1 / 48

A FIZIKA TÖRTÉNETE

A FIZIKA TÖRTÉNETE. 2004/2005. tanév II. félév. AZ ALEXANDRIAI ISKOLA HÉRON ÉS PTOLEMAIOSZ. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz. A város alapítója: NAGY SÁNDOR (Kr.e. 332 – ben). Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz.

findlay
Télécharger la présentation

A FIZIKA TÖRTÉNETE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A FIZIKA TÖRTÉNETE 2004/2005. tanév II. félév Az alexandriai iskola

  2. AZ ALEXANDRIAI ISKOLAHÉRON ÉS PTOLEMAIOSZ Az alexandriai iskola

  3. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Az alexandriai iskola

  4. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz A város alapítója: NAGY SÁNDOR (Kr.e. 332 – ben) Az alexandriai iskola

  5. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Tudományos intézményt alapítottak: Muszeion (Müszeion) Egyik szárnyában költők, festők, művészek voltak A másik szárnyában tudósok dolgoztak Itt dolgozik Euklidész, Eratoszthenész is Az alexandriai iskola

  6. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz A két részt a KÖNYVTÁR kötötte össze Az alexandriai iskola

  7. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz HÉRON (Kr.e. 100 körül) Mérnök, fizikus, feltaláló Művei: Metrika Pneumatika Mechanika Katoptrika Az alexandriai iskola

  8. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Matematikában: A háromszög területének kiszámítására vonatkozó Héron-képlet: T = [s(s-a)(s-b)(s-c)]1/2 s =(a+b+c):2 a, b és c: a háromszög oldalai Az alexandriai iskola

  9. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz SZIFÓN (szivornya) A működés Héron szerint a vákuum lehetetlenségén alapul Az alexandriai iskola

  10. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz KLEPSZIDRA A működés a vákuum lehetetlenségén alapul Az alexandriai iskola

  11. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz HÉRON labdája Az alexandriai iskola

  12. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Szökőkút Az alexandriai iskola

  13. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz A gőzgép őse (kezdetleges gőzgép): EOLIPIL Az alexandriai iskola

  14. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz A gőzgép őse (kezdetleges gőzgép): EOLIPIL Az alexandriai iskola

  15. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Héron automatái: Az énekesmadár és a bagoly Az alexandriai iskola

  16. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Héron automatái: Az áldozati tűz hatására a kígyó sziszegni kezd, az emberi alakok pedig tömjént szórnak a tűzre Az alexandriai iskola

  17. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Héron automatái: Az áldozati tűz által felmelegített levegő automatikusan kitárja a hívők előtt a szentély kapuját Az alexandriai iskola

  18. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Héron turbinája Az alexandriai iskola

  19. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Héron utalása a fényvisszaverődés törvényére Az alexandriai iskola

  20. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz KLAUDIOSZ PTOLEMAIOSZ Az alexandriai iskola

  21. Az alexandriai iskola

  22. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz KLAUDIOSZ PTOLEMAIOSZ (Nincs köze az ő korában már kihalt uralkodó családhoz, a LAGIDA PTOLEMAIOSZ-okhoz) A név viselője görög, amihez nem „illik” a latin név: Claudius Születési és halálozási éve bizonytalan: Kr.u. 70 – 147 (Kudrjavcev) 100 – 178 (vagy a II. évszázad eleje, Szabó Árpád) 90 – 160 (Simonyi Károly) Az alexandriai iskola

  23. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Művei: Almageszt Geographiké Hüphégészisz (földrajz) Optika Tetrabiblosz (asztrológia) Az alexandriai iskola

  24. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Az alexandriai iskola

  25. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Az Almageszt cím kialakulása • Mathematiké szyntaxisz tész asztronomiasz (A csillagászat matematikai rendszere) • Kiegészítették a „nagy” jelzővel: megalészyntaxisz (nagy rendszer) • A jelző felsőfokba kerül: megiszté szyntaxisz (legnagyobb rendszer) • Az arabok névelőjükkel (al) kiegészítették • A latin fordításokban: ALMAGESZTUM Az alexandriai iskola

  26. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Az Almageszt 13 könyvből áll • I. könyv: • Az ég mint gömb forog körülöttünk • A gömb alakú Föld mozdulatlan, ez van a Világegyetem középpontjában • A Föld mérete: pont az egészhez viszonyítva • A húrtáblázat • Ptolemaiosz tétele Az alexandriai iskola

  27. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz A húrtáblázat: Milyen viszonyban vannak az ívek és a húrok, amelyek egy adott kör egy adott középponti szögéhez tartoznak? Az alexandriai iskola

  28. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Az aszöghöz tartozó húr hosszát adja meg Ptolemaiosz chord a = 2∙sin(a/2) a = 1o esetén chord a = = 1∙60-1+ 2∙60-2+50∙60-3 = = 0,01745 Az alexandriai iskola

  29. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz A húrtáblázatot Ptolemaiosz a körbe írt szabályos sokszögek felhasználásával állítja össze. Felhasználja a Püthagorasz-tételt és az ún. Ptolemaiosz-tételt Az alexandriai iskola

  30. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Ptolemaiosz-tétele • Húrnégyszögben a szemközti oldalak szorzatösszege egyenlő az átlók szorzatával • Speciális esetben (téglalap) az állítás átmegy a Püthagorasz-tételbe Az alexandriai iskola

  31. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz • II. könyv: Rövid összefoglalása annak, amit az antik asztronómia a Földről mint égitestről tanított • III. könyv: A Nap mozgása és az időszámítás, az esztendő • IV. könyv: A Hold és a hónapok • V. könyv: A Hold és a Nap távolsága a Földtől Az alexandriai iskola

  32. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Bevezeti az asztronómiai célokra használható hosszúságegységet: a Föld sugarát • VI. könyv: A nap - és holdfogyatkozás • VII. – VIII. könyv: 1028 állócsillag katalógusa, valamint a precesszió tárgyalása, a csillagglóbusz készítése Az alexandriai iskola

  33. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz • IX. - XIII. könyv: A bolygómozgás elmélete A GEOCENTRIKUS VILÁGKÉP Az alexandriai iskola

  34. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Megmagyarázandó a bolygók ún. retrográd mozgása A Mars bolygó hurokmozgása 1975/76-ban Az alexandriai iskola

  35. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Az epiciklus - elmélet (epiciklus: körön mozgó) Az alexandriai iskola

  36. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Az egyszerűsített ptolemaioszi kép Sorrend: • Föld • Hold (Föld körüli körpályán) • Merkur • Vénusz • Nap (Föld körüli körpályán) • Mars • Jupiter • Szaturnusz Az alexandriai iskola

  37. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Az alexandriai iskola

  38. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Ptolemaiosz fénytöréssel kapcsolatos vizsgálatai BAPTISZTERION (fürdető-edény) A magyarázat a látósugarak elvén alapul Az alexandriai iskola

  39. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Ha a G pontban rögzítünk egy pénzdarabot, akkor ezt az A pontból néző szem nem láthatja, mert az edény B felső sarka alatt levő rész nem engedi tovább a látósugarat, amely a G pontra eshetnék. A szemnek A pontból kibocsátott látósugara az üres edény belsejében csak D pontra juthatna el, ez pedig magasabban van, mint a G pontban rögzített pénzdarab. Az alexandriai iskola

  40. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz De ha most megtöltjük az edényt vízzel az EZ vonal magasságáig, akkor a levegőn át érkező látósugár H pontnál éri el a víz felületét, itt megtörik, és most már mint HG egyenes ráesik a G pontban rögzített pénzdarabra. Ezáltal a pénzdarab látható lesz, mégpedig a rögzített pénzdarab virtuális képe a K pontban jelenik meg. Az alexandriai iskola

  41. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Ptolemaiosz mérési eredményei (egy a Hartl-féle koronghoz hasonló eszközzel) Ha az AZ 10o, akkor a GH kb. 8o Ha az AZ 20o, akkor a GH kb. 15 1/2o Ha az AZ 30o, akkor a GH kb. 22 1/2o Ha az AZ 80o, akkor a GH kb. 50o Ennek ellenére kijelenti: a beesési szög és a törési szög egymással egyenesen arányosak Az alexandriai iskola

  42. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Ennek ellenére kijelenti: a beesési szög és a törési szög egymással egyenesen arányosak Az alexandriai iskola

  43. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Ptolemaiosz mérési eredményeiből - húrtáblázatát felhasználva- kimondható lett volna a későbbi Snellius-Descartes-féle törési törvény sin10o/sin 8o = 1,248 sin20o/sin15 1/2o =1,279 sin30o/sin22 1/2o =1,307 sin80o/sin50o = 1,286 Ennek ellenére kijelenti: a beesési szög és a törési szög egymással egyenesen arányosak Az alexandriai iskola

  44. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz A kozmosz méretei A méretek meghatározásában jelentős szerepet játszanak: • Arisztarkhosz • Eratoszthenész • Hipparkhosz • Poszeidóniosz • Ptolemaiosz Az alexandriai iskola

  45. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz ahtFH = DH (ahtFH)/DF = DH/DF tFH/DF = (DH/DF):ah tFN/DF = =tFH/[(p/2 – aHN)∙DF] DN/DF= tFN/(aN∙DF) Az alexandriai iskola

  46. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Eratoszthenész módszere a Föld sugarának mérésére Az alexandriai iskola

  47. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Az alexandriai iskola

  48. Az alexandriai iskola. Héron és Ptolemaiosz Ajánlott irodalom Az alexandriai iskola

More Related