260 likes | 442 Vues
Társas lény – 10 Az egyéni emlékezet. Az emlékezet. Olyan megismerési folyamat, amely az információ tárolását és előhívását teszi lehetővé. A legegyszerűbb emlékezeti működés is három szakaszra bontható kódolás = memóriában való elhelyezés, tárolás = megőrzés a memóriában,
E N D
Az emlékezet • Olyan megismerési folyamat, amely az információ tárolását és előhívását teszi lehetővé. • A legegyszerűbb emlékezeti működés is három szakaszra bontható • kódolás = memóriában való elhelyezés, • tárolás = megőrzés a memóriában, • előhívás = memóriából való visszanyerés
A memória típusai • 1. rövid távú (RTM) néhány mp-tól néhány percig • 2. hosszú távú (HTM) percektől az évekig • Különbség súlyos amnéziásoknál: az előbbi megy, de nem képesek az utóbbiba átküldeni az emléknyomot (Memento c film) • Különböző emléknyomok különböző információtípusok számára: • 1. Explicit memória - tények • 2. Implicit memória – készségek, biciklizés, stb. képesség általi tudás explicit szabályismeret nélkül • Máshol tárolhatjuk, l. amnézia megint, (Bourne rejtély c film), a motoros készségek nem vesznek el amnéziában
Rövid távú memória - 1 • Kódolás • Főként akusztikus: ismételgetjük az infot (telfonszám, cím, stb) • Ha hibázunk pl. egy mássalhangzóból álló lista tanulásakor (RLBKSJ), akkor könnyen mondhatunk T-t B helyett, hasonló hangzás (é – é) és hasonlóan elülső zárhang (a V pl. nem) • Nehezebb megjegyezni az akusztikusan hasonló betűk sorát (TBCGV) • Vizuális kódolás – kevésbé fontos csatornája a RTMnak, hamar elhalványul, de van akiknél fényképszerűen működik (eidetikus) utólag – nem látva – képesek ellenőrizni a képen egy részletet
RTM - 2 • Tárolás • korlátozott kapacitás 7 +/- 2 = 5-9 egység • amíg a hosszútávúban nagyon is különbözhetünk, itt meglepően egységesek vagyunk - Hermann Ebbinghaus már 1885-ben kimutatta • Az új info kiszorítja a tárból a legrégebbit • De mire vonatkozik ez? Mi az az egység?
Ez vajon hány egység? Y L D T L Z V S Z Ü S Ö E V E T É L E Í
Tömbösítés • LETTELZÖVDÜSEYLÉVÍZS ez sok, de ha felismerjük, hogy 2 szó betűi, „szívélyes üdvözlettel”, akkor csak 2 egység • 152-6184-819-56 – ez sok • 1526-1848-1956 – ez bőven belefér – a hosszú távú memóriában lévő ismereteinkre támaszkodunk - tömbösítve könnyebb
RTM - 3 • Felejtés: kiszorítás a korlátozott kapacitású tárhelyről • A rövid távú memória a gondolkodás mentális munkatere „munkamemória” – pl. amikor számításokat végzünk • Sokkal nehezebb úgy végezni számításokat (pl. összeszorozni 35-öt a 8-cal), hogyha közben az agyamban kell tartani egy telefonszámot
Átvitel a RTMból a hosszúba • bejövő info -> RTM-> átvitel ismételgetés révén -> HTM • pl. ha 40 elemet kell visszamondani, akkor jól emlékszünk az utolsókra (ez még RTM-ben van) és az első néhányra, ismételgetés miatt, a középsőkre nem annyira • De az ismételgetés nem az egyetlen és nem is a leghatékonyabb módja a RTMból a HTMba való átültetésnek: valaki minden nap elmondja feolvasva ugyanazon 5 reggeli imát 25 éven keresztül, mégse tudja kívülről
Hosszú Távú Memória Hosszú távú memóriáról akkor beszélünk, mikor az információk néhány perces időtartamtól, csaknem élethosszúsági időtartamig őrződnek meg. Általában perces, órás, hetes felejtést lehet laboratóriumi körülmények közt vizsgálni, az önéletrajzi emlékezetet nehezebb • Kódolás: Elhelyezés a memóriában • Tárolás: Megőrzés a memóriában • Előhívás: Visszanyerés a memóriából • De a kódolás-előhívás kölcsönhatásai fontosabbak, • Mi a felejtés oka? Info elvesztése vagy a felidézés hibája?
HTM – Kódolás • A HTM jellemző reprezentációja nem akusztikus, nem is képi, hanem a tételek jelentésén alapszik • Ha sok szót kell visszamondanunk egy óra múltán sokat hibázunk, de jelentés alapon: pl sebesség helyett gyorsaságot mondunk • Emlékszünk egy mondatra (A szerző hosszú levelet intézett a bizottsághoz) de így idézzük fel: A bizottság hosszú levelet kapott a szerzőtől • Persze nem kizárólagos a jelentés alapú kódolás, van akusztikus is (verstanulás – nem csak a jelentésre emlékszünk), vagy a telefonban felismerjük, ki mondta a hallót, máskor képi benyomások, ízek, szagok • A jelentés csak egy előnyben részesített kódolási mód
A kódolás eredményességét befolyásolja: • egészségi állapot, életkor, • figyelem minősége, • az anyagban lévő értelmes kapcsolat, struktúra, • az egyén anyaghoz fűződő viszonya: motiváció, szándék, akarati erőfeszítés, • a bevésendő anyag terjedelme, • az ismétlések száma, • több oldalú érzékszervi behatás, • érzelmi állapot, • tanulás technikája
A tárolás minősége függ: • a bevésés hatékonyságától, • az egyén szervezetének, idegrendszerének állapotától, • az érzelmi állapottól, • beállítódástól, érdeklődéstől, • attól, hogy a tanulás előtt és után mivel foglalkoztunk Az előhívást segítő tényezők: • a kódolás pontossága, mélysége, és a kód kidolgozottsága; • a tanulandó anyag megértése, az információk szervezése a kódoláskor; • a megtanult anyag ismétlése, újraszervezése; • az információk előhívási támponthoz kapcsolása; • kontextus-hatás
Előhívás • Általában nem az info elvesztésének, hanem az előhívás, hozzáférés nehézségének tudható be a felejtés, mintha egy nagy könyvtárban próbálnánk megkeresni egy könyvet, ha nem találjuk meg, attól még ott van – a szegényes emléknyom tehát nem a tárolási kapacitás meghaladásának az eredménye • Sokszor vmi nem jut eszünkbe, később mégis, pl vizsgán nem, aztán igen, hipnózissel sokszor gyerekkori emlékek is visszahívhatók (persze ezek igazsága ritkán ellenőrizhető) • Pl. szólista tanulás, vannak benne állatok, gyümölcsök, bútorok, előhívás előtt az egyik csoportnak megadják ezeket a támpontokat, a másiknak nem, az előbbi jobban teljesít, második körben mindkét csoport ugyanúgy kap támpontot, jól is teljesítenek • Tehát a felidézési különbség az előhívási kudarcból származhatott
Kódolás és előhívás közti kölcsönhatások • Ha jól rendszerezem az infokat, könnyebb előhívni, Atkinson, 232 old.
A felejtés érzelmi tényezői • Sokan emlékeznek, hol voltak, amikor megtudták a Challanger katasztrófáját, vagy Kennedy meggyilkolását, stb • De sokszor ellentétesen működik a dolog, kevésbé emlékezünk nagy érzelmi töltésű helyzetekben: szorongás, vizsgafélelem legátolja a jó előhívást, a tárgyhoz nem illő gondolatokat mozgósít, nehezebb visszahívni • Mindenesetre könnyebb emlékezni, ha felidézzük a tanulás során átélt érzelmeket, hangulatokat: ha szomorúan tanultunk, szomorodjunk el az előhíváskor, vagy ha fürdőkádban készültem, ott is írjam meg a ZHt.
Az emlékezet fejlesztése • RTM - a tömbök számát nem tudjuk változtatni, a méretét azonban igen • Tömbösítés, láttuk már a számjegyeket évszámokká alakítani, • Egy hosszútávfutó pl. futási időbe kódolt négy számjegyeket: pl 3:49,2, így 80 számjegyig növelte a kapacitását, de ezen másfél évig dolgozott heti 3-5 órában
Az emlékezet fejlesztése • HTM - A kódolás és az előhívás szoros kapcsolata • Minél több kapcsolatot alakítunk ki a megjegyzendő tárgy egységei közt, annál könnyebb lesz előhívni, néha több logikusan összefűzött infot könnyebb megtanulni, mint kevesebbet • Ha meg akarunk vmit jegyezni, terjesszük ki a jelentését, tegyünk fel kérdéseket az anyagnak • Igyekezzünk felidézni a kontextust, pl középiskolai osztálytársak nevét könnyebb úgy, ha magunk elé képzeljük az osztálytermet • Szervezési fortélyok: szavak megtanulásánál pl. költhetünk belőle történetet
Tananyagot, pl mint ez az óra, könnyebb megtanulni, ha már eleve szervezett, próbáljuk áttekinteni a viszonyokat, a címek és alcímek viszonyait
Az emlékezet fejlesztése • Tömbösítés • Szervezés • A képzelet használata a kódolás során • Feldolgozás mélysége • Kontextus szerepe • Előhívás gyakorlása
Tanulási stratégiák • Komplexitásuk különböző • Elemi tanulási stratégiák • A tanulandó szöveg hangos és néma olvasása. Az olvasott szöveg felmondása. • A szöveg utólagos áttekintése és összegzése. • Lényegkiemelés, kulcsfogalmak keresése, értelmezése. • Összetettebb tanulási stratégiák • Az anyag feldolgozás: Ábrák készítése, mindmap, lista, jegyzetelés • A megtanulandó szöveg kérdések formájában történő feldolgozása, kooperatív munkaformában.
Elemi tanulási stratégiák A szöveg hangos olvasása Néma olvasás Az elolvasott szöveg elmondása Az anyag néma ismétlése Ismétlés Beszélgetés társakkal a tanult információról Áttekintés Ismeretlen szó meghatározása Aláhúzás Kulcsfogalmak kiírása Kulcsfogalmak definíciója
Összetettebb tanulási stratégiák Elmondás más személynek Jegyzetelés Tanári vázlat vagy ábra Fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése, s ennek diagramszerű feljegyzése Összefoglalás Kérdések felvetése A felvetett kérdésekre való válaszadás Ábrakészítés Ábra, grafikon tanulmányozása, értelmezése Az anyag elmondása jegyzet, vázlat alapján
Hatékony emlékezés elősegítése: PQRST • Preview → áttekintés: benyomás a fejezet főbb részeiről, címeinek átnézése, tartalomjegyzék • Question → kérdés: mire várok választ (részenként) • Read → olvasás:olyan szemmel, hogy válaszolni tudjon a kérdésekre (részenként) • Self recitation → felmondás (részenként) • Test →egészet átlátni és felmondani
Hatékony emlékezés elősegítése: PQ4R • Preview → áttekintés • Question → kérdés • Read → olvasás • Reflect → átgondolás • Recite → felmondás • Review → átnézés
Hatékony emlékezés elősegítése: MURDER • Kedv Mood • Megértés Understand • Felidézés Recall • Emésztés Digest • Kiterjesztés Expand • Áttekintés Review