210 likes | 333 Vues
Miért nehéz adóreformot csinálni Magyarországon? (Egy „think tank” meghiúsult erőfeszítéseiről). Török Ádám Az MTA rendes tagja, egyetemi tanár (Pannon Egyetem, BME) Az MKT alelnöke A Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal elnöke. A kerekasztalok.
E N D
Miért nehéz adóreformot csinálni Magyarországon?(Egy „think tank” meghiúsult erőfeszítéseiről) Török Ádám Az MTA rendes tagja, egyetemi tanár (Pannon Egyetem, BME) Az MKT alelnöke A Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal elnöke MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.
A kerekasztalok • 3 Kerekasztal jött létre 2007 februárjában a miniszterelnök felkérésére • 1. Gazdasági versenyképesség és adó • 2. Nyugdíj • 3. Oktatás és gyermekesély • A kerekasztalok szigorúan szakmai jelleggel, 22-24 taggal (üzleti világ/munkaadói oldal, munkavállalói szervezetek, tudomány, egyéb szakértők) működtek, „társadalmi munkában” • Háromféle működési modell • Az oktatási kerekasztal 2008 őszén a „zöld könyv” közzétételével befejezte munkáját • A másik kettő egyelőre működik, bár a pénzügyi feltételek 2009-re még tisztázatlanok MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.
A Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal (GVKA) • Három elemzési terület: • Adózás és versenyképesség; • K+F/innováció és versenyképesség; • Üzleti környezet és versenyképesség. • A GVKA megpróbált „think tank”-ként működni (tanulmányok, szakmai viták, konferenciák), adóügyekben szoros együttműködésben a PM-mel (szakmai és anyagi támogatás) • Adórendszeri javaslatait 2007 decemberében terjesztette elő (a GVKA-n belüli adó-munkacsoport vezetője Zara László) MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.
Az első lépések • Szakmai kiindulópontok: • „nullszaldós” javaslatok (a kiadási oldallal nem foglalkozunk, mert az főleg politikai ügy); • nem adóreformot készítünk elő, hanem az adórendszer versenyképesség-javító változásaira koncentrálunk; • így kevésbé foglalkozunk az igazságossági, méltányossági, szociális szempontokkal; • előtérbe helyezzük az adórendszer és az üzleti környezet összefüggéseit; • megkíséreljük a külföldi „minták” (pl. SK) reális értékelését. MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.
Kutatási irányok és vitatémák • Összesen 7 tanulmány készült: • A magyar adórendszer struktúrája • A magyar ingatlanvagyon és az ingatlanadózás • Külföldi adórendszerek, adóreformok • A vagyonosodási vizsgálatok tapasztalatai • Egy vállalkozásbarát adórendszer esélyei • Adózási és számviteli adminisztráció • Az adóbázis szélesítésének lehetőségei MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.
Összes évi adóbevétel/GDP, 2004 (százalékban) Forrás: GKI-Microsoft Versenyképességi Jelentés, 2006 MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.
A fő adófajták megoszlása, 2004 Forrás: GKI-Microsoft Versenyképességi Jelentés, 2006 MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.
Átlagos elvonások a bérekből, százalékban Forrás: GKI-Microsoft Versenyképességi Jelentés, 2006 MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.
Adórendszer, versenyképesség • A magyar gazdaság átlagos adóterhelése csaknem eléri az EU-átlagot, de kiemelkedő az EU átlag alatti fejlettségű tagjai között (ezek a közvetlen versenytársak) • A magyar adórendszerben átlag feletti a termékadók és a TB-járulékok aránya, alacsony a társasági adó, minimálisak a tőke- és vagyonadók • Általában az utóbbiakat lehet szélesebb körben kivetni (ott szűkebb a fekete gazdaság mozgástere) • A bérköltségek adó- és járulékterhelése 14 ország (EGT, USA, Japán) közül Magyarországon a legmagasabb, csak itt több mint 50 százalék • Járulék: TB és nyugdíj • A magas járulékterhelésben szerepe van a lakosság elöregedésének (magasabb egészségügyi és nyugdíjkiadások), illetve az ellátórendszerek költséges működésének • Nem önmagában a magas járulékterhelés a baj, hanem a befizetés/szolgáltatási minőség arány MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.
Az adórendszer strukturális problémái • Alapprobléma: szűk az adóbázis, de • eddigi szélesítési kísérletek jogilag néha aggályosak • nem mindig hatékonyak (lásd vagyonvizsgálatok) • tovább rontják a viszonyt az állam és a vállalkozások között • Az adórendszert sokan kkv-ellenesnek tartják • 2005-ben a kisvállalatokra a GDP 15,5 százaléka mellett az adófizetési kötelezettség 21,0 százaléka, a mikrovállalkozásokra pedig 10,4 és 17,4 százalék jutott (ECOSTAT) • Az „adóolló” a nagyvállalatoknál a legszűkebb (GDP: 54,8, adófizetési kötelezettség: 40,1 százalék) • Nemcsak adómentességek a nagyvállalatoknál, hanem rejtett állami finanszírozás is az elmaradt (meg nem fizetett) adóbevételekkel (az EU szerint ez is állami támogatás!) MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.
Költséges állami szabályozás • Alapadat: a magyar GDP-ből több mint 6% a szabályozási/eljárási költségek aránya • az EU új tagállamaiban max. 4, a régiekben 3 százalék alatt (OECD; HVG, 2007. április) • Két fontos gond: • számos állami szabályozó és szolgáltató szervezet a bevételeiből él, tehát érdekelt a hosszas eljárásokban és a magas költségekben • állandó versenyfutás a lazuló etikai normák és a szigorodó szabályozás között (pedig a normakövetést nemcsak a jog kényszerítheti ki) • az adózás vagy a közlekedés helyzete is mutatja: a társadalom többsége nem érti a potyautas-probléma lényegét és hosszabb távú káros hatásait MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.
Vagyonadó, ingatlanadó? • Magyarországon alacsony a súlyuk, sokan inkább előnyeiket hangsúlyozzák: • Az adó tárgyát nem lehet elrejteni (ingatlanadó) • Az éves bevétel jól tervezhető • Az állomány felmérése segíti a gazdaságpolitikát • Vagyonadó: általában egyszeri jellegű, méltányossága problematikus, vagyonmenekítést okozhat • Ingatlanadó: a magyar lakásállomány struktúrája nem jól tükrözi a jövedelmeket • Sok a forgalomképtelen, piaci érték nélküli ingatlan • Számos család vagyonképzésre, befektetés helyett vett ingatlant • Milyen értékbecslési módszert kellene alkalmazni? MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.
A munka menete a GVKA-ban • 1. a lehetőségek megvitatása • „Van-e értelme adórendszeri javaslatoknak az adott szakmai/politikai környezetben?” • „Miért nem átfogó adóreform?” • „Miért nem foglalkozunk a kiadási oldallal?” • „Mekkora szerepe legyen a technikai javaslatoknak?” • 2. egyeztetés a PM-mel • a kutatások többségét ők támogatták, de érdemben nem szóltak bele • 3. az anyagok megvitatása a GVKA-ban • 4. átfogó adórendszer-átalakítási javaslat a miniszterelnöknek 2007 decemberében MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.
A GVKA-javaslatok lényege I. • „A javaslatcsomag egységes egész, kiragadott részekért nem vállalunk szakmai felelősséget” • Az élőmunka-terhek, különösen a munkaadókat terhelő járulékok érzékelhető csökkentése (5-8 százalékpont) • A szolidaritási adó megszüntetése az ígéreteknek megfelelően (vállalati és személyi is) • Ugyanakkor: a társasági adókulcs emelése 20%-ra, de • 50 M Ft árbevétel alatt csak 10%, ha a különbözetet beruházási vagy foglalkoztatás-bővítési célra használják fel • SZJA: • egyszerűbb rendszer (minél kevesebb kulcs), • az átlag körüli keresetek túladóztatásának megszüntetése, • a minimálbér adómentességének eltörlése, • a természetbeni juttatások (autó is!) adóztatásának beépítése a rendszerbe, • a forrásadók (osztalékadó is!) mértékeinek egységesítése. MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.
A GVKA-javaslatok lényege II. • Mindenfajta adókedvezmény radikális megszüntetése • Csak egyes nagyon indokolt kivételek maradhatnak meg (pl. a környezetvédelmi beruházásoknál) • Az adóalap-módosító tételek megszüntetése • A „kisadók”, az innovációs járulék, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs járulék, a vállalkozói járulék, és a nemzeti kulturális járulék eltörlése • Az „elvárt adó” helyett „alapadó” úgy, hogy ezt minden vállalkozás fizesse, de le is lehessen vonni a társasági nyereségadóból • Iparűzési adó helyett nyereség-alapú önkormányzati adóztatás • Az EVA-rendszer maradjon meg, de az EVA-s adóalanyok általi áfa-felszámítás nélkül, és • az uniós szabályoknak megfelelően alanyi adómentesnek kell minősíteni ezeket a vállalkozókat MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.
A GVKA-javaslatok lényege III. • Az élőmunka-terhek csökkentésének részbeni fedezeteként • a 20%-os áfa-kulcs növelése 22-24%-ra, • az alapvető élelmiszerek és az élőmunka-igényes szolgáltatások 20%-os áfájának csökkentése 16-18%-ra. • A szálláshely szolgáltatás 20%-os áfájának csökkentése 5-10%-ra a beutazó idegenforgalom versenyképessége érdekében • Az ingatlanadó bevezetése itt és most nem javasolható • El kell törölni a családon belüli készpénz-átruházás illetékterhét • A vagyonosodási vizsgálatok jó eszközt jelentenek a feketegazdaság elleni küzdelemben, de • sokkal erősebb jogi garanciákkal és • az adózók panaszainak kivizsgálására hivatott független ellenőrző testület felállításával MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.
A GVKA adórendszer-javaslatainak mérlege • Első egyeztetések (2007. december – 2008. január): látszólag kedvező fogadtatás, bár kételyek a „nullszaldós” végeredménnyel kapcsolatban • a számítások korrekciója • „Kihirdetés” (2008. február): 3 különböző javaslat egyikeként, nem is pontosan idézve • A javaslatok „időszerűtlenné” válnak (2008 márciusától), a hangsúly már az egyszerűsítésen és a technikai korrekciókon van • Fölösleges volt-e ez a munka? • Nem, mert ez volt az első átfogó magyar kísérlet 2000 után az adórendszer lehetséges átalakítási irányainak a felmérésére, a nemzetközi „minták” reális értékelésére és a lehetőségek/kockázatok pontosabb megértésére • Fontos volt a szemlélet tudatosítása • Kisebb jelentőségű javaslatok megvalósultak, bár ezeket a GVKA nem tekinti sajátjának (az „egységes egész” kritérium miatt) MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.
Miért nehéz ügy az adóreform? • Mindig az egyes bevételi tételek növelése/kiadási tételek csökkentése nehéz az elosztási koalíciók és az érdekcsoportok miatt • Lásd: Mancur Olson („A kollektív cselekvés logikája”) • A jelenlegi magyar politikai struktúrában még kevésbé befolyásos érdekcsoportoktól sem szívesen vesznek el • Magyar elosztási koalíciók 2009-ben (például): • nyugdíjasok • családok (nagycsaládok) • alacsony jövedelműek (hogyan mérjük?) • gazdák • a tömegközlekedést használók • multinacionális vállalatok • kkv-k • a K+F-közösség • városok, falvak („önkormányzati lobbi”) • „… és még sokan mások” MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.
Köszönöm a figyelmet! MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14.