1 / 20

Szükségletek vizsgálata és a finanszírozási rendszer kapcsolata

Skultéti József Szociális Klaszter. Szükségletek vizsgálata és a finanszírozási rendszer kapcsolata. Nyíregyháza, 2011. február 15 . A „normatív állami hozzájárulás születése” A következetlenség következményei 2004 MÉCS 2007 HGCs-1 2009 HGCs-2 2011 HGCs-3 ………???. Előzmények.

gwydion
Télécharger la présentation

Szükségletek vizsgálata és a finanszírozási rendszer kapcsolata

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Skultéti József Szociális Klaszter Szükségletek vizsgálata és a finanszírozási rendszer kapcsolata Nyíregyháza, 2011. február 15.

  2. A „normatív állami hozzájárulás születése” A következetlenség következményei 2004 MÉCS 2007 HGCs-1 2009 HGCs-2 2011 HGCs-3 ………??? Előzmények

  3. Az állami hozzájárulások változásai *az otthon-közeli ellátás (221 450.-Ft/fő) 65 %-át igényelheti a települési önkormányzat szociális étkeztetés+nappali ellátás után. BPFPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa (SZIIR) 2011.

  4. Az állami hozzájárulások változásai 1. Alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak 1993. évi III. törvényben meghatározott különösen a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás fizetendő térítési díj normatív kedvezményének biztosítása. Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg. 2. A hozzájárulás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtásban részesített személyek száma és az egy ellátottra vonatkozó átlagos gondozási óraszám alapján illeti meg. 3. Az otthonközeli ellátáshoz nyújtott hozzájárulás x %-át igényelheti a tel. Önk., aki a szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, idősek nappali ellátását együttesen/vegyesen biztosítja.

  5. A fővárosi szociális intézmények működési bevételeinek arányváltozásai - 2000.-2010. BPFPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa (SZIIR) 2011.

  6. Hazai szakemberek a Szociális Érdekegyeztető Munkacsoport (SZÉM) keretei között 2004-ben kialakítottak egy új fogalmat a bentlakásos intézményekben élő idősek ápolási – gondozási rászorultságának mérésére: ez a Homogén Gondozási Csoport (HGCS) • A munkacsoport tagjai között szociális szakemberek és gerontológiával foglalkozó orvosok voltak: Csepregi Teréz - Csoó Lászlóné - dr. Egervári Ágnes - dr. Gabányi József - Pesti Györgyné - Tóth Árpádné. • Több hónapos munkával, az egészségügyi és szociális nyelvezet összehangolásával, a pontrendszer többszöri átdolgozásával és az intézményekben való kipróbálásával született meg a Homogén Gondozási Csoport fogalma és az adatlap. • A szakmai kérdések körével foglalkozó munkacsoport első lépésben az ápolási – gondozási igények felmérésére szolgáló egyszerűbb adatlapot dolgozott ki, a későbbiekben az egyes tevékenységek normaidejének meghatározására, ill. az ápolási- gondozási kategóriákmegállapítására tett javaslatot. a Szociális Érdekegyeztető Munkacsoport (2004-

  7. Az ápolási- gondozási függőség mérésének egyszerű, jól mérhető, reprodukálható módja a HGCS besorolás. •  6 kérdéscsoport köré rendezett adatlapon vizsgáljuk az egyes funkciókat és képességeket, valamint az egészségügyi ápolási tevékenység szükségességét • A gondozottak besorolása 4 gondozási csoportba történik, melyek a megközelítően hasonló gondozási tevékenység, a függőség mértékében „homogének”. • A szociális gondoskodás szempontjából vizsgálva a gondozási függőséget; irreleváns, milyen betegség idézte elő a kialakult állapotot. Nem az egészségkárosodás folyamatát és mértékét, hanem az ennek eredményeként kialakult aktuális állapotot vizsgálja a módszer. • A következő oldalakon a HGCs-2 modellkísérlet dokumentumait tekintjük át: Mit és hogyan mér a HGCs-besorolás?

  8. A vizsgálat célja: a módszer alkalmassága az intézményi ellátás szükségességének megítélésére. A vizsgált minta: az idősellátás területén, az alapszolgáltató (4)- és szakellátó (26) intézmények gondozottai közül 794 idős ember az idősotthonok-, +98 fő várólistán szereplő várakozó állapota lett az eszközzel vizsgálva. A vizsgálat tapasztalatai: • A gyakorlatban is jól használható a HGCS I.-IV. gondozási csoportok kialakítása. • A módszer egyszerű, a napi munkába illeszthetően elvégezhető, időigénye néhány perc rutinos vizsgáló esetében. • Alkalmas arra, hogy a gondozott állapotváltozásait kövessük – így akár rendszeres jelentésre, a finanszírozás lehívásához is használható. • Összehasonlítva a gondozási függőség alapján kialakított gondozási csoportok rendszerét más európai modellekkel, a HGCS jól megfeleltethető azokkal. A HGCs-1 modellkísérlet - 2007

  9. Összességében: Gyakorlati használata tervezhetőbbé teszi az intézményi munkát, a gondozási csoportok kialakítását és a gondozószemélyzet létszámát és összetételét, az intézmény-alapú finanszírozás helyett a gondozott állapotától függő, differenciált finanszírozás alapjául szolgálhat, Az eszköz (a HGCS) jól alkalmazható mind alapellátások, mind a szakosított ellátások esetén. A felmérés által homogén csoportok alakíthatók ki, amelyeknél a közös nevező, a gondozási függőség. A szociális szolgáltatás felhasználói számára a HGCS egyik fő kihatása, hogy kiszámítható, a felmérési adatlap közismertté, nyilvánossá tehető, így a potenciális felhasználók számára is világossá tehető a bekerülés feltétele. S ez arra is lehetőséget nyújt hosszú távon, hogy maguk az érintettek is befolyásolni tudják a szolgáltatások formáját és minőségét. A HGCS előnye, hogy az állapotfüggő ellátások felmérése által a kompetencia határok világossáválhatnak egészségügy és szociális terület között. A HGCS a szociális ellátásban meglévő „természetes” volumenkorlát (a gondozási nap alapú elszámolás) mellett az állapotfüggő differenciált finanszírozás eszköze lehet a csoportosítva megjelenő szakápolási teendőkkel esetleg az egészségügyi kasszát is megcélozva! HGCS: a Multifunkciós rendszer amely alkalmas arra, hogy viszonylag objektívan bemutassa az ellátott rászorultságát, dependenciáját, függőségét és ellátási igényét, akkor az a rendszer alkalmassá tehető az állami támogatás (NORMATÍVA); a személyi térítési díj és a létszámnorma megállapítására. A HGCs-1 modellkísérlet - 2007

  10. A helyzet kezelése 2008.01.01. után!!! Szakmai program: a szociális és egészségügyi határterületi tevékenységek tartalmi feltérképezése – az alap- és szakápolási tevékenység mérése prospektív vizsgálat keretében. Hipotézis: • az alap- és szakápolási, gondozási tevékenység az ápolási osztályon ill. tartós bentlakásos intézményben hasonló, a szakmai tartalom mérhető és összevethető. • A HGCS módszer alkalmas eszköz az intézményekben ellátottak állapotának követésére. • A HGCS alkalmas a gondozási tevékenység alapján történő jelentésre és a teljesítmény finanszírozás alapjául szolgálhat • Lehetséges a szakápolási tevékenység mérése és kiegészítő finanszírozása a HGCS besorolás alapján. A HGCs-2 modellkísérlet - 2009

  11. A projekt paraméterei: • 20 szociális és 5 eü. intézmény 1829 adatlap, közülük 1554-en szociális intézmények lakói. Ez az összes idősotthoni lakó mintegy 3 %-a, az egészségügyi intézményekben ápoltak közül 275 főt vizsgáltunk. A minta közel hatoda, 16,3%-a bekerült az előző modellkísérlet mintájába is. • A vizsgáltak átlagéletkora 77,2 év, ffi/nő: 26,9-76,1 %. intézmények: • 19 intézmény szolgáltatott adatot • A 19 intézményben 3033 idős él • 2446 normál szinten, 256 emelt szinten, 331 demens • Átlagos ellátotti létszám: 159,6 – de 3 intézmény jelentősen felhúzza az átlagot • 1519 betöltött álláshely – 80 álláshely intézményenként, 1,9967 állás idősenként • Érdekesség: 2003-ban éppen ennyi volt • Gondozók száma: 885 - 58,2%-a a teljes állománynak, 3,4 idős jut egy gondozóra költségoldal – intézményi adatok • A 19 intézmény összköltsége 6,1 milliárd Ft volt, • 3,3 milliárd Ft a személyi jellegű kiadások (54,03%) (2003: 59,3%) • 0,6 milliárd Ft élelmezés (10,08%) (2003: 10,4%) • 0,1 milliárd Ft gyógyszer (1,59%) (2003: 2,0%) A HGCs-2 modellkísérlet - 2009

  12. A kutatás tapasztalatai: A HGCS ápolási-gondozási szükségletfelmérést alkalmasnak ítélték, hogy a szociális és egészségügyi ellátórendszerben az idősek állapotának követésére, időszakos jelentések alapjául szolgáljon. A felmérés tapasztalatai azt mutatták, a szociális intézmények munkatársai éppen úgy képesek az adatlapok kitöltésére és a kérdőívek megválaszolására - mint ahogyan az egészségügyben ez már gyakorlat. A HGCS alapú állapotfüggő differenciált finanszírozás. A projekt ajánlásai: Geriátriai szemléletű idősellátás (nappali centrum ) Kövesse az ellátottat a finanszírozás Szakápolási feladatok finanszírozása Ágazatok közti együttműködés Képzési átjárhatóság költségoldal – HGCS2 struktúra  Teljes kiadás = Szakmai (ápolás-gondozás) költsége: 2,48 milliárd Ft - 41,3% (2004: 52,2%) Hotelszolgáltatás költsége: 3 milliárd Ft – 49,9% (2004: 47,8%) Központi irányítás költsége: 0,53 milliárd Ft - 8,8% (2004: nem volt mérve) A program felvetette egy új finanszírozási modell kereteit: önköltség= 1.bázis normatíva +2. HGCS I-IV szerint állapotfüggő kiegészítő finanszírozás (III –IV ) +3. kiegészítő OEP támogatás (ha van szakápolási tevékenység is) + 4. térítési díj (amit az ellátott fizet) A HGCs-2 modellkísérlet - 2009

  13. Kiszámíthatatlan és folyamatosan változó finanszírozás és szabályozás, határterületi finanszírozatlanság, nem épül egymásra az alap- és a szakellátás az eredményesség nem számít kikényszeríthetetlen ellátási kötelezettség előírások vannak, de nincs hozzá elégséges forrás – és nincs is számon kérés, az ellátási felelősség – települési szint, adminisztratív előírások (településnagysághoz kötött ellátási kötelezettség) szükséglet és ellátás közvetlen megfeleltetése. Szükségletek és finanszírozás ellentmondásai

  14. Szakellátás-finanszírozási mátrixjavaslat a HGCs-2 tapasztalatai alapján

  15. Középtávon: a demográfia, a gondozási rászorultság és a szolgáltatások által nyújtott ellátás kapcsolatának elemzése és előrejelzése rugalmas szabályozás az alapellátási szolgáltatókra, erős civilesítés, belépési korlátok enyhítésével, több klienscsoportra kiterjedő szakmai profillal modellkísérletek szolgáltatáscsomagok előkészítése, sztenderdizáció a jövedelmi rászorultság szempontjának érvényesítése a finanszírozásban Rövidtávú és hosszútávú determinációk

  16. Rövidtávú és hosszútávú determinációk Hosszú távon: gondozási rászorultság visszaépítése a jogosultságszabályozásban gondozási rászorultsághoz igazított szolgáltatáscsomagok, és ezekhez társuló finanszírozás fejkvóta helyett gondozási rászorultsági csoport alapú finanszírozás egészségügyi források bevonása ápolásbiztosítási rendszer magánforrások fokozott bevonása kliensút-szabályozás: esetmenedzser a gazdasági növekedés miatti aktivizálódás megnöveli a keresletet a minőségi elhelyezéssel párosuló magas színvonalú ellátás iránt

  17. Köszönöm a figyelmet!

More Related