1 / 86

MINŐSÉG FELNŐTTKÉPZÉS AKKREDITÁCIÓ KULCSKOMPETENCIÁK

MINŐSÉG FELNŐTTKÉPZÉS AKKREDITÁCIÓ KULCSKOMPETENCIÁK. 5. előadás. A minőségbiztosítás feladata. megfelelni a társadalmi követelményeknek, elvárásoknak (elsősorban a törvényeknek, jogszabályoknak), megfelelni a szolgáltatást igénybevevő követelményeinek,

hana
Télécharger la présentation

MINŐSÉG FELNŐTTKÉPZÉS AKKREDITÁCIÓ KULCSKOMPETENCIÁK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MINŐSÉGFELNŐTTKÉPZÉSAKKREDITÁCIÓKULCSKOMPETENCIÁK 5. előadás

  2. A minőségbiztosítás feladata • megfelelni a társadalmi követelményeknek, elvárásoknak (elsősorban a törvényeknek, jogszabályoknak), • megfelelni a szolgáltatást igénybevevő követelményeinek, • megfelelni (ha van ilyen követelmény) a szabvány követelményeinek, • megfelelni saját adottságainknak.

  3. A minőség definíciója A szolgáltatást igénybevevő igényeinek való megfelelés. A termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik meghatározott, elvárható igények kielégítésére.

  4. A minőség jellemzői a szolgáltatásban(kulturális szakterület - felnőttképzés) • Nem kézzelfoghatóakA szolgáltatások nem tárgyiasulnak. Nem láthatók, ízlelhetők, tapinthatók, mielőtt igénybe veszik azokat. • Azonnal fogyaszthatókA keletkezésük pillanatában a szolgáltatásokat igénybe veszik, ellentétben egy adott termékkel, amit legyártanak, készleteznek, később eladják és még később fogyasztják. • Nehezen kiszámíthatókA szolgáltatás függ a szolgáltató személytől, a helytől, az adott pillanattól, a szolgáltató személyzet teljesítményétől, a pillanatnyi idegi, fizikai állapotuktól. Ugyanazt ugyanúgy reprodukálni lehetetlen. • ElválaszthatatlanságA szolgáltatás fogyasztásában a szolgáltató és az ügyfél is részt vesz személyes jelenlétével.

  5. Termék és szolgáltatás

  6. Termék és szolgáltatás

  7. A minőségértelmezésének fejlődése Megfelelés a vállalati kultúrának, a társadalmi és környezeti elvárásoknak, a társadalmi méretű tanulásnak Megfelelés a vevők látens igényeinek 2000 Megfelelés a költségeknek, a vevők jelenlegi igényeinek 1990 Használatra valóalkalmasság 1980 Megfelelés a szabványoknak 1970 1960

  8. A minőségügy története • Már az őskoriember is egyre tökéletesebb eszközök,szerszámok előállítására törekedett. • Mezopotámia Hammurapi Törvénykönyve • szigorú előírásokat tartalmazaz öntözőberendezések karbantartási költségéről • „Ha az orvos nagyobb operációt végez egy nemesemberenbronzból készült szikével és a nemesember halálát okozza,vagy ha a szemüreg műtétje sorána látás vagy a szem elvesztése a következmény;vágassék le az orvos egyik karja.” • „Azon építőmestereket, akik háza összeomlott ésmaga alá temette a megrendelőt, meg kellett ölni.Ha a megrendelő fiát temette maga alá,akkor fel kellett áldoznia egyet a saját fiai közül.Ellenben, ha egy rabszolga lelte halálát a romok alatt,az építőmesternek egy hasonló képességű rabszolgátkellett ajándékoznia helyette kárpótlásul.”

  9. A minőségügy története • EgyiptomiHalál Könyvea fáraók eltemetésének dokumentált rendszere volt,a szertartás végrehajtásának módját, eszközeit is leírta. (a szabvány teljesítését a főfelügyelő jelével igazolták) • Kínában a császári udvarban felhasznált minden anyagot meg kellett jelölni, hogy a készítőt egyértelműen azonosítani lehessen. A mai védjegy őse

  10. A minőségügy története • Ókori Athén – Hügieia • Az egészség, a tisztaság és a közegészségügy istennője. • Az egészségügyi tisztaságot Hügieia neve után higiénének nevezik. • Tisztelete az ie. 7. században kezdődött, de önálló kultusza csak azután terjedt el, hogy a delphoi jósda elismerte jelentőségét. • Ókori Rómában közel 100 szabványt ismertek, melyeket a termékek minőségének ellenőrzésére használtak. Gustav Klimt: Hügieia Hügieia-díszkút a Hamburgi Városháza belső udvarán

  11. A minőségügy története • Középkor: Egy katedrális építésének befejezésekor az építőmestert beállították a főhajó közepébe, majd kiverték a dúcokat. • 12. század: fémjelzés rendszere – arany és ezüst tárgyak minőségi igazolására

  12. A minőségügy története • A céhek Európában egyértelműen meghatározták a termék minőségét. • Előre meghatározták és rögzítették • az alapanyagok minőségét, • a gyártási technológiát, valamint • állandóan ellenőrizték, hogy a késztermék minősége megfelel-e az általuk vállalt garancia-feltételeknek. • Egy céhnek csak az lehetett tagja, aki ezeket a nagyon szigorú minőségi követelményeket maximálisan teljesítenitudta.

  13. A minőségügy története • A minőségellenőrzés első szakasza: modern gyáripar kialakulása A nagyüzemi termelés fenntarthatóságának érdekében szinte tökéletesre fejlesztették a munkamegosztást. • A minőségellenőrzést külön személy végezte: meós • egy adott munkafázis elvégzésének, • az előírt darabszám teljesítésének, • és a dolgozóknak az ellenőrzése. A késztermék ellenőrzését szúrópróbaszerűen végezték, így kikerülhettek a piacra hibás, selejt termékek is.

  14. A minőségügy története F.W. Taylor (1856-1915) önálló minőségellenőrzési szervezetet hozott létre, amely független a termeléstől, és az ellenőrzési feladatokat önálló minőségellenőrök látják el. A 20. század elején az volt a jellemző, hogy a hibát vétő dolgozót elbocsátották. A szervezeten belül a feladatokat olyan nehézzé kell tenni, hogy ahhoz jól képzett, szakavatott munkásokra legyen szükség.

  15. Dr. J. M. Juran (1904-2008) • 1904-ben születetta mai Románia területén1912-ben érkezett az Egyesült Államokba • A minnesotai egyetem elvégzése után a Bell Telefongyár meó-részlegében dolgozott • A minőség tökéletesítése  Jutalmazás, előléptetés, képzés

  16. Walter A. Shewhart (1891-1967) • statisztikusként dolgozott a Bell vállalatnál az 1920-as és 1930-as években • Képessé tette a munkásokat, hogy ellenőrizzék munkájukat, • és előre lássák, mikor fenyeget a selejt gyártásának lehetősége.

  17. Dr. W. Edwards Deming(1900-1993) • az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumában dolgozott, mint a továbbképző intézet matematikai és statisztikai tanszékének vezetője • az 1950-es években japán mérnököket képezett ki, Japán fejlődésében nagy szerepe volt a japán ipar szerkezeti átalakítása • Deming megismertette a japánokkal a statisztikai módszereket: • „Deming kör” --- a folyamatos fejlesztés ciklikus megközelítése: terv, kivitelezés, ellenőrzés, intézkedés

  18. Deming ciklus P Tervezd meg! D Valósítsd meg! CEllenőrizd az eredményeket! A Intézkedj az eredmények alapján! PDCA

  19. Philip Crosby (1926-2001.) • csökkentette a rakétagyártásban mutatkozó hibákat • útjára indította a "nulla hiba" programját Fontos a dolgozók továbbképzése!

  20. KarouIshikawahalszálka / ok-okozat diagram folyamatos minőségjavítás  kiváló minőség- és termelékenységi szint befolyásoló tényezők probléma valamely folyamatotbefolyásolókülönféle okok csoportosítása

  21. Gépek /berendezések Emberek Megbízhatatlan járművek Emberek nem mennek munkába Túl kicsik a kályhák Gépkocsivezetők eltévednek Elkésett pizzaszállítás pénteken és szombaton Megrendelések rossz feldolgozása Rossz tervezés Elfogytak a hozzávalók Módszerek Anyag

  22. A MINŐSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE

  23. TQM ( Állandó javítás) Cél Elvek: Teljes elkötelezettség és felhatalmazás Folyamatok javítása Vevőközpontúság Kiegészítő elemek A TQM-folyamat vezetése Kommunikáció Támogató struktúrák Elismerés Képzés Mérés

  24. Minőségirányítás alapelvei 1. Vevőközpontúság A szervezetek vevőiktől függenek, ezért ismerniük kell jelen és jövőbeli vevőik szükségleteit, teljesíteniük kell a vevők követelményeit, és igyekezniük kell felülmúlni a vevők elvárásait.

  25. Minőségirányítás alapelvei 2. Vezetés A vezetők gondoskodnak a szervezet céljainak és igazgatásának egységéről. Olyan belső környezetet hozzanak létre és tartsanak fenn, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vesznek a szervezet céljainak elérésében.

  26. Minőségirányítás alapelvei 3. A munkatársak bevonása A szervezet lényegét minden szinten az emberek jelentik, és az ő teljes mértékű bevonásuk teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára.

  27. Minőségirányítás alapelvei 4. Folyamatszemléletű megközelítés A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként irányítják.

  28. Minőségirányítás alapelvei5. Rendszerszemlélet az irányításban Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan érje el céljait.

  29. Minőségirányítás alapelvei6. Folyamatos fejlesztés A szervezet működésének átfogó, folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja.

  30. Minőségirányítás alapelvei7. Tényeken alapuló döntéshozatal Az eredményes döntések az adatok és egyéb információk elemzésén alapulnak.

  31. Minőségirányítás alapelvei8. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal A szervezet és (be)szállítói kölcsönösen függnek egymástól, és egy kölcsönösen előnyös kapcsolat fokozza mindkettejük értékteremtő képességét.

  32. EFQM-modellEurópai Üzleti Kiválóság Modell A szervezet vevőinek és dolgozóinak elégedettségét és a tevékenységtársadalmi kihatását azon keresztül értékeli, hogy a vezetés milyen üzletpolitika és stratégia alapján, és milyen módon menedzseli alkalmazottait, folyamatait és erőforrásait.

  33. EFQM-modell9 kritériuma két nagy csoportban található. Adottságok:a szervezet HOGYAN és milyen tevékenységeken keresztül érte el eredményeit. Eredmények:a MIT kérdésre ad választ

  34. Üzleti kiválóság modelljeEFQM

  35. EFQM-modellEurópai Üzleti Kiválóság Modell • A folyamatos fejlődés elérésében az innováció és tanulás által játszott szerep fontossága!!! •  az eredmények felől az adottságok felé történő visszacsatolást az innováció és a szervezeti tanulás biztosítja.

  36. MINŐSÉGFEJLESZTÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN

  37. Iskolarendszerű szakképzés • 1994-től 30 szakképző iskola számára EFQM alapú minőségirányítási modell • 1998-tólCOMENIUS 2000 program • ezredforduló: felnőttképző intézményeknél főként ISO 9000

  38. 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről A felnőttképzés minőségének és a minőség garanciális elemeinek jogszabályi deklarálása • Célja, hogy egységesen szabályozzaaz állam szerepvállalását és támogassa,illetve bővítse a felnőttek részvételét az oktatásban és a képzésben.

  39. Mi minősül felnőttképzési tevékenységnek? • A rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

  40. 2001. évi felnőttképzési törvény szabályozza • Közoktatási intézmények felnőttképzési programjait • Felsőoktatási intézmények felnőttképzési tevékenységét (felnőtt hallgatók államilag nem finanszírozott képzéseinek rendszerét) • Felnőttképzést folytató költségvetési szervek felnőtt korúaknak szervezett képzési rendszereit • Központi képzőhelyek felnőttképzési tevékenységét • Nonprofit szektor különféle szervezeti formáinak iskolán túli képzéseit (Kht., egyesület, köztestület, alapítvány, közalapítvány) • Külföldi szolgáltatók iskolán túli felnőttképzését

  41. A felnőttképzés ágazati irányítása • Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács • Szakmai döntéseket előkészítő, véleményező és javaslattevő testület • Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet • A felnőttképzés legfelsőbb szakmai-módszertani szervezete • Módszertani fejlesztések, kutatás, nemzetközi együttműködés fejlesztése • Itt működik a Felnőttképzési Akkreditáló Testület titkársága is (intézményeket és programokat akkreditálnak)

  42. A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása • A felnőttképzési intézmények nyilvántartásba vétele kötelező. • A nyilvántartásba történő bejegyzés kérelemre történik és 4 évig érvényes. • A nyilvántartást a munkaügyi központok vezetik. • A felnőttképzési intézmények ellenőrzését a munkaügyi központ végzi • szerepel-e a nyilvántartásban • megfelel-e a jogszabályi feltételeknek

  43. A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja • A felnőttképzési törvény 3. része rendelkezik a felnőttképzés tartalmi követelményeiről, a felnőttképzési intézmények és programok akkreditációjáról. • A felnőttképzési intézmények kérhetik akkreditációjukat, ami nem kötelező.

  44. A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja • A törvény kétfajta akkreditációs eljárást határoz meg: • 1. intézmény-akkreditációt • 2. program-akkreditációt.

  45. A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja • Feltétel: az intézmény rendelkezzen egy megvalósított akkreditált képzési programmal, valamint felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson. • Az intézmény-akkreditációs eljárás azt vizsgálja, hogy a felnőttképzési intézményben zajló képzési tevékenység megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, továbbá az akkreditációs követelmény-rendszernek.

  46. képzésiprogram • Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni. • Ez biztosítja a bizonyítványok egyenértékűségét. • Az adott szakképesítés képzési programja tartalmazza • a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, • a tervezett képzési időt, • az oktatandó modulokat, • az azokra fordítható óraszámokat, • a maximális csoportlétszámot…

  47. A felnőttképzési szerződés • A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt. • Így a két fél között szerződéses jogviszony jön létre.

  48. felnőttképzési támogatások • A felnőttképzési törvény IV. része a felnőttképzési támogatások általános szabályairól rendelkezik. Felnőttképzési normatív támogatás:az állam normatív támogatást nyújt a fogyatékos felnőtt általános, nyelvi és szakmai képzéséhez. • Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása • Saját munkavállaló képzésének támogatása • ______________________________________________________ • Statisztikai adatnyilvántartás és -szolgáltatás • A felnőttképzésben résztvevők adatainak nyilvántartása • állami szakképzési és felnőttképzési intézet ezen adatokat elektronikusan és mások számára hozzá nem férhető módon tartja nyilván • Cél: a felnőttképzésben résztvevők által igénybe vett támogatások párhuzamos finanszírozásának elkerülése

More Related