Download
1 / 18
180 likes | 272 Vues
KISISKOLÁK. Az esélyteremtés lehetőségei a kistelepülési iskolákban. Környei László ügyvezető. Vita a kisiskolákról.
E N D
KISISKOLÁK Az esélyteremtés lehetőségei a kistelepülési iskolákban Környei László ügyvezető
Vita a kisiskolákról A hazai oktatáspolitika egyik legvitatottabb, leginkább átpolitizált – és ennek eredményeként – legtöbb félreértést szülő területe a kistelepüléseken működő kisiskolák eredményességének és hatékonyságának kérdése. Általánosságban elmondható, hogy a kisiskolák sajtója rossz, gyak-ran bűnbakként kerülnek említésre, és sokak szerint puszta létük is hozzájárul a közoktatás problémáinak kialakulásához. A kistelepülések kisiskoláiról szóló politikai, szakmapolitikai diskur-zus sokszor hiányos információkon alapul. „Ezek közé tartozik, hogy a kisiskolák fenntartása mérhetetlenül nagy finanszírozási terheket ró az országra. Mint láttuk azonban, az elmúlt néhány évben , egy erőteljes intézményracionalizálás ezen a területen nem eredményezett komoly megtakarítást.
Pazarlók-e a kisiskolák? Alacsony az egy pedagógusra jutó tanulók száma (9 alatti) De az országos szintű túlfoglalkoztatás elsősorban nem annak a következménye, hogy sok a kisiskola. A kisiskolák az összes foglalkoztatott tanár csekély hányadát alkalmazzák. Például az összes 200 fősnél kisebb iskola bezárása a foglalkoztatott tanárok számát csak 3 százalékkal csökkentené. Szegény önkormányzatok társulásai esetén például a társulási normatíva nem képes megteremteni a minőségi szolgáltatások pénzügyi feltételeit. A társulások fenntartásában működő és a kistelepülési iskolák jellemzőit összehasonlító vizsgálatok azt mutatják: alig találni szignifikáns különbséget a két csoport iskolái között a tanulási feltételekben
Eredményesség? Egy másik, a mitologikus deficitek sorában a kisiskolákban zajló nevelő-oktató munka „alacsony minősége”. A mélyebb elemzés azonban azt bizonyítja, hogy a kistelepülések kisiskoláiban tanuló diákok gyengébb teljesítménye nem annyira a kisiskolai nevelő-oktató munka átlagosnál gyengébb minősé-gével, mint inkább az ott tanuló diákok átlagosnál kedvezőtle-nebb szociokulturális hátterével van kapcsolatban. Ugyanakkor bizonyított, ahhoz, hogy a kisiskolák a nagyobb isko-lákhoz hasonló színvonalú szolgáltatást nyújtsanak, többletki-adásokra van szükség. Másképpen fogalmazva: a kisiskolák között is vannak az átlagosnál jobb és rosszabb eredményes-séggel működő iskolák. A kisiskola tehát, nem tekinthető más (nagyobb) intézményeknél eleve eredménytelenebbnek.
Matematika 6. évfolyam Országos Kompetenciamérés 2007. Országos jelentés Forrás: www.kompetenciameres.hu Matematika 8. évfolyam
Előzetes összegzés Összességében tehát a kistelepülési iskolák eredmé-nyessége a nagyobb falusi iskolákéhoz hasonló, és csak kis mértékben marad el a városi iskolákétól. Azonban sem a falusi, sem a városi iskolák nem telje-sítenek jól a kedvezőtlen családi hátterű diákok ok-tatásában. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók között a falusi iskolák jobbak bármely másiknál. Sem az eredményesség, sem a magasabb kiadások nem indokolják tehát azt, hogy a kistelepülési isko-lák fenntartását a magyar közoktatás egyik súlyos hatékonysági problémájának tekintsük. „Zöld könyv” 2008. Budapest Miniszterelnöki Hivatal
Mit tehet egy kistelepülési önkormányzat, gyermekeiért? • Fontos a közoktatás, és szakértelmet igényel • A fővárosi intézmények 82%-ában, a vidéki nagyvárosok intézményeinek több mint kétharmadában, a kisközségek iskoláinak és óvodáinak ellenben csak kevesebb mint egyharmadában volt külső értékelés, ellenőrzés. • A tanulás jelentőségének felismertetéséért mindent meg kall tenni • Az egyéni (privát) ráfordítások alacsony aránya figyelhető meg • A tanórán kívüli foglalkozások iránti érdeklődés fejlesztése • Kulcselem a nyelvoktatás • Helyben tartani a helybeli gyerekeket
Akiket elvisznek!A nem körzeti iskolába járó tanulók arányaaz anya iskolai végzettsége szerint, lakóhely: ezer fő alatti falu
A jó „minőségű” iskolarendszerekben, felismerték a tanítás minőségének a tanulás minőségére gyakorolt hatásátMc Kinsey Jelentés 2007. • Hatékony pedagógus képzést folytatnak • A megfelelő embereket alkalmazzák tanárként, mert az oktatási rendszer csak annyira jó, amennyire azok a tanárok, akik alkotják; • Olyan rendszereket és célzott támogatást alkalmaznak, amelyek garantálják, hogy minden gyermek egyenlő képzésben részesüljön.
Ahol fejleszteni kell • A legfontosabb tehát a pedagógus • a kisiskolákban a képesítés nélkül tartott órák aránya (13,4%), ami a nagy falusi iskolákban is magas (9,1%), a városi arány (3,1 %) • A pedagógusok falubeli helyzete • Saját magukat a 11 értelmiségi foglalkozás közül a 2. helyre teszik, míg a falu lakossága csak a 7. helyre (a jegyző után,a gyógyszerész elé) • Az óvodáztatási lehetőségek fejlesztése prioritást kell, hogy élvezzen • A családi napközik rugalmasan működtethetők, alkalmazkodhatnak a szülők munkaidejéhez, elfoglaltságaihoz is.
Csak együtt sikerülhet! A kialakult gyakorlat igazságtalan: Azaz egymással de facto szoros kapcsolatban álló intézményfenntartók de jure egymásért semmiféle intézményes felelősséget nem vállalnak, jóllehet az előnyök és hátrányok elosztását a köztük fennálló szoros kapcsolatok igen jelentős mértékben alakítják Tudatosítani kell, hogy az ésszerű ingázási távolságo-kon belüli területi egységek közös felelősséggel tar-toznak a hozzájuk tartozó valamennyi település teljes népességéért.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! A COMMITMENT cégcsoport nevében: Környei László
