Határok a térben

1. Terek 2 (Nemes Nagy József: A tér a társadalomkutatásban) Határok a térben

2. Terek tagolódása • Önálló jellemzők alapján, funkciókkal rendelkező részekre való tagolódás • Alapvető tagolási irány • Vertikális • Horizontális

3. Vertikális tagozódás • Magassági tagozódás • hétköznapi jelentésben egymás feletti elhelyezkedést jelent • Vertikum - egymásra épülés • társadalmi-gazdasági reálszerveződésben, munkamegosztásban • Hierarchia • Szervezetekben, irányítási mechanizmusokban a függés, az alá-, fölérendeltségi viszony hozza létre

4. Magassági tagozódás • Domborzati tagoltság jelölése • Kitűntetett irány a földi gravitáció iránya által kijelölt függőleges kiterjedés • Jelentősége, hatása • Mezőgazdasági tevékenységre • Termékszerkezetre • Infrastrukturális hálózatok kiépítési lehetőségeire • Építészetre • stb.

5. Vertikumok • Egymásra épülés relációja • Termelő-ágazatokban • Kitermelő-ágazatok (pl. bányászat) • Alapanyag-termelés (pl. kohászat) • Feldolgozóipar (pl. gépgyártás) • Szolgáltató-szférában • pl. oktatásban • óvoda, általános iskola, középiskola, felsőoktatási intézmény • Magasabb szint feltételezi az alacsonyabb szint létét • Egy-egy szintet nem lehet átugorni, kihagyni, azaz a vertikum egységes rendszerként működik

6. Hierarchiák • Szervezetekhez, irányításhoz s az ezekben működő függéshez, alá- és fölérendeltséghez kötött • Minden szint függésben van a fölötte állótól • Többfajta hierarchikus tagoltság mellett is működőképes (szemben a vertikummal) • Egy-egy szintet is ki lehet hagyni, de ez nehezítheti a működést • Túltagoltság is vezethet működési problémákhoz • Településhierarchia

7. Horizontális térfelosztás • A földrajzi tér határvonalakkal való tagolásának eszköze • Két iránya: • Nagyobb egységek részekre bontása (területi dezaggregáció) • Kisebb területegységek összevonása (területi aggregáció)

8. Horizontális térfelosztási szempontok • A gyakorlati, sokszor irányítási funkciókhoz is kapcsolódó társadalmi térfelosztások 3 alapvető szempont mentén rendszerezhetőek: • A valóságos térbeli szerveződés követése • Az összehasonlíthatóság • A kezelhetőség

9. Valóságos szerveződés követése • Ahány társadalmi jelenség, szinte ugyanannyi körzetrendszer alkalmazható, mert mindegyik jelenségre más az optimális rendszer. • Választás vizsgálata: választási körzet • Mezőgazdaság vizsgálata: termelési körzet, stb. • Jellemzője: • A funkcionális összetartozás • Belső homogenitás • Térfelosztás teljessége

10. Az összehasonlíthatóság - kompatibilitás • Hasonló szintű, más térfelosztásokhoz való illesztés figyelembe vétele • Közigazgatási térfelosztás • Egyidejű, keresztmetszeti összehangolást segíti • Időbeli, történeti stabilitása a térfelosztásnak • Hosszú távú összehasonlítást segíti

11. A kezelhetőség szempontjai • Optimális méretek • Kezelhető számú egység • Információs rendszerek térfelosztásai

12. A térfelosztás hatása a szegregáció mértékére • „Fehérek” és „feketék” elhelyezkedése a térben • „A” Alaphelyzet: nincs belső határ • „B” térfelosztás: feketék külön, és fehérek is külön-külön • „C” térfelosztás: egy vegyes körzet, több csak fehér körzet • „D” térfelosztás: mindegyik vegyes körzet

13. Határok • Határok kijelölése: horizontális térfelosztás • Határ menti térségek vizsgálataiban a határ fogalmának alapvető funkciói: • Elválasztó • Összekapcsoló • Ütköző • Szűrő • A határfogalom különböző elentései: • A határ, mint elválasztó térelem, gát (barrier) • A határ, mint szűrőzóna, kapukkal (filter) • A határ, mint perem, ütköző zóna (frontier) • A határ, mint összekapcsoló elem (kontaktus zóna)