A BOR ÉS A KERESZTÉNYSÉG

1. A BOR ÉS A KERESZTÉNYSÉG

2. VÁZLAT: • A katolikus liturgia, az eucharisztia, az utolsó vacsora megismétlése • A bor az ószövetségben • A bor az új szövetségben • A „boros” szentek

3. A „Szent János Áldás” • Szent Donát és Szent Vince kultusz Magyarországon. • Keresztény ihletésű, borral kapcsolatos népi bölcsességek. • A szerzetesrendek és a bor

4. A Katolikus Liturgia A bor az eucharisztia, az Utolsó Vacsora megismétlésének nélkülözhetetlen anyaga, nem más mint misebor, Jézus az eucharisztikus beszédében mondja ki, hogy a keresztény élet az eucharisztia vétele nélkül nem lehetséges.

5. Jézus a z eucharisztikus beszédben mondja ki ,hogy a keresztény élet az eucharisztia vétele nélkül nem lehetséges. Amint a hit és keresztség (János 6 3,5,18) éppúgy az eucharisztia is szükséges az üdvösséghez" Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét , nem lesz bennetek élet (János 65,3)

6. BOR Védőszentek • DONÁT Ünnepe: Augusztus 7 Jégeső és villámcsapás elhárító A Donát kultusz a Rajna vidékéről indult és Alsó-Ausztrián keresztül került Magyarországra

7. A Donnát kultuszról tanúskodik a Badacsonyi Donát-dűlő, és a Donát Kápolna a Lellei Majtényi Kápolna a villám-űző Szent Donát tiszteletére, az egri Donát-szobor. Egerben a Donát-kultusz 1716-ban keletkezett , Amikor Erdődy Gábor püspök szobrot állított szőlőjében. Az oszlop tetején térdeplő szent alatt levő kőkockán egy idézet ál Mózes II Könyvéből, amelynek fordítása: "Kiterjesztem az úrhoz kezeimet megszűnnek a mennydörgések és jégeső nem lészen" A szobor valószínűleg azért került éppen oda, mert a püspökségnek itt volt szőlője, és az elmúlt évszázadokban gyakran szenvedett jégkárt az érőfélben levő szőlő. A népi megfigyelés szerint a szomszédos felnémetről a harangozás odahajtotta ,odaszorította a jégfelhőket.

8. Donát ünnepnapján körmenettel tisztelték meg és fohászkodtak a jó időért a gazdák.A nevezetes nap előtt feltakarították a környéket és a szőlőt rendbe hozták. A szobornál kis oltárt alakítottak ki, amit fenyőgallyakkal körberaktak a városból kifelé mentek a búcsúsok és a „Mindenszentek litániát" énekelték. A szőlőhegyen az alkalmi oltárnál szentmisét, majd prédikációt tartottak és a „ Jézus Szíve" litániát mondták a hozzá kapcsolódó imádsággal és könyörgéssel. Levéltári adatok szerint a XVIII. században a körmenet zenekísérettel, sípokból, trombitásokból és dobosokból álló zenekarral vonult ki a szoborhoz. Még a XX század első felében is tartott még a Donát kultusz.

9. VINCE Zaragozai Szent Vince: a Diocletiánus - féle keresztényüldözés idejében Valenciában vetették börtönbe, vértanú halált halt 304-ben. Ünnepe .Január 22. Patronátus , Portugália patrónusa, valamint a vigneroni szőlőhegyeké, a német és francia vincelléreké, a párizsi borkereskedőké. A szőlőcsőszök védőszentje.

10. Néphit: Időjárási fordulónap, mert ha Vince napján napsütés van, akkor a szőlő különösen jól hízik, a legenda idő és termésjósló funkciókat tulajdonít neki. Magyar népi mondás: Ha megcsordul Vince Tele lesz a pince., továbbá Ha fénylik Vince Megtelik a pince.

11. ULRIK Augsburgi Szent Ulrik püspök (890-973) Ünnepe : julius 4 . Szőlősgazdák, vincellérek védőszentje

12. REMIG Szent Remig püspök(436-533) Ünnepe. Január 13 Remig olyan jámbor volt, hogy fiatal püspök korában a madarak szelíden az asztalára szálltak és kezéből csipegették a morzsákat. Amikor egyszer látogatóban volt egy asszonynál, elfogyott a bor. Lement a pincébe, a hordót megjelölte kereszttel, s az újra megtelt borral sőt ki is folyt a hordóból. A bor védőszentjeként ábrázolták, miközben megáld egy boroshordót.

13. MEDÁRD Noyoni Szent Medárd Püspök(485-545) Ünnepe. Junius , 8. Néphit: Ha Medárd napon esik az eső 40 napon át esős idö várható. A gabonaaratás és a szüreti munka védőszentje.

14. JÁNOS EVANGÉLISTA Szőlősgazdák patrónusa : Megáldja a termést, megvéd a jégveréstől. Néphit : A János - bor gyógyító ital távol tartja a rossz szellemeket, megvéd a villámlástól, mérgezéstől fulladástól növeli a szépséget, egészséget, és előmozdítja a jó házasságot.

15. A VI. században keletkezett a rendkívül színes történet, amelynek alapján a tudós egyházak megtalálták a boráldást. Egy pogány pap evangélista Szent Jánoshoz vitt egy kehely bort. A borban méreg volt. Két gonosztevő ivott belőle, mind a kettő meghalt egy pillanat alatt, a méreg hatott, Evangélista Szent János megitta a bort, a méreg nála nem hatott, sőt a gonosz lélek kígyó képében távozott a kehelyből. A bor Isten áldása, a hozzá kevert méreg a gonosz lélek cselvetése, az evangélista efölött Úrrá lett, és ezért ezen a napon Szent János ünnepén a bort megáldják.

16. Szent János nevéhez fűződik. Általában a boráldás és az ún. Szent János áldás. "A Szent János áldás eredeti célja az volt, hogy a pap által megszentelt borral csillapítsák a zajos áldomásokat a meghitt család ünnepi hangulatát megtörő tivornyákat„ Hogy mulatság, vigadozás, amelyet úgysem lehetett volna kiirtani, legalább tisztes korlátok közé kerüljön István és János oltalma alatt szelídebbé váljon„ ( Bálint Sándor: Karácsony, Húsvét, Pünkösd ­1976)

17. A János napi borszentelést a kutatók germán eredetre vezetik vissza (13.század).Előzménye Szent János áldása.amely már két évszázaddal korábban megjelent és hagyományannyaga összefonódik a borszenteléssel és a szentelt bor fogyasztásával..Magyarországon a János • Napi borszentelés elsőként a 15.században je- • jent meg és számos német telepítésű termőhe- • lyen mind a mai nap fennmaradt. • A vallásos szoás az útrakelők szentelt borral ki- • nálásában,a tulvilágra induló haldokló borral va- • Ló megitatásában jelentkezett.

18. GENOVÉVA Szent Genovéva, Párizsi szűz(422-502) Amikor a Saint Denis bazilika építése során elfogyott az építőmunkások bora, Genovéva imádkozott a kiürült hordónál és az azonnal újra tele lett. Vincellérek védőszentje ,hozzá fohászkodnak jó időért, esőért.

19. ERZSÉBET Portugáliai Szent Erzsébet (1270 -1336) királynő Legenda : kérésére a víz borrá változott Jelképei: boroshordó, könyv, rózsák

20. Márton Ünnepe: November 11. A bor ekkorra forr ki. Magyar népi mondás: A bornak Szent Márton a bírája.

21. Orbán Ünnepe: Május 25. Népi Mondás: Ha Orbán nevet, a szőlő sír.

22. BOR AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN • A Biblia szerint szokás volt a borba illatos növényt tenni és igy különleges zamatot kapott. Mirhával vegyítve inkább kábítószerként a kínok enyhítésére használták. • Az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédben fertőtlenítésre a gyógyulás elősegítésére szolgált. Szent Pál is ajánlotta az egészség elősegítése érdeké- ben kevés bor fogyasztását,de a részegséget a test cselekedetei közé sorolta,olyan dolognak minősítette,amely kizár Isten országából. A Jelenések könyvében(14,8) A tüzes bor kicsapongáshoz,bálványimádáshoz vezet;aki leborul a vadállat előtt Isten haragjából fog inni

23. Példabeszéd a gyilkos szőlőművesekről / Máté 21, 33-42 / Halljatok egy másik példabeszédet. Volt egy gazda, aki szőlőt telepített .bekerítette sövénnyel, belül pedig sajtót ásott, és őrtornyot épített. Aztán bérbe adta a szőlőműveseknek, és elment idegenbe. Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a szőlőművesekhez, hogy szedjék be a termést. Ám a szőlőművesek nekiestek a szolgáknak. Az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. Erre más szolgákat küldött, többet, mint először, de ezekkel is úgy bántak. Végül a fiát küldte el hozzájuk, mert azt gondolta. A fiamat csak megbecsülik.

24. De amikor a szőlőművesek meglátták a fiút így bíztatták egymást: Itt az örökös! Gyerünk, öljük meg és miénk lesz az öröksége. Nekiestek, kidobták a szőlőből és megölték. Amikor megjön a szőlő ura, vajon mit tesz a szőlőművesekkel? „A gonoszokat a gonoszok sorsára juttatja, szőlőjét pedig más bérlőknek adja bérbe, akik idejében beszolgáltatják a termést"

25. Erre Jézus azt kérdezte: " Sose olvastátok az Írásban?: A kő, amelyet az építők elvetettek, Szegletkővé lett. Az Úr tette azzá, S ezt csodálom szemükben.

26. Ezért mondom nektek, hogy elveszik tőletek az isten országát, s olyan nép kapja meg, amely megtermi gyümölcsét. Aki erre a kőre esik összezúzza magát, s akire ráesik azt szétmorzsolja„ E hasonlatokat hallva a farizeusok és az írástudók megértették, hogy róluk beszél. El akarták fogni, de féltek a néptől ,mert prófétának tartották.

27. A próféták nem egyszer hasonlították Izraelt Isten szőlőjéhez /Márk 12, J-12; Lukács 20, 9 19/ A példabeszéd inkább allegória , mer minden egyes vonásának megvan a jelentősége. A szőlő gazdája Isten; a szőlőművesek az Ószövetség népe, a szőlő az üdvösség előkészítése, mely az Ószövetség feladta volt; a szolgák a próféták; a fiú pedig Jézus Krisztus, akit a város falain kívül feszítettek keresztre, más bérlők a pogányok. Jézus végül idézi a Zsolt 117, 22 szavait, amely róla ,mint kőről szól. Jézust elvetették, de mégis az Isten szegletkővé vagy még inkább zárókővé tette.

28. A Biblia szerint szokás volt a borba illatos növényt tenni és igy különleges zamatot kapott. • Mirhával vegyítve inkább kábítószerként a kínok enyhítésére használták. • Az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédben fertőtlenítésre a gyógyulás elősegítésére szolgált. • Szent Pál is ajánlotta az egészség elősegítése • Érdekében kevés bor fogyasztását,de a részegséget a test cselekedetei közé sorolta,olyan dolognak minősítette,amely kizár Isten országából. A Jelenések könyvében(14,8) A tüzes bor kicsapongáshoz,bálványimádáshoz vezet;aki leborul a vadállat előtt Isten haragjából fog • inni

29. Jézusnak , Sirák Fiának könyve /Sirák Fia 31,25-31/ Amikor bort iszol, ne játszd meg az erőst, mert a bor már sokakat levert a lábáról. A vas keménységét a tűz próbálja meg, a könnyelműeknek a bor nagy próbakő. Mint az élet vize , olyan a bor annak, aki mértékletes a bor ivásában.

30. Mi az élet, annak, aki bort nem ihat? Az ember örömére teremtetett a bor a világ kezdetétől. A bor vidámság és öröm a szívnek, ha kellő időben és megfontoltan isszák. Ha mértéktelenül szenvedéllyel és mohón isszák, Csak keserűség a bor a lélek számára.

31. A túl sok bor fokozza a balga haragját, Gyengíti erőit, sok sebet ejt rajta. Borozgatás közben ne szóld le barátod, és ne vesd meg vidámsága miatt. Ilyenkor ne intézz becsmérlő szót hozzá, Pénzköveteléseddel ne zaklasd ilyenkor.

32. A keresztény gondolkodásmódot tükröző, borral kapcsolatos népi bölcsességek, mondások: • Áldás, kegyelem, ezt a kis bort lenyelem. • A szőlőben korábban tilos volt a káromkodás , veszekedés és mindenféle erkölcstelen cselekedet. Úgy vélték, hogy aki a szőlőben erkölcstelenkedik annak „a jó Isten elviszi a termését"

33. Átkozódás : • A Jó Isten vegye el (vagy rohassza el) a szőlőd tövit is • A jó bor legyen római katolikus (hitében erős), református(tiszta), és luteránus (se hideg ,se meleg) • Megöli a halálos vétket is ( a különösen jó bor) • Ennek a bornak csak teste van, a lélek kiszorult belőle. Bor, búza , szalonna, az égnek adománya.

34. Angyal igya meg a bort, annak is megárt (a sok ital mindenkinek megárt) • Csak kétszer szereti a bor meginni, ávemária előtt és ávemária után. • Jobb a Krisztus főzte, mint a Kristóf főzte. ( vagyis a bor jobb mint a sör) • A holtaknak csendes tort élőknek tüzes bort • A bor, amennyit én akarom a búza, amennyit az Isten ad.

35. Hogy minket az Isten meg ne áldjon= mondják a pohararat az ivócimborára rákö-szöntve,arra várva,hogy az is koccintson,és igy egészítse ki a párbeszédes szólást • Meginná az Isten köpenyegét • Hol Istennek házat építenek,kápolnát guggaszt hozzá az Ördög= hol templom van, • ott kocsma is akad Kettőtől örizzen meg az Isten,a sok ivás tól, meg a sok imádkozástól=Amennyire szomorú sor a minden háznál imádkozó koldusé,épp any-nyira félelmetes a sok ivással járó vizbefulladás • A

36. Abba a templomba jár,ahol üveggel harang -oznak=Nem templomba,hanem kocsmába jár Részeg ember elől Krisztus is kitért=Részeg ember elől az Isten is elkerüli.Okos ember kitér a részeg elől Terhes vagy ganajos szekérnek,részeg em -bernek az Isten is kitér.Részeg emberrel nem érdemes ellenkezni. Részeg ember imádsága,beteg ember bőjtje,nem sokat ér=Annyit használ a beteg ember bőjtje,mint a részeg imádsága

37. Részeg ember imádsága, özvegy asszony só- hajtása sose megy a mennyekbe = Semmit sem ér az olyan jótett,vagy az olyan áldozat amelyet nem önkéntesen és nem tudatosan vállal valaki • Bor,amennyi én akarom,búza amennyit az Isten ad= A bort fel lehet vízzel higítani,de a búzát nem lehet szaporítani • Bor ,búza szalonna,égnek fő adománya.

38. BOR AZ ÓSZÖVETSÉGBEN Az Ószövetségben a bor termeléséről elsőként Noé történetében esik szó(Ter. 9,20) Az ősatyák idejében jól ismert ital Palesztínában és a környező országokban szinte a nép italának számított,csak az Iszlám vetett véget Palesztiná- ban a szőlőművelésnek. Palesztinában Hebron (Eskol völgye) híres bor- termőhely volt,jónak tartották a Libanonban ter- Melt és a Damaszkusz melletti Helborn-banter- melt borok

39. Az Ószövetság szerint a papoknak nem volt szabad bort inniuk,ha megnyilatkozás sátrához Mentek,vagy a belső udvarba akartak lépni(Lev 10,8-11;Ez 44,21) Áldozatbemutatánál nem volt jelentősége ,önma gában nem mutattak be boráldozatot,csak más adományokhoz csatolva. Áldozati lakomák alkalmából rendszerint bort ittak.(Sámuel1,9-14) Az Istenhez való ragaszkodás,az Isten előtt tör- Ténő őszinte meghajlás olyan ,mint a tiszta bor. (Iz. I,22) (

40. JÖVENDÖLÉSEK A NEMZETEK ELLEN LÁTOMÁS A SERLEGRŐL /Jeremiás 25, 14 és 19/ Ezt jövendölte Jeremiás a nemzetek ellen. Mert őket is szolgaságra vetik hatalmas nemzetek és nagy királyok. Így aztán visszafizetek mindent tetteik és kezük munkája szerint. Az Úr Izrael Istene, így szólt hozzám: Vedd a kezemből ezt a borral telt serleget, és itasd meg vele az összes nemzetet, amelyhez elküldelek.

41. Hadd igyanak belőle, hogy megtántorodjanak és eszüket veszítsék mielőtt rájuk szabadítom a kardot: Elvettem hát a serleget az Úr kezéből és megitattam belőle minden nemzetet, amelyhez elküldelek. Had igyanak belőle, hogy megtántorodjanak és eszüket veszítsék, mielőbb rájuk szabadítom a kardot.

42. Elvettem hát a serleget az Úr kezéből és megitattam belőle minden nemzetet, amelyhez elküldött az Úr: Jeruzsálemet, Júda városát, királyait, főembereit, hogy pusztasággá, iszonyattá, gúny tárgyává és átokszóvá tegyem őket, mint ahogy az ma van; a Fáraót, Egyiptom királyát, szolgáival, főembereivel és összes népével együtt, aztán minden fajta népséget, Így Úz földjének minden királyát, Askalont,

43. Gázát, Akkaront és Asdod maradékát; Edomot, Mobot és Ammon fiait,Tiirusz valamennyi királyát, Szidon valamennyi királyát és a szigetországok királyait, akik a tengeren túl laknak, Dedánt,Temát, Buzt és az összes nyírott halántékút, Arábia valamennyi királyát, akik a pusztában laknak. Zimri összes királyát, Elám összes királyát és a médek összes királyát, aztán Észak minden királyát közel és távol, az egyiket a másik után, vagyis a földszínén lévő minden országot, végül még Sesák királya is iszik belőle.

44. Ezt mondd majd nekik: Ezt mondja e Seregek Ura, Izrael Istene: Igyatok! Részegedjetek meg! Hányjatok! Essetek el és ne keljetek fel többé addig, míg rátok nem szabadítom a kardot. Ha pedig nem akarják kezedből elvenni a serleget, hogy igyanak belőle, akkor így beszélj : Meg kell innotok!

45. Mert, ha arra a városra, amely a nevemet viseli, pusztulást hozok, hogyan gondoljátok, hogy büntetlenül maradtok? Bizony nem maradtok büntetlenül. Mert magam szólítom ide a kardot a föld minden lakója ellen mondja a Seregek Ura:

46. Ez a részlet a profétának az idegen népek ellen elmondott, fenyegető beszédeihez szolgált bevezetésül. Jeremiás a nemzetek számára is az ítélet hirdetője. Az Úr haragjának a serlegét miden nép inni fogja, mert gőgössé tette őket a saját hatalmuk.