A magyar nyelv eredete és rokonsága

1. A magyar nyelv eredete és rokonsága

2. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4f/IndoEuropeanTree.svghttp://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4f/IndoEuropeanTree.svg germán latin szláv indiai Az indo-európai nyelvcsalád nyelvcsoportjai

3. http://hu.wikipedia.org/wiki/Ur%C3%A1li_nyelvcsal%C3%A1d szamojéd nyelvek vogul osztják finn észt magyar Az urali-finnugor nyelvek képviselői

4. Az uráli nyelvek nyelvcsaládja

5. Az uráli egység kora (Kr.e. 3000 előtt) uráli népek – halász, vadász, gyűjtögető életmód Az uráli őshaza – az Ob folyó felső folyása, az Urál hegység, a Káma és az Urálközötti területen

6. szamojéd népek finnugor népek

7. szamojéd népek

10. A finnugor egység kora (Kr.e. 2000-ig) finnugor népek

11. A finnugor egység kora (Kr.e. 2000-ig)

12. finn-permi ág ugor ág

14. finnek észtek

15. ugor egység kora (Kr.e. 500-ig) ugor ág

16. ősmagyarok ős obi-ugorok

18. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hanti-Manysi_Auton%C3%B3m_K%C3%B6rzethttp://hu.wikipedia.org/wiki/Hanti-Manysi_Auton%C3%B3m_K%C3%B6rzet chanti manysi

19. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hanti-Manysi_Auton%C3%B3m_K%C3%B6rzethttp://hu.wikipedia.org/wiki/Hanti-Manysi_Auton%C3%B3m_K%C3%B6rzet

20. A nyelvrokonság bizonyítása az összehasonlító nyelvészet segítségével rokon nyelvek = egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek, amelyek közös ős- vagy alapnyelvből származnak.

21. A nyelvrokonság bizonyítékai alapszókincs • Az alapszókincs közös jellege • névmások: te; të; ton; tënj; • számok (hatig):http://hu.wikipedia.org/wiki/Hanti_nyelv#Sz.C3.A1mok • testrészek: szem; szém; sem;sjin; szjim; silmä • természet jelenségei: tél; täl; tēl; tyl; tol; talve • növénynevek: fa; pa; pu; puu (!!!!!) • ásványok: kő; keu; kű; ki; kő; kjëv; kive- • elemi cselekvések: men- (=megy); mën; mun; myn; mene-; mij- • Az alapszókincshez tartozó szavaink egy-két szótagosak • Kb. 700-800 finnugor eredetű szó van a magyarban.

22. A nyelvrokonság bizonyítékai • az alapszókincs közös jellege • a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága • a nyelvtani (alaktani, mondattani) sajátosságok

23. a nyelvtani (alaktani, mondattani) sajátosságok • Az uráli nyelvek mindegyike agglutináló (toldalékoló). • E/1. személyű birtokost „-m” toldalékkal fejezik ki. (pl.: fejem; cseremisz-attam (atyám); mordvin-kudom (házam) • névszói állítmány megléte • egyes szám használata számnevek, páros testrészek, ruhadarabok után

24. A nyelvrokonság bizonyítékai • az alapszókincs közös jellege • a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága • a nyelvtani (alaktani, mondattani) sajátosságok • hangszerkezeti, hangváltozási törvényszerűségek

25. hangszerkezeti, hangváltozási törvényszerűségek A nyelvek hangkészlete változik, ezért a változás után a rokon nyelvek megfelelő szavaihoz képest szabályos hangeltérést kell mutatnia az adott szavaknak: k-h – mély mgh. előtt --- kolme – három; kala - hal k-h – elmaradása magas mgh. előtt --- kéz – käsi; két; ki p-f – fa; pa; pu; puu

26. A nyelvrokonság bizonyítékai • az alapszókincs közös jellege • a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága • a nyelvtani (alaktani, mondattani) sajátosságok • hangszerkezeti, hangváltozási törvényszerűségek • segédtudományok a nyelvrokonság-kutatásban

27. segédtudományok a nyelvrokonság-kutatásban • régészet • történelemtudomány • földrajz • biológia • néprajz • zenetudomány Az új kutatási eredmények új elméletek kialakulását és a régiek módosítását, esetleg elvetését eredményezik. (Egy példa)

28. A nyelvrokonság ismert kutatói A 18 . században Sajnovits Jánosjezsuita szerzetes, aki a magyar—lapp rokonságot fedezte fel . Gyarmathi Sámuelorvos és természettudós, aki a magyar— finn, észt rokonságot kutatta . A 19. században Reguly Antaleljutott az obi-ugorokhoz, szertartásaikat, népköltészetüket tanulmányozta, gyűjtötte . A 20. században Budenz Józseftanítványai folytatják a nyelvrokonság kutatását :Szinnyei József, Munkácsi Bernát, Halász Ignác, Pápay József ,Zsirai Miklós

29. Néhány érdekesség – finnugor mondataink vogul-magyar Hurem né vitnel huligel husz hul pugi. Három nő vízből hálóval húsz halat fog. osztják-magyar Pegte lau lasinen menl tou szilna. Fekete ló lassan megy a tó szélén. http://hu.wikipedia.org/wiki/Finnugor_nyelvrokons%C3%A1g#Vogul-magyar

30. Irodalomjegyzék Az uráli öshaza kutatásának története http://ludens.elte.hu/~briseis/finnugor/ostort/oshazakut.html Az uráli népek története http://ludens.elte.hu/~briseis/finnugor/ Az urali nyelvcsalád (ebben van a táblázat) http://hu.wikipedia.org/wiki/Ur%C3%A1li_nyelvcsal%C3%A1d A szamojéd nyelvek http://hu.wikipedia.org/wiki/Szamoj%C3%A9d_nyelvek A finnugor nyelvrokonság http://hu.wikipedia.org/wiki/Finnugor_nyelvrokons%C3%A1g#Vogul-magyar Zürjének (komik) http://hu.wikipedia.org/wiki/Komi_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g Votjákok (udmurtok) http://hu.wikipedia.org/wiki/Udmurtok A cseremiszek (marik) története http://ludens.elte.hu/~briseis/finnugor/egyestort/mari.html

31. Hanti-Manysi Autonom Körzet http://hu.wikipedia.org/wiki/Hanti-Manysi_Auton%C3%B3m_K%C3%B6rzetHanti képek – érdekes feliratokkal http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Khanty Hanti nyelv http://hu.wikipedia.org/wiki/Hanti_nyelv Hanti számnevek http://hu.wikipedia.org/wiki/Hanti_nyelv#Sz.C3.A1mok Szalkai ZoltánHanti világ - Vándorok http://kereso.nava.hu/nava/query/playout2.php?public=1&doc=276992&format=REAL Manysi nyelv http://hu.wikipedia.org/wiki/Manysi_nyelv Manysi számnevek http://hu.wikipedia.org/wiki/Manysi_nyelv#A_sz.C3.A1mnevek Úton a haza felé http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/04/26/19/Magyarorszag_tortenete_1_resz_Uton_a_haza_fele_.aspx