A KELETI FRANK KIR LYS G

1. A KELETI FRANK KIR�LYS�G

2. A Keleti Frank Kir�lys�g a IX. sz�zadban Normannok, majd magyarok t�mad�sai III. (Vastag) K�roly 881. R�m�ban cs�sz�rr� koron�zz�k 885. a nyugati frank elokelok kir�lyukk� v�lasztj�k 887. a keleti frank elokelok megfosztj�k tr�nj�t�l

3. A kir�lyi hatalom felapr�z�d�sa Meggyeng�lt a kir�lys�g T�rzsi hercegs�gek (a X. sz�zad elej�re: sz�sz, frank, sv�b �s bajor) A Karoling-dinasztia kihal�sa ut�n 911-ben a t�rzsi hercegek a frank I. Konr�dot v�lasztott�k kir�lly�

4. A sz�sz dinasztia (919-1024) I. (Madar�sz) Henrik 919. Kir�lly� v�laszt�sa C�lja a politikai egys�g helyre�ll�t�sa Megv�laszt�sa ut�n elutas�totta a felken�st �s a koron�z�si szertart�st Szak�tott elodei orsz�g-megoszt�si gyakorlat�val

5. A sz�sz dinasztia (919-1024) I. Ott� (936-973) B�k�s viszony fenntart�sa a t�rzsi hercegekkel A kir�lyi hatalom t�masza az egyh�z Kir�lyi hatalom � �llamszervezet � egyh�z A kir�ly a birodalmi egyh�z feje A k�zponti korm�nyzat �s a helyi k�zigazgat�s fobb tiszts�gviseloi egyh�zi szem�lyek

6. A sz�sz dinasztia (919-1024) I. Ott� a cs�sz�ri korona megszerz�s�re t�rekedett 951. elfoglalta �szak-It�li�t �s a longob�rdok kir�ly�v� koron�ztatta mag�t 961. wormsi birodalmi gyul�s: II. Ott� kir�lly� v�laszt�sa, majd megkoron�z�sa Aachenben 962. I. Ott� n�met-r�mai cs�sz�rr� koron�z�sa

7. A sz�sz dinasztia (919-1024) Privilegium Ottonianum A cs�sz�rs�g �s a p�pas�g viszony�nak szab�lyoz�sa Biz�nc �s a N�met-r�mai Cs�sz�rs�g Ki a val�di �r�mai� cs�sz�r: a biz�nci baszileiosz vagy a latin imperator 972. k�lcs�n�s elismer�s �s egyenrang�s�g

8. A X-XII. sz�zadi N�met Kir�lys�g Hi�nyoztak a tulajdonk�ppeni �llamis�g legfontosabb kell�kei Nem alakultak ki a hatalomgyakorl�s int�zm�nyes keretei Alig lehet k�zponti korm�nyzatr�l besz�lni XII. sz�zad: �n�ll� ter�leti fejedelems�gek kialakul�sa

9. A sz�li dinasztia (1024-1125) Az invesztit�raharc VII. Gergely p�pa �s IV. Henrik cs�sz�r 1073. az elso �ssze�tk�z�s Vita a mil�n�i �rseki sz�k bet�lt�se kapcs�n 1075. a p�pa �rv�nytelennek nyilv�n�tja IV. Henrik minden egyh�zat �rinto szem�lyi d�nt�s�t 1076. IV. Henrik lemond�sra sz�l�tja fel a p�p�t � VII. Gergely kik�z�s�ti a cs�sz�rt 1077. Canossa-j�r�s

10. A Stauf-dinasztia (XII-XIII. sz�zad) I. Barbarossa Frigyes (1152-1190) Modern hivatalnok�llam ki�p�t�s�re t�rekedett A r�gi r�mai cs�sz�rok jogut�dj�nak tekintette mag�t Konfliktus III. S�ndor p�p�val A v�rosok �l�n n�met tisztviselok, podest�k 1177. Velence: b�ke a p�p�val 1183. Konstanz: b�ke a v�rosokkal

11. A n�met fejedelems�gek A XIII. sz�zadban 20-30 vil�gi fejedelems�g �s 90 egyh�zi fejedelems�g osztozott N�metorsz�g ter�let�n A rendi int�zm�nyek, majd a b�rokratikus �llam kialakul�sa az egyes ter�leti fejedelems�gek szintj�n ment v�gbe A XIV-XV. sz�zadra: a birodalom �llamok sz�vets�ge, konf�der�ci�ja (Bund) A kir�ly hatalma csak n�vleges A k�zponti birodalmi int�zm�nyek csak igen korl�tozott hat�sk�rrel muk�dtek

12. A birodalmi gyul�s H�rom koll�giumb�l �llt: V�laszt�fejedelmek Vil�gi �s egyh�zi fejedelmek Birodalmi v�rosok (51) k�ld�ttei A birodalmi gyul�st a cs�sz�r h�vta �ssze Az �l�seket a mainzi �rsek vezette

13. A Birodalmi Kamarai B�r�s�g 1495-ben ker�lt fel�ll�t�sra Tagjait a kir�ly nevezte ki Birodalmi szintu �gyek Fellebbviteli �t�lkezo f�rum

14. A kir�lyv�laszt�s A XIII. sz�zad m�sodik fel�tol a kir�lyt a h�t v�laszt�fejedelem v�lasztotta: A mainzi, a trieri �s a k�lni �rsek A cseh kir�ly, a rajnai palotagr�f, a sz�sz herceg �s a brandenburgi orgr�f A v�laszt�si elj�r�st 1356-ban a n�met Aranybulla szab�lyozta. A v�laszt�s sz�nhelye Frankfurt v�rosa lett. Az �rv�nyes v�laszt�shoz legal�bb n�gy v�laszt�fejedelem jelenl�te volt sz�ks�ges. A v�laszt�fejedelmi m�lt�s�g f�rfi egyenes�gon �r�klod�tt.

15. A hadipajzsrendszer A hadipajzsok: 1. pajzs: uralkod�, mint legfobb hub�r�r 2. pajzs: egyh�zi fejedelmek 3. pajzs: vil�gi fejedelmek 4. pajzs: egyh�zi �s vil�gi fejedelmek hub�resei, gr�fok, b�r�k 5. pajzs: �k�z�ns�ges� nemesek 6. pajzs: ministerialisok 7. pajzs: egypajzsosok

16. Szok�sjog Sz�szt�k�r (Sachsenspiegel) Sv�bt�k�r (Schwabenspiegel)