenbol �tvetek akkor is, ha az �tad� nyelv �s az �tvevo rokons�gban �ll egym�ssal. -nc �t�z� keny�r, ez�st,

45. Ir�ni j�vev�nyszavak(23 sz�) Kapcs: Ural vid�ki sz�ll�ster�letek Csoportjai: A) korai r�teg (�- �s k�z�pir�ni szavak) Szarvasmarhatart�s: teh�n, tej, h�s, nemez, buz B) v�ndorl�sok kora Al�n eredetu: asszony, h�d, v�rt, eg�sz, gazdag, kincs, m�reg, �veg, verem, z�ld, ezer Fekete-tenger vid�ki perzs�k: v�m, v�r, v�s�r, hang Vsz. ir�ni: ing, kard

46. Ir�ni j�vev�nyszavak(Harmatta J�nos 60 sz�) Y�ech-chih ir�ni lovas nom�d birodalom nyelv�bol sz�rmaztatja a magy., vogul �s osztj�k sz�k�szletbe beker�lo l�tart�ssal kapcsolatos szavakat: l�, nyereg, f�k, kant�r. Szerinte az osmagyar korban legerosebb az ir�ni hat�s (Kr. e. 500-Honfoglal�sig).

47. Ir�ni j�vev�nyszavak(Harmatta J�nos) Korai osmagyarban (Kr. e. V. sz�zad) �tvett sz�: �g, isten, menny, im�d, arany, �r �t�rzsfo, fejedelem�, kedv, k�j, sz�, r�s K�z�p osmagyarban (Kr. sz�l.-V. sz.ig) k�les, in(as) �szolga�, k�s, h�s, szek�r, v�szon, r�z, t�l, buz, fizet, �zvegy, nemez

48. Ir�ni j�vev�nyszavak(Harmatta J�nos) K�sei osmagyar kori �tv�telek: Don vid�ki al�n: asszony, gazdag, h�d, keszeg, leg�ny, verem, k�liz, Xvarizmi al�nok (k�lizok): eg�sz, idegen, �veg, m�reg, r�g, r�szeg, f�ny, v�rt, kincs, Perzsa szavak: hang, dob, gaz �gyom�, ing, kard, n�d, v�m, v�s�r

49. T�r�k j�vev�nyszavak A magyar nyelv t�r�k elemeinek tudom�nyos vizsg�lat�t Budenz J�zsef ind�totta el. V�mb�ry �rmin t�r�k rokons�gi elm�let�t b�r�lta, s a fgr. rokons�got t�mogatta. Tov�bbi kutat�k: Gombocz Zolt�n (csuvasos hangtani jegyek), Ligeti Lajos (t�r. J�vev�nysz� monogr�fia), R�na-Tas Andr�s (osmagyar kori t�r�k hat�sok), Kakuk Zsuzsa (oszm�n-t�r�k �tv�telek).

50. T�r�k j�vev�nyszavak r�tegei Az �tv�telek k�t idobeli r�tege: 1. Honfoglal�s elotti szavak, 2. Honfoglal�s ut�ni szavak Az �tad� nyelv t�pusa: T�bbs�g�ben csuvasos t�pus� nyelv(ek) T�bbs�g�ben k�zt�r�k szavak

51. T�r�k j�vev�nyszavak Az �tad� nyelvt�pus maghat�roz�s�ra szolg�l� hangtani krit�riumok: rotacizmus, lambdacizmus, sz�kezdo gy-

52. T�r�k j�vev�nyszavak(honfoglal�s elotti) Differenci�lt testr�szek: boka, gyomor, k�ld�k, t�rd, szeplo, csipa T�rzsi rend/t�rsadalom: gyula, k�nd�, t�rv�ny, tan�, b�lcs, b�r, k�lcs�n, gy�sz; betu, �r, sz�m, ok, kor, ido, tolm�cs Term�szeti k�rnyezet: �rok, homok, ny�r, sz�l, tenger, s�r, szirt, d�l Sz�ll�s: kapu, s�tor, kar�, b�lcso, sz�k,

53. T�r�k j�vev�nyszavak(honfoglal�s elotti) Vad�llatok: oroszl�n, s�rk�ny, g�r�ny, - karvaly, kesely, �lyv, s�lyom, turul, - toront�l, vejsze �halfog� rekeszt�k�, - s�llo, tok, soreg Haszon�llat: bika, �k�r, borj�, diszn�, kecske, kos, teve, tin�, tulok, ty�k Term�keik: gyapj�, �r�, sajt, t�r� Tart�suk: b�kly�, kar�m, �l, gyeplo

54. T�r�k j�vev�nyszavak(honfoglal�s elotti) N�v�nyek: k�k�ny, k�r�, koris, k�k�rcsin, Gy�m�lcs: alma, di�, k�rte, szolo, bor, szur Gabona: �rpa, bors�, b�za, kender, koml� F�ldmuvel�s: eke, sarl�, sz�ru, tarl� Mesters�g: �cs, szucs, szat�cs, �lt�zk�d�s: csat, gy�ngy, gyuru, saru, b�rsony

55. T�r�k j�vev�nyszavak(honfoglal�s ut�ni) 10-11. sz�zad: Besenyok: besenyo, besnyo, csosz �katonai tiszts�g� 13. sz. Kunok: koboz, komondor, kalauz, nyog�r �a kir�ly kun k�s�ret�hez tartoz� szem�ly�, balta, cs�k�ny, B�sz�rm�nyek: B�sz�rm�ny elemet tartalmaz� helynevek

56. T�r�k j�vev�nyszavak(honfoglal�s ut�ni) 16-17. sz. oszm�n-t�r�k j�vev�nyszavak: N�pnevek: arn�t, kazul, mizser, k�rm�ny Tiszts�g, igazgat�si egys�g: aga, b�g, defter, efendi, gyaur, k�di, mufti, hodzsa; szandzs�k, vilajet �tkez�s: tarhonya, k�v�, tepsi, doh�ny, csibuk, pite, kajszi �lt�zk�d�s: zseb, zubbony, papucs, pamut kaft�n, kalpag, dolm�ny, csuha

57. T�r�k nyelvi hat�sok az osmagyar nyelvre (R�na-Tas Andr�s) B�rczi G�za, Ligei Lajos: Kr. e. 1000-500, Gombocz Zolt�n, R�na-Tas A.: Kr.u. 500. A kapcsolatok jellege: Hangtani hat�sok: A volgai t�r�kben volt sorvad� v�ghangz�. A csuvasos t�r�kben volt a hang. A t�r�kbol �tvett szavakban volt � hang, ami a magyarban kes�ss� megterhelt hang volt.

58. T�r�k nyelvi hat�sok az osmagyar nyelvre (R�na-Tas Andr�s) Szerkezettani hat�sok: n�lk�l n�vut�s szerkezet, kimegy a fej�bol > kimegy az esz�bol Mondatan: ? A k�tosz� n�lk�li al�rendelo mondatok?

59. T�r�k nyelvi hat�sok az osmagyar nyelvre (R�na-Tas Andr�s) A honfoglal�s elotti j�vev�nyszavakat csuvasos, �s egy a csuvassal t�bb k�z�s hangtani von�s� �m nem csuvas t�pus� nyelvj�r�sb�l magyar�zza, tov�bb� elfogadja a honfoglal�s ut�ni szavaink t�bbs�gi k�zt�r�k t�pus� volt�t.

60. T�r�k j�vev�nynevek Fok�nt a honfoglal�s elotti korszakban ker�lnek be nyelv�nkbe t�r�k szem�lynevek > a honfoglal�st k�veto korai �magyar korban belol�k helyn�v v�lhat Aba (szn.) > Aba, Abany > Abony (hn.) Gyula (m�lt.n.) > Gyula (szn.) > Gyula (hn) ba?atur (kn.) > b�tor/B�tor > B�torterenye

61. T�r�k j�vev�nynevek Beker�l�s�ket az azonos t�rsadalmi berendezked�s �s azonos vall�si szok�sok seg�tik Sz�nevek = jelent�s�k van (a n�vhaszn�l�, b�r idegen nyelvbol �tvett sz�, m�gis �rti a jelent�s�t. Le�r� nevek: a n�v �sszef�gg�sben �ll a n�vviselo tulajdons�gaival, t�rsadalmi helyzet�vel, szok�saival; �v�-, predesztin�ci�s sz�nd�k van a n�vad�sban.

62. T�r�k j�vev�nynevek Tulajdons�g: Alap �hos�, B�tor, Inok �hus�ges� Foglalkoz�s, tiszts�g: T�rk�nd �k�zmuves�, �llo �vez�r�, Gyula, K�nd� �llat: Buga �bika�, Sarolt �feh�r meny�t�, �kos �feh�r s�lyom�, Turul �fekete s�lyom� �v�n�v: Szatymaz �nem elad�, Balmaz �nem �lo�, Egy�b: Ajtony �arany�, �dua �f�lkel a hold�

63. Szl�v j�vev�nyszavak Gyujton�v: szlov�n, szerb, horv�t, szlov�k, ukr�n, bolg�r, cseh, lengyel, orosz Az osmagyar korban foleg keleti szl�v nyelvekbol, az �magyar korban d�li �s nyugati szl�v nyelvekbol ker�lnek �t szavak. A honfoglal�st k�vetoen f�ldmuvel�ssel, ist�ll�z� �llattart�ssal kapcsolatos szavak 10-13. sz. szl�v t�r�to papok hat�sa; �llam- szervezettel kapcsolatos szavak 14-20. sz. folyamatosan betelep�lo f�ldmuvesek, parasztok, k�zmuvesek

64. Szl�v j�vev�nyszavak Melich J�nos dolgozta ki a fonetikai, muv. t�rt�neti, jelent�stani krit�riumokat, Kinezsa Istv�n: A magyar nyelv szl�v j�vev�nyszavai (monogr�fia), M�rki S�ndor, Munk�csi Bern�th: 5. sz�zadi bolg�r-szl�v hat�st kutatt�k, Gyorffy Gy�rgy, A.A Sahmatov, H. T�th Imre: osmagyar kori �orosz, bolg�r hat�s.

65. Szl�v j�vev�nyszavak Hangtani krit�riumok: Osszl�v: *dj > bolg. �d *medja > (bolg.) me�da > (magy.) mezsgye, m�s szl�v nyelvbol val� azonos �tv�tel a (magy.) megye. Osszl�v naz�lis mgh-t tartalmaz� szavak Ha a magyarba a 11. sz. elott ker�l �t: mgh + n/m konkoly, bolond, gomba, munka, galamb Ha a magyarba a 11. sz. ut�n ker�l �t: mhg + � G�zs, p�k, kusza, duga

66. Szl�v j�vev�nyszavak Jelent�stani krit�rium: Poroszl�: a magyarhoz k�zel �ll� jelent�s �v�rosi szolga, tiszts�gviselo� csak a szerb-horv�tban van meg. Kasza: a szlov�kban tartozik a sz�nagyujt�s terminol�gi�j�ba, ahogyan a magyar sz� is.

67. Szl�v j�vev�nyszavak Muvelod�st�rt�neti krit�rium: Honfoglal�s kori szl�v szavak az �llami �let alapfogalmai, �s a konyhakerti f�ldmuvel�ssel, ist�ll�z� �llattart�ssal kapcsolatosak Sz�f�ldrajzi krit�rium: Varkocs: a szlov�kb�l terjedt �t a pal�cba, majd onnan terjedt el m�s nyelvj�r�sainkba.

68. Szl�v j�vev�nyszavak Osmagyar kori: halom, lengyel, j�sz, varsa, z�tony, kereszt, szombat

69. Szl�v j�vev�nyszavak �magyar kori: Csal�d: csal�d, csel�d, dajka, d�d, unoka Egyh�z: pap, ap�ca, malaszt, t�mj�n, �llami �let: cs�sz�r, kir�ly, n�dorisp�n, szolga, pecs�t, perel, v�dol, vall N�pnevek: n�met, olasz, bolg�r, cseh, horv�t F�ldmuvel�s: borona, csoroszlya, bar�zda, parlag, cs�p, mezsgye, gabona, rozs, zab, kal�sz, pelyva, szalma, r�pa, k�poszta, bab

70. Szl�v j�vev�nyszavak N�v�ny: moha, p�zsit, cserje, berkenye, m�lna, cseresznye, szilva, barack �llat: medve, vidra, k�nya, szarka, bolha, macska, b�r�ny, birka, kakas, galamb H�z: ablak, k�m�ny, pince, kemence, konyha, asztal, dunna, p�rna, nyoszolya �tkez�s: eb�d, vacsora, pecsenye, szalonna, kolb�sz, pog�csa, k�sa, zs�r

71. Szl�v j�vev�nyszavak Ruh�zkod�s: ruha, nadr�g, szoknya, harisnya, kapca, csizma, p�lya, poszt� Ipar: tak�cs, bodn�r, k�d�r, csizmadia Egy�b: dr�ga, n�ma, bolond, hahot�l, kap�l, parancsol

72. Szl�v j�vev�nyszavak K�z�pmagyar kor: j�rce, jerke, szecska, petrence, repce, kukac, poloska, zsizsik, csata, k�tyavetye, kuck�, l�ca, gatya, kab�t, sapka

73. Szl�v j�vev�nynevek Az �rp�d kori szem�lyn�vt�r alapj�n a n�vanyag 1% szl�v szem�lyn�v. Szem�lyn�vk�nt ker�ltek be fok�nt a honfoglal�st k�veto idoszakban, keresztn�vk�nt csal�dn�vk�nt, helyn�vk�nt maradtak f�nn: L�szl�, Mil�n, Dus�n, Iv�n; Kar�csony, Bogdan, Bodom�r, Kazim�r; (Hajd�)szoboszl�.

74. Szl�v j�vev�nynevek �ltal�ban �sszetett nevek: bog �istens�g� + dan/ty �adni� > Bogdan, vlad �hatalom+ m�r �b�ke� > Vladim�r, amelyek jelnevek maradtak: jelent�s�k nem volt vil�gos a n�vviselo sz�m�ra. K�zszav�val egy�tt beker�lt a magyar nyelvbe: P�nteka, Kar�csuny Az egyh�zi nevek k�r�be beker�lve maradt fenn: L�szl�, K�zm�r, Vencel

75. Latin j�vev�nyszavak Nem k�zvetlen n�pi �rintkez�sen alapul� nyelvi hat�s, mint a kor�bbi j�vev�nysz� r�teg. A latin szavak egy r�sze �tad� nyelveken kereszt�l (n�m., szl.) jut a magyarba. A latin nyelv v�ltozatai: Vulg�ris > �jlatin nyelvek Klasszikus K�z�pkori > magyarorsz�gi latin

76. Latin j�vev�nyszavak Vulg�ris latin: az It�li�ban �s a r�mai provin-ci�kon haszn�lt, helyi saj�toss�gok �ltal sz�nezett n�pnyelvi v�ltozat. Belole sarjadtak ki az �jlatin nyelvek: francia, olasz, spanyol, portug�l, rom�n. Klasszikus latin: a muvelt r�maiak besz�lt nyelv�bol kialakult normat�v, �rott v�ltozat. K�z�pkori latin: a klasszikus latin vulgariz�-l�dott v�ltozata, az egyh�z �s a tudom�nyok nyelve Hazai v�ltozata: magyarorsz�gi latin

77. Latin j�vev�nyszavak A latin j�vev�nyszavak fobb hangtani saj�toss�gai

78. Latin j�vev�nyszavak A latin j�vev�nyszavak muvelod�st�rt�neti jellemzoik (krit�riumok): 11-15. sz.-ig a kereszt�nys�ggel, �llamalap�t�ssal kapcsolatos fogalmak. 15. sz. a renesz�nszban a klasszikus latin st�lusjegyeit eleven�tik fel. 16. sz.-t�l a reform�ci�hoz k�todo szavak.

79. Latin j�vev�nyszavak �magyar kori fogalmi csoportok: Egyh�zi �let: apostol, klastrom, manna, templom, olt�r, mise, ostya, legenda Iskola: iskola, lecke, tinta, t�bla, penna Tudom�ny: �llat: cet, elef�nt, skorpi�, p�rduc, vipera N�v�ny: r�zsa, viola, m�lyva, zs�lya, liliom Orvosl�s: patika, balzsam, pirula

80. Latin j�vev�nyszavak �magyar kori fogalmi csoportok: �tkez�s: gy�mb�r, petrezselyem, menta H�z: gr�dics, kamara, t�gla, l�mp�s, �llami �let: n�t�rius, pr�k�tor, testamentum, uzsora, gubern�tor

81. Latin j�vev�nyszavak K�z�pmagyar kori fogalmi csoportok: Egyh�zi �let: ekl�zsia, kur�tor, presbiter, jezsuita, piarista Iskola: Koll�gium, ceruza, kr�ta, grammatika, dikt�l, egz�men, kotta Tudom�ny: �llat: f�ka, hi�na, krokod�lus N�v�ny: tubar�zsa, bazsar�zsa, citrom, levendula Orvosl�s: di�ta, flastrom, k�lika, k�ra, pestis

82. Latin j�vev�nyszavak K�z�pmagyar kori fogalmi csoportok: �llami �let: fisk�lis, juss, di�ta, protest�l, apell�l, dirig�l, konvenci� �jmagyar kori szavak: Defin�ci�, eposz; stat�rium, taktika; reakci�, domin�ns; amput�l, del�rium, morfium; �ra, patri�ta, plebejus.

83. Latin j�vev�nynevek A 11. sz�zadt�l terjednek el. Jelnevek; nem motiv�ltak. Formai jellemzo: -us (ffi), -a (noi) v�gzoz�s pl. Petrus, Demetrius, Julia, Kl�ra A kereszt�nys�g felv�tele terjeszti a bibliai neveket, b�r kezdetben megfigyelheto a p�rhuzamos n�vad�s*: Vajk Istv�n, Aba S�muel *p�rhuzamos n�vad�s: ugyanazon szem�ly k�t k�l�nb�zo n�vrendszerbol val� nevet kap, haszn�l nem sz�ks�gszeruen egyszerre.

84. Latin j�vev�nynevek 1279. Budai zsinat elrendeli, hogy nevet csak pap adhat> gyakoriv� v�lnak a szentek nevei �magyar kori f�rfinevek gyakoris�ga(1-10) 1. P�l, 2. P�ter, 3. J�nos, 4. Mikl�s, 5. Benedek, 6. Istv�n, 7. M�rton., 8. Mih�ly, 9. Tam�s, 10. Gy�rgy �magyar kori noi nevek gyakoris�ga(1-10) 1. Erzs�bet, 2. Margit, 3. Katalin, 4. Anna, 5. Ilona, 6. Kl�ra, 7. Aglent, 8. �gnes, 9. Kunigunda*, 10. Sebe*

85. �jlatin j�vev�nyszavak Az �jlatin nyelvek a vulg�ris latinb�l fejlodtek ki. �jlatin nyelvek: francia, rom�n, olasz, portug�l, spanyol A magyar nyelvbe a francia, olasz �s rom�n nyelvekbol ker�ltek �t szavak.

86. Olasz j�vev�nyszavak Egys�ges olasz nyelvrol �s Olaszorsz�g-r�l ugyan csak a 19. sz.-t�l besz�lhet�nk, m�gis az olasz jelzoz alkalmazzuk a kor�bbi �tv�telekre is. Az �rintkez�s korszakai: 11. sz. velencei t�r�to papok 12. sz. velencei kereskedelmi kapcsolatok 13-14. sz. telesek: Buda, Esztergom, Sz�kesfeh�rv�r Anjou hadj�ratok (N�poly); it�liai egyetemek l�togat�i

87. Olasz j�vev�nyszavak Hangtani krit�riumok: Irodalmi nyelvi sz hely�n s �ll a velenceiben: sp�rga, kapisk�l; sz�v�gi o/e hi�nya: struzzo > strucc. Fogalmi csoportok: Haj�z�s: g�lya, gondola, part, r�v Gy�m�lcs: f�ge, mandula, narancs, datolya, mazsola Had�szat: b�stya, l�ndzsa, pajzs, armada, mustra, p�lya, trombita, d�rda V�rosi �let: bolt, bord�ly, piac, tafota, f�tyol Kult�ra: opera, csell�, �ria, fresk�, sz�l�, maskara Egy�b: d�s/d�zse, bandita, torta, osztriga, rizs, tr�fa

88. Francia j�vev�nyszavak Kapcsolatok jellege: 12-13. sz. francia dinasztikus kapcsolatok 12. sz.-t�l vallon telepesesek, 13. szt�l provencal telepesek. Ol�h Mikl�s: Hung�ria c. muv�ben �r a 11. sz v�g�n Li�ge mellol �rkezo �s Eger mell� telep�lo �leodiumiakr�l�. Szt. Margit kanoniz�ci�s jegyzok�nyve szint�n eml�t egy P�cs k�rny�ki leodiumi embert. 13. sz. a francia lovagi kult�ra (Roland-�nek, Tristan �s Isolda) terjed�se a fo�ri udvarokban. Sorbone a korai �magyar kor legl�togatottabb egyeteme.

89. Francia j�vev�nyszavak �tv�telek: �- �s k�z�pmagyar kori: t�rgy, furmint, korc �fuzo, ruhader�k�, kurtiz�n, rev�ns, pikk, �jmagyar kori: aff�r, intrika, sikk, purparl�, boh�m, bonbiv�n, arg�, burzso�. Gyakran k�zvet�tonyelven (n�meten) kereszt�l jutnak be: r�zs, frott�r, lezser, bigott, gavall�r, cilinder, bag�zs, rezsi.

90. Rom�n j�vev�nyszavak A 12. sz.-t�l sz�molhatunk rom�n hat�ssal, melynek ter�lete Erd�ly, Moldva. 16-17. sz. a jobb�gytelep�t�sekkel erd�lyi rom�nokat is �ttelep�tenek az orsz�g m�s r�szeire. A nyelvi hat�s fok�nt a keleti nyelvj�r�sok-ban erosebb, sz�mos sz� csak nyelvj�r�si szinten jelentkezett: brindza, f�ta, fuszulyka, pulya, pakul�r.

91. Rom�n j�vev�nyszavak Az elso j�vev�nyszavak a 15. sz.-b�l val�k: katrinca �lepelszoknya, k�t�ny�, fics�r �fiatal fi�� semleges jelent�startalm�. A k�sobbiek t�bbs�ge: juhtart�ssal kapcsolatos: cserge, b�cs, kaliba, cig�ja, hod�ly �tkez�s: palacsinta, m�l�, �fonya, lesty�n Egy�b: cimbora, kal�ka, poronty �fatty��,

92. �jlatin j�vev�nynevek Az �jlatin nyelvek k�z�l a francia hat�s a legjelentosebb. Mivel a magyarul besz�lok a francia �s az it�liai nyelvj�r�sokat nem tudt�k megk�l�nb�ztetni, ez�rt gyakran olaszok-nak nevezt�k a franci�kat is > az olaszi elo- v. ut�tag� telep�l�sek gyakorta fran-cia telepeseket takarnak (Bodrogolaszi)

93. �jlatin j�vev�nynevek A francia lovagi kult�r�st mutat� nevek: Olivant, Roland, Elef�nt (hn.), Isolt, Tristan. 12. sz. Roland Budai pr�post 13. sz. Oliv�r szer�mi p�sp�k Roland ~ Lorand

94. �jlatin j�vev�nynevek A francia keresztneveket az �jmagyar korban az izraelit�k terjesztik (Nanett, Jeanett, Henriette, Nicolette), a peregrin�ci�b�l hazat�ro mesterek; a leg�jabb korban az irodalmi olvasm�nyok, filmek: L�szi. A rom�n csal�dnevek Erd�lyen kereszt�l �ramlanak be. Az leg�jabb magyar korban rendk�v�l nagy hat�st gyakorolnak a filmeken kereszt�l a spanyol, portug�l nevek: Enrik�, Em�nuel, Eszmeralda. A t�bb keresztn�v n�vad�si szok�s�t is feleros�tik az �jlatin mint�k.

95. N�met j�vev�nyszavak A n�met j�vev�nyszavak kutat�i: Balassa J�zsef (1895) T�rt�neti Magyar Nyelvtan Melich J�nos (1895) N�met vend�gsz�k Puk�nszky B�la (1926) A magyarorsz�gi n�met irodalom t�rt�nete. Thienemann Tivadar: elosz�r o k�s�relte meg a n�met j�vev�nyszavak korszakol�s�t 20. sz. Mollay K�roly, Horv�th M�ria (monogr�fi�k)

96. N�met j�vev�nyszavak Mollay K�roly korszakol�sa (?Tk.): 862-1060 (�magyar kor) 1061-1342: 1342-1686 (k�z�pmagyar kor) 1687-1920 (�jmagyar kor) 1920-1945 (�jabb magyar kor)

97. A n�met j�vev�nyszavak korszakol�sa Mollay szerint 862-1060: nyelvi �rintkez�sek kezdete, a dinasztikus kapcsolatok felv�tele. - Liutpand (Antapodosis): turci n�ven eml�ti a magyarokat; - IV. Ekkehard (Sanktgalleni Kr�nika): Ungar ��feln�met sz�val nevezi meg. - Gizell�val �rkezo bajor nemesek, t�r�to papok

98. A n�met j�vev�nyszavak korszakol�sa Mollay szerint II. 1061-1342: telepesek �rkez�se, dinasztikus kapcsolatok erosod�se. - V�radi Regestrum 10 n�met telep�l�st sorol fel Aba�j megy�ben: G�nc, Ruszka, Vizsoly, Egyh�zasvizsoly, C�ce, Dobsza, Hidasn�meti, Tornyosn�meti stb. - Szepess�gbe a Rajna-Mosel vid�ki telepesek, az �szaki b�nyav�rosokba frank �s t�ringiai b�ny�szok j�nnek. - Salamon (1063-74) feles�ge, III. Henrik l�nya: Judit, - L�szl� (1074-95) feles�ge, Rudolf l�nya, akivel �rkeznek nagy sz�mban a IV. Henrik elol menek�lo bajorok.

99. N�met j�vev�nyszavak korszakol�sa Mollay szerint III. 1342-1686: - a legt�bb kancell�riai hivatalban n�met papok voltak, - protest�ns ifjak kirajz�sa Wittenbergbe, - a magyarorsz�gi n�met k�nyvnyomtat�s vir�gkora, - bajor-osztr�k, n�metalf�ldi peregrin�ci�, - iparosok betelep�t�se

100. A n�met j�vev�nyszavak korszakol�sa Mollay szerint IV. 1687-1920: - A Habsburg hat�s kora - k�z�s katonas�g, k�z�s hivatali rendszer - a n�met a hivatalos �s a mag�n �rintkez�sek nyelve 1844-ig. V. 1920-1945: N�met kapcsolatok kora - a n�met nyelv visszaszorul az iskolai oktat�s sz�nter�re

101. N�met j�vev�nyszavak A n�met j�vev�nyszavak nyelvj�r�sai: K�z�pn�met b) feln�met (bajor-oszt�k) Hangtani krit�riumok, amelyek az �tad� nyelv nyelvj�r�s�ra utalnak: k�z�pn�met p (csap) : feln�met pf K�z�pn�met b (Binder) : feln�met p (pint�r)

102. N�met j�vev�nyszavak Hangtani krit�riumok, amelyek az �tv�tel idej�re utalnak: ch [?] az �magyar korig: ? > h (c�h, koh) az �magyar kor ut�n: k (sakk) 16. sz�zad t�j�n a feln�met -en, -el sz�tag mgh.-ja reduk�l�dik, majd eltunik > 16. sz elotti: meszely, puttony, p�r�ly 16. sz. ut�ni: fecni, s�mli, nudli, hokedli

103. N�met j�vev�nyszavak Muvelod�st�rt�neti krit�riumok: A 18. sz�zadi francia divatszavak k�zvet�toje a n�met nyelv (l. r�zs) Sz�f�ldrajzi krit�riumok: a f�ldrajzi �rintkez�s k�vetkezm�nye a dun�nt�lon elterjedt himp�r �m�lna� bajor-osztr�k sz�, �s a Erd�lyben �lo ger�b �falusi b�r� k�z�pfeln�met sz�.

104. N�met j�vev�nyszavak fogalmi csoportjai (Mollay-Horv�th) Katonai �let: fegyver (1211), bitang (1456), armada (1609), arzen�l (1620), bag�zsia �katonai poggy�sz� (1644), blok�d (1681), dezertor (1707), felcser �katonaorvos� (1707), flinta �s�r�tes puska� (1683), gener�lis (1606), k�pl�r �tizedes� (1664), l�rma �riad�, zaj� (1631), pisztoly (1620), randev� �tal�lkoz�s�(1664) � Az Nyulas mezej�n lenne az eg�sz hadaknak randev�juk.�

105. N�met j�vev�nyszavak fogalmi csoportjai (Mollay-Horv�th) H�ztart�s, �tkez�s: �nizs (1378), fr�st�k (1395), zsemle (1395), f�nk (1500), bab�r (1552), cukor (1587), pisk�t (1618), zeller (1624), sz�sz (1618), szaft (1671), p�st�tom, csokol�d� (1704); szekr�ny, kredenc, serpenyo, s�mli, hokedli, kasztni, k�lyha

106. N�met j�vev�nyszavak fogalmi csoportjai (Mollay-Horv�th) Egyh�zi �let: P�nk�sd 1138, zsolt�r 1372, s�t�n 1416, advent 1470, �genda �szertart�sk�nyv� 1550, perjel �egyh�zi el�lj�r� Muvelod�s: Fert�ly �negyedr�sz� 1367, ispot�ly 1372, cikkely 1531, pap�r 1601, almanach �napt�r� 1613.

107. N�met j�vev�nyszavak fogalmi csoportjai (Mollay-Horv�th) Ipar, b�ny�szat: Kalm�r (1304), bon�r (1392), borb�ly (1393), bell�r (1405), pint�r, p�k, pall�r, suszter (1608); C�h (1466), c�g�r (1470), himpell�r �c�gen k�v�l dolgoz� (1560), fuser(�l) �c�hen k�v�l dolgoz� (1615); Borosta, c�rna, csap, dr�t, r�spoly, m�ngorol; Csille (1285), huta (1526), sr�f (1559).

108. N�met j�vev�nyszavak fogalmi csoportjai (Mollay-Horv�th) T�rsas �let: bajor, sz�sz, gr�f (1358),herceg, marha �vagyon� (1358),zsell�r, p�r, polg�r, t�nc (1350), b�l (1651), gavall�r �nemes� (1628), lak�j (1577), man�r �modor� �lt�zk�d�s: bocskor (1395), gall�r, gyolcs, hacuka �k�nnyu felsokab�t� (1474), masni, karmazsin, par�ka (1661), r�kli, p�ntli, slafrok �pongyola, reggeli k�nt�s�, sallang, pendely, pr�m, tarsoly

109. N�met j�vev�nynevek A kalandoz�sok kor�ban ker�lnek be elosz�r a j�vev�nyneveink k�z�: Detric, Ditmar, Heim, Pot, Merch, Guirold. Az �magyar korban a telepesek, a diszantikus kapcsolatok �s a r�mai katolikus vall�s is k�zvet�ti (fok�nt a n�met szentek neveit): Gertrud, Hilta, Kunegundisz, Adalbert, Albert, Henrik, Conrad, Ott�

110. N�met j�vev�nynevek A k�z�pmagyar �s �jmagyar korban a peregrin�ci�b�l hazat�rok; a 17. sz�zadban csoportosan betelep�lo n�mets�g terjeszti: R�za, Roz�lia, Hilda, Ida, Friedrich, Wilhelm, Gottfried n�vegyedeket; valamint a kettos keresztn�vad�s szok�s�t: M�ria Ter�zia, M�ria Krisztina, M�ria Lujza, Anna M�ria; Ferenc J�zsef, tov�bb� a keresztsz�lo nev�nek �t�r�k�t�se elso vagy m�sodik n�vk�nt k�r�kben nagyobb ar�nyban jelentkezik.

111. Angol j�vev�nyszavak Az elso angol j�vev�nyszavak az �jmagyar korb�l val�k. A magyar nyelvnek az angollal a reformkort�l van kapcsolata, mivel Anglia a gazdas�gi �s politikai fejlod�s minta�llam�v� v�lt a magyar arisztokr�cia ell�togatott oda tanulm�ny�tra (l. Sz�chenyi Istv�n; B�l�ni Farkas S�ndor �tle�r�sa �szak-Amerik�r�l 1836-ban).

112. Angol j�vev�nyszavak Az ut�bbi �vek kutat�sainak k�sz�nhetoen sz�mos angol eredetu sz� �tker�lt a nemzetk�zi muvelts�gsz�k kateg�ri�j�ba: Orsz�gh L�szl� (1977) Angol eredetu elemek a magyar sz�k�szletben Nytud�rt. 93.: parlament , boksz, klub> Zsilinszky �va (2003) Az angol vonatkoz�s� elemek �jabb etimol�giai sz�t�rainkban. Nytud�rt. 153. a fentiek nemzetk�zi sz�k

113. Angol j�vev�nysz�k �jmagyar kor: sport: sport, boksz, dopping, tenisz, tr�ner, futball, zsok�, meccs; Sz�rakoz�s: bridzs, film, p�ker, puncs, viszki, kokt�l, szt�r; szendvics, zsuri, dzsessz, b�r T�rsadalmi �let: lady, lord, dandy, dzsentlemen, �zleti �let: b�dzs�, csekk, export, import, tr�szt, infl�ci� Ipari muszavak: pl�d, puplin, ripsz, kord, juta; sztr�jk, lincsel, bojkott, hulig�n

114. Angol j�vev�nyszavak �jabb magyar kor: (tk. 9-et sorol fel!!!) Ipari musz�: k�bel, bovden, karbur�tor, stencil, gem, xerox, komputer, panel, spot, hardver, bit, k�d, l�zer, detektor �lt�zk�d�s: bikini, bl�zer, pizsama, dzseki, farmer, balon, szvetter, kardig�n, sort, overall �tkez�s: mixer, s�ker, grill, tonik, ketchup, starking Nemzetk�zi szavak: gengszter, nejlon, br�ker, donor, show, blues, rock, musical Nyelvi globaliz�ci�

115. Angol j�vev�nynevek Hat�suk az �jabb magyar korban �rezheto, Elterjesztoj�k elsosorban az amerikai filmek, filmsorozatok (Dzsesszika, Pamela), ponyva irodalom, amerikai term�kek (Kevin, Szindi). Terjed�s�k visszafog�ja: fonetikus �r�sm�ddal lehet csak anyak�nyvezni, ha nem bizony�that� az angol, amerikai sz�rmaz�s. A m�rkanevek, szogenek be�raml�sa nagyobb ar�ny�, amelyet fok�nt a rekl�mok k�zvet�tenek: McDonald�s, Always; Silan soft sensation; Feel the difference! Just do it!

116. A belsokeletkez�su szavak csoportjai Ism�tl�s: Belso keletkez�su szavak: A magyar nyelv �n�ll� �let�ben l�trej�vo szavak. a) Sz�alkot�ssal l�trej�vok: indulatsz�, hangut�nz� sz�, hangfesto sz�, �llath�vogat�- terelo, dajkanyelvi szavak b) Sz�teremt�ssel l�trej�vo k�pz�s, �sszet�tel, ragszil�rdul�s, elvon�s, r�vid�l�s, sz�vegy�l�s, sz�hasad�s, mozaiksz� alkot�s

117. Belso keletkez�su szavak: sz�k�pz�s Sz�k�pz�s: megl�vo sz�b�l �j lexikai egy-s�get hoz l�tre, amelyet sz�rmaz�ksz�nak (deriv�tumnak) nevez�nk. A magyar nyelv korai szakasz�nak legfontosabb sz�alkot�si m�dja.

118. A sz�k�pz�s A sz�k�pz�st meghat�roz� elemek: Sz�faj: deverb�lis, denomin�lis k�pzok; Produktivit�s: produkt�v, improdukt�v (ha a sz�rmaz�ksz�ban m�g j�l felismerheto, de �j sz�rmaz�ksz�t nem hoz l�tre); Jelent�s: (=funkci�), szinonim (-ka, -cska), antonim (z�r�g: z�rren), polisz�m (egy alakhoz t�bbf�le jelent�s j�rul, -d); homonim (azonos alak, de elt�ro jelent�s, -l) A k�pzo jelent�s�t a sz�to jelent�se is befoly�solhatja: jelent�s-besug�rz�s (irradi�ci�).

119. Sz�k�pz�s A k�pzok �ltal�nos jellemz�se osm. kor: Egy hangtestbol �llnak (prim�r k�pzok): d, g, j, k, l, m, n, p, r, s, sz, t, z, ?, ?, �, i Testesebb: -�t, -tal/-tel, Funkci�juk nem differenci�l�dott: N�vsz�k�pzoi funkci�ban: hal�-l, fio-d-um Igek�pzoi funkci�ban: hu-l, �ra-d

120. A k�pzok v�ltoz�s�nak okai �s t�pusai A) alaki v�ltoz�s: csak ak�pzo hangalakja v�ltozik pl. TA. mene? > mene� > meno B) funkcion�lis v�ltoz�s: l�treh�v�ja Polisz�mia enyh�t�se (-d) Addig nem szereplo jelent�s kifejez�se (elvont, �sszefoglal�s: -s�g/-s�g) L�tezo k�pzo jelent�s�nek elhom�lyosul�sa (-csa/-cse > -cska/-cske)

121. K�pzok l�trej�tte az osmagyar korban (1-5) Bokrosul�s:k�t v. t�bb, eredetileg �n�ll�, egyelemu k�pzo �sszekapcsol�dik: Elemism�tl�s: -lal/-lel, -tat/-tet Szinonim k�pzok: az egyik improdukt�vv� v�lik �s a m�sik megeros�ti a funkci�j�t: -r, g (gyakor�t� igk.) > -rog/-r�g K�l�nb�zo funkci�j� k�pzok: az elso k�pzo elavult, vagy egy�tt alkalmaz�s sor�n �sszeforrtak: -dalom/-delem, -gat/-get

122. K�pzok l�trej�tte az osmagyar korban 2. Hasad�s: a polisz�mia megsz�ntet�s�re alaki v�ltoz�ssal a k�l�nb�zo funkci�k sz�tv�lnak: -d, > -od/-ed/-�d (gyakor�t�); -ad/-ed (mozzanatos) 3. Tov�ghangz� toldal�khoz von�d�sa: -sz igek�pzo > *lo�a-sz > lo�-asz (-�sz/ -�sz foglalkoz�sn�v k�pzo) -!E jelens�get a m�ssalhangz�ra v�gzodo to l�rej�tte teszi lehetov�.

123. K�pzok l�trej�tte az osmagyar korban 4. Funkci�v�lt�s: -� birtokjel > -i mn. k�pzo 5. Agglutin�ci�: S�g, s�g �domb, halom� �n�ll� jelent�su sz�b�l n�vut� majd k�pzo j�n l�tre.

124. K�pzok l�trej�tte az �magyar korban Erre a korszakra m�r nem jellemzo a tov�ghangz� toldal�khoz von�d�sa �s a hasad�s, viszont jellemzo a: Bokrosul�s: a megl�vo k�pzobokrok tov�bb bov�lnek: -dok/-dek/-d�k + l > -dokol/-dekel� Agglutin�ci�: no > -n� asszonyn�vk�pzo Funkci�v�lt�s: -� birtokjel > -e/-�/-i apan�vk�pzo (F�le, J�nosi, M�r�) Morf�mahat�r eltol�d�s: -s vmivel val� ell�totts�g + -i vmihez tartoz�s > -si (Falu-si) Adapt�ci�: sz�tot toldal�kk�nt �rtelmezik: cs�rda >da

125. K�pzok l�trej�tte a k�z�pmagyar korban A tudatos nyelvalak�t�s a k�z�pmagyar kor v�g�tol hat a toldal�kol�sra. Kihal: -at/-et nomen actionis (hull-oth-ya), a �g/-l n�vsz�k�pzo, -m�ny/-m�ny impro-dukt�vv� v�lik. Hasad�ssal j�n l�tre a hatigen�v k�pzo (-va/-ve/-v�n/-v�n) �s (-va/-ve) m�d/�llapot hat�roz� rag. Bokrosul�s: -lkodik, -skodik, -atag/-eteg

126. K�pzok alakul�sa az �jmagyar korban A nyelv�j�t�s a tudatos sz�k�pz�st alkalmazza, de sokszor felr�gt�k a k�pz�s szab�lyait: k�zbes�t, l�nyom�k. Elavult k�pzok fel�j�t�sa: -�r/-�r: t�z�r, -�ly/-�ly: hat�ly, szenved�ly, -cs:uracs �j k�pzobokrok: -�szat/-�szet: bor�szat,-ias/-ies: ny�rias, noies; -iatlan/-ietlen: noietlen K�pzobokrok r�vid�t�se: okvetetlen > okvetlen, uralkodik > uralg Adapt�ci�: -c:boh�c, �lc; -da/-de: cur�szda; -izmus, -ista (lat.); -�roz (n�m.)

127. K�pzok alakul�sa az �jabb magyar korban K�pzok keletkez�se ma is zajlik: Mentes �hi�ny� k�pzov� v�l�sa A k�pzok sz�ma egyre gyarapodik a szavakban: elk�poszt�-s-�t-hat-atlan-�t-ott�tok A k�pz�s vezeto szerep�t a sz�alkot�si m�dokon bel�l az �sszet�tel veszi �t az �j- �s �jabb magyar korban.

128. �sszetett szavak �sszet�tel: k�t vagy t�bb �n�ll� tomorf�ma �gy kezd viselkedni, mintha egy sz� lenne. Az �sszetett szavak �ltal�ban mondatban, gyakori egym�s mellett �ll� szavak �sszeforr�s�b�l j�nnek l�tre: dr�gako*; m�g napjainkban tudatos sz�alkot�ssal. *dr�gako �becses �sv�ny�; 15-16. sz. dr�gal�tos ko, nemes ko > 16. sz. dr�gal�tos nemes ko > dr�ga ko > dr�gako (lexikai, grammatikai �lland�sul�s > jelent�sv�ltoz�s)

129. �sszetett szavak A fgr., ugor korb�l �r�k�lt �sszetett szavak m�ra elhom�lyosultak, tosz�nak �rz�kelj�k: �ne-k, harmi-nc, negy-ven. Az �magyar korban kev�sb� jellemzo sz�alkot�si m�d: HB. birs�gnap, �MS. b�tort, TA. kert hel > alakilag neh�z elk�l�n�teni a szerkezetektol. Az �j- �s �jabb magyar korban a sz�alkot�sban fo szerepet j�tszik: hofokszab�lyz�-rendszer.

130. Az �sszetett szavak szintaktikai viszonyaik szerint Szerves �sszet�tel Al�rendelo Alanyos t�rgyas Hat�roz�s jelzos Mell�rendelo: Val�di mell�rendel�s Iker�t�s sz�kettoz�s Jelent�ssur�to Szervetlen �sszet�tel

131. Szerves al�rendelo �sszet�telek Alanyos: Istenadta; l�lekszakadva, sz�l-z�gta T�rgyas: Ker�kgy�rt�, porsz�v�, semmitmond� Hat�roz�s: Nagyrav�gy�, f�lbeval� Jelzos: Feh�rv�r (mi), birs�gnap (kij.), eb�dido (birt.), t�zpr�ba (me.) A t�rgyas, birtJ.-s alapvetoen jel�letlen volt �s az osmagyar kor folyam�n v�lt jel�ltt�. A hat�roz�s a 18. sz�zadig �ltal�ban jel�lt volt, s a nyelv�j�t�s kor�ban szaporodtak el a jel�letlenek.

132. Szerves mell�rendelo �sszet�telek Iker�t�s: Forrad�sos iker�t�s: k�t rokon- v. ellent�tes �rtelmu sz� kapcsol�dik �ssze: h�res-neves Oszt�d�sos iker�t�s: egy sz�alak v�lik sz�t:giz-gaz Sz�kettoz�s: Egy-egy, m�r-m�r, csak-csak Val�di mell�rendel�s: Kezesl�bas, d�sgazdag

133. Szerves - szervetlen �tmenet a szervetlen �sszet�tel fel� a jelent�ssur�to, mert szerves �sszet�tel, de a tagok k�zti viszony meghat�rozhatatlan: erdob�r, szivart�rca. Szervetlen: mondatan tapadnak �ssze, a tagok k�zt nincs grammatikai-szintaktikai viszony: �dv�zl�gy, Hiszekegy, egym�st

134. �sszetett szavak a k�l�nb�zo nyelvt�rt�neti korszakokban �magyar kor: (fok�nt tulajdonnevekre jellemzo), Farkasvero, T�mester, Nemde�k, Szentl�lek, felebar�t, mindenhat�, foangyal, haragsz�, perpatvar, cs�sz�m�sz�. K�z�pmagyar kor: f�lbeval�, borh�z, fuszersz�m, �gynemu, �zz�-porr�, mendemonda, �mmel-�mmal, �gyefogyott �jmagyar kor: f�nyuzo, l�k�to, napraforg�, �d�mcsutka, h�tszilvaf�s, v�szoncsel�d, ipiapacs, irgum-burgum. �jabb magyar kor: �rucsere-egyezm�ny, v�m�r�-nyilatkozat, hofokszab�lyz�-rendszer

135. Sz�teremt�s Sz�teremt�s ? Sz�alkot�s Indulatsz�k Hangut�nz� szavak Hangfesto szavak �llath�vogat�-terelo szavak Gyermeknyelvi, dajkanyelvi szavak

136. Sz�teremt�s Indulatsz�k: spont�n hangkit�r�s, amely alkalmib�l �lland�v� v�lik, s �rzelmi tartalmat kap. A k�l�nb�zo nyelvekben hasonl�ak. Az okiratokban ritk�n ker�lnek be, mert be nem elsodleges jelent�shordoz� sz�k. Ugor: huj ( 960 k. Liutprand: Antapodosis) A magyar nyelv �n�ll� �let�ben keletkeztek: ah, ej, f�j, hopp, jaj, csitt, oh� R�szt vesznek a sz�alkot�sban: jajgat, jajong, csit�t, �hajt, h�mm�g.

137. Sz�teremt�s Hangut�nz� szavak: �llati, term�szeti, emberi eredetu hangmegnyilv�nul�sokat, z�rejeket form�l meg hangsorral (duruzsol, kr�kog, z�mm�g). Sz�fajuk: t�bbs�g�k ige, kisebb ar�nyban n�vsz�. Alakilag: hangkifejezo r�sz + k�pzo(szeru) ut�tag > alakv�ltozatok: csetten, csattan Sz�csal�dokat alkotnak: ropni-roppan-ropog-ropogtat-ropi J�kK:buzog; B�csiK: sikorg, BodK:dong� �tv�telek: szl. Hahot�l > hahota; n�m. Spritzen >priccel

138. Sz�teremt�s Hangfesto szavak: mozg�s, �llapot nyelvi hangsorral val� ut�nz�sa. Hangtani v�ltozataikhoz �rzelmi, intenzit�sbeli k�l�nbs�gek kapcsol�dnak: csetten, csattan Sz�fajilag t�bbs�g�k ige: piszk�l, cammog; ritk�bban n�vsz�k: sunyi, ny�pic Fgr.: csillog, villog (sz�t�ve!); GyulS: habrosagban; M�nchK.: megrend�lt, GuaryK.: hebehurgya

139. Szil�gyi Ferenc: �gynevezett hangfesto szavainkr�l (Nytud�rt. 89.) Antik filoz�fia: onomatopoeia, onomatopoesis > modern nyelvtanok (ang.) Magyar szakirodalomban Gombocz Zolt�n haszn�lta elosz�r a �hangfesto sz� kifejez�st a hangut�nz� szavak egy csoportj�ra. N�met nyelvtanok Klangmalerei, Lautmalerei t�k�rford�t�sai. Nyelvt�rt�netileg a hangfest�s m�sodlagos jelens�g, hangut�nz� szavakb�l fejlodtek ki; le�r� szempontb�l nem v�lnak sz�t.

140. Jelent�s-jelent�sv�ltoz�s Jelent�s: viszonyfogalom, amely a jelhez (alakhoz) k�t�tt �s val�s�gelemre (dologra) utal. /J-A-D/ Sz�jelent�s: Lexikol�giai jelent�s Kontextu�lis jelent�s Jelent�sv�ltoz�sok okai: Hasonl� hangalak (idotlen, id�tlen), szoros szintaktikai kapcsolat (farkas �llat), sz��tv�tel ( planta > pal�nta)

141. Jelent�s-jelent�sv�ltoz�s R�szleges jelent�sv�ltoz�s: az alapjelent�s mellett kialakult �j, alkalmi jelent�s �lland� mell�kjelent�ss� v�lik. Fekete �olyan sz�nu, mint amilyen a korom�; Fekete �nagyon s�t�t sz�nu� Fekete �k�v� Teljes jelent�sv�ltoz�s: az �j jelent�s mellol kiv�sz a r�gi jelent�s. H�gy �csillag� H�gy �vizelet�

142. Jelent�sv�ltoz�s ir�nyai Jelent�sszuk�l�s: a jelent�s terjedelm�nek leszuk�l�se, az elozoleg jel�lt oszt�lynak csak egy aloszt�ly�ra vonatkozik a jelent�s ezent�l (�gy� �eszk�z, szersz�m > fegyver > tuzfegyver). Jelent�sszuk�l�s okai: Belso nyelvi k�lcs�nz�s: sz�ret �szur�s > borsz�ret� J�vev�nysz� csak egyik, v. speci�lis jelent�s�vel ker�l �t a magyarba Jelent�stapad�s: tokaji bor > tokaji

143. Jelent�sv�ltoz�s ir�nyai Jelent�sbov�l�s: a jelent�s terjedelmi kibov�l, a sz� a dolgoknak sz�lesebb oszt�ly�ra kezd vonatkozni, mag�ba foglalja az elozoleg jel�lt oszt�lyt, mint saj�t aloszt�ly�t. ludas �l�dlop�sban bun�s > bun�s�; port�ka �keny�rdarab, v�ndordi�koknak adott alamizsna� pl. 1527. �rdyK. Szt. Erzs�bet legenda ezt r�gz�ti > ��rucikk�

144. Jelent�sv�ltoz�st k�s�ro jelens�gek Konkretiz�l�d�s: Oszt�ly �osztoszkod�s� > �tanul�csoport helye� Absztrah�l�d�s: Nyelv �testr�sz� > �kommunik�ci�s eszk�z� Sz�hangulat megv�ltoz�sa: sz�hangulat a sz� jelent�s�nek �rt�kel�st kifejezo r�sze Amelior�ci�: szerencse �sors� (j�szerencse, balszerencse) > �j� sors� Pejor�ci�: n�mber �no� > �tiszteletrem�lt� tulajdons�gok n�lk�li no�

145. N�v�tvitel N�v�tvitel: az a jelent�sv�ltoz�s, amelyben a val�s�gelemek k�z�s v. hasonl� jegyei alapj�n az egyik nev�t �tvissz�k a m�sik dologra. Hasonl�s�gon alapul� (metaforikus) �rintkez�sen alapul� (metonimikus)

146. Hasonl�s�gon alapul� n�v�tvitel Dolgok hasonl�s�g�n alapul: Emberi testr�sz (f�l, szem, gerinc)> t�rgyra (b�zaszem, hegygerinc) �llat (szam�r, teh�n) > emberre �llati cselekv�s (bog, mekeg) >emberre Emberi cselekv�s (j�r) > �lettelenre (az �ra j�r)

147. �rintkez�sen alapul� n�v�tvitel T�rbeli �rintkez�s: (Tisztelt) h�z! Tkp. H�zban �lokre vonatkozik Idobeli �rintkez�s: Kor -20. sz�zad Agyagi �rintkez�s: R�verik a vasat; �lmot kapott R�sz-eg�sz viszony: Ezer lelket sz�ml�l� falu; 8 fos oszt�ly

148. Jelent�s�tvitel Jelent�s�tvitel: az a jelent�sv�ltoz�s, amelyben az alakok k�zt megl�vo hasonl�s�g v. m�s kapcsolat alapj�n vissz�k �t a jelent�st m�s dologra. Hasonl�s�gon alapul�: Sz�alak hasonl�s�ga (helys�g, helyis�g; marcona, marcangol) N�petimol�gia (Karakatna > K�r�katona) �rintkez�sen alapul�: Tapad�s: fogas hal > fogas; guly�s leves > guly�s

149. Mezokapcsolatok A jelent�sv�ltoz�sokat eloseg�ti, hogy a szavak nem elszigetelt jelens�gk�nt l�teznek a haszn�l� sz�m�ra, hanem k�z�s jegy alapj�n mezokapcsolatok alakulnak ki (k�z�s jegy alapj�n egy�v� tartoz� dolgok csoportja). Egy sz� t�bb csoport tagja is lehet.