1 / 22

A magyar gazdaság a rendszerváltozás után

A magyar gazdaság a rendszerváltozás után. Gazdaság és társadalom a tervgazdasági rendszer vége felé. A társ. célja: az életszínvonal őrzése ( 2. gazd., háztáji stb.); egészségügyi köv., halandóság A társadalom igényei növekedtek (fekete gazd; „össznépi összekacsintás” technikája)

halima
Télécharger la présentation

A magyar gazdaság a rendszerváltozás után

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A magyar gazdaság a rendszerváltozás után

  2. Gazdaság és társadalom a tervgazdasági rendszer vége felé • A társ. célja: az életszínvonal őrzése ( 2. gazd., háztáji stb.); egészségügyi köv., halandóság • A társadalom igényei növekedtek (fekete gazd; „össznépi összekacsintás” technikája) • Egyre szélesedett a szolgáltatások rendszere, szélesedett a termékkínálat • Elindult a termelési szerkezet átalakulása • Nyugatorientáltá vált a külkereskedelem • Passzív ellenállás, néhol üzemi mozgalmak, Pécs, 1988: bányászati munkamegtagadás

  3. A termelés szerkezete (%)

  4. A reformgondolkodás kialakulása az 1980-as évek második felében Gazdasági nehézségek – kényszerszerű állami változások Reformok szüksége („Fordulat és reform”) • Államilag szervezett gazdaság • Átalakítás: állami szinten kezdeményezve; de a népi kezdeményezések is erősek • A Nyugat támogatja, a SZU elviseli • Társ-i elvárások: szabadság, demokrácia, parlamentáris többpártrendszer, magángazdaság

  5. A rendszerváltozás: 1989-90 Közép-Európa: a tervgazdálkodási rendszer csődje Mo, Lo, Csehszl.: vértelen rendszerváltás Románia: népforradalom Németo.: 1989: egyesülés, 1991: alkotmány KE átalakulásának gazd. következményei: 1. Kiszakadás a SZU gazd. rendszerből 2. A KGST felbomlott, piacok elvesztek 3. Nyugatbarát politika 4. Demokratikus berendezkedés

  6. A világgazdasági környezet változásai • A jaltai, bipoláris hatalmi rendszer felbomlott • A biztonság, stabilitás megszűnt, környező államokban: háborúk (Jugoszlávia) • Korábban az USA irányított; most erősödik az EU és Kelet-Ázsia szerepe • Washingtoni konszenzus; monetarizmus – hatásai KE-ra; az állami befolyás leépítése • EU: 1989-92 között: recesszió, nehéz bejutás a védett piacokra

  7. A gazdaság az 1990-es években 1. A GDP változásai - 1989-92: 20%-os GDP-csökkenés (ipar+mg = - 30%, szolg: + 5%) - 1993-95 csekély növekedés - 1997 után: vg-i növ, nálunk is - Néhány ipari ágazatban 60%-os visszaesés (gépipar, kohászat) - Mg: piac zsugorodása, sertés, marha: 1/3-os állománycsökkenés; vg.piaci árak zuhantak, aszályok, rendezetlen földtulajdon - Gyors fejl: pénzügyi és üzleti szolgáltatások

  8. A gazdasági visszaesés következményei • A vállalatok jelentős része veszteségessé vált • Likviditáshiány, vállalatok közötti tartozások növekedése • Tőkefelélés, tőkevesztés • Csőd-és felszámolási eljárások tömege, 1992-re a nagyvállalatok 1/3-a megszűnt vagy átalakult • Kiüresedett gyárak, üzemek • Munkaerő-elbocsátás

  9. 2. A gazdaság tulajdoni szerkezetének gyors változása Gyorsan terjedt az állami tulajdon helyett a magántulajdon (privatizáció)

  10. A gazdaság tulajdoni szerkezetének gyors változása (2) • 1989: a foglalkoztatottak 8%-a, 1993: 30%-a dolgozott a magánszektorban • Az állami leépítés folyamata: - kisprivatizáció (üzletek, műhelyek bérletének eladása) - spontán privatizáció 1992-ig - szövetkezetek átalakítása, kft, paraszti gazdaságok létrejötte – kárpótlás intézménye - 1995: készpénzes privatizáció (szakmai vagy pénzügyi befektető problémája)

  11. Privatizációs bevételek 1990-2007 között

  12. 3. Belső felhasználás, infláció Gazdasági nehézségek – beruházások visszaestek: 1989-1993: 25%-os csökkenés Lakosság fogyasztása 10%-kal csökkent, de kisebb a csökkenés, mint a GDP-é Adóterhek látványos növekedése Szubvenciók leépítése, áremelkedés: infláció: 1991: 25%; 1995: 28% Rejtett gazdaság erősödése (fekete munka, járulékfizetés megkerülése, keresztszámlázás, fiktív cégek, kínai-vietnami ker., vásárok, építőipar stb.)

  13. A fogyasztói árindex alakulása *Konvergencia-program szerinti előrejelzés ______ Forrás: KSH

  14. Országok 1970 1980 1990 2000 Szovjetunió 35,8 31,1 20,2 1,6 Csehszlovákia 9,0 6,4 4,1 1,7 Ausztria 2,8 4,2 7,5 8,7 Olaszország 5,8 4,6 5,9 5,9 Németország NSZK NDK - 5,9 10,3 - 10,0 7,2 - 17,1 3,1 37,2 - - 4. A külkereskedelem átalakulása

  15. 5. A munkanélküliség • A foglalkoztatás drámai mértékben csökkent • Korábban: teljes foglalkoztatottság, m.erő hiány • 1989: 2,1%; 1993: 12,7%-os munkanélküliség Veszélyeztetett korcsoportok (nyugdíj előtt állók, betegek állása, pályakezdők, diplomások) • Munkanélküli segély - fekete munka, vándor-munkások, diplomások vándorlása, a környezet nem ösztönöz munkára • 1 millió emberrel kisebb a fogl. , mint Cseho. • 1997 után: 7-8 % - csökkenés; 2009: 10 % felett + regisztrálatlanok

  16. 6. Az államháztartás kérdése • Az állami újraelosztás nőtt (a GDP 60%-a) • Gazdasági visszaesés – nagy államháztartási deficit (1992-ben a GDP 7%-a) • Megszorító intézkedések: szubvenciók csökkentése, piaci elvek – csökkenő kiadások • Bevételt produkáló pénzügypolitika, a kiadások struktúrája nem változik (intézményrendszer, gyenge infrastruktúra, bürokrácia) • Valutaspekuláció – kiszolgáltatottság • 1997 után stabilizáció, csökkenő államadósság • 2002 után gyors eladósodás, 2008: 73-74 %

  17. 7. Új piaci intézmények 1991: „A pénzügyi intézmények éve” - Jegybanktörvény - Befektetési alapokról tv. - Pénzintézményekről és kereskedelmi bankokról tv.; az állam 25%-ban lehet csak tulajdonos - 1994: bankkonszolidáció, 350-400 Md. forint kiadás - 1994: Iparkamara (3 szekció: Agrárkamara; Kereskedelmi és Iparkamara; Kézműipari Kamara újraalakulása, 2002-ben újra egyben)

  18. 8. Magyarország és az EU • 1990-es évek eleje: folyamatos tárgyalások • 1991. dec: Társulási szerződés (Csszl, Lo, Mo.), 1994 végén életbe lép. • 1994. Magyar csatlakozási kérelem benyújtása • Működő tőke beáramlás az EU-ból, privatizáció - otthon már nem megtérülő beruházások - piacvásárlás • Külkereskedelem: 70-75 % az EU felé • Munkaerő-áramlás: kétoldalú rendszer • 2004. máj. 1. felvétel az EU-ba, ma már 500 millió fős piac

More Related