1 / 22

A Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai tervei

A Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai tervei. Bencsik János államtitkár. Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19. Korszakváltás küszöbén állunk. A globális és helyi szinten jelentkező pénzügyi és gazdasági problémák csak tünetek.

giona
Télécharger la présentation

A Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai tervei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai tervei Bencsik János államtitkár Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

  2. Korszakváltás küszöbén állunk • A globális és helyi szinten jelentkező pénzügyi és gazdasági problémák csak tünetek. • A valódi ok az erőforrások túlfogyasztása. • A kialakult válság kezelését és tartós megoldását is ennek megfelelően, merőben új gondolkodással kell megközelíteni. Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

  3. Fenntartható fejlődés kereteinek megteremtése Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19. Alapvetés a gazdasági és társadalmi élet olyan módon történő megszervezésére van szükség, amely lehetővé teszi az emberi lét keretfeltételeit meghatározó természeti rendszerek fennmaradását Megvalósítás véges természeti erőforrások vég nélküli felhasználásának korlátozása

  4. Erőforrások további mértéktelen kiaknázásának következményei Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19. • Természeti rendszerek átalakulása → általunk ismert természeti viszonyok megváltozása →átalakuló klimatikus viszonyok kedvezőtlen hatása a természet eltartó képességére • Gazdaság teljesítőképességének jelentős csökkenése → fosszilis erőforrások kimerülése miatt az egész gazdaság alapfeltételeinek megrendülése • Társadalom önfenntartó képességének mérséklődése → munkanélküliség növekedése → szociális ellátórendszerek túlterheltsége

  5. A fenntartható fejlődés kulcsterületei Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19. • az élelmiszer önrendelkezés biztosítása • az ivóvízellátás nemzeti kézben tartása • az energiafüggésünk csökkentése • vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítása • katasztrófavédelem felkészítése és megerősítése • kockázatelemzés a kritikus infrastruktúra típusokra • demográfiai helyzetünk stabilizálása és fejlesztése • a lakosság környezeti- és klímatudatosságának erősítése az oktatás minden szintjén • az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó K+F támogatása A biztonságos energiaellátás mindezek egyik háttérfeltétele

  6. Állam szerepe a fenntartható fejlődés elősegítésében - szabályozás Olyan normaalkotó szabályozás kidolgozására van szükség, amelyet a végrehajtás iránti széleskörű elkötelezettség övez. Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19. A normaalkotás során elsődleges szempontok: - a termékek és szolgáltatások reális árazása, a természet pusztításából, az erőforrások mértéktelenfelhasználásából származó költségek érvényesítése - társadalmi erőforrás gyarapító rendszerek megerősítése

  7. Állam szerepe a fenntartható fejlődés elősegítésében - példamutatás A közhatalom gyakorlóinak hiteles, közbizalmat építő intézményrendszert kell kiépítenie. Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19. Lehetőségek a példamutatásra: • középületeink energiahatékonyság-javítást célzó felújítása • Létesítménygazdálkodás során a fenntarthatósági szempontok érvényesítése • személyes példamutatás

  8. Állam szerepe a fenntartható fejlődés elősegítésében - tudatformálás Lehetőségek a tudatformálásra: • A fenntarthatósági szempontok fokozott érvényesítése a közoktatási tananyagban • Zöld szakképzés fejlesztése • Zöld gondolkodás terjedését elősegítő szervezetek támogatása Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

  9. Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai elkötelezettsége „A 21 . században a világ visszatér az emberiség alapjaihoz:újból a termőföld, a víz, az élelem, az energia lesz a fontos . Furcsa dolog, de mi magyarok éppen annak vagyunk bővében, ami a 21 . században a világ sok helyén szűk keresztmetszetté válik.” (Kormányprogram) Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

  10. Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai törekvései „Meg kell találnunk azokat a kitörési pontokat, azokat a jövőiparokat, amelyek képesek a gazdaság egészének dinamizálására: • egészségipar • turizmus • zöld gazdaság • megújuló energia • víz alapú gazdaságfejlesztés • „közösségi” járműipar • tudásipar, • tranzitgazdaság, • élelmiszeripar, • üzleti szolgáltatások, • K+F .” (Kormányprogram) Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

  11. Stratégiai cél – a hazai zöld gazdaság fejlesztése célok Természeti és társadalmi egyensúly helyreállítása Nemzetközi kötelezettség-vállalások teljesítése Zöld gazdaságfejlesztés Megújuló energiák felhasználása K+F+I eszközök Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

  12. Stratégiai cél – hazai zöldgazdaságfelvirágoztatása Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19. Zöld gazdaságfejlesztés hatása a fenntarthatóságra Természeti rendszerek egyensúlyának helyreállítása Évtizedekre szóló belső piac építés Foglalkoztatás bővülése - társadalmi egyensúly javítása Mérséklődő energiaimport – csökkenő függőség Zöld innováció - új piacok elérhetősége Növekvő GDP - javuló fizetési mérleg Önkormányzati, mezőgazdasági, és KKV szektor felértékelődése Mitigációs és adaptációs feladatok teljesítése - aktív klímavédelem

  13. A fenntartható fejlődést szolgáló stratégiai dokumentumok Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19. • Fenntartható Fejlődési Stratégia • Hosszú távú Energiastratégia • Európa 2020 Stratégia • Klímapolitikai stratégia – dekarbonizációs útiterv 2050 • Új Széchenyi Terv 2020

  14. Fenntartható fejlődési stratégia Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19. OGY határozat (102/2009 sz.) kötelez annak elkészítésére Országgyűlés számára történő benyújtás várható ideje: 2011. ősz Készítését széleskörű szakmai és társadalmi párbeszéd kíséri majd Magyarország fenntartható pályára állítását elősegítő sarokpontok azonosítása, cselekvési irányok és eszközök meghatározása

  15. Hosszú távú energiastratégia Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19. • 2010. december 15.: első verzió • Társadalmi és szakmai egyeztetés • Fő pillérei • Ellátásbiztonság • Versenyképesség • Fenntarthatóság • Gazdaságélénkítés • Energiaszegénység

  16. Nemzeti Energia Stratégiakiemelt területei Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19. • Vertikális • Klímavédelem • Ellátásbiztonság • Geopolitikai korlátok és lehetőségek • Regionális energiapiac és infrastruktúra • Takarékosság • Hatékonyság • Alternatív energiák • Horizontális • Foglalkoztatás • Vidékfejlesztés • Oktatás-képzés • Tudatformálás

  17. Európa 2020 Stratégia Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19. A lisszaboni stratégia továbbfejlesztése 5 számszerűsített célkitűzés 2020-ra vonatkozóan: • Foglalkoztatottság szélesítése: 75% (20-64 évesek) • Szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése: 5 százalékponttal • Oktatáspolitika: alsó fokú végzettségűek 10 % alá csökkentése diplomások 30,3 % fölé emelése • Energia- és klímapolitikai célok:(megújuló: 14,6%, energia-megtakarítás 10%, ÜHG kibocsátás 10 %-kal nőhet 2005-höz képest ETS-en kívül) • K+F célok: GDP 1,8 %

  18. Hazai klímapolitika újragondolása – Dekarbonizációs útiterv 2050 Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19. A hazai klímapolitika újragondolása és kerettörvény formájában való rögzítése 2011. második félévében várható. Ennek során kiemelt szerep jut a dekarbonizációs útiterv véglegesítésének. Dekarbonizációs útiterv • A dekarbonizációs útiterv 2050-ig kiterjedően határozza meg a kibocsátható üvegházhatású gázok mennyiségét. • Elkészítése EU-s szintű kötelezettség. • A tervezett, hosszú távra programozott kibocsátás csökkentés költséghatékonyabb az ad hoc döntéseknél, továbbá kiküszöböli a befektetői és gazdasági környezet bizonytalanságait • A kibocsátás-csökkentés megvalósítása jelentős állami beavatkozást igényel: a szabályozó környezet és támogatási rendszerek átalakítását igényli, ami csak tudatos tervezés alapján képzelhető el. • A legnagyobb arányú kibocsátás-csökkentés az alábbi három fő szektorban valósítható meg: energiatermelés, közlekedés, épületek • A valós kibocsátás csökkentés azonnali elkezdése lehetővé teszi azt, hogy éves szinten 2%-ot meghaladó csökkentésre ne legyen szükség • Éves szinten 2%-ot meghaladó csökkentés egyaránt megterhelné a társadalmat és a gazdaságot

  19. Új Széchenyi Terv Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19. Indul: 2011. január 15. Időtáv: 2011-2020 7 kitörési pont: Gyógyító Magyarország Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés Otthonteremtés Vállalkozásfejlesztés Tudomány-Innováció – növekedés Foglalkoztatás Közlekedés Mindegyik kitörési pont tartalmaz olyan pályázati lehetőséget, amely közvetve, vagy közvetlenül a fenntartható fejlődést szolgálja!

  20. Új Széchenyi Terv – zöld gazdaságfejlesztés Közvetlenül szolgálja a fenntartható fejlődést Zöld energiatermelés Energiahatékonyság – épületenergetika Zöld oktatásfejlesztés és tudatformálás Zöld K+F+I Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

  21. Új Széchenyi Terv Közvetve szolgálja a fenntartható fejlődést Vállalkozás-fejlesztés Tudomány-Innováció-Minőség Tranzit-gazdaság Egészségipar Fenntarthatósági szempontok a közlekedésben geotermia Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

  22. Köszönöm a figyelmet! Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

More Related