Az egyéni bánásmód pszichológiája

1. Az egyéni bánásmód pszichológiája LMP_PS025G2 2011. Február 26.

2. Kötelező olvasmányok: • Atkinson, Richard C.: Pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó, 2000., pp. 422-512. • Tóth László: Pszichológia a tanításban. Debrecen, Pedellus Kiadó, 2000. pp. 224-282. • Vajda Zsuzsanna - Kósa Éva: Neveléslélektan. Budapest, Osiris Kiadó, 2005. pp. 478-533.

3. EGYÉNI BÁNÁSMÓD, DIFFERENCIÁLT KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEI

4. Reformpedagógiai iskolák A legfontosabbjellemzői: • XIX. – XX. század fordulóján kibontakozó mozgalom, • határozott pedagógiai elmélet és gyakorlat, • középpontjában a gyermeki lét és fejlődésének sajátosságai áll, • a gyermek nem kicsinyített felnőttnek tekinti, • elmarasztalták a korabeli herbarti pedagógiát

5. elmarasztalták a korabeli herbarti pedagógiát, mert: • az a gyermeket receptív /befogadó/ lénynek tartja, • az emlékezetre támaszkodik, ismereteket halmoz, • az elraktározott ismeretek mennyisége a központi kérdés • a tankönyvek az ismeretek betanulását szolgálják, • a vizsga célja a betanult ismeretek ellenőrzése, • a külső fegyelem fenntartása a cél, • az érdeklődést jutalom és büntetés segítségével keltik fel, a gyerekek közti kölcsönös segítséget büntetik.

6. John Dewey (1859-1952) • Laboratóriumok és tevékenységek köré szerveződő terek • Egyéni fejlesztési terv • Egyéni haladási napló • Feladatok választása, sokszínű feladatok - Egyéni feladattervek

7. Maria Montessori (1870-1952) Montessori pedagógia gyermeki aktivitás és szabadság, gyermekhez méretezett terek, tevékenységet befolyásoló, irányító eszközök, ritmikus mozgás, csendtartás

8. CélestinFreinet(1896-1966)A Modern Iskola • az élet által az életre nevelni, • kísérletező tapogatózás (séták), • műhelysarkok, • szabad önkifejezés (fogalmazás, nyomda, újság), • közösségi élet

9. Peter Petersen(1884-1952)Jénaplan- iskola • az iskola a gyermeki élet természetes színtere, • vegyes életkorú osztályok, • ritmikus hetirend, • művelődési alapformák (beszélgetés, játék, munka, ünnep), • csoportmunka,

10. Rudolf Steiner– Waldorf iskola • antropozófia (emberi bölcsesség fejlődéslélektana), • együttműködő iskola, • 1-8. osztálytanító, • epochális oktatás, • művészeti nevelés, • munkára nevelés,

11. Az egyéni bánásmód szemlélete napjainkban.

12. A tanuló fejlődését meghatározó tényezők • A gyermek fizikai-biológiai állapota • A gyermek intrapszichés szintje • A gyermek interperszonális kapcsolatai • A gyermek helye a családban, közösségekben, stb. • A gyermek lakóhelyi környezete • A gyermek kultúrája, mint identitás • A gyermeket körülvevő össztársadalmi közeg, állami intézmények, szolgáltatások, intézkedések

13. A gyermeki fejlődés zavarai./teljesség igénye nélkül/ Biológiai alapfunkciók zavarai (alvás- és evészavarok) Szorongásos rendellenességek(fóbiák,kényszerbetegség) Beszédzavarok Magatartászavarok (nehezen nevelhetőség) Identitászavarok Az intézményes segítségnyújtás színterei, a nevelési tanácsadó és a pedagógiai szakszolgálatok tevékenysége.

14. Az átlagtól való eltérés, a normál fejlődésmenettől való eltérés okai.

15. A normál fejlődést megzavaró tényezők(A tanulási problémák oki háttere) Szomatikus okok: • genetikai, veleszületett • születés előtt, után, alatt szerzett károsodás • megkésett fejlődés • agyi eredetű funkciózavarok • integrációs zavarok • motorikus zavarok • érzékszervi károsodás • betegségek

16. A normál fejlődést megzavaró tényezők(A tanulási problémák oki háttere) Pszichikus okok • tanulási stílus, tanulási hibák • koncentrálási nehézség • viselkedési zavar • pszichszomatikus zavar • hiányos éntudat, szorongás • hiányos motiváltság • túlterheltség

17. A normál fejlődést megzavaró tényezők(A tanulási problémák oki háttere) Környezeti okok – iskolai okok • teljesítményorientáltság • túlzott anyagbőség • haladási tempó • túl sok inger • didaktikai metodikai hiány • iskolai és oktatási szervezési hiányosságok • iskolai adminisztráció • középréteg elvárásainak megfelelés • lelki egészség elhanyagolása

18. A normál fejlődést megzavaró tényezők(A tanulási problémák oki háttere) Környezeti okok – szociális okok • környezeti szegénység • család nyelvhasználata • nevelési szokások, szükségletek • kedvezőtlen életkilátások • szociális megbélyegzés – pl. származás • teljesítmény központú társadalom

19. 1.Teljesítmény- és képességbeli eltérések Lassú tanulók. Az alulteljesítő tanulók. Tanulási zavarokkal küzdő tanulók (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia.) Gyógypedagógiai problémák Tehetséges tanulók.

20. A lassú tanulók Lassú tanulóknak nevezzük, akik számottevően lassabb ütemben képesek tanulni, intelligenciájuk többnyire a 70 és a 85 közötti IQ tartományba esik, azaz az átlagosnál szerényebb képességűek.

21. Az alulteljesítő tanulók Iskolai alulteljesítésről beszélünk, ha adott tanuló tartósan a képességei alatt teljesít, elmaradva attól, ami a képességei, vagy a múltbéli teljesítménye alapján tőle elvárható lenne. Az alulteljesítés lényege tehát, hogy a lehetséges teljesítmény és a megvalósuló teljesítmény hosszabb időn át jelentősen különbözik egymástól.

22. A tanulási zavarral küzdő tanulók Tanulási zavarokkal küzdőknek azokat a tanulókat nevezzük, akik az iskolai alaptárgyakból azért nem tudnak kielégítően teljesíteni, mert ezeknél a tárgyaknál nehézséget jelent nekik a koncentrálás, az információ felvétele, feldolgozása és hasznosítása, jóllehet az általános intelligenciájuk ezt nem indokolja.

23. Tanulási zavar A gyakorlatban a pedagógus többnyire három ilyen formával találja szembe magát: a diszlexiával, a diszgráfiával és a diszkalkuliával.

24. Akadályozott tanulók • hallásukban akadályozottak, • mozgásukban akadályozottak, • beszédben akadályozottak, • tanulásban akadályozottak • látásukban akadályozottak

25. Tehetséges tanuló Renzulli (1978) megalkotta „három-komponens-modell”-jét, melyek a következő komponensekből állnak: • magas intellektuális képességek, melyeket általában intelligencia-, teljesítmény-, vagy alkalmassági tesztekkel mérik, • a kreativitás, melyet pszichometriai módszerekkel nem lehet pontosan meghatározni, • a motiváció a harmadik személyiségjellemző, amit a rendkívüli teljesítményekhez szükséges feltételnek tekintünk. A motiváció szolgáltatja a cél eléréséhez szükséges energiát, és ez határozza meg az irányt, de ugyanakkor szabályoz is. Renzulli elméletét egészíti ki Mönks , szerinte fontos a család, az iskola és a kortársak szerepe a tehetség kibontakozásában.

26. 2. Szociokulturális eltérések Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, gyermekbántalmazás

27. Hátrányos helyzetű tanuló • Hátrányos helyzetű tanulók azok, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren. • Kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelmi, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolai végzettsége, ill. alacsony műveltségi szintje. Mindezek következménye lehet a tanuló esélyegyenlőtlensége.

28. Veszélyeztetett, bántalmazott tanuló • Azokat a tanulókat nevezzük veszélyeztetettnek, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. • A kialakulásához vezető tényezők a család, illetve a szűkebb társadalmi környezet elhanyagoló nevelése, gondozása, valamint a családon belüli devianciák halmozott előfordulása.(pl. alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény) • Következmény lehet a tanulónál is megjelenő deviáns magatartási formák, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás.

29. 3. Magatartási és szocializációs zavarok Magatartási és szocializációs zavarok csoportjai, kezelésük

30. A nehezen nevelhető, szociálisan inadaptált tanuló • Nehezen nevelhető tanulók azok, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de valamilyen enyhébb fokú biológiai, kisebb pszichés sérülések esetleg környezeti okok miatt eltérnek társaiktól. A nehezen nevelhetőség gyakran szociális inadaptációként fogható fel. • A szociálisan inadaptált tanuló a felnőttekhez, ill a kortársakhoz való viszonyában zavar látható. Olyan zavar, ami a társas viszonyok zavarára épül.

31. Deviáns viselkedésű tanuló • Deviáns viselkedésű gyermekek és fiatalok azok, akik a társadalmi együttélés szabályaitól, normáitól eltér, tehát egy szabály nélküli magatartás, amely antiszociális magatartásformákban jelenik meg. • Súlyosság alapján megkülönböztetünk szabálysértő, törvénysértő és bűnöző magatartást. • Kialakuláshoz vezető tényezők közül a súlyosan veszélyeztető családi környezet, a családon belüli devianciák jellemzők.

32. SNI definíciók • A / Jellemzően organikus eredetű rendellenességek, orvosilag egyértelműen diagnosztizálhatóak, mint a hallássérülés, a látássérülés, a középsúlyos vagy a súlyos értelmi fogyatékosság, a halmozott fogyatékosság. Az érintett tanulók különböző szociális réteghez tartoznak. ( pl. Akadályozottak) • B/ A tanulók sajátos nevelési igényei lényegében a pszichikus fejlődés zavarát jelenti (pl. Tanulási zavarok) • C/ A tanulók sajátos nevelési igényei elsődlegesen szociális-gazdasági, kulturális és/vagy nyelvi faktoroknak köszönhetőek.(pl. Hátrányos helyzetűek)

33. „Tanulási zavar”: alapkultúrtechnikák elsajátításának zavara (dys-) • Viselkedési, magatartási zavarok • Oppozíciós zavarok (ellenséges, dacos magatartás.) • Diszputív: Agresszió, kriminalitás, szabálysértés

34. Hiperaktivitás: • Extrém expanzív viselkedés, nyugtalanság • Nem tud egyhelyben maradni, izeg-mozog • Nehezen marad meg a helyén • Nyugtalanság alvás közben • Állandóan mozgásban van

35. Impulzivitás: • Gondolkodás előtt cselekszik • Extrém gyakori tevékenységváltás • Feladatát nehezen tudja megszervezni • Állandó felügyeletet igényel • Játékban, csoportban nem várja ki a sorát • Gyakran közbeszól

36. Figyelemzavar: • Nem fejezi be, amit elkezdett • Gyakran tűnik úgy, hogy nem figyel • Figyelme könnyen elterelhető • Feladatra nehezen összpontosít • Játékhelyzetben nehezen marad meg

37. Figyelemzavar hiperaktivitással • Két tünet egyforma súlyú • Figyelemzavar áll előtérben • Hiperaktivitás áll előtérben

38. Tanulási problémák Tanulási nehézségek és zavarok Tanulási akadályok Tartós Átmeneti Tartós átfogó Tanulási zavar Tanulási akadályozottság Tanulási nehézség Percepciózavar Motoros műk. zavar Kommunikációzavar Kognitív funkciók zavara Dislexia Disgraphia Discalculia Hiperaktivitás Beilleszkedési zavarok Magatartás zavarok Lemaradó tanulók Lassan tanulók Helytelen szokásokkal, módszerekkel tanulók Gyógypedagógiai kompetencia (diagnózison alapuló egyéni fejlesztés) Általános pedagógiai kompetencia (felzárkóztatás)

39. PEDAGÓGIAI MUNKÁT SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEK

40. Nevelési Tanácsadó • első „szűrő”  • a tanév rendjéhez igazodva, bármikor kérhető    • amennyiben problémát állapít meg, szakvéleményt készít és saját rendszerében ellátja a tanulót • amennyiben fogyatékosság, vagy a megismerés és viselkedés zavarai miatt a tanulási, beilleszkedési folyamat tartós akadályozottságának gyanúja merül fel, átirányítja a gyermeket a szakértői bizottsághoz

41. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság • komplex vizsgálatot végez (pszichológiai, gyógypedagógiai- pedagógiai, szakorvosi) • szakértői véleményt készít, mely tartalmaz:   - állapotleírás   - diagnózist   - intézményes nevelésre vonatkozó javaslattételt   - korrekciós és nevelési javaslatokat   - a különleges gondozás formáit, jogszabályi hivatkozással   - szakirodalmi ajánlást

42. Fejlesztő terápiás eljárások (a teljesség igénye nélkül)

43. Fejlődés-lélektani szemléletű, idegrendszert fejlesztő terápiák • Közös bennük: - terápiás regresszió - a tünet csak egy hibás vagy megrekedt fejlődés eredménye, a terápia célja, hogy az eredeti fejlődést újra beindítsa, segítse - megfelelő számú testi interakció • Alapozó terápia: mozgásformákkal • HRG: vízbeni mozgások • Ayres: eszközökkel

44. Alapozó Terápia - Felépítés A tünet alá megy, lépcsőnként halad, hogy a normál fejlődési folyamatot biztosítani tudja. Elemi mozgás-minták + ruganyosság + egyensúly Mozgáskoord. megalapozása Mozgáskoord. tökéletesítése Finom-motorika f. Dominancia kialakítása

45. Alapozó Terápia - Hatásmechanizmus • Az agy gyermekkorban még nagyon képlékeny, lehetséges a szinaptikus hálózat újrarendeződése • Az Alapozó T lényegében az egész agyra hat, az átrendeződés funkcióátvételt tesz lehetővé, ami stabilizálja a kapcsolatokat • Másik hatás: agytörzsi ingerlés révén a dendritek növekedésére

46. Az alapozó terápia célcsoportjai (5-16 év): • Nagycsoportos gyerekeknél kialakulatlan kézdominancia - nagymozgás és finommozgás ügyetlensége - beszédfejl. zavar, megkésett beszédfejl. • Iskolás diszlexiásoknál, diszgráfia alaki zavarainál • Intelligencia-határeset, debilitás, • MCD • Iskolaéretlen óvodások • Hiperaktivitás+figyelemzavar

48. HRG:Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika • Lényege: Langyos vízben végzett mozgások • Hatása: az idegrendszer kéreg alatti szabályozásának normalizálódására van pozitív hatása. Ezzel párhuzamosan a sikeres viselkedésszervezéshez és a kognitív funkciók végrehajtásához szükséges agykérgi sémák is "bejáratódnak", ami a pozitív transzfer-folyamatok kialakulását segíti elő. • A mozgás, figyelem, „szófogadás”, beszéd, beilleszkedési és gondolkodási folyamatok javulása figyelhető meg.

49. HRG:Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Alkalmazása: • Egészséges gyerekeknél figyelmet, kötődést erősíti • Koraszülötteknél, volt koraszülött gyerekeknél • Figyelemzavar esetén • Megkésett pszichomotoros fejlődés esetén • Részképességzavaros gyerekeknél • Értelmi fogyatékosoknál • Hátrányos szociokulturális helyzet esetén • Felnőtt agysérülteknél

50. HRG