A sz m t g p fel p t se

1. A sz�m�t�g�p fel�p�t�se

2. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 2 Sz�m�t�g�pek t�pusai 1 Mikrosz�m�t�g�pek: Szem�lyi sz�m�t�g�pek (Personal Computer � PC) Kis m�ret K�nnyu kezelhetos�g Felhaszn�l�bar�t szoftverek Asztali sz�m�t�g�pek (desktop) Apple: Machintosh Sz�mos IBM sz�m�t�g�p

3. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 3 Sz�m�t�g�pek t�pusai 2 Laptop Hordozhat� sz�m�t�g�p H�l�zatr�l vagy elemrol muk�dtetheto Notebook A laptopn�l kisebb m�retu hordozhat� sz�m�t�g�p, �ltal�ban k�nyelmesen elf�r egy aktat�sk�ban Pocket PC (palmtop) Eg�szen kis m�retu Elf�r ak�r egy zsebben is Egyszeru feladatokra, kev�s adat t�rol�s�ra alkalmas

4. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 4 Sz�m�t�g�pek t�pusai 3 Munka�llom�sok (workstation) Szint�n kis m�ret Nagy tud�s Hat�kony szoftverek Tervezok, kutat�k haszn�lj�k Sz�les k�ruen haszn�latosak: SUN, Apollo, Hewlet-Packard �s az IBM munka�llom�sok

5. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 5 Sz�m�t�g�pek t�pusai 4 Minisz�m�t�g�pek Kis m�ret (kb. asztal nagys�g�) �ltal�nos c�l� sz�m�t�g�p Sokszor haszn�lj�k oket mikrosz�m�t�g�pekbol �ll� h�l�zat k�zponti g�pek�nt Legelterjedtebbek: a DEC c�g VAX g�pei

6. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 6 Sz�m�t�g�pek t�pusai 5 Nagysz�m�t�g�pek (mainframe) Nagy m�ret (egys�gei ak�r egy szob�t is megt�ltenek) �ltal�nos k�l�n g�pteremben helyezik el, ahova csak a kezeloszem�lyzet l�phet be Nagymennyis�gu adat t�rol�s�ra, feldolgoz�s�ra, illetve bonyolult sz�m�t�sig�nyes programok futtat�s�ra szolg�lnak (t�bb milli� utas�t�s/s) Mamutv�llalatok, nagy bankok adatfeldolgoz�s�ra Kb. � r�sz�t: IBM c�g k�sz�tette

7. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 7 Sz�m�t�g�pek t�pusai 6 Szupersz�m�t�g�pek (supercomputers) Legnagyobb m�ret Nagyon nagy mennyis�gu adatot k��pesek r�vid ido alatt feldolgozni �ltal�ban sz�mos processzor (ak�r 1 000 db!) tal�lhat� benn�k, melyek p�rhuzamosan muk�dnek Korm�nyzati, �llami int�zm�nyek Vil�g idoj�r�s�nak elorejelz�se Katonai c�lok, modellez�sek, szimul�ci�k CRAY sz�m��t�g�pek

8. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 8 Sz�m�t�g�pek adat�br�zol�sa 1 Az inform�ci� alapegys�ge a bit (binary digit), ami 1 vagy 0 (igaz vagy hamis, magasabb vagy alacsonyabb elektromos fesz�lts�gi szint) �rt�ket vehet fel. Az inform�ci�feldolgoz�s alapegys�ge a b�jt (Byte, B), a legkisebb c�mezheto egys�g, 8 bitbol �ll.

9. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 9 Sz�m�t�g�pek adat�br�zol�sa 2 Egy b�jton a bitek sorozata 28=256-f�lek�ppen alak�that� ki. Nagyobb egys�gek:8 bit = 1 B (b�jt)1024 B =1 KB (Kilob�jt)1024 KB = 1 MB (Megab�jt)1024 MB = 1 GB (Gigab�jt) 1024 GB = 1 TB (Terab�jt)1024 TB = 1 PB (Petab�jt)1024 PB = 1 EB (Exab�jt)

10. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 10 Sz�m�t�g�pek adat�br�zol�sa 3 Adatt�pusok sz�veges numerikus logikai utas�t�s k�pi/hang A t�rolt, egybetartoz� inform�ci�kat �llom�nyoknak, f�jloknak (file) nevezz�k

11. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 11 Karakterek �br�zol�sa a sz�m�t�g�pben 1 Az angol ABC betuinek sz�ma (26), nagybetuk, sz�mjegyek, �r�sjelek, egy�b speci�lis jelek, kb. sz�zf�le jel. Tekintetbe v�ve az egy�b megk�v�nt jeleket is, egy ilyen jel, karakter t�rol�s�ra 8 bitet sz�ks�ges. �gy 28=256 k�l�nf�le jel t�rolhat�. Egy hozz�rendel�si szab�ly, egy t�bl�zat szerint, minden egyes bitsorozat egy karaktert, jelet jelk�pez, mely szab�ly nemzetk�zileg elfogadott, egys�ges, szabv�nyos k�drendszer (ASCII).

12. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 12 Karakterek �br�zol�sa a sz�m�t�g�pben 2 ASCII = American Standard Code for Information Interchange, �ltal�ban: mini �s mikrosz�m�t�g�peken. Az ASCII k�drendszerben a: 0 �s 127 k�z�tt a r�gz�tett (azaz mindenhol a vil�gon ugyanazon) jelek helyezkednek el, 128 �s 255 k�z�tt a nemzetf�ggo �tdefini�lhat� jelek vannak (pl. a magyar �kezetes betuk). A Microsoft c�g Magyarorsz�g (�s K�z�p-Eur�pa) sz�m�ra a 852-es jelu, Latin II. k�dlapot adta. �ltal�ban az EBCDIC k�drendszert haszn�lj�k a nagysz�m�t�g�peken.

13. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 13 Sz�m�br�zol�s A sz�m�t�stechnik�ban a 2-es �s a k�nnyebb olvashat�s�g �rdek�ben a 16-os (r�gebben a 8-as) sz�mrendszer terjedt el. A g�pben az adat�br�zol�s kettes sz�mrendszerben t�rt�nik. A sz�m�t�g�p elt�roen t�rolja az eg�sz �s a val�s (t�rt) sz�mokat.

14. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 14 Fixpontos vagy eg�sz �br�zol�s 1 Az elojeles eg�sz sz�mok �br�zol�s�ra a kettes komplemens k�pz�s m�dszer�t alkalmazzuk: a bin�ris sz�m minden jegy�t �tford�tjuk a m�sik jegyre. A sz�m ellentettj�t �gy kapjuk, hogy a komplemenshez hozz�adunk 1-et.

15. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 15 Fixpontos vagy eg�sz �br�zol�s 2 Az 1 byte-on (8 bit) t�rt�no �br�zol�s term�szetesen csak 8 sz�mjegyet jelent, melybol az elso bit az elojel bit: 0 : pozit�v elojel 1 : negat�v elojel 1 byte: -128 � 127 (27-1) (256 lehetos�g) 2 byte: -32 768 � 32 767 (215-1) (65 536 lehetos�g)

16. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 16 Fixpontos vagy eg�sz �br�zol�s 3 Pl: Sz�m�tsuk ki: -12(10) = ?(2) 12 (1 byte-on): 0000 1100 12 komplemense: 1111 0011 + 1 12 ellentettje: 1111 0100 Teh�t: -12(10) = 1111 0100(2) Ellenorz�s: 12+(-12): 1 0000 0000 (T�lcsordul�s!)

17. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 17 Lebegopontos vagy val�s �br�zol�s 1 Ehhez a sz�mot �n. kettes norm�lalakra kell hozni: sz�m=mantissza*bszrkarakterisztika Pl.: 154=1,54*102 (sz�mrendszer: 10) 11,01=0,1101*210 (sz�mrendszer: 2) A mantissza 0 �s 1 k�z� esik. A karakterisztika a hatv�ny.

18. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 18 Lebegopontos vagy val�s �br�zol�s 2 Megegyez�s szerint az egyszeres pontoss�g� lebegopontos sz�m�br�zol�s 4 byte-on t�rt�nik, 1 byte: karakterisztika 3 byte: mantissza Ebben az esetben az �br�zolt sz�m nagys�ga: 2-128 �s 2127 k�z�tt lehet. Ha 4 byte nem elegendo, 8 byte-on dolgozhatunk,ekkor a sz�m k�tszeres pontoss�g� lebegopontos �br�zol�s�r�l besz�l�nk, 2 byte: karakterisztika 6 byte: mantissza

19. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 19 Lebegopontos vagy val�s �br�zol�s 3 A kettes sz�mrendszer t�rt helyi �rt�kei: 0,5 =1/2 =0,1 0,25 =1/4 =0,01 0,125 =1/8 =0,001 0,0625 =1/16 =0,0001 stb.

20. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 20 Lebegopontos vagy val�s �br�zol�s 4 Pl: Sz�m�tsuk ki: -45,875(10) = ?(2) 45(10)=101101(2) ,875(10)=,111(2) Teh�t norm�l alak (2)-ben: 0,101101111*26=0,101101111*2110 - Elojel: 1 (mert: negat�v)

21. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 21 Lebegopontos vagy val�s �br�zol�s 5 - Karakterisztika (hatv�ny): 100 0110 7 biten torz�tva: +64(10)=+100 0000(2) (�gy a negat�v hatv�nyok eset�ben nincs egy�b v�ltoz�s): Mantissza (3 byte-on): 1011 0111 1000 0000 0000 0000 TEH�T:

22. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 22 A sz�m�t�g�p muk�d�se 1

23. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 23 A sz�m�t�g�p muk�d�se 2

24. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 24 Fizikai fel�p�t�s 1 Fizikailag a legt�bb szem�lyi sz�m�t�g�p legal�bb h�rom r�szbol tevodik �ssze: Alapg�p Monitor Billentyuzet Sz�ks�g eset�n: Eg�r Nyomtat� A k�l�nf�le r�szegys�geket tartalmaz�, illetve ilyenekkel kieg�sz�tett sz�m�t�g�peket sz�m�t�g�p-konfigur�ci�knak nevezz�k.

25. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 25 Fizikai fel�p�t�s 2 A sz�m�t�g�pek fizikai ki�p�t�se sem egys�ges. A hordozhat� sz�m�t�g�pek (laptop, notebook, palmtop) teljesen egybe vannak �p�tve. Asztali kivitelu PC-k (Personal Computer) �ltal�ban t�bb, egym�ssal �sszekapcsolt r�szegys�gbol �llnak.

26. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 26 Harver, Szoftver Hardvernek nevezz�k valamely sz�m�t�g�p elektronikus �s mechanikus alkatr�szeinek �sszess�g�t. Hardver = �kem�ny� �ru,  = megfoghat�. Szoftvernek nevezz�k a sz�m�t�g�pen fut�, illetve futtathat� programok �sszess�g�t. Szoftver = �l�gy� �ru, = megfoghatatlan. A szoftvert mindig valamilyen adathordoz� tartalmazza.

27. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 27 Funkcion�lis fel�p�t�s A hardver funkcion�lisan h�rom fo r�szre oszthat�: K�zponti feldolgoz� egys�g (CPU) Mem�ria Perif�ri�k

28. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 28 CPU 1 Central Processing Unit. A sz�m�t�g�p �agya�. Ir�ny�tja a sz�m�t�g�p adatforgalm�t, feldolgozza az adatokat. PC: a CPU egyetlen integr�lt �ramk�ri lapk�n helyezkedik el Fo r�szei: Vez�rlo egys�g (CU) Aritmetikai �s logikai muveleteket v�gzo egys�g (ALU) Regisztert�mb

29. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 29 CPU 2 CPU jellemzoje: utas�t�sk�szlet: azoknak az utas�t�soknak a halmaza, amelyeket a processzor �rtelmezni tud. A k�l�nf�le sz�m�t�g�pcsal�dokhoz k�l�nf�le processzorokat fejlesztettek ki, melyek elt�ro utas�t�sk�szlettel rendelkeznek. (pl.: IBM PC, Apple Machintosh g�pcsal�d). Az egy csal�dba tartoz� g�pek fejleszt�s�n�l a r�gebbi processzorok utas�t�sk�szlet�t bov�tett�k.

30. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 30 CU 1 A k�zponti vez�rlo egys�g (CU) feladata: az utas�t�sok �rtelmez�se; az utas�t�sok �temez�se; a fizikai egys�gek k�z�tti szinkroniz�ci�t; az utas�t�sok v�grehajtat�sa. A CU-ban: egy �rajel-gener�tor: meghat�rozott idonk�nt �rajelet bocs�t ki. Az �rajelek frekvenci�j�t Hertz-ben (MHz) m�rj�k. K�t �rajel k�z�tt eltelt ido: ciklusido.

31. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 31 CU 2 Az egyes g�pi utas�t�sok v�grehajt�sa az �rajel hat�s�ra t�rt�nik. Az �rajelre a vez�rlo egys�g megkezdi a k�vetkezo utas�t�s v�grehajt�s�t. Az utas�t�snak a ciklusidon bel�l be kell fejezodnie, hiszen az �jabb �rajel hat�s�ra megkezdodik a k�vetkezo utas�t�s v�grehajt�sa. A ciklusido hossza - �gy az �rajel-gener�tor frekvenci�ja - j�l jellemzi a processzor sebess�g�t.

32. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 32 CU 3

33. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 33 CU 4 A processzor teljes�tm�ny�nek jellemzo: a processzor sz�hossz�s�ga (= h�ny bitet tud egyszerre kezelni). 286-os t�pus: 16 bites sz�hossz�s�g� 386-os �s magasabb verzi�sz�m� mikroprocesszorok: 32, 64 bitesek. Kieg�sz�to jelek: SX v�ltozat: a mikroprocesszoron bel�li �tviteli vonalak csak 16 bitesek (lass� a processzor muk�d�se). DX v�ltozat: norm�l.

34. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 34 CU 5 A sz�m�t�si muveletek gyors�t�s�ra egy seg�dprocesszort, �gynevezett co-processzort alkalmaznak. Ezeket elsosorban a lebegopontosan �br�zolt sz�mok feldolgoz�s�ra fejlesztett�k ki. A PC-kben tal�lhat� foprocesszorok ugyanis csak eg�sz sz�mokkal tudnak sz�molni, a lebegopontos muveleteket programokkal val�s�tj�k meg, s ez l�nyegesen lassabb, mint a hardware-s megold�s. Vannak t�bb egyenrang� processzort tartalmaz� PC-k is. Ez az utas�t�sok p�rhuzamos v�grehajt�s�t teszi lehetov�.

35. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 35 ALU Az aritmetikai-logikai muvelet-v�grehajt� egys�g (ALU) k�pes a megszokott aritmetikai �s logikai muveletek elv�gz�s�re, valamint a rel�ci�k ki�rt�kel�s�re. ill. �sszetettebb t�pusok eset�n a lebegopontos muveletek elv�gz�s�re is. Az ALU alapmuveletk�nt t�bbnyire az �sszead�st, kivon�st, az �S �s a VAGY muveleteket tudja elv�gezni. A szorz�st �s az oszt�st �sszead�sok illetve kivon�sok seg�ts�g�vel val�s�tja meg.

36. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 36 Regiszterek A regiszterek a program�llapot �s az adatok �tmeneti t�rol�s�ra szolg�lnak. Nagyon gyors mem�ri�k. Magas �ra miatt csak n�h�nyat helyeznek el a sz�m�t�g�pekben.

37. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 37 Mem�ria 1 Nincs mozg� alkatr�sz. Az adatok �s az utas�t�sok t�rol�s�ra szolg�l. Alapegys�gei a byte-ok, melyek mindegyike �n�ll� c�mmel rendelkezik. A byte-okat 0-t�l kezdve sz�mozz�k meg, ez a sz�m lesz a byte c�me.

38. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 38 Mem�ria 2 Csak olvashat� - ROM (Read Only Memory) � mem�ria: tartalm�t egyszer lehet be�rni, ezut�n v�ltozatlan marad. A t�pfesz�lts�g megszun�se eset�n (pl.: kikapcsol�skor) sem felejti el azt. A ROM-ban a sz�m�t�g�p muk�d�s�hez sz�ks�ges adatokat �s programokat t�rolj�k (BIOS = Basic Input/Output System = perif�ri�k vez�rloprogramjai).

39. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 39 Mem�ria 3 EPROM =Elektronikusan programozhat� ROM. Programoz�sa EPROM �r� eszk�zzel. UV sug�rz�s hat�s�ra tartalma t�rlodik.

40. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 40 Mem�ria 4 Az �rhat�, olvashat� RAM (Random Access Memory) mem�ri�ban, az �ppen fut� programokat �s adataikat t�rolj�k. Felhaszn�l�i mem�ria. Tipikus m�retek: 256, 512 KB1, 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256 MB.

41. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 41 Mem�ria 5 CACHE = gyors�t� t�r. Speci�lis, gyors RAM. A programok v�grehajt�s�t gyors�tja. Tipikus m�retei: 64, 128, 256, 512 KB. A mikroprocesszor szabadidej�ben felt�lti ezt az �ppen haszn�lt program k�r�li utas�t�sokkal, adatokkal. Ekkor a processzor a k�vetkezo utas�t�st a CACHE-bol olvassa.

42. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 42 Mem�ria 6 CMOS = akkumul�torr�l t�pl�lt kis fogyaszt�s� RAM. A sz�m�t�g�p konfigur�ci�j�hoz, ki�p�tetts�g�hez sz�ks�ges adatokat t�rolja. Tartalm�t a ROM BIOS-ban t�rolt SETUP programmal lehet kezelni.

43. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 43 Perif�ri�k A sz�m�t�g�phez k�l�nb�zo perif�ri�k kapcsolhat�k hozz�. Ezek egy r�sze: beviteli eszk�z, amely az adatok bevitel�re szolg�l, kiviteli eszk�z, amely az adatok ki�r�s�ra szolg�l, h�tt�rt�rol�. amely az adatok �s programok hosszabb ideig tart� t�rol�sa szolg�l. Tartalmuk a sz�m�t�g�p kikapcsol�sa ut�n is megmarad.

44. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 44 M�gneses adathordoz�k 1 Gyakorlatban: egy nem m�gnesezheto (pl. muanyag) alapra felvisznek egy v�kony m�gneses r�teget, ez a m�gneses adathordoz�. Az adathordoz� fel�let �lland� mozg�sban van a fej elott. A legelterjedtebb m�gneses adathordoz�k a k�l�nb�zo m�gneslemezek.

45. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 45 M�gneses adathordoz�k 2 A lemezfel�letek logikailag koncentrikus k�r�kre oszlanak, ezeket a k�r�ket s�voknak nevezz�k. Egy-egy s�vra egyforma adatmennyis�g �rhat� fel, f�ggetlen�l att�l, hogy a lemez sz�l�n, vagy a k�zep�n helyezkedik-e el. A s�vok szektorokra oszthat�k, ezek azonos sz�m� byte-ot tartalmaznak (512 B).

46. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 46 Merevlemez 1 A szem�lyi sz�m�t�g�pekben egy vagy k�t merevlemezt (winchester) szoktak elhelyezni. A winchester t�rakn�l egy, vagy t�bb merev m�gneslemez helyezkedik el egy l�gmentesen lez�rt tokban. Az �sszes mechanikus alkatr�sz a tokon bel�l van, por, szennyezod�s nem ker�lhet a tokba. A legelterjedtebb winchester t�rak kapacit�sa 80 Mbyte �s n�h�ny Gbyte k�z�tt van.

47. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 47 Merevlemez 2 A merevlemez a g�p bekapcsol�sakor forogni kezd, �s csak a g�p kikapcsol�sakor �ll meg. A merevlemez, b�r k�lso t�rol�, �ltal�ban a sz�m�t�g�p doboz�n bel�l tal�lhat�, de k�l�n�ll� egys�gk�nt is csatlakoztathat� a sz�m�t�g�phez. A winchesterek a sz�m�t�g�pbe �p�t�s�ktol f�ggoen lehetnek: Cser�lhetok Nem cser�lhetok

48. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 48 Merevlemez 3 Lemezoldal: t�bb is lehet (ah�ny fej). S�v (track): egy koncentrikus k�r egy lemezoldalon. A s�vok surun helyezkednek el a lemezoldalakon. Minden olyan koncentrikus k�r, ahol a fej poz�cion�lni tud, egy-egy s�v. Szektor (blokk): egy s�von bel�l t�bb k�rcikk. K�zt�k h�zagok (gap) vannak. A fizikai m�ret�ktol f�ggetlen�l azonos mennyis�gu adatot tartalmaznak. Cilinder: t�bb lemezoldal egym�s f�l�tti s�vjai: egy fej�ll�ssal �rhat�k/olvashat�k a cilinder szektorai.

49. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 49 Hajl�kony lemez 1 A m�sik, sz�les k�rben haszn�lt adathordoz� a hajl�kony lemez (floppy). A m�gneses fel�let hordoz�anyaga egy hajl�kony muanyag lap. A hajl�kony lemez a lemezegys�gbe (floppy meghajt�) helyezve, ha el�ri a k�v�nt fordulatsz�mot, a tehetetlens�g hat�s�ra �gy viselkedik, mintha merevlemez lenne. A floppy meghajt� t�bbnyire a sz�m�t�g�p doboz�ban tal�lhat�.

50. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 50 Hajl�kony lemez 2 A floppykat pap�r, vagy muanyag v�do tokba helyezik a gy�rt�sn�l. Ebbol a tokb�l nem szabad kivenni. T�bbf�le m�retu �s �r�ssurus�gu floppy van forgalomban. A legelterjedtebbek : Kicsi: 5.25 h�velykes 360 kbyte kapacit�s� (Double Density =DD) 5.25 h�velykes 1.2 Mbyte kapacit�s� (High Density =HD) Mini: 3.5 h�velykes 720 Kbyte kapacit�s� (Double Density =DD) 3.5 h�velykes 1.44 Mbyte kapacit�s� (High Density =HD)

51. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 51 Hajl�kony lemez 3 A floppy jobb oldal�n van egy kis ny�l�s, ez az �r�senged�lyezo ny�l�s. Az 5.25 h�velykes floppy lemezen ha leragasztjuk ezt a ny�l�st a floppy doboz�ban tal�lhat� erre a c�lra szolg�l� kis etikettel, akkor nem lehet a floppy lemezre �rni. A mini floppy eset�n ezt a ny�l�st egy kis tol�ka seg�ts�g�vel lehet lez�rni. Itt a z�rt �llapot az, amelyik enged�lyezi az �r�st. Az �r�s letilt�s�val megv�dhetj�k a floppy lemezen t�rolt fontos inform�ci�kat a v�letlen t�rl�stol, vagy fel�l�r�st�l.

52. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 52 Form�z�s Mind a winchestereket, mind a floppykat (ha m�g) az elso felhaszn�l�s elott meg kell form�zni. A form�z�s jel�li ki a s�vokon bel�l a szektorokat, tov�bb� ellenorzi a s�vok haszn�lhat�s�g�t. Az esetleges hib�s s�vok helyett tartal�k s�vot jel�l ki. Ha sz�m�t�g�pet v�s�rolunk, a benne tal�lhat� merevlemez m�r �ltal�ban meg van form�zva, �s bizonyos software-ket is tartalmaz. Form�zott floppy lemezeket is �rus�tanak, ez a dobozon fel van t�ntetve (formatted).

53. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 53 Streamer Nagymennyis�gu adat ment�s�re (biztons�gi m�solat k�sz�t�s�re) szolg�lnak a streamerek, amelyek m�gnesszalagos h�tt�rt�rak. A m�gnesszalag kazett�ban van elhelyezve, a magn�kazett�hoz hasonl� m�don. Soros az adat el�r�se. Kapacit�suk 10 Mbyte-t�l t�bb Gbyte-ig terjed. A streamer egys�g k�l�n perif�riak�nt is csatlakoztathat� a sz�m�t�g�phez, de bele is �p�theto.

54. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 54 �A� Drive �A� drive vagy LS-120 floppy meghajt�: Az 1,44 MB-os lemezt is tudja kezelni (fel�lrol csereszabatos). Saj�t lemez�vel 120 MB-os a kapacit�sa. J�val surubb �r�sm�d. Kb. 10-szer gyorsabb, mint a 3,5�-es egys�g.

55. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 55 ZIP Drive ZIP drive: K�lso lemezegys�g. 100 MB-os speci�lis lemezeket haszn�l. Nagy sebess�gu.

56. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 56 CD 1 Az optikai adatt�rol�k k�z�l a legelterjedtebb a CD-ROM. Az 1.2 mm vastags�g� polikarbon�t lemezre gy�rilag �getik r� az inform�ci�t (�r�s: csigavonalban). Ezt a sz�m�t�g�phez kapcsolt olvas�-berendez�s l�zersug�r seg�ts�g�vel olvassa ki. A CD-ROM l�nyegesen lassabb, mint a merevlemez, de nagyon nagy mennyis�gu adat t�rolhat� rajta (650-700 Mbyte) , mivel sokkal nagyobb a fel�r�si surus�ge. A CD-ROM elektronikus k�nyvk�nt haszn�lhat�.

57. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 57 CD 2 Csak olvashat�: CD-ROM Az inform�ci�t a lemezk�sz�to �rja r� a lemezre, a felhaszn�l� csak olvashatja onnan az adatokat. �rhat� �s olvashat�: WORM (Write Once, Read Many) haszn�lata eset�n az adatokat a felhaszn�l� �rja r� a lemezre (CD-R lemez = Compact Disc Recordable), �s ezut�n ak�rh�nyszor olvashatja. T�r�lheto optikai lemez: ECD (Erasable CD) eset�n a CD-RW (ReWritable) lemezekre a gy�rt� megadja a fel�r�sok �s t�rl�sek lehets�ges sz�m�t.

58. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 58 CD 3 A CD-ROM-ok sebess�g�nek ma �ltal�nosan elfogadott m�rosz�ma az, hogy h�nyszoros CD-ROM-r�l van sz�. Az egyszeres sebess�gu CD-olvas�k kb. 150 kilob�jt/m�sodperc �tvitelre voltak k�pesek. Egy �tvenszeres (n�vleges) sebess�gu CD-ROM �tviteli sebess�ge �gy 7500 kilob�jt/m�sodperc kellene, hogy legyen, de a t�nyleges olvas�si sebess�ge �tlagosan alig valamivel t�bb, mint 4900 kilob�jt/m�sodperc.

59. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 59 CD 4 A m�sik, b�r kev�sb� n�pszeru m�rosz�m az el�r�si ido, amelynek �rt�ke 70-200 millisecundum k�z�tt mozog. (Egy t�zszeres CD-ROM eset�n kb. 150 millisecundum az �tlagos hozz�f�r�si ido.) Megjegyzendo, hogy az eml�tett jellemzok egy adott oper�ci�s rendszer lehetos�geinek f�ggv�nye.

60. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 60 CD 5 �r�skor a lemezre ir�ny�tott l�zersug�r, amelynek intenzit�sa nagyon nagy, lok�lisan felmeleg�ti a lemezt, �s megv�ltoztatja az 1 bitnyi ter�let f�nyvisszavero tulajdons�g�t. A CD-�r�k legfontosabb jellemzoj�t, a sebess�get egy sz�mh�rmassal szok�s megadni, amely �ltal�ban az �r�s/�jra�r�s/olvas�s sebess�g�t jelenti.

61. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 61 CD 6 P�ld�ul 8/4/32x jel�l�s azt jelenti, hogy �r�si sebess�ge nyolcszoros, �jra�r�si n�gyszeres, olvas�si sebess�ge 32-szeres. Az �egyszeres� itt is 150 kilob�jt/m�sodpercet (�s persze n�vleges sebess�get) jelent.

62. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 62 Billentyuzet 1 Az alapkonfigur�ci� beviteli eszk�ze a billentyuzet. A billentyuzetek megszokott v�ltozatain 84 illetve 101/102 gomb tal�lhat�. Az elozoket manaps�g foleg a notebook-on lehet l�tni, �s abban k�l�nb�znek 101/102 gombos t�rsaikt�l, hogy nem tartalmazz�k a k�l�n sz�mbillentyuket.

63. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 63 Billentyuzet 2 Egy billentyu le�t�se egy h�t bites k�dot (�ltal�ban ASCII k�d) �ll�t elo, amelyhez egy ellenorzo bit kapcsol�dik. Ez a k�d tov�bb�t�dik a k�zponti egys�ghez. A billentyuzet �ramk�rei megakad�lyozz�k, hogy t�bb billentyu egyideju lenyom�sa eset�n felismerhetetlen k�d k�pzodj�k.

64. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 64 Billentyuzet 3 A billentyuzeten a sz�mok �s betuk mellet funkcion�lis billentyuk is tal�lhat�k (F1, ... , F12) , melyek lenyom�sa egy-egy elore beprogramozott funkci� v�grehajt�s�t v�ltja ki. A SHIFT, CTRL �s ALT billentyuk m�s billentyuvel egyidejuleg t�rt�no le�t�se m�dos�tja az illeto billentyu �ltal gener�lt k�dot. Ezeknek a billentyuknek �nmagukban semmilyen hat�suk nincs, �gy elobb lenyomhatjuk oket, mint azt a billentyut, amelyikre alkalmazni k�v�njuk.

65. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 65 Billentyuzet 4 A SHIFT billentyu hat�s�ra a nagybetuk, illetve a billentyuk felso karakterei lesznek �rv�nyben. Az ENTER billentyu a bevitt inform�ci� - p�ld�ul egy parancs - lez�r�s�ra szolg�l. Hat�s�ra a kurzor, amely a k�pernyon az aktu�lis poz�ci�t mutatja, a k�vetkezo sor elej�re �ll. (Sz�vegszerkeszt�s.)

66. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 66 Billentyuzet 5 Az ENTER f�l�tt tal�lhat� a BACKSPACE billentyu, melyen egy balra mutat� ny�l van. Hat�s�ra a kurzor egyet balra l�p, t�r�lve az ott levo karaktert. A kurzort�l jobbra levo karakterek a kurzorral egy�tt mozognak. A k�pernyon t�rt�no szerkeszt�shez haszn�lhat�k a nyilak, az INSERT, DELETE, HOME, END, PAGE UP, PAGE DOWN billentyuk.

67. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 67 Billentyuzet 6 A nyilak a kurzor mozgat�s�ra szolg�lnak. Az INS billentyu hat�s�ra insert m�dba ker�l�nk. Ekkor a le�t�tt karakterek besz�r�dnak az aktu�lis kurzorpoz�ci� el�. Az INS billentyu ism�telt lenyom�s�val kil�p�nk az insert m�db�l. A DEL billentyu a kurzorral kijel�lt karakter t�rl�s�re szolg�l, m�g a kurzort�l jobbra levu karaktereket eggyel balra mozgatja.

68. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 68 Billentyuzet 7 A tov�bbi n�gy billentyu hat�sa programf�ggo: A HOME �ltal�ban sor, vagy sz�veg elej�re viszi a kurzort, Az END �ltal�ban sor, vagy sz�veg v�g�re viszi a kurzort. A PAGE UP �s a PAGE DOWN az elore illetve a h�tra fel� t�rt�no lapoz�sra szolg�l.

69. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 69 Billentyuzet 8 Van n�h�ny kapcsol�t�pus� billentyu is: A CAPS LOCK, amely nagybeture v�lt. A NUM LOCK, amelyik a numerikus billentyuzeten a felso sz�msorra v�lt. Ezek bekapcsolt �llapot�t kis l�mp�cska jelzi a billentyuzet jobb felso r�sz�n. Ha a CAPS LOCK be van kapcsolva, akkor a SHIFT billentyu hat�s�ra a kisbetuk jelennek meg.

70. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 70 Billentyuzet 9 A billentyuzet bal felso sark�ban tal�lhat� az ESC (escape) billentyu, amely �ltal�ban a programokb�l t�rt�no 'menek�l�sre' szolg�l, illetve egy parancs g�pel�se eset�n hat�s�ra a kurzor a k�vetkezo sor elej�re �ll, az elozo sorba be�rtak pedig figyelmen k�v�l maradnak. Elterjedt billentyuzett�pus a 101 gombos angol billentyuzet, de kaphat� magyar �kezetes betuket tartalmaz� billentyuzet is.

71. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 71 Eg�r 1 Douglas Engelbart a Stanfordi Kutat�int�zetben 1963-ban f�b�l k�sz�tett egy kis, k�zbeillo t�rgyat az egyenes vonal� mozg�s k�zvet�t�s�re forg� f�mkorongokkal. Az elso IBM PC-hez k�sz�lt egereket a Mouse System c�g dobta piacra m�g 1982-ban. Kezdetben az �j, h�romgombos eszk�zt ink�bb �nmag��rt vett�k, hiszen megfelelo szoftverek hi�ny�ban nem sokra lehetett haszn�lni. 1983 k�zep�n a Microsoft is megjelentette a saj�t, k�t nyom�gombos v�ltozat�t.

72. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 72 Eg�r 2 Az elso sz�m�t�g�p, amely kihaszn�lta az eszk�z tulajdons�gait �s nagyk�z�ns�g el� ker�lt, az Apple c�g LISA nevu g�pe volt (LISA: grafikus felhaszn�l�i fel�let). Majd Apple, Microsoft. Ma m�r az eg�r a legt�bbet haszn�lt beviteli eszk�z a billentyuzet mellett, messze maga m�g� utas�tva a tablet-et, a f�nyceruz�t, az �rint�ses k�pernyot, de m�g a hozz� legjobban hasonl�t� track-ballt is.

73. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 73 Eg�r 3 Az eg�r a billentyuzetet kieg�sz�to beviteli eszk�z, a ny�lbillentyuknek megfelelo funkci�kat l�t el. T�bbnyire egy goly�b�l �s k�t, vagy h�rom billentyubol �ll. A goly�t az eg�r tologat�s�val az asztalon lehet mozgatni, ezzel szinkronban mozog a k�pernyon a kurzor (referenciapont). Az optikai elven muk�do eg�rben nincs goly�, az elmozdul�st optikai �rz�kelok k�zvet�tik a sz�m�t�g�pnek. Az eg�ren tal�lhat� billentyuk a kiv�laszt�st szolg�lj�k.

74. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 74 Trackball = hanyatteg�r Egy hanyatt ford�tott eg�r, melynek mi magunk forgatjuk a goly�j�t (rollerball). A kurzor vez�rl�s�re egy goly� szolg�l, amelyet az ujjunkkal mozgathatunk. Foleg hordozhat� sz�m�t�g�pekn�l haszn�lj�k. Legt�bbsz�r m�r eleve be vannak �p�tve a g�pbe, de lehet oket kapni �n�ll� egys�gk�nt is. Elonye: kevesebb hely kell az ir�ny�t�s�hoz �s mozgat�sa kisebb megterhel�st jelent a csukl� sz�m�ra (ez ut�bbi k�l�n�sen azoknak elony�s, akiknek f�j a csukl�juk).

75. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 75 Szkenner 1 Adatbeviteli eszk�z. A nyolcvanas �vek elej�n kezdtek olyan k�pbeviteli eszk�z kifejleszt�s�be, amely �ll�k�pek bevitel�re alkalmas. A MIKROTEK nevu tajvani c�g �ll�totta elo az elso szkennert, melynek optikai felbont�sa 200 dpi. (dots per inch: megadja, hogy h�ny pontra bontja a k�peket egy inchen bel�l).

76. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 76 Szkenner 2 Szkenner seg�ts�g�vel pap�ron l�vo k�peket �s sz�vegeket lehet a sz�m�t�g�pbe bevinni, azaz sz�m�t�g�pes adatt� alak�tani: digitaliz�lni. A dokumentum (f�nysug�rral t�rt�no) letapogat�sa sor�n visszat�kr�z�tt f�nyjeleket f�ny�rz�keny f�lvezeto elemek seg�ts�g�vel elektromos impulzuss� alak�tj�k. (CCD: Charged Coupled Device, vagyis t�lt�svez�relt eszk�z)

77. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 77 Szkenner 3 Az �talak�tott jelsorozatokat alakfelismero, vagy k�pfeldolgoz� programokkal dolgozz�k fel att�l f�ggoen, hogy sz�veges inform�ci�r�l, vagy k�pekrol van-e sz�. Ilyen alakfelismero p�ld�ul a magyar k�sz�t�su RECOGNITA program is, melyet vil�gszerte haszn�lnak. A RECOGNITA grafikus �llom�nyb�l sz�veges �llom�nyt hoz l�tre, amely p�ld�ul tetszoleges sz�vegszerkesztovel feldolgozhat�.

78. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 78 Szkenner 4 A szkennereknek t�bb nagy csal�dj�t k�l�nb�ztetj�k meg a m�sodlagos szkennel�si ir�ny szerint: k�zi szkenner lap�th�z�s szkenner Dobszkenner Diaszkenner s�k�gyas szkenner

79. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 79 Szkenner 5 K�zi szkenner (Handy csanner): mi magunk mozgatjuk a szkennert a k�p f�l�tt H�tr�nyai: nem tudjuk egyforma sebess�ggel mozgatni a kez�nket, sz�les k�pek eset�n cs�kokb�l kell �sszerakni a k�pet. Legfeljebb 120-180 mm beolvashat� lapsz�less�g.

80. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 80 Szkenner 6 Lap�th�z�s szkenner (Roll scanner): a lapot beh�zza a szkenner �s �gy olvassa be a k�pet .Kiv�telesen a k�p mozog. Dobszkenner: nyomd�kban haszn�lj�k. A lapot, filmet, di�t egy forg� dobra ragasztj�k, ami bel�lrol van megvil�g�tva. Diaszkenner: csak di�k �s fot�negat�vok beolvas�s�ra haszn�lhat�.

81. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 81 Szkenner 7 S�k�gyas szkenner: ez a legelterjedtebb. Olyan mint egy f�nym�sol�. N�h�ny �jabb t�pus f�li�kat is be tud olvasni.

82. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 82 Szkenner 8 A szkennerek jellemzoi: Felbont�s: h�ny pontra bontja a k�peket egy inchen bel�l (m�rt�kegys�ge: dpi). Sz�nm�lys�g: h�ny sz�nt tud megk�l�nb�ztetni. Mit tud beolvasni (di�kat, lapokat, k�nyveket), �s ezen bel�l mekkora m�retut. Hogyan csatlakozik a sz�m�t�g�phez (nyomtat� porton, USB-n (USB elonye: a nagyobb �tviteli sebess�g �s az egyszeru telep�t�s) vagy saj�t csatol�k�rty�n kereszt�l). Adnak-e hozz� sz�vegfelismero programot.

83. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 83 Szkenner 9 Interpol�lt felbont�s: Az interpol�ci� egy matematikai elj�r�s, melynek seg�ts�g�vel k�t ismert �rt�k k�z�tt egy ismeretlen �rt�k megbecs�lheto. Egy scannerrel, ennek seg�ts�g�vel nagyobb l�tsz�lagos felbont�s �rheto el, hiszen az �ltala �rz�kelt k�ppontokat e m�dszer r�v�n �jabbakkal k�pes kieg�sz�teni. A beolvasott k�p r�szletei azonban ettol nem lesznek finomabbak. A gy�rt�k sajn�latos m�don nem a fizikai, hanem az interpol�lt felbont�st szokt�k nagyobb betum�rettel felt�ntetni.

84. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 84 Vonalk�d olvas� 1 T�rgyak beazonos�t�s�ra haszn�lj�k boltokban, patik�kban, k�nyvt�rakban stb. A vonalk�d meghat�rozott szab�lyok szerint fel�p�lo, vil�gos �s s�t�t mezok v�ltakoz�s�n alapul� optikailag �rz�kelheto k�d. A vonalk�dnak a leheto legkisebb helyen a lehets�ges legt�bb inform�ci�t kell hordoznia. nagy biztons�ggal lehetov� kell tennie az olvas�st.

85. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 85 Vonalk�d olvas� 2 Muk�d�se: A vonalk�d k�l�nb�zo sz�less�gu, egym�st�l megfelelo t�vols�gra l�vo fekete �s feh�r cs�kokb�l �ll, melyeket leolvas�skor a vonalk�d olvas� megvil�g�t. A fekete �s a feh�r cs�kok elt�ro m�rt�kben verik vissza a f�nyt, amit a k�sz�l�k �rz�kel �s �rtelmez (dek�dol), majd az adatokat tov�bb�tja a sz�m�t�g�pnek. A sikeres leolvas�st hang- �s f�nyjelz�s szokta k�s�rni.

86. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 86 Touchpad Touchpad (�rinto pad): T�bbnyire hordozhat� sz�m�t�g�pekhez. Nincs mozg� alkatr�sz. Ujjhegy�nk mozg�s�t �rz�keli. A kattint�s a koppint�s.

87. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 87 Joystick Joystick (botkorm�ny): J�t�kokhoz. A profi botkorm�nyok tetej�n m�g egy nyolc �ll�s� kapcsol�t is tal�lunk a szimul�ci�s j�t�kokhoz.

88. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 88 Gamepad J�t�kokhoz, melyek erre fel vannak k�sz�tve.

89. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 89 F�nyceruza M�rn�ki tervezo munk�hoz, sz�m�t�g�pes grafikusi tev�kenys�ghez. A f�nyceruza �hegye� egy fotodi�da, mely �rz�keli a k�pernyo f�ny�t, ha azt a k�pcsoh�z �rintj�k. Hasonl� a munka mint az eg�rrel, csak ez esetben k�zvetlen�l a k�pernyon kell �mutogatnunk�, nem pedig az eg�rkurzorral.

90. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 90 Digitaliz�l� t�bla M�rn�ki tervezo munk�hoz, sz�m�t�g�pes grafikusi tev�kenys�ghez. �rz�kelokkel ell�tott rajzlap nagys�g� t�bla �s egy rajta mozgatand� ad�.

91. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 91 Digit�lis f�nyk�pezog�pek 1 Muk�d�si elve hasonl�t a hagyom�nyos f�nyk�pezog�pek�re. K�l�nbs�g: a k�p CCD-re ker�l (Charged Coupled Device = t�lt�svez�relt eszk�z), ahol elektromos jell� alakul.

92. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 92 Digit�lis f�nyk�pezog�pek 2 A digit�lis f�nyk�pez�s c�lja:az elk�sz�tett k�pek azonnal sz�m�t�g�ppel feldolgozhat�ak legyenek. Legfontosabb jellemzok: Felbont�s: megadja, hogy a f�nyk�p h�ny k�pelembol (pixel, k�ppont) �ll. A CCD pixelsz�m�t�l f�gg. A felbont�s �tlagos (maxim�lis) �rt�ke a ma 1280x960 k�r�l van.

93. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 93 Digit�lis f�nyk�pezog�pek 3 �rz�kenys�g: Szint�n a CCD jellemzoje. Megmutatja: az ide�lis k�palkot�shoz mennyi f�nynek kell megvil�g�tania. Az �rz�kenys�get ISO-�rt�kben adj�k meg, �tlagos �rt�ke 100 �s 400 k�z�tt van Profi g�pek eset�n 1600 is lehet.

94. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 94 Digit�lis f�nyk�pezog�pek 4 T�rol�s: A digit�lis f�nyk�pezog�pek a k�peket �ltal�ban 32-128 MB t�rol�kapacit�s� (flash) mem�riak�rty�t alkalmaznak. Ritk�bban winchestert vagy floppyt is haszn�lnak. Fontos �k�rd�s�, hogy h�ny k�pet tud r�gz�teni egym�s ut�n az alapt�rol�ra a legjobb k�pminos�g v�laszt�sa eset�n. Ez az �rt�k nagyon elt�ro a f�nyk�pezog�ptol f�ggoen, 4 �s 22 k�z�tt v�ltozik.

95. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 95 Digit�lis f�nyk�pezog�pek 5 T�m�r�t�si elj�r�s: A k�pfile-ok m�ret�t �ltal�ban valamilyen t�m�r�to elj�r�s seg�ts�g�vel cs�kkentik. Ez leggyakrabban a JPEG (Joint Photographic Experts Group). T�mogatott file-form�tumok: JPG szinte minden esetben, ritk�bban BMP, MPG, FlashPix. Csatlakoz�s m�dja: megmutatja, hogy a f�nyk�pezog�pet hogyan lehet a sz�m�t�g�phez kapcsolni. Soros porton kereszt�l. USB-n kereszt�l. SCSI csatol�k�rty�val.

96. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 96 Web-kamer�k 1 Eredetileg videotelefon�l�s c�ljaira kifejlesztett eszk�z�k. �ll�k�pek, illetve kis k�pfriss�t�si frekvenci�j�, r�vid filmek elo�ll�t�s�ra alkalmasak.

97. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 97 Web-kamer�k 2 Legfontosabb jellemzoik: Felbont�s: Hasonl� a digit�lis f�nyk�pezog�pekn�l eml�tetthez. �ltal�ban �ll�that�, maxim�lis �rt�ke 768x576 k�ppont k�r�l van. Sz�nm�lys�g: Bitben megadott sz�n�rz�kel�si pontoss�g. �rt�ke 24-32 bit. K�pfriss�t�si frekvencia: Az �tviteli sebess�g f�ggv�nye; f�gg a kamera csatlakoz�s�t�l a sz�m�t�g�phez. Maxim�lis �rt�ke 30-36 k�p/m�sodperc. Csatlakoz�s m�dja: A jeltov�bb�t�shoz �ltal�ban a p�rhuzamos portot �s az USB-t szok�s haszn�lni.

98. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 98 K�pernyo 1 Az elsodleges inform�ci� megjelen�to eszk�z. A szabv�nyos monitorok �pp �gy kat�dsug�rcsovel muk�dnek, mint a telev�zi�k. A k�pernyon a felbont�k�pess�gtol f�ggoen surubben, vagy ritk�bban elhelyezett pontokat (pixel) lehet megjelen�teni. Ezekbol a pontokb�l �llnak �ssze a karakterek, illetve a rajzok. A pontok sorokba �s oszlopokba vannak rendezve, ez a k�pernyo pontm�trixa (a mai monitorokn�l a k�ppont m�rete 0,25-0,28 mm).

99. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 99 K�pernyo 2 Egy sz�m�t�g�p k�pernyo h�rom alapveto jellemzovel �rhat� le: A monitor szabv�nya; A k�pernyo m�rete; A k�p megjelen�t�s�nek elve.

100. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 100 K�pernyo 3 Ugyanakkor tov�bbi fontos param�terei is vannak egy monitornak: Digit�lis vez�rl�su-e; H�ny Hz-es a k�p friss�t�se; Egy k�ppont m�rete; T�mogatja-e az energiatakar�kos �zemm�dot; Alacsony sug�rz�s�-e = Low Radiation = LR; Villog�smentess�g = Non Interlaced = NI.

101. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 101 K�pernyo 4: Szabv�nyok 1 Hercules 750x348 CGA (Color Graphics Adapter) 320x200 16 sz�n k�z�l egyszerre 4-et tud kezelni. 640x200 felbont�sn�l csak feket�t �s feh�ret haszn�lunk. EGA (Enhanced Graphics Adapter) 640x350 64 sz�nbol egyszerre 16 sz�nt kezel.

102. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 102 K�pernyo 5: Szabv�nyok 2 VGA (Video Graphics Adapter) 640x480 16 sz�n. SVGA (Super VGA) 800x600 16 sz�n, 1024x768 16, 256, 32768, 65535, 16.7 milli� sz�n, 2048x1024 256-t�l 16.7 milli� sz�nt kezel. Sz�nm�lys�g = egy k�ppontnak h�ny k�l�nb�zo sz�n�rnyalata lehet.

103. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 103 K�pernyo 6: Szabv�nyok 3

104. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 104 K�pernyo 7: K�p megjelen�t�s�nek elve 1 CRT (Cathode Ray Tube) monitorok legl�nyegesebb alkot�eleme a k�pcso. A k�pcso belsej�ben l�gritk�tott k�rnyezet van.

105. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 105 A videojelekkel ir�ny�tott �gy�k elektronokat l�vellnek a k�pcso el�lso r�sz�re, amelyen olyan r�teg tal�lhat�, amely fotonokat sz�r sz�t. A r�szecsk�k kibocs�t�si ir�nya �s intenzit�sa a videojelek seg�ts�g�vel szab�lyozhat�. Az elektronok becsap�d�si helye idoben folytonosan v�ltozik (balr�l jobbra, fentrol le). Visszafut�si ido az, amikor sor v�g�rol a sor elej�re megy az elektronsug�r. K�pernyo 8: K�p megjelen�t�s�nek elve 2

106. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 106 Sz�nes k�pernyo eset�n 3 db �gy� l�tezik, amelyek �ltal kibocs�tott elektronok a k�pcso belso fel�let�n egy pontban metszik egym�s �tvonalait. A 3 �gy� a sz�nsk�la egyes �sszetevoinek felel meg (RGB: Red Green Blue). Az elektronnyal�b olyan nagy sebess�ggel j�rja be a k�pernyot, hogy az emberi szem sz�m�ra folytonos f�nyt bocs�t ki. K�pernyo 9: K�p megjelen�t�s�nek elve 3

107. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 107 Notebook, illetve laptop g�pek eset�ben: LCD (Liquid Cristal Display = folyad�kkrist�lyos kijelzo). K�pernyo 10: K�p megjelen�t�s�nek elve 4

108. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 108 Az LCD k�pmegjelen�t�si elve: a folyad�kkrist�lyok elektromos fesz�lts�g hat�s�ra megv�ltoztatj�k a krist�lyszerkezet�ket. Bizonyos helyeken alkalmazhatnak LED-es (Light Emitting Diode = f�nyemitt�l� di�da) kijelzoket is. Ezek k�pminos�ge azonban behat�rolt, ez�rt csak kev�s helyen (p�ld�ul nagy m�retu t�bl�s kijelzok) haszn�lj�k. K�pernyo 11: K�p megjelen�t�s�nek elve 5

109. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 109 A k�pernyok nagys�g�t �ltal�ban �gy jellemzik, hogy megadj�k a k�p�tl� m�ret�t (inchben ill. colban). A szok�sos m�ret 14�, 15�, 17�, 19�, 20�, 21�, 24� (1 inch=2,54 cm). A hasznos k�pm�ret kisebb, mint a k�pcso k�p�tl�ja. K�pernyo 12: K�pernyo m�rete

110. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 110 K�t plusz szolg�ltat�s: Saj�t mem�ria: az egyes be�ll�t�sok �sszes param�ter�t megjegyzi �s t�rolja, automatikusan alkalmazza. OSD: On Sceen Display: k�pernyon kijelzo be�ll�t�s: k�l�nf�le param�tereket a k�pernyon jelzi ki. Pl: v�zszines, f�ggoleges k�p poz�ci�t, m�retet. K�pernyo 13: Digit�lis monitor

111. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 111 Osztott (interlace) �zemm�d: a p�ros �s p�ratlan k�psorokat felv�ltva friss�ti a k�pernyo. Nem osztott (non-interlace, NI) �zemm�d: a teljes k�pet egyszerre friss�ti a rendszer. K�pernyo 14: NI 1

112. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 112 Azt, hogy egy m�sodperc alatt h�ny teljes k�pet tud megjelen�teni egy k�pernyo az un k�pfriss�t�si frekvencia (f�ggoleges elt�r�t�si frekvencia) jellemzi. Ez az �rt�k ma kb. 65-160 k�p/m�sodperc. Az �n. v�zszintes elt�r�t�si frekvencia azt mutatja meg, hogy 1 m�sodperc alatt h�ny sort p�szt�z v�gig az elektronsug�r. K�pernyo 15: NI 2

113. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 113 A k�pernyok �ltal kibocs�tott elektrom�gneses hull�mok - hosszabb folyamatos haszn�lat eset�n - a felhaszn�l� szem�t k�ros�thatj�k. E hat�s cs�kkent�se �rdek�ben a monitorok j� r�sze ma m�r �n. Low Radiation (LR=Alacsony Sug�rz�s�). A monitorszuro kiszuri a k�ros hull�mhossz� sug�rz�st. K�pernyo 16: LR

114. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 114 A sz�m�t�g�pek a k�pernyoket k�t �zemm�dban haszn�lj�k: karakteres illetve grafikus �zemm�dban. A monitorok fontos jellemzoje a felbont�k�pess�g, amely azt jellemzi, hogy h�ny pontot k�pes kirajzolni a k�pernyore egy sorba �s h�ny pontot egym�s al�. Ez a k�t sz�m egy�tt adja a felbont�st. K�pernyo 17: Felbont�s

115. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 115 Egy sz�nes monitor fogyaszt�sa kb. 100 W. Takar�kos m�dban a monitor �ramfelv�tele csak mintegy 5-15%-a a norm�l m�d�nak. DPMS = Device Power Management System (= eszk�z teljes�tm�ny vez�rlo rendszer) = a monitor �ltal �n�ll�an v�gzett energia felv�tel szab�lyoz� szolg�ltat�ssal rendelkezo monitorok jelz�se. K�pernyo 18:Energiatakar�kos �zemm�d 1

116. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 116 A DPMS-hez saj�t processzorral rendelkezo monitor sz�ks�ges, mely k�pes automatikusan, egy�b be�ll�t�s �s vez�rlo jel n�lk�l is a megfelelo energiatakar�kos �zemm�dba v�ltani. A monitor energia felv�tel�t szoftveres �ton. Vigy�zat! Csak akkor kapcsoljuk be a szolg�ltat�st, ha a monitorunk t�mogatja az energiatakar�kos �zemm�dokat, ellenkezo esetben a k�pernyot t�nkre is tehetj�k! Ha e szoftveres vez�rl�st t�mogatja a k�pernyo, akkor megfelel az Energy Star szabv�nynak. K�pernyo 19:Energiatakar�kos �zemm�d 2

117. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 117 K�pernyo 20: Monitorvez�rlo k�rtya 1 A felbont�k�pess�g, a sz�nm�lys�g �s a k�pfriss�t�si frekvencia egym�ssal szorosan �sszef�ggo jellemzok, melyeket a monitor �s a monitorvez�rlo k�rtya egy�tt hat�roz meg. A grafikus k�rty�n levo mem�ria hat�rozza meg (d�ntoen) a felbont�st �s a sz�nm�lys�get.

118. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 118 Fontos szab�ly, hogy ha x*y felbont�sban z b�jt sz�nm�lys�get szeretn�nk, akkor, ahhoz legal�bb x*y*z b�jt mem�ria kell a k�rty�n. z=1 b�jt eset�n 256 z=2 b�jt eset�n 65536 (hi-color) z=3 b�jt eset�n 16777216 (true color) sz�n jelen�theto meg. K�pernyo 21: Monitorvez�rlo k�rtya 2

119. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 119 Ma egy �tlagos grafikus k�rty�n legal�bb 16 Megab�jt mem�ria van, de nem ritk�k a 32-64 MB-os k�rty�k sem. A grafikus k�rty�kt�l ma m�r elv�rj�k, hogy a 3D-s grafik�hoz (pl. multim�di�s programok, j�t�kok�) t�mogat�st ny�jtsanak (bizonyos g�pi szintu grafikus utas�t�sokat ��rtsenek� �s hajts�k oket v�gre. K�pernyo 22: Monitorvez�rlo k�rtya 3

120. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 120 Nyomtat�k 1 A nyomtat� egy olyan k�lso eszk�z, ami a sz�m�t�g�p �ltal k�z�lt inform�ci�t pap�ron jelen�ti meg, a felhaszn�l� sz�m�ra k�zvetlen�l �rtelmezheto form�ban. Leggyakrabban a sz�m�t�g�p �ltal k�ld�tt b�jtok soros, vagy p�rhuzamos I/O illeszto egys�gen kereszt�l ker�lnek �t a nyomtat�hoz.

121. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 121 Minden egyes nyomtat�nak van k�zzel kapcsolhat� �zemm�d v�lt�ja, amely seg�ts�g�vel a felhaszn�l� soremel�st, lapemel�st, akt�v-passz�v �llapot k�z�tti cser�t k�pes v�gezni. Nyomtat�k 2

122. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 122 Az inform�ci� pap�ron t�rt�no megjelen�t�se szerint a nyomtat�kat n�gy csoportba soroljuk: Sornyomtat�k M�trixnyomtat�k Tintasugaras nyomtat�k L�zernyomtat�k Plotterek, rajzg�pek Speci�lis nyomtat�k (honyomtat�k, �). Nyomtat�k 3

123. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 123 Nyomtat�k 4: Jellemzoi 1 A nyomtat�k legfontosabb jellemzoi a k�vetkezok: Sz�veges (karakteres) nyomtat�si sebess�g Felbont�s Nyomtat�si sebess�g Nyomtat�si technol�gia Le�r� nyelv

124. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 124 Sz�veges (karakteres) nyomtat�si sebess�g:Azt mutatja meg, hogy a nyomtat� 1 m�sodperc alatt h�ny karaktert jelen�t meg. (CPS: Characters per Secundum, vagy n�ha karakter/m�sodperc/sor.) Foleg sor- �s m�trixnyomtat�kn�l haszn�latos jellemzo. Nyomtat�k 5: Jellemzoi 2

125. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 125 Felbont�s: Azt mutatja meg, hogy h�ny k�ppontot jelen�t meg a nyomtat� inchenk�nt. (DPI: Dots per Inch) Ez �ltal�ban k�t sz�mot jelent a v�zszintes illetve f�ggoleges ir�nyoknak megfeleloen. Tintasugaras �s l�zernyomtat�k eset�n fontos jellemzo. Nyomtat�k 6: Jellemzoi 3

126. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 126 Nyomtat�si sebess�g: Azt mutatja meg, hogy a nyomtat� h�ny oldalt (�ltal�ban A/4-es lapot) nyomtat ki percenk�nt. Foleg tintasugaras �s l�zernyomtat�k jellemzoje.Nagy m�rt�kben f�gg att�l, hogy a kinyomtatand� oldalon pl. sz�nes vagy fekete-feh�r a megjelen�tendo dokumentumr�sz. Nyomtat�k 7: Jellemzoi 4

127. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 127 Nyomtat�si technol�gia: Tintasugaras nyomtat�k eset�n a megjelen�t�s technol�gi�j�t mutatja meg. Le�r� nyelv: A l�zernyomtat�k jellemzoje, azt mutatja meg, hogy a nyomtat� milyen nyelven �rt parancsokat k�pes v�grehajtani. Ilyenek p�ld�ul a PCL nyelv, illetve a PS (PostScript) nyelv. Nyomtat�k 8: Jellemzoi 5

128. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 128 Nyomtat�k 9: Sornyomtat� 1 Muk�d�s�k idotartama alatt egy sort egy ciklus alatt k�pesek kinyomtatni. �r�si sebess�g�k nagy, kb. 1000 sor/perc. A ki�rand� karakterek egy henger pal�stj�n helyezkednek el.

129. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 129 L�nyeges, hogy a sornyomtat� mindig egy sornyi inform�ci�t vesz �t a sz�m�t�g�ptol. A henger egy-egy alkot�ja ment�n ugyanannak a jelnek a t�k�rk�pe tal�lhat� annyiszor, ah�ny karakterpoz�ci�t tartalmaz maxim�lisan egy sor. Az egy sorba �rhat� karakterek sz�ma �ltal�nosan 120-160 karakter. A henger szimmetriatengelye k�r�l nagy sebess�ggel forog. Az alkot�kkal p�rhuzamosan egy kalap�cssor tal�lhat�. Nyomtat�k 10: Sornyomtat� 2

130. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 130 Nyomtat�k 11: Sornyomtat� 3 A sor egy kalap�csa akkor aktiv�l�dik, amikor a sorba ki�rand� karakter, a kalap�cs �s a henger szimmetriatengelye egy s�kba ker�l. Egy adott pillanatban az aktu�lis sor azonos jeleinek megfelelo form�k �r�dnak a pap�rra, f�ggetlen�l a sorban elhelyezked�si hely�ktol. Amikor minden karakter sorra ker�lt, megt�rt�nt a sor ki�r�sa. A henger egyetlen fordulat�val egy sornyi inform�ci� �r�dik a pap�rra. Ezut�n a lap �s a fest�kkendo egy sorra elmozdul, �s megism�tlodik a fentebb le�rt folyamat az adott sorra.

131. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 131 Nyomtat�k 12:M�trixnyomtat� 1 Ennek seg�ts�g�vel lehetos�g van grafikus k�pek nyomtat�s�ra is. A nyomtatv�ny minos�ge a tuk sz�m�t�l f�gg (9 illetve 24 tus nyomtat�k).

132. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 132 Nyomtat�k 13:M�trixnyomtat� 2 A kocsi v�zszintes ir�ny� mozg�st v�gez, a tol�r�d ment�n.

133. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 133 Nyomtat�k 14:M�trixnyomtat� 3 Az �r�fej olyan t�glatest, ami a pap�rlappal p�rhuzamos keresztmetszet�n egy paralelogramma alak� tum�trix tal�lhat� (a tuk m�rete kb. 0,014 inch). Egy tus nyomtat� karakteres nyomtat�si sebess�ge a minos�gen k�v�l f�gg att�l is, hogy egy h�velykre h�ny karaktert kell nyomtatnia (kb. 10-12). A nyomtat�si sebess�g 60-200 karakter/m�sodperc/sor k�r�l van.

134. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 134 Nyomtat�k 15:M�trixnyomtat� 4 Elonyei: viszonylag j� minos�gu k�p; lehets�ges a sz�nes nyomtat�s is, ha a fest�kszalag t�bbsz�nu; k�nnyen kezelheto. H�tr�nya: kiss� zajos, grafikus k�pek kinyomtat�sa igen lass�. N�h�ny kilob�jtos puffer�k van, ami azt jelenti, hogy a sz�m�t�g�pn�l a nyomtat�s le�ll�t�sa ut�n is - a puffer ki�r�l�s�ig � folytat�dik a nyomtat�s. Van egy ON/OFF kapcsol�, melynek seg�ts�g�vel a nyomtat�s manu�lisan le�ll�that�, �s ha le akarjuk �ll�tani a nyomtat�st ezt c�lszeru haszn�lni.

135. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 135 Nyomtat�k 16:Tintasugaras nyomtat� 1 A nyomtat�s elve hasonl� a m�trixnyomtat�kn�l t�rgyaltakhoz. Ebben az esetben az �r�fejen tuk �ltal �rajzolt� pont helyett v�kony cs�vekbol (f�v�k�kb�l) tintacseppek ker�lnek a pap�rra.

136. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 136 Nyomtat�k 17:Tintasugaras nyomtat� 2 A tintasugaras nyomtat�k k�l�nb�zo nyomtat�si elj�r�sokat (technol�gi�kat) haszn�lnak: Bubble jet-elj�r�s Piezo-elj�r�s

137. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 137 Nyomtat�k 18:Tintasugaras nyomtat� 3 Bubble jet-elj�r�s: L�nyege, hogy a f�v�kacsatorn�ban l�vo tint�t nyit�s elott felhev�tik, �s �gy egy g�zbubor�k keletkezik. A t�rfogat-n�veked�s hat�s�ra a bubor�k elott levo tinta kipr�selodik a f�v�k�b�l. Ezut�n a tintacsatorna lehul, �s �jabb tintaadag sz�v�dik be. Ilyen technol�gi�t haszn�l a Canon illetve a Hewlett-Packard tintasugaras nyomtat�k t�bbs�ge.

138. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 138 Nyomtat�k 19:Tintasugaras nyomtat� 4 Piezo-elj�r�s: L�nyege, hogy a tintatart�ly elektromos fesz�lts�g hat�s�ra �sszeh�z�dik (piezoelektromos hat�s) �s kipergeti a tintacseppet. Piezo-elj�r�st haszn�l az Epson tintasugaras nyomtat�k t�bbs�ge.

139. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 139 Nyomtat�k 20:Tintasugaras nyomtat� 5 A tintasugaras nyomtat�k ma tal�n a legn�pszerubbek. Oka a gazdas�goss�g: a minos�g/�r ar�ny a tintasugaras nyomtat�kn�l a legkedvezobb, a nyomtat� �r�ra �s egy lap elo�ll�t�s�nak fajlagos k�lts�geire is. Lehets�ges a sz�nes nyomtat�s (sz�nes patron behelyez�se illetve k�tpatronos fel�p�t�s eset�n). Egy �tlagos tintasugaras nyomtat� felbont�sa 600x1200; a jobb nyomtat�kn�l 2400x1200 dpi (k�ppont/h�velyk) k�r�l van.

140. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 140 A nyomtat�si folyamatot az eszk�z belsej�ben tal�lhat� c�lsz�m�t�g�p ir�ny�tja. Sebess�ge kb. 6-20 lap/perc. Nyomtat�k 21: L�zernyomtat� 1

141. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 141 A karaktereknek megfelelo bitk�pek (fontok) nyomtat�ba t�rt�no bet�lt�s�vel nagyon j� minos�gu nyomtatott sz�veg k�sz�theto. Nyomtat�k 22: L�zernyomtat� 2

142. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 142 Egy �tlagos l�zernyomtat� felbont�sa 600x1200 illetve 1200x1200 dpi k�r�l van. Egy adott oldal sz�veg�nek megfelelo bitk�pet a dedik�lt sz�m�t�g�p belso mem�ri�j�ban k�sz�ti el. Muk�d�si folyamata: Nyomtat�k 23: L�zernyomtat� 3

143. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 143 A l�zersug�r a kapott adatok alapj�n egy negat�v t�lt�su forg�dob fel�let�re vet�ti a kinyomtatand� k�pet. Azon ter�letek, amelyeket a l�zersug�r letapogatott elvesztik negat�v t�lt�s�k t�lnyom� r�sz�t (majdnem semlegess� v�lnak). A fest�kkazett�ban (toner) levo szemcs�s fest�kanyagot a nyomtat� szint�n negat�v t�lt�sure t�lti fel. Ezek a szemcs�k a fenti dob azon r�sz�n fognak megtapadni, amelyen a l�zersug�r v�gigs�p�rt. Nyomtat�k 24: L�zernyomtat� 4

144. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 144 Az elobbi folyamattal p�rhuzamosan a nyomtat� beh�z egy lapot, melyet pozit�v t�lt�sre t�lt fel. A vonz� elektromos (Coulomb-) k�lcs�nhat�s miatt a pap�r mag�hoz vonzza a forg�dobr�l a fest�kszemcs�ket, �gy a pap�r fel�let�n kialakul a k�p. Ezut�n a pap�r v�gighalad a nyomtat� �n. fix�l� r�sz�n, ahol felmeleg�t�s hat�s�ra (kb. 200 Celsius-fok) a szemcs�k megolvadnak �s a nyom�henger belepr�seli a fest�ket a pap�rba. Nyomtat�k 25: L�zernyomtat� 5

145. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 145 Lehets�ges a sz�nes l�zernyomtat�s is. Muk�d�se az elobbihez hasonl�, de ekkor a n�gy sz�nnek n�gy szel�nhenger felel meg, a l�zernyal�b n�gyszer p�szt�z v�gig. (CMYK-technol�gia.) Fontos! Az RGB monitor �s a CMYK-technol�gi�j� l�zernyomtat� nem pontosan ugyanolyan sz�n�rnyalatot ad. Nyomtat�k 26: L�zernyomtat� 6

146. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 146 A korszerubb k�pmanipul�l� grafikus programok (pl. Adobe Photoshop) k�pesek a sz�neket a l�zernyomat� �ltal megjelen�tett �rnyalatokkal megjelen�teni (a k�pernyon). Egyes l�zernyomtat�kn�l lehetos�g van elore gy�rtott alakzatok bet�lt�s�re a nyomtat� mem�ri�j�ba, majd t�nyleges nyomtat�skor az illeto alakzat, vagy objektum azonos�t�j�t, m�ret�t �s koordin�t�it fogja k�ldeni. Ennek a technik�nak az egyik gyakorlati megval�s�t�sa a PostScript programoz�s. Nyomtat�k 27: L�zernyomtat� 7

147. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 147 A nyomtat�k csoportos�t�sa a nyomtat�s elve szerint: az egyszerre kinyomtatott karakterek sz�ma szerint: pontelvu nyomtat�: a k�pet pontonk�nt nyomtatja ki; karakternyomtat�: betunk�nt nyomtatja a sz�veget; sornyomtat�: egyszerre egy sort nyomtat ki, miut�n a mem�ri�j�ban �sszegyujti az egy sorhoz tartoz� inform�ci�kat, �s a kinyomtatand� karaktereket �sszegyujti egy betuhengeren, vagy betul�ncon; lapnyomtat�: a nyomtat�s elott az eg�sz laphoz tartoz� inform�ci�t �sszegyujti a mem�ri�j�ban, majd a teljes lapot nyomja ki. Nyomtat�k 28

148. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 148 A nyomtat�k csoportos�t�sa a pap�rra ker�l�s m�dja szerint: �to: a k�p kialak�t�sa mechanikai �rint�s �tj�n t�rt�nik (pl. m�trixnyomtat�k).T�bb p�ld�nyban is nyomtathatnak. nem �to: ezek a fest�ket a pap�r �rint�se n�lk�l juttatj�k a lapra (a nyomtat�k t�bbs�ge ebbe a csoportba tartozik).Egyszerre csak egy p�ld�nyt tudnak nyomtatni. Nyomtat�k 28

149. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 149 G�mbfejes nyomtat� Az �t�si elven muk�do nyomtat�k k�z� tartozik. Sz�p a nyomtat�si k�pe, de alacsony a sebess�ge. Margar�takerekes nyomtat� �to nyomtat�. Sz�p a k�pe de alacsony a sebess�ge. Nyomtat�k 29: Tov�bbi t�pusai 1

150. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 150 �r�hengeres nyomtat� �to elvu sornyomtat�. Jellegzetesen eros hangja van, stabil, megb�zhat� nyomtat�, de a jelk�szlet cser�je igen k�r�lm�nyes. �r�l�ncos nyomtat� �to sornyomtat�. Lassabb nyomtat�s, de a betuk v�zszintesen nem cs�sznak el, a jelk�szlet k�nnyen cser�lheto. Nyomtat�k 30: Tov�bbi t�pusai 2

151. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 151 Honyomtat�k Nem �to, pontelvu nyomtat�k. Honyomtat�k t�pusai: Hagyom�nyos honyomtat� Modern honyomtat�k Nyomtat�k31: Tov�bbi t�pusai 3

152. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 152 Elektrosztatikus nyomtat�k Nem �to nyomtat�k csoportj�ba tartoznak. Elektrosztatikus nyomtat�k t�pusai: Ionsugaras nyomtat� M�gneses nyomtat�k Nyomtat�k 32: Tov�bbi t�pusai 4

153. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 153 Pap�rkezel�s: k�l�n lapokra vagy leporell�ra nyomtat, van-e pap�radagol�ja, s abba mennyi lap f�r, k�pes-e A/3-as lapra, bor�t�kra, f�li�ra nyomtatni. Nyomtat�k 33

154. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 154 Csatlakoz�s a sz�m�t�g�phez: soros porton �t p�rhuzamos porton �t (ez a leggyakoribb) infrav�r�s porton �t SCSI csatol� seg�ts�g�vel stb. Nyomtat�k 34

155. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 155 Plotter (Rajzg�p) Kiviteli perif�ria. Seg�ts�g�vel nagyobb m�retu rajzlapokra muszaki rajz k�sz�theto.

156. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 156 Karakternyomtat� + nagyon j� sz�vegminos�g - lass� - dr�ga - hangos - grafika nem nyomtathat� - korl�tozott betut�pus

157. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 157 M�trixnyomtat� + gyors + olcs� + k�l�nb�zo betut�pusokkal t�ltheto + univerz�lisan haszn�lhat� + grafika is nyomtathat� + sz�nes nyomtat�s lehetos�ge + kiel�g�to nyomtat�si minos�g - hangos

158. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 158 Honyomtat� + grafika nyomtathat� + j� nyomtat�si minos�g + nagyon j� sz�nes nyomtat�si lehetos�g - lass� - dr�ga anyagfelhaszn�l�s - speci�lis fest�kek sz�ks�gesek

159. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 159 Tintasugaras nyomtat� + gyors + olcs� + halk + grafika nyomtathat� + j� minos�g - dr�ga tintapatronok - nem megfelelo haszn�latn�l zavarra hajlamos

160. K�sz�tette: Kor�ssy Ildik� 160 L�zernyomtat� + halk + felbont�st�l f�ggoen j� �s nagyon j� minos�g + grafika nyomtathat� + gyors + PostScript-kezel�s - magasabb beszerz�si �s nyomtat�si k�lts�gek