1 / 14

Az urbanizáció és a térbeli társadalomszerkezet statisztikai vizsgálati lehetőségei

Az urbanizáció és a térbeli társadalomszerkezet statisztikai vizsgálati lehetőségei. Németh Zsolt KSH Pécsi Igazgatósága. Társadalomtörténeti kérdőjelek. Elmaradottság vagy sajátos út?

harken
Télécharger la présentation

Az urbanizáció és a térbeli társadalomszerkezet statisztikai vizsgálati lehetőségei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az urbanizáció és a térbeli társadalomszerkezet statisztikai vizsgálati lehetőségei Németh Zsolt KSH Pécsi Igazgatósága

  2. Társadalomtörténeti kérdőjelek • Elmaradottság vagy sajátos út? • Brutális törések, drámai megszakítottságok jellemzik a magyar településhálózat és az egész magyar társadalom alakulását. • Bácskai Vera: „Nyilvánvaló, hogy az ország európai szempontból perifériális helyzete, az európai munkamegosztás már a középkor végén kirajzolódó körvonalai, a városfejlődés „elkésettsége” a fejlett nyugat-európai országokéhoz képest, azaz az egész ország gazdasági-társadalmi fejlődése határozta meg a városfejlődésnek eme egyetlen lehetséges útját, amelyet nevezhetünk torznak, de csak olyan mértékben, amennyiben az egész fejlődést torznak ítéljük. Én inkább sajátos útról beszélnék.”

  3. Az urbanizáció szakaszai • Az urbanizáció szakaszai a nyugati típusú társadalmakban - a mintázat, ami az egyének és háztartások, a vállalatok és részben az állam magatartásának, döntéseinek erőterében alakul ki: • Urbanizáció • Szuburbanizáció • a XX. század második felének egyik legmeghatározóbb társadalmi folyamata • A lakóhely és a munkahely szétválása. • Dezurbanizáció • Reurbanizáció

  4. Magyarország a 80-as évek végén Jelentős urbanizációs deficit: Szelényi – Konrád nyomán *a foglalkoztatottak adatai alapján

  5. Magyarország a 80-as évek végén (folyt) • A szuburbanizáció legfeljebb nyomokban mutatható ki, semmiképpen sem domináns folyamat – helyette valami más, mivel • szegényes a közlekedési infrastruktúra • az életviszonyokat befolyásoló állami fejlesztések a (nagy)városokba koncentrálódtak és jelentős maradt a színvonalkülönbség a vidék és a (nagy)városok között • ezért kertvárosodás helyett kiskertesedés (a munkaidő és a szabadidő eltöltésének helye válik el)

  6. Társadalmi csoportok az urbánus - rurális tengelyen • Urbánus népesség – városlakó, életvitelében, mentalitásában, kultúrájában, foglalkozási viszonyaiban. (Képzett, inkább nem fizikai foglalkozású.) • Városlakó, városi munkahellyel rendelkező, de faluról származó, életvitelében, kultúrájában, mentalitásában e kötődést őrzők. (Kevésbé képzett, inkább fizikai foglalkozású.) • Ingázók. A városokban dolgoznak, de életvitelükben, mentalitásukban a falu világához kötődnek. (Középfokú vagy alacsonyabb végzettségű, fizikai foglalkozású.) • Rurális népesség.

  7. A 90-es évek eleje • A rendszerváltoztatásnak nevezett időszak hozadéka: • A pártállam és a tervgazdaság intézményi struktúráit legálisan is a parlamentáris demokrácia és a piacgazdaság intézményi struktúrái váltják fel. • Ezzel egy időben új domináns meta-trend bontakozik ki, a globalizáció, ami alapvetően változtatja meg • az urbanizáció menetét • a térbeli társadalomszerkezet jellemzőit. A különböző társadalmi csoportok reakciói részben a migrációs adatokkal követhetők, másrészt a helyben maradók lakóhelyének státusz változásával.

  8. Elemzési lépések A 90-es évek elején megfordult a migráció iránya a városokból a falvak felé, de a várossá nyilvánítási hullámokkal zavarossá vált a kép. Részben szuburbanizálódás, részben re-ruralizálódás áll mögötte. Az elkülönítés lépései: • A valós városi funkciókkal rendelkező települési kör kiválasztása. (Beluszky komplex várostípusai alapján.) • Az ezekhez funkcionálisan kapcsolódó szuburbánus jellegű települések azonosítása. • A többi településtípus elkülönítése. • A migrációs adatok elemzése a 2001. adatbázisából.

  9. A belső migrációról felhasználható adatok forrása

  10. A népesség előző lakóhelye 2001. 02. 01-én

  11. A különös figyelmet érdemlő társadalmi csoportok

  12. Szuburbanizációs jellegzetességeket mutató települések

  13. Társadalmi csoportok 7. Nem mezőgazdasági kisfoglalkoztatók 8. Nem mezőgazdasági egyéni vállalkozók 9. Mezőgazdasági kisfoglalkoztatók 10. Mezőgazdasági egyéni vállalkozók 11. Közvetlen termelésirányítók és szakképzettt ipari foglalkozásúak 12. Betanított munkát végzők 13. Egyszerű - szakképzetlen - munkát végzők 14. A munkaerőpiacról kiszakadók 15. Inaktívak, akik sohasem dolgoztak 15+1. Mezőgazdasági foglalkozásúak

  14. Ellenőrizendő hipotézisek, levonandó következtetések • Valóban többsebességes-e a magyar társadalom? • Urbanizálódó, szuburbanizálódó csoportok és övezetek vs. stagnálók és leszakadók. • A migráció a 90-es évek elejétől drasztikusan újrarendezte a térbeli társadalomszerkezetet. • „Zsugorodó társadalom” • A társadalmi integráció nem – és egyre kevésbé – terjed ki arra a roncstársadalomra, amely lakóhelyével együtt lefűződik, leszakad a társadalom testéről.

More Related