1 / 23

Betegjog, ha van, betegjog, ha nincs, betegjog, ha lenne Magyarhonban…

Betegjog, ha van, betegjog, ha nincs, betegjog, ha lenne Magyarhonban…. Pós Péter az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke www.abosz.hu Asztmaklubok XV. Országos Találkozója Pannon Egyetem Központi Kollégiuma Veszprém, 2013. július 5. Miért e furcsa cím?.

hakan
Télécharger la présentation

Betegjog, ha van, betegjog, ha nincs, betegjog, ha lenne Magyarhonban…

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Betegjog, ha van,betegjog, ha nincs,betegjog, ha lenne Magyarhonban… Pós Péter az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke www.abosz.hu Asztmaklubok XV. Országos Találkozója Pannon Egyetem Központi Kollégiuma Veszprém, 2013. július 5.

  2. Miért e furcsa cím? Betegjog, ha van: - akkor nincs is miről beszélni, a helyzet normális, hírértéke nulla!(?)betegjog, ha nincs: - akkor (ekkor) ideje van (lenne) a szónak, ha nagyon nincs, akkor a hangos szónak!betegjog, ha lenne Magyarhonban…: • ennyi betegnyomor után már olyan meseszerű lenne… (…mint az egykori Magyarhon, a mai huszonxedik tagállamhoz képest!)

  3. Bevezető a betegjogokról (a törvény szerint) Fontos észrevennünk, hogy a korábbi Alkotmányhoz képest már az Alaptörvény is visszalépést jelent! Míg a korábbi Alkotmány szerint „A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.”, addig az Alaptörvény szerint „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.” A két lényeges különbség: • Elmaradt az egészség szintjére utaló ígéret. (Az egészség valóban csak teljes lehet? Ha nem, mindenkinek a saját mindenkori szintjéhez van joga? Épp csak ne ártsunk?) • A parlament a külföldiekre is érvényes kötelezettséget vállalt. (A közpénzen vállalt „nagylelkűség” szegénységünk egyik oka, vagy következménye? Még ne feszegessük!)

  4. Bevezető a betegjogokról (a törvény szerint) 2. A betegek jogai az egészségügyről szóló törvény szerint: • Az egészségügyi ellátáshoz való jog • Az emberi méltósághoz való jog • A kapcsolattartás joga • A gyógyintézet elhagyásának joga • A tájékoztatáshoz való jog • Az önrendelkezéshez való jog • Az ellátás visszautasításának joga • Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga • Az orvosi titoktartáshoz való jog (mindösszesen kb. 15 gépelt oldalnyi, még éppen értelmezhető sűrűségű szöveg, bővebben: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV)

  5. Bevezető a betegjogokról (a törvény szerint) 3. A beteg jogainak érvényesítése „Az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget - egészségi állapotától függően - a felvételekor, illetőleg az ellátás előtt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségeiről, illetve a gyógyintézet házirendjéről. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó az önrendelkezési jog gyakorlására jogosult egyéb személy vonatkozásában is.” Várom mindazok jelentkezését, akik megkapták az előzőekben leírt kilenc témakörben nevesített betegjogaik megfelelő érvényesítését lehetővé tevő, fent meghatározott törvényes tájékoztatást! (Nem címfelsorolásra, hanem közérthető nyelven, a megértésig ismertetett érdemi tájékoztatásra gondolok!)

  6. Bevezető a betegjogokról (a törvény szerint) 4. A hatályos törvény a betegjogokkal kapcsolatban tartalmazza még: • A beteg panaszainak kivizsgálása • A betegjogi képviselő • A közvetítői tanács című szakaszokat is, de ezekben az alapvetően vitathatatlanul kiszolgáltatott helyzetben lévő betegek számára ténylegesen is érvényesíthető tartalom sajnos nincs. Sajátos, hogy a törvény még csak nem is említi a tájékozottabb betegek által méltán várt, de az ígéretek ellenére végül hatósági jogkör nélkül létrehozott Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (a továbbiakban OBDK) létrejöttét, feladat- és hatáskörét.

  7. Betegjog, ha van… Az előadás címének első része: „Betegjog, ha van” Büszkén megállapíthatjuk, hogy Magyarország jogalkotói komoly részletességgel szabályozták az állampolgárok számára betegként fontos jogokat, és ezeket a törvényi szakaszokat olvasva, különösebb panaszunk nem is lehetne… …amennyiben a leírt jogok a mindennapi gyakorlatban is érvényesülnének, vagy ennek hiányában – a betegségek természete szerint – azonnal vagy sürgősen érvényesíthetők lennének! Mivel azonban a betegjogok érvényesülése legfeljebb töredékeiben, érvényesíthetősége pedig még kevésbé valós, kimondhatjuk, hogy hazánkban csak leírt, azaz látszólagos betegjogok vannak (azaz lényegében nincsenek)!A részletek a továbbiakban…

  8. Betegjog, ha nincs… Az előadás címének második része: „Betegjog, ha nincs” Szomorúan állapíthatjuk meg, hogy Magyarország jogalkotói a komoly részletességgel szabályozott betegjogok tényleges önműködő érvényesüléséért mindeddig nem sokat tettek… …és mivel a pusztán leírt, de a mindennapi valóságban nem érvényesülő sőt nem is érvényesíthető jogoknak értékük nincs, a jogalkotók mindeddig értékelhetetlen, azaz semmit nem érő munkát végeztek! A korábbi, keveset érő, de formálisan betegjogokat is védő intézményrendszert megszüntették, és helyébe létrehozták a betegjogi szempontból szinte semmit nem érő OBDK-t és a hasonló súlyú Nemzeti Betegfórumot.

  9. A beteg jogainak érvényesítése Nézzük meg ismét, talán mégis tévedtünk: „Az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget - egészségi állapotától függően - a felvételekor, illetőleg az ellátás előtt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségeiről, illetve a gyógyintézet házirendjéről. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó az önrendelkezési jog gyakorlására jogosult egyéb személy vonatkozásában is.” Ennyi, semmi több! Nem tévedtünk! Na de mi történik, ha az egészségügyi szolgáltató nem teljesíti kötelességét, vagy csak annak „lepapírozható” részét teljesíti, azt is csak formálisan? „- Ezeket tessék aláírni itt, itt, itt, itt, itt, itt, no meg itt, készen is vagyunk!” – jelleggel, amint az közismert. Tehát mi történik a törvénysértő tájékoztatás után? SEMMI!

  10. Ki a felelős a betegjogok lenullázásáért? Legegyszerűbb az orvosokra ráhúzni a vizes lepedőt, hiszen ők nem teljesítik tájékoztatási kötelezettségüket. Szerencsére a betegek nem olyan buták, mint ahogyan a politikusok gondolják róluk! Többségünk megérti, hogy elegendő orvos és szakdolgozó hiányában betegjogaink megvalósulása lehetetlen! Jellemző, hogy az orvoshoz jutás joga nem szerepel a betegjogok között, csak az elegendő orvos nélkül értelmezhetetlen egészségügyi ellátáshoz való jog! Ennek hiányában azonban a törvényben felsorolt kilenc betegjog közül – valóban értelmezhető jogunkként – csak kettő, a gyógyintézet elhagyásának joga és az ellátás visszautasításának joga marad! A betegjogok lenullázásáért a rászoruló embertársaikat csak pénzügyi problémaként kezelő politikusok felelősek!

  11. Csak jog, vagy lehetőség? • Magyarország betegeinek túlnyomó többsége bizonyára nem is tudja, hogy milyen leírt, de meg nem valósuló jogai vannak (például az eredményes tájékoztatáson alapuló tájékozott döntés, és a tájékozott önrendelkezés joga). • Lehet, hogy jobb, ha nem is tudják, mihez lenne joguk, vagy az ismerethiány miatt gyógyulási lehetőségeik egy részétől is lemondhatnak? • Kétségtelenül csökkennek a gyógyulási esélyeik! Aki nem ismeri a gyógyítással összefüggő jogait, az csak pénztárosok és nem orvosok irányította kezelésre számíthat!

  12. Feltűnően elhanyagolt jogok… A betegjogokat szabályozó törvényből feltűnően hiányoznak vagy csak nagyon érintőlegesen szerepelnek a betegség körültekintő megállapításának biztosítását előíró jogok. A törvényből úgy tűnik, mintha a helyes diagnózis megállapítása nem lenne különösebben nehéz probléma, és az érdemi betegellátás a (helyes) kórmegállapítás megállapításával kezdődne. Ezzel szemben köztudott, hogy a helyes diagnózis megállapítása – különösen a beteg élethelyzetének részletes feltárása nélkül – igen sokszor esetleges, pedig a kórmeghatározás alapvetően meghatározza a helyes vagy téves (így jellemzően károkozó) kezelés irányát.

  13. A szabályozatlan jog következménye… Ma jellemzőnek tekinthető, hogy a beteg már az első vizsgálat után azonnal, majd a várt eredmény esetleges elmaradása után rögtön újabb és újabb gyógyszert kap. Pedig az eredményes gyógyítás feltétele (közvetlen veszély elhárítása kivételével), hogy először a háttér feltárását követően ajánlható gyógyszerhatás-mentes életmódváltozás következményei megállapíthatók legyenek, és minden váltás közé is a változást felmérő célú szünetet kellene iktatni. A ma jellemző gyakorlat sajnos nagyrészt a betegek hibás szemléletére vezethető vissza, mert az átlagos beteg nem tartja jó orvosnak azt, aki nem ír fel azonnal valamit. Az orvos azonbanne betegkiszolgáló, hanem szakmai döntésében következetes orvos legyen! A gyógyászat nem züllhet betegvezérelt ügyfélkiszolgálássá!

  14. Milyen a mai egészségügy? Részletek Prof. Dr. Szabó Máténak, az alapvető jogok biztosának „Beteg vagy egészségügy” című, A betegjogok helyzete egy átalakuló rendszerben, avagy kinek fontos a beteg? alcímű konferenciakiadványából,(utólagos szövegkiemelésekkel): „Ma a testi és lelki egészség egyformán fontos, ahol a társadalom többsége (…) számára (…) sajnos csak nyomokban van meg a valóságos esélyegyenlőség, egy olyan egészségügyi rendszerben, amely a gazdag és a szegény ember különbségét a paraszolvencia legitimálásával rendszeralkotó elvként intézményesíti, és ezzel a tényleges jogegyenlőséget veszélyezteti.”

  15. Szemben vagy együtt? (további részletek) „A jogállami elvek nem veszítik el érvényüket az egészségügyben akkor sem, ha az egyik szereplő (csoport) a tudás hatalmával és az apparátus összes eszközeivel, a másik „szereplőgárda” pedig csupán a szenvedés sajátos profiljával és az elesettség súlyával áll rá az egyenlő jogok érzékeny mérlegére.” „Az elmúlt években a hivatalunkba érkező panaszok száma folyvást emelkedett, 2011-ben csaknem nyolcezer volt. Ebből az egészségügyet és a betegjogokat érintő kb. kétszáz. A panaszok jelentősége, súlya azok számától függetlenül sokkal nagyobb lehet. Vajon mer-e panaszkodni a beteg az orvosra, az egészségügyi intézmény ellen? Megkeresik-e a betegjogi képviselőt, aki egy-egy napon, pár órára érhető el? Visszamennek-e oda a beteg emberek, ahol emberi méltóságukban őket az ún. szakemberek „szakszerűen” sértették meg? Vajon rájuk figyelnek-e ezek a képviselők, avagy az intézményi érdekre, a szakma becsületére, a szakember presztízsére?”

  16. Kinek van, kinek lesz joga? (további részletek) „Ki jut el a visszautasított, kirekesztett emberek közül az ombudsmanig? A tapasztalatok szerint a magasabban kvalifikált, saját érdekérvényesítő képességükben megbízó csoportok tagjai, és nem a kirekesztettek…” ________________________________________________ Mérhetetlenül káros, hogy az Alaptörvény - egy kis szövegmódosítással - hígfolyóssá változtatta a betegjogokra vonatkozó alapjogunkat: „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.” Ez csak azt jelenti, hogy mindenkinek joga van – valamilyen szintű – testi és lelki egészséghez. Kinek ilyenre, kinek olyanra… Sajnos az ombudsman is csak a maradékul hagyott, csökött alapjogot védheti!

  17. Hogyan is állunk Európában?(Forrás: http://www.activecitizenship.net/files/patients_rights/civic_assessment/european_patients_rights_day_report_light.pdf )

  18. A Nemzeti Betegfórum ígérete A két évvel ezelőtt ígért Nemzeti Betegfórumtól joggal várhattuk sokat, mert… Hír 2011. április 28-án: „Szócska Miklós szerint az elmúlt tíz évben létrehozott betegjogi intézményrendszer már nem kellően hatékony (…) a nemzeti betegfórum keretében zajlik majd a társadalmi konzultáció az egészségügy területén működő civil és egyházi szervezetekkel. (…) a nemzeti betegfórum (…) segítségével egészségesebb kommunikáció alakulhat a betegszervezetek és az állam között (…) közös fellépést tesz lehetővé az Európai Unió, az ipar, a mezőgazdaság, a gyógyszeripar irányába, illetve partnerséget biztosít a prevenció és az oktatás területén….” 2011. július elsejével a Nemzeti Egészségügyi Tanács is hivatalosan megszűnt, funkcióját majd egy leendő jogszabály alapján létrejövő Nemzeti Betegfórum veszi át. Egy cáfolatlan híradásban is kibukott figyelmeztető jel azonban már volt: „A panasz helye ezentúl a Nemzeti Betegfórum”

  19. A Nemzeti Betegfórum valósága ma… A két év késéssel létrehozott Nemzeti Betegfórum nevű „valamitől” jelen formájában nem sokat várhatunk, mert: • a róla szóló törvényhely (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 151. §-a) csak a miniszter feladatait kiszolgáló eszközként szerepelteti, • érdekképviseleti lehetősége is csak a miniszter irányában, és minden rögzített jog nélkül (tehát eszköztelenül) meghatározott, • két év késéssel történt megalakításakor sem a jogszabályokat, sem az előre közölt csatlakozási feltételeket nem tartották be, • a botrányosan létrehozott és jelenlegi formájában munkára is alkalmatlan fórum már első feladatának teljesítése kapcsán megbukott.

  20. A Nemzeti Betegfórum lehetséges feladata Mi lehet a betegszervezetek és vezető képviselőik mindenek elé sorolható legfőbb feladata? Lehet-e más, mint az általuk képviselt betegek érdekeinek szolgálata? Nem megfeledkezve arról, hogy egy-egy betegcsoport érdekeinek a többire tekintet nélküli szolgálata csak az „Oszd meg és uralkodj!” elv érvényesítését segítheti… Kimondható-e, hogy amennyiben a Nemzeti Betegfórum a törvény alapján nem szolgálhatja a betegek jogainak érvényesítését, akkor csak a betegérdekek elárulásának eszközévé válhat? Demokráciában a közjót érintő tényeket kimondani nem csupán jog, hanem kötelesség!

  21. Ne legyünk kishitűek! Mindazoknak, akik az egész világotcsak sajáthasznuk forrásaként látják, éppen az a céljuk, hogy: • ne higgyünk magunkban, • váljunk inkább engedelmes, jól butítható betegekké, - akikkel (a bármilyen szintű ellátást is gyógyításnak hazudva) mindent el lehet fogadtatni, - akik gyógyulási vágyukban önbecsülésüket is hajlandók feladni. Higgyük el: még van JOGUNK (mód?) és ÉRDEMI TUDÁSUNK is, hogy hozzászóljunk a komolyabb, akár az egész társadalmat is érintő ügyek eldöntéséhez! Vállalnunk kell a klasszikussá vált kisfiú szerepkörét: Szóljunk mindig, ha a király meztelen!

  22. Kire számíthatunk céljaink eléréséhez? Az előzmények után jobb minél előbb rájönnünk, hogy a politikusok önzetlen jóakaratára nem számíthatunk, de attól még meglephetnének minket. Oly sok rossz és becsapás után kivételesen valami jóval is. • Magunkra számíthatunk, ha még van merszünk keményen követelni is! Ma még jogunk van rá, és rajtunk is múlik, hogy a szólás, a követelés joga megmarad-e, vagy az eddig elveszett betegjogok után lassan az is elenyészik. • Számítunk a ma még egészséges Emberek józan eszének feléledésére. Saját érdekükben is! Amíg élünk, miért ne reméljünk?

  23. Betegjog, ha lenne Magyarhonban……nem lenne sok értelme az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége fenntartásának sem…Sajnos nem fenyeget minket a veszély, hogy feladat nélküli baráti társasággá alakuljunk!Pontosabban nem ez a veszély fenyegeti a hangosan gondolkodni, és szólni is merőket…A leghatékonyabb hazugság, az elhallgatás veszélye az, ami még a maradékul hagyott, vagy szokásból fennmaradt betegjogokat, és konok képviselőiket is veszélyezteti! Megtisztelő figyelmüket köszönöm! Pós Péter az ABOSZ elnöke

More Related