1 / 25

Vállalati gazdaságtan alapjai Egyéni és társadalmi szükségletek kielégítése

Vállalati gazdaságtan alapjai Egyéni és társadalmi szükségletek kielégítése. Budapesti Gazdasági Főiskola. Emberi szükségletek I. Személyes szükségletek : pl. legyen hol laknom, legyen mivel közlekednem, legyen mit ennem, stb. Társadalmi szükségletek : pl. működjön az egészségügy,

verda
Télécharger la présentation

Vállalati gazdaságtan alapjai Egyéni és társadalmi szükségletek kielégítése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Vállalati gazdaságtan alapjaiEgyéni és társadalmi szükségletek kielégítése Budapesti Gazdasági Főiskola

  2. Emberi szükségletek I. Személyes szükségletek: pl. • legyen hol laknom, • legyen mivel közlekednem, • legyen mit ennem, stb. Társadalmi szükségletek: pl. működjön • az egészségügy, • az oktatás • a kultúra, • a honvédelem, • a rendvédelem, stb.

  3. Anyagi szükségletek: pl. lakást kell vennem, autót kell vennem, kenyeret kell vennem, stb. Nem anyagi szükségletek: pl. orvoshoz kell mennem, iskolába szeretnék járni, moziba vagy színházba szeretnék menni, lélegeznem kell, stb. A gazdaság fogalma az anyagi és nem anyagi szükségletek kielégítését jelenti. Emberi szükségletek II.

  4. Szükségleteinket az ún. jószágok megszerzése elégíti ki. Termékek: Anyagi szükségletemet termékek megszerzése révén elégíthetem ki. Szolgáltatások: Nem anyagi jellegű szükségleteim kielégítése érdekében szolgáltatásokat veszek igénybe. Szabad javak: Olyan javak, amelyek korlátlanul állnak rendelkezésre. Szükségletünk kielégítése érdekében senkinek sem kell terméket előállítania vagy szolgáltatást nyújtania. E javakhoz bárki korlátozás nélkül hozzáfér. (Pl. a levegő.) A szükségletek kielégítése - jószágok

  5. Magánjavak: a fogyasztók között rivalizálás van a fogyasztásban, megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása, piacon, pénzért lehet megszerezni őket, fogyasztásukban az egyéni fogyasztás a jellemző, a kínálatot egyéni termelők biztosítják, lényegében a hagyományos piaci áruk. Közjavak és magánjavak I.

  6. Közjavak: az egyének általi fogyasztása nem csökkenti a többiek rendelkezésére álló készletet (nincs rivalizálás a fogyasztók között), fogyasztásukból senki sem zárható ki, fogyasztásukban a kollektív fogyasztás a jellemző (egyidejűleg többen is fogyaszthatják ugyanazt a szolgáltatást). Két csoportjuk: szabad természeti javak: korlátlanul és mindenki számára rendelkezésre állnak (pl. víz, levegő) . termelt közjavak: termelési folyamat eredményei (pl. közút) Vegyes javak: az egyéni fogyasztás nem csökkenti a rendelkezésre álló készletet, de bizonyos személyek kizárhatók belőle (pl. kábeltévé). Közjavak és magánjavak II.

  7. Szükséglet-kielégítési szférák Üzleti szféra Közszféra Személyes szféra, család, háztartás Civil szféra

  8. Közigazgatási szektor Kormányhivatalok, szerveztek és testületek, amelyek a központi vagy a helyi hatalom hatásköre alá tartoznak. Működési területeik: igazgatás, védelem, közrend, a gazdasági növekedés előmozdítása, oktatás, egészségügy, kultúra, szociális szolgáltatások. Társadalombiztosítási szolgáltatások, amelyeket a kormány szervez, ellenőriz és finanszíroz. Köztulajdonban lévő vállalatok A közhatalomnak legalább többségi tulajdona van benne és/vagy irányítja; piaci körülmények között működik; javakat állít elő és/vagy szolgáltatásokat nyújt. Közszféra (közszektor, public sector)

  9. A közszektor struktúrája

  10. A civil szférát a civil szervezetek és mozgalmak alkotják. A civil társadalom szervezetei (EU – Fehér Könyv): szakszervezetek és a munkaadók szervezetei (ún. szociális partnerek) nem kormányzati szervezetek (NGO-k) szakmai szervezetek karitatív szervezetek az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsoló szervezetek (egyházak és vallási közösségek) Civil szféra

  11. Szektorközi együttműködés: A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább kettő) együttműködése valamilyen közös ill. társadalmi cél elérése érdekében. A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább kettő) által szervezet (pl. alapítvány) létrehozása, amelynek feladata valamilyen közös ill. társadalmi cél megvalósítása. Szektorköziség I.

  12. PPP Public-private partnership (PPP): A közszektor és a magánszektor (stratégiai) együttműködése valamilyen közös, illetve társadalmi cél megvalósítása érdekében.

  13. Szektorköziség II.a szükséglet-kielégítési szférák (szektorok) Üzleti szféra Közszféra Személyes szféra, család, háztartás Civil szféra

  14. Szektorköziség III.A társadalom szükséglet-kielégítési technikái Biztonság - rendőrség - testőr - polgárőrség - magas kerítés Üzleti szféra Közszféra Tanulás - állami iskola - magániskola - alapítványi iskola - önképzőkör Család, háztartás Civil szféra

  15. A termelés a szükségletek kielégítésének alapja. A termelő folyamatok közös jellemzői: Célirányos tevékenységek: konkrét szükségletek kielégítésére, konkrét javak előállítására irányulnak. A termékeket a természet nyersanyagaiból és/vagy már korábbi termelési folyamatban megmunkált termékből hozzák létre. A termelés

  16. A termelés menete: munkafolyamatok

  17. . Az újratermelési folyamat Termelés Elosztás Fogyasztás Csere (forgalom)

  18. A fogyasztás két elkülöníthető fajtája: 1. Személyes (közvetlen, végső) fogyasztás: Fogyasztási javak (eszünk, ruházkodunk, színházba megyünk, stb.) 2. Termelő (közvetett, másodlagos) fogyasztás: A termeléshez felhasznált termékek, szolgáltatások. Lehetnek: személyes fogyasztásra alkalmatlanok (pl. gépek, fűtőanyagok) személyes fogyasztásra alkalmasak (pl. gyümölcs, vasút) A fogyasztás fajtái

  19. A gazdaság erőforrásai I. INPUT OUTPUT Termelési folyamat Áruk és szolgáltatások Emberek (fogyasztók, munkaerő)

  20. A gazdaság erőforrásai II. Az erőforrások fajtái a gazdaságban:

  21. Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során a gazdasági szereplők között kialakuló kapcsolatok összessége, a társadalmi újratermelés, a gazdasági körforgás megvalósulásának módja. Alaptípusai: Klasszikus (tiszta) piacgazdaság Központosított tervgazdaság Vegyes piacgazdaság: Gazdasági rendszer

  22. Klasszikus (tiszta) piacgazdaság: A termelési eszközök magántulajdonban vannak A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak felhasználásáról A termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel Gazdasági rendszer

  23. Központosított tervgazdaság: A termelési eszközök állami tulajdonban vannak A legfontosabb gazdálkodási döntéseket az állam hozza meg: központi tervekkel irányítja a termelést Gazdasági rendszer

  24. Vegyes piacgazdaság: A legfontosabb szabályozó erő a piac Jelentős szerepet kap az állam is: szabályoz, prioritásokat határoz meg, „újraeloszt” Gazdasági rendszer

  25. . Köszönöm a figyelmet! eckert.balint@pszfb.bgf.hu

More Related