• 590 likes • 1.03k Vues
A tanul
E N D
1. Bevezet�s a pszichol�gi�ba
6. Tanul�s. A tanul�s fogalma, fajt�i. Klasszikus �s oper�ns kondicion�l�s, latens, bel�t�sos �s verb�lis tanul�s. A szoci�lis tanul�s.
2. A tanul�s fogalma K�znapi �rtelemben:
az elsaj�t�t�s valamennyi form�ja, amelynek ered-
m�nyek�nt az egy�n olyan ismeret, tud�s, k�pes-
s�g birtok�ba jut, amellyel azelott nem rendelke-
zett.
Pedag�giai �rtelemben:
az oktat�s sor�n elsaj�t�tott ismeretek, j�rtass�-
gok �s k�szs�gek kialak�t�sa, k�pess�gek kifej-
leszt�se.
Pszichol�giai �rtelemben:
minden (teljes�tm�ny-, viselked�sbeli vagy tud�s-
beli ) v�ltoz�s, amely k�lso hat�sra, tapasztal�sra,
gyakorl�s r�v�n j�n l�tre.
3. A tanul�s fajt�i 1 1. A tanul�s milyen tev�kenys�gben okoz v�lto-
z�st (? milyen idegrendszeri szerkezetek vesznek
r�szt benne):
? mozg�stanul�s, motoros tanul�s,
? szenzoros tanul�s, perceptu�lis tanul�s,
? sz�beli anyag megtanul�sa, verb�lis tanul�s (spe-
ci�lisan emberre jellemzo; egyes�ti az �rz�ki �s a
mozg�sos tanul�s elemeit; lehet mechanikus vagy
�rtelmezo).
2. A tanul�st v�gzo sz�nd�ka szerint:
? sz�nd�kos,
? nem sz�nd�kos, spont�n.
4. A tanul�s fajt�i 2 3. A tanul�st kiv�lt� hat�s szempontj�b�l:
? t�rgyi (fizikai), nem szoci�lis,
? t�rsas, szoci�lis.
5. Tanul�selm�letek Korai bev�sod�s � imprinting
Habitu�ci�
A tanul�s mint kapcsolatk�pz�s:
? klasszikus kondicion�l�s,
? oper�ns kondicion�l�s,
? verb�lis tanul�s.
Komplex tanul�s
Szoci�lis tanul�s
6. Korai bev�sod�s (imprinting) A tanul�s egy korai form�ja , amelynek sor�n az �jsz�-
l�tt �lol�ny egy modellhez (norm�l esetben az anyj�hoz)
k�todik.
Ez a korai �letszakaszban kialakult kapcsolat az �let
v�g�ig tart, �s ki�rhatatlan nyomokat hagy az egyedben.
Tart�s k�tod�s azon faj egyedeihez, amelyet az �jsz�-
l�tt egyed elosz�r megpillant.
A jelens�g legtiszt�bban a mad�rfajokra jellemzo.
L�tezik-e imprinting az embern�l? ? val�sz�nus�theto
8. Habitu�ci� a tanul�s legegyszerubb form�ja,
egyfajta hozz�szok�s,
az �rtalmatlan ingerekre adott viselked�ses v�laszok
ritkul�s�t eredm�nyezi
Ismeross� v�lt ingert figyelmen k�v�l hagyjuk
�jsz�l�ttkort�l k�pes r� az ember
(pl. az utcai zaj tanul�s k�zben elosz�r zavar�, �j ka-
kukkos�ra hangja elosz�r ideges�to).
9. Pavlov(1849-1936)
10. Fontos: a k�t inger idoi �rintkez�se (kontiguit�s)
11. Egy h�tk�znapi p�lda
13. Klasszikus kondicion�l�s 1 Tudom�nyos vizsg�lata: I. P. Pavlov (1904)
Kondicion�l�s = ism�telt t�rs�t�s
A tanul�s az inger oldal�r�l indul � �S-S� - t�pus� kondicion�l�s
14. Generaliz�ci� A v�lasz kiterjeszt�se, �ltal�nos�t�sa t�bb ingerre.
Min�l ink�bb hasonl�t az �j inger az eredetire, ann�l val�sz�nubb a generaliz�ci�.
Pl. Kis Albert esete: a f�lelem kondicion�l�sa (Watson & Rayner, 1920)
15. Elotte Ut�na
16. Watson & Rayner (1920)f�lelem kondicion�l�sa �s generaliz�ci�ja
17. Klasszikus kondicion�l�s 2 Alapfogalmak:
? t�rs�t�s: felt�tlen �s a felt�teles inger ism�telt �sszekapcsol�sa;
? megeros�t�s: a felt�teles ingert k�veto felt�tlen inger ad�sa;
? kiolt�s: ha a felt�teles ingert nem k�veti felt�tlen inger, akkor a
kialakult idoleges kapcsolat megszunik;
? g�tl�s: ha az eredeti felt�teles inger sokszor egym�s ut�n felt�t-
len inger n�lk�l jelenik meg, azt n�mi ido eltelt�vel m�r nem k�-
k�veti a felt�teles v�lasz (kialv�sos g�tl�s � tanult megny�lv�nu-
l�s �eltun�se�);
diszkrimin�ci� sor�n is hasonl� g�tl�s l�p fel: egy tov�bbi tanu-
l�s sor�n azt kell megtanulni, hogy ne reag�ljon;
? spont�n fel�jul�s: g�tl�s eset�n a kor�bbi felt�teles kapcsolat
nem szunt meg l�tezni, egy v�ratlan ak�r egyszeri inger hat�s�ra
a felt�teles reflex �jra megjelenik;
18. Klasszikus kondicion�l�s 3 ? m�sodlagos kondicion�l�s: egy biol�giailag nem fontos ingernek
(hangingernek) a felt�tlen inger megjelen�s�t elore jelzo f�nnyel
val� p�ros�t�sa felt�teles v�laszt k�pes kialak�tani;
? generaliz�ci�: egy meghat�rozott ingerre kialakult felt�teles v�-
laszt az eredeti ingerhez hasonl� , m�s ingerek is kiv�ltanak; az-
az az ingerek ��ltal�nosulnak� a v�laszol� viselked�se szem-
pontj�b�l;
? diszkrimin�ci�: k�l�nbs�gt�tel ingerek k�z�tt, csak a megeros�-
t�ssel kiv�lasztott ingerre reag�l;
? Pavlov szerint a klasszikus kondicion�l�s l�trej�tt�hez sz�ks�ges
d�nto t�nyezo a felt�teles ingernek �s a felt�tlen ingernek az ido-
beli �rintkez�se (kontiguit�sa);
? Rescola (1968): szembe�ll�totta a kontiguit�st �s a bej�solhat�s�-
got; patk�nyokkal k�s�rletezett (A csop.: minden �ram�t�s elott
hang, B csop.: 50-50%-ban elozte, ill. nem elozte meg hangjelz�s
az � ram�t�seket - nem megb�zhat� a bej�sl�s) ? A csop. gyor-
san kondicion�l�dtak.
19.
A: minden �ram�t�st megeloz�tt hang, de volt hang �ram�t�s n�lk�l.
B: volt �ram�t�s hangjelz�s n�lk�l.
Akkor hat�kony, ha minden �ram�t�st megelozte hangjelz�s.
20. Bej�solhat�s�g �s �rzelmek Jobb, ha kapunk egy megb�zhat� jelz�st, hogy most fog f�jni, mintha kisz�m�thatatlan egy kezel�s sor�n a f�jdalom. �gy r�vid, korl�tozott idore jelenik meg az �rzelmi reakci�.
Az ut�bbi esetben k�nnyebben �lland�sul a szorong�s.
21. A klasszikus kondicion�l�s etol�giai megk�zel�t�sben Az evol�ci� �s a genetika szempontjain a hangs�ly
H: a tanul�st behat�rolja genetikai �r�ks�g�nk. Ez fajonk�nt m�s-m�s korl�tot jelent.
Az asszoci�ci�k szelekt�vek: bizonyos dolgok k�z�tti asszoci�ci�k k�nnyebben ki�p�thetok.
Pl.:
patk�nyn�l: �z-rosszull�t, f�ny-�ram�t�s
Mad�rn�l: l�tv�ny-�tel
22. Oper�ns kondicion�l�s 1 Oper�ns = muveleti/instrument�lis
Az �llat akt�v r�szese a tanul�snak ? a tanul�s akt�v cselekv�s
�tj�n megy v�gbe.
A folyamat kiindul�pontja valamely �jszeru v�lasz � �S-R� - t�-
pus� kondicion�l�s.
A folyamatban szint�n t�rs�t�s zajlik, de az elemek sorrendje
m�s.
A megeros�t�s arra a folyamatra utal, amely sor�n egy appeti-
t�v (v�gykelto )inger megjelen�se vagy egy averz�v (idegenke-
d�st kiv�lt�) inger megszun�se n�veli a viselked�s val�sz�nu-
s�g�t. T�pusai: pozit�v �s negat�v.
B�ntet�s a megeros�t�s ellent�te: egy averz�v inger megjelen�-
se vagy appetit�v inger megszun�se cs�kkenti a viselked�s va-
l�sz�n�s�g�t.
Oper�ns kondicion�l�sn�l ugyan�gy besz�lhet�nk kiolt�sr�l,
generaliz�ci�r�l �s diszkrimin�ci�r�l, mint klasszikus kondi-
cion�l�sn�l.
23. Oper�ns kondicion�l�s 2 1. Thorndike (1898):
? macsk�k �n. probl�maketrecben;
? �pr�ba szerencse� tanul�s;
24. Oper�ns kondicion�l�s 3 2. Mowrer:
? v�dekezo magatart�s kialak�t�sa;
? ketrecbe z�rt patk�nyt a padl�r�csozatb�l f�jdalmas elektromos
�t�s �ri;
? a jutalom, a megeros�t�s, a f�jdalom megszun�se volt: a tanult
viselked�s pedig v�dekezo jellegu (averz�v kondicion�l�s);
? l�tezo v�lasz gy�ng�t�se, a negat�v esem�ny bek�vetkez�s�nek
megeloz�se.
3. Skinner:
? Skinner-doboz;
? galambokkal �s patk�nyokkal k�s�rletezett;
? m�sodlagos megeros�t�s: minden olyan hat�s, amely az eredeti
megeros�t�ssel val� idobeli egybees�se nyom�n tesz szert meg-
eros�to hat�konys�gra;
? r�szleges megeros�t�s: a v�lasz oly m�don kondicion�l�dott,
hogy csup�n idonk�nti megeros�t�sek t�mogatt�k;
? fokozatos viselked�salak�t�s (shaping): �llatidom�rok haszn�lj�k.
25. Oper�ns kondicion�l�s 4 4. Oper�ns kondicion�l�s a kognit�vak szerint:
? kognit�v t�nyezok szerepe: bej�solhat�s�g �s kontiguit�stanul�s
(idobeli �rintkez�s);
? patk�nyokkal v�gzett k�s�rletek:
1. az �llatokat elh�r�thatatlan f�jdalmas ingernek tettek ki,
2. ped�llal megsz�ntetheto a f�jdalom: �tapasztalatlan� �s �tapasz-
talt� patk�nyok (nem tanulja meg, hogy az �ram�t�s elker�lheto);
? Maier �s Saligman kuty�kkal v�gzett k�s�rletei:
1. k�t �llatot elv�lasztva hevederz�ras dobozba tettek �s csak az,
egyik �llat tudta gombbal megsz�ntetni az �ram�t�st,
2. f�ny vagy hang elore jelezte az �ram�t�st, az elobbiekben a befo-
ly�solhat�s�got megtanult �llat egy m�sik rekeszbe val� �tugr�s-
sal elker�li az �ram�t�st, a m�sik nem is pr�b�lkozik;
? tanult tehetetlens�g le�r�sa: ha valaki hosszabb idon kereszt�l olyan
helyzetekbe k�nyszer�lt, a hol nem kontroll�lhatta az ot �ro aver-
z�v esem�nyeket, a k�sobbiekben akkor is hajlamos lesz lemonda-
ni a k�r�lm�nyek ellenorz�s�rol, amikor ez m�r megval�s�that�
lenne (nem az idobeli �rintkez�s a kulcs, hanem a befoly�sol�s).
26. A megeros�t�s bizonyos v�laszok val�sz�nus�g�t n�veli.
A v�laszeross�get a v�lasz gyakoris�ga mutatja.
Szelekt�v megeros�t�s: pl.: csak akkor kap �telt a galamb, ha akkor nyomja a ped�lt, amikor �ppen �g a l�mpa.
Shaping: viselked�s form�l�s, alak�t�s (generaliz�l�s, diszkrimin�ci�)
R�szleges megeros�t�s: nem kap minden alkalommal megeros�t�st. Ez jobban ellen�ll a kiolt�ssal szemben.
28.
29. A megeros�t�s lehet: Pozit�v, azaz a viselked�st jutalmaz�
k�vetkezm�nye v�lasz n�veked�s
Negat�v, ha a viselked�s megsz�ntet egy kellemetlen dolgot
k�vetkezm�nye v�lasz n�veked�s
+
B�ntet�s: averz�v esem�ny a viselked�s ut�n
k�vetkezm�nye v�lasz cs�kken�s
31. Megeros�t�sek
32. MEGEROS�T�SI TERVEK R�gz�tett ar�ny: Minden 10. l�da ut�n j�r egy fr�ccs!
33. MEGEROS�T�SI TERVEK R�gz�tett ido: A post�s 10-kor csenget
34. Gyakran foglalt telefonsz�m
35. Gyermeknevel�s �s oper�ns kondicion�l�s
38. A b�ntet�s h�tr�nya Cs�kkenti a v�lasz gyakoris�got, DE
Hat�sa kev�sb� j�l j�solhat�.
Le�ll�t egy viselked�st, de nem ad alternat�v�t.
F�lelmet okoz.
Extr�m b�ntet�s ak�r rosszabb v�laszt sz�lhet, mint az eredeti volt.
39. Kognit�v keretben Kontiguit�s helyett a befoly�solhat�s�g a fontos.
Tanult tehetetlens�g � Seligman
A kutya akkor pr�b�lja elker�lni az averz�v esem�nyt, ha tudja, hogy az o viselked�s�tol f�gg a k�vetkezm�ny. Aki ugyanannyi �ram�t�st kap, de nem szab�lyozhat, nem pr�b�l elker�lni-
40. Etol�giai keret Az asszoci�ci�k nem �nk�nyesek. A megeros�t�snek vannak korl�tai.
Pl.:
Mad�r: gyorsabban tanulja meg, ha gombot kell nyomogatni az�rt, hogy �lelmet kapjon.
Viselked�s eltol�d�s:
41. Verb�lis tanul�s Besz�d �ltali tanul�s az egyik csak emberre jellemzo tan�-
l�si forma.
A verb�lis tanul�s sor�n az �n. interverb�lis asszoci�ci�s
kapcsolatokra �sszpontos�tunk.
Asszoci�ci�s lehetos�gek:
? k�zvetlen�l �rintkezo elemek k�z�tt:
? t�ri egyidejus�g (szimult�n kapcsolat),
? idobeni egym�sut�nis�g (szukcessz�v kapcsolat),
? k�zvetett m�don �rintkezo elemek k�z�tt:
(sokkal laz�bbak, mint a k�zvetlen kapcsolatok)
Asszoci�ci�s kapcsolat eross�ge f�gg:
? gyakoris�g (frekvencia) t�rv�nye,
? idoi vonatkoz�s (min�l frissebb, min�l �jabb).
42. Komplex tanul�s 1 1. K�hler (tanul�s alakl�lektani felfog�sban):
? majmokkal �s galambokkal v�gzett k�s�rletek;
? bel�t�sos tanul�s (c�l-eszk�z egys�gben val� l�t�sa, a k�zt�k
l�vo viszonylat felismer�se);
? a k�rnyezet �s a viselked�s k�z�tt van amit a szem�ly gondol,
hisz vagy rem�l, kognit�v t�nyezok: bel�t�s (c�lorient�lt cselek-
v�s), el�rhetos�g (amit egyszer megtanultunk, mindig tudunk),
transzfer (amit az egyik szitu�ci�ban megtanultunk, azt egy
m�sik hasonl� helyzetben k�pesek vagyunk �jra alkalmazni);
? �aha�- �rz�s k�s�ri;
? pr�b�lkoz�sok, t�ved�sek �s bel�t�s az emberi tanul�s n�lk�-
l�zhetetlen elemei.
43. Komplex tanul�s 2 2. Tolman:
? patk�nyokkal �tvesztoben v�gzett k�s�rletek;
1. patk�nyokat szabadon hagyta k�sz�lni az �tvesztoben, ahol
eleinte egy�ltal�n nem volt �lelem;
2. most m�r t�pl�l�k�rt futtatjuk, m�r a m�sodik fut�st�l kezd-
ve hib�tlanul j�rja be az �tvonalat.
3. t�bb lehets�ges �tvonal eset�n a legr�videbbet akad�lyok-
kal torlaszoljuk el oly m�don, hogy a ker�lo utak k�z�l az
�llat hol az egyiket, hol a m�sikat k�nytelen ig�nybe venni
(r�szleteiben kitapasztalja az eg�sz elrendez�st), torlaszok
elt�vol�t�sa ut�n r�gvest a legr�videbb �ton jut el az eledel-
hez (olyan �ton, amelyre n�zve eddig egy�ltal�n nem kapott
megeros�t�st); �start� �s �c�l� felcser�l�s eset�n is az elso
fut�st k�vetoen meg�rti a dolgot, ezut�n hib�tlanul k�zleke-
dik;
? kognit�v t�rk�p: a k�lvil�g t�rbeli elrendez�s�nek egy belso,
ment�lis reprezent�ci�ja , ami megeros�t�s h�j�n is n�lk�l�zi a
t�ri viszonyokat.
44. Komplex tanul�sKognit�v keret A viselked�s nem puszt�n az asszoci�ci�kkal magyar�zhat�.
Az �lol�ny ment�lisan reprezent�lja a val�s�got. Muveletet ezeken hajt v�gre.
Tolman � kognit�v t�rk�p
Premack � csimp�nz szimb�lum tanul�sa
K�hler - bel�t�sos tanul�s, ker�lo�t probl�ma:
a megold�s hirtelen mer�l fel.
A megold�st megorzi
Kiterjeszti m�s probl�m�kra
46. Programozott oktat�s Skinner � 70-es �vek
A megtanuland� anyagot kis elemeire bontj�k.
Visszajelz�s a helyes �s t�ves v�laszokr�l.
K�zvetlen, gyors megeros�t�s.
Kis jutalmak, melyek nagyobbakra v�lthat�k.
Ink�bb a j� jutalmaz�sa, mint b�nti.
47. Mai p�ld�k
48. Viselked�ster�pia A tanul�s �s kondicion�l�s alapelvein alapul.
A maladapt�v viselked�st seg�t enyh�teni, illetve lecser�lni egy adapt�vra.
A viselked�sre ir�nyul.
Ma ink�bb kognit�v-viselked�s ter�pia: a viselked�s m�g�tti hiedelmekre is figyel, mert ezek torz�tj�k a beteg val�s�g�t. Ezen �s a viselked�sen k�v�n m�dos�tani.
49. Pl. f�bi�k, szorong�s, addikci�k kezel�s�re.
H: f�bia klasszikus kondicion�l�ssal alakult ki (l. kis Albert)
Neh�zs�g: elker�lo viselked�s miatt nincs lehetos�g �j asszoci�ci�k �p�l�s�re.
�gy is kell megsz�ntetni: kiolt�ssal, ellenkondicion�l�ssal.
c�l: szorong�s cs�kkent�se a f�bi�s t�rgy jelenl�t�ben. M�s �rzelmet kondicion�lnak a f�lelem t�rgy�hoz.
2 fontos technika:
51. Szisztematikus deszenzitiz�ci�
52. El�raszt�s
Egy idore nincs menek�l�si lehetos�g, �sszez�rva a legf�lelmetesebb t�rggyal.
54. Klausztrof�bia
55. Oper�ns kondicion�l�s K�v�nt viselked�s megeros�t�se, nem k�v�nt kiolt�sa
Foleg gyerekekn�l. Pl. FZH
56. Szoci�lis tanul�s jellemzoi 1 A tanul�s r�v�n bek�vetkezo viselked�sv�ltoz�s m�s sze-
m�lyekkel t�rt�no interakci�kb�l ered.
A szem�lyis�g eg�sz fejlod�s�t �tfog� folyamat
Az egy�n t�rsadalmi jellege bontakozik ki ? szocializ�ci�
(t�rsadalmiasod�s).
Szocializ�ci�: a t�rsadalomba val� beilleszked�s folyamata.
A szocializ�ci� pszichol�giai szempontb�l a szem�lyis�g-
fejlod�s t�rsadalmi vet�lete.
Legfobb k�zege az �n. mikromilio ? aminek a k�zvet�t�s�-
s�vel jut el a t�rsadalmi hat�s az egy�nhez.
A szoci�lis t�r bov�l�s�vel a hat�st gyakorl� szem�lyek
sz�ma egyre no.
A szocializ�ci� eszk�ze a kommunik�ci�.
57. Szoci�lis tanul�s jellemzoi 2 ? A szoci�lis tanul�s elm�let�nek �tt�roje: A. Bandura (1977)
? Inger (I) � kognit�v faktor/�organizmus faktor� (O) � v�lasz (R)
? Organizmus faktor = mindazon jellegzetess�gek, amely az e-
gyedet individuum� tesz; ez az a faktor, amely meghat�rozza a
k�rnyezetre val� egyedi reakci�kat.
? Az individu�lis viselked�s a k�rnyezet �s az egyed k�z�tti k�l-cs�nhat�s eredm�nye.
? Sokfajta viselked�st elsaj�t�thatunk an�lk�l, hogy direkt mege- ros�t�se megt�rt�nne.
? A viselked�s f�gg: a szitu�ci�t�l, az �t�lt szitu�ci� jelentos�-tol (kr�zis helyzet), a m�ltban lezajlott hasonl� magatart�sok
megeros�t�s�tol, hasonl� esetekben m�sok tev�kenys�g�nek
megfigyel�s�tol.
58. A szoci�lis tanul�s m�djai 1 Ut�nz�s:
? nem tudatos, nem sz�nd�kos;
? az emp�tia talaj�n fejlodik ki (bele�l�s eszk�ze az ut�n-
mozg�s; akaratlanul is azt csin�lja, amit a k�rnyezete);
? csecsemokorban: cirkul�ris reakci� �s nem k�sleltetheto;
? 1,5-2 �ves kort�l: k�sleltetett ut�nz�s (kialakult eml�kk�p
alapj�n).
Modellk�vet�s:
? kezdetben nem tudatos, v�logat�s n�lk�l kiterjed k�rnye-
zet�nek gyakran l�tott szem�lyeire, a k�soi gyermekkor-
ban �s a felnottkorban m�r tudatos modellk�veto viselke-
d�s;
? legfobb ind�t�kai: szeretetkapcsolat vagy a szerepirigys�g
vagy a szoci�lis hatalom vagy a m�sik sikere, jutalma
(empatikus ut�nz�s);
59. A szoci�lis tanul�s m�djai 2 ? jutalmaz�s �s a b�ntet�s szerepe;
? c�l a sikeres viselked�s.
Azonosul�s (identifik�ci�):
? �v�d�s- �s iskol�skorban a gyermek akaratlanul, spont�n m�don veszi �t az �rzelmileg jelentos szem�lyek viselke-
d�sm�dj�t, elv�r�sait;
? serd�lo- �s ifj�-, valamint felnottkorban m�r d�nto a tuda-toss�g �s a sz�nd�koss�g;
? c�l a modell�l v�lasztott szem�lyhez fuzodo viszony fenn-
tart�sa;
az egy�n hisz az �tvett v�lem�nyekben, �rt�kekben, csele-kedetekben;
? a viselked�st ny�ltan �s belsoleg is elfogadja, s a befoly�- sol� szem�ly t�voll�t�ben is tan�s�tja;
60. A szoci�lis tanul�s m�djai 3 ? l�tezik negat�v identifik�ci� is.
Belsov� t�tel (interioriz�ci�):
? a szoci�lis tanul�s legmagasabb szintje, r��p�l az elozo
szintekre;
? serd�lo- �s ifj�-, valamint felnottkor d�nto tanul�si m�dja;
? az egy�n az�rt fogadja el egy m�sik szem�ly befoly�s�t,
mert az egybev�g saj�t belso �rt�krendszer�vel;
? az ilyen viselked�s fokozatosan f�ggetlenedik a k�lso for-r�st�l, be�p�l a szem�lyis�gbe, �rt�krendszer�nek r�sz�v� v�lik;
? az erk�lcsi norm�k, szok�sok, �rt�kek, a �lelkiismeret� ki-
alakul�sa ilyen mechanizmussal magyar�zhat�k.