Az EU regionális és vidékfejlesztési politikája

1. Az EU regionális és vidékfejlesztési politikája 1. Bevezetés

2. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: • Marján Attila (szerk.): Az Európai Unió gazdasága. HVG Kiadói Rt., Budapest, 2006. • 1103/2006 (X.30.) Kormányhatározat az Új Magyarország Fejlesztési Terv elfogadásáról Ajánlott irodalom: • www.eutanfolyam.hu • Bernek Ágnes – Kondorosi Ferenc – Nemerkényi Antal – Szabó Pál: Az Európai Unió. Cartographia Kft., Budapest, 2004. • euvonal.hu

3. Az EU regionális politikája (RP) • RP a KAP mögött a második legnagyobb finanszírozó politika ↓ 308 milliárd euró (a költségvetés 35,7%-a) • RP első számú célja: az Unió régiói közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése Ok:: a belső piac és a GMU működésének feltétele ↓ Ne létezzenek lényeges és tartós gazdasági fejlettségbeli különbségek az egyes régiók között

4. Fogalmak, definíciók RÉGIÓ (= TERÜLETI EGYSÉG) → egyedi sajátosságokat felmutató → valamilyen közös jellemzőket magába foglaló és ezek alapján → földrajzilag elhatárolható Milyen okokból jöhetnek létre régiók? • Politikai okokból • Gazdasági okokból • Kulturális értékek fenntartása miatt • A fejlesztés, a jövőépítés érdekében

5. A régiók létrejöttének okai I. Politikai okokból létrejövő régiók (pl. tartomány, megye) • az adott állam területén belül • állami feladatok tehermentesítésére • különböző közigazgatási funkciók ellátására Gazdasági okokból létrejövő régiók Kialakulhat:: • azonos gazdasági szerkezet alapján (pl. bányászat, turizmus) • jelentős gazdasági potenciál alapján (pl. innovációs zónák, fejlődési területek) • Valamilyen gazdasági elvek alapján (pl. beszállítói kapcsolatok, termelési együttműködés)

6. A régiók létrejöttének okai II. Kulturális értékek fenntartása miatt létrejövő régiók Régióképző tényezővé válhat: • nyelv • vallás • történelmi értékek, szokások • társadalmi szerveződések Fejlesztés, jövőépítés érdekében létrejövő régiók (= tervezési-fejlesztési régiók) • általános elmaradottság • Ágazati válság • Munkanélküliek magas aránya • Egyoldalú gazdasági szerkezet

7. Az európai országokban létrejött régiók fajtái • TARTOMÁNYOK: szövetségi államokban (pl. Belgium, Németország, Ausztria) • történelmi hagyományok alapján • nagyfokú önállóság (saját, választott parlament, saját jogon hoznak rendeleteket) • Önkéntes szövetséget alkotnak • A központi kormányzat a közös ügyek szabályozását végzi 2. REGIONALIZÁCIÓ(pl. Svédország, Olaszország, Franciaország, Magyarország) → „felülről lefelé” • aközponti kormányzat kezdeményezésére történik → közügyeket telepítenek regionális v. helyi szintre • a régiós szintek jogkörei (törvényhozó, költségvetési) → a központi kormányzati szervek által erősen korlátozott • a származtatott jogköröket mérsékelni (visszavonni) lehet

8. Az európai országokban létrejött régiók fajtái II. 3. UNITÁRIUS államokban(pl. Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia, Görögország) • önállósággal rendelkező régiók nem találhatók • viszont a helyi önkormányzatok széleskörű feladatokat kapnak → amelynek megvalósításához a központi költségvetés biztosít forrásokat 4. REGIONALIZMUS(Spanyolország, Olaszország, Belgium)→ „alulról felfelé” irányuló törekvések • Területszervezési, régióátalakítási törekvések • Cél: egy-egy területi sajátosság (pl. kulturális-etnikai adottság) határozottabban érvényesüljenek a régiók beosztásában • Szerencsés: ha a REGIONALIZMUS találkozik a REGIONALIZÁCIÓVAL

9. További fontos fogalmak I. KOHÉZIÓ: több régió fejlettségbeli eltérési szintje - ez a szint lehet: gazdasági, jövedelmi, életszínvonalbeli stb. - ha a különböző régiók fejlettségi szintjei között KICSI az eltérés ↓ ERŐS a KOHÉZIÓ - ha a különböző régiók fejlettségi szintjei között NAGY az eltérés ↓ GYENGE a KOHÉZIÓ - a kohézió leginkább folyamatában (időben) érzékelhető ↓ ERŐSÖDIK vagy GYENGÜL

10. További fontos fogalmak II. KONVERGENCIA és DIVERGENCIA - a kohézióval szoros összefüggésben állnak Konvergencia: a kohézió erősödésének folyamata ↓ vagyis konvergenciáról akkor beszélünk, ha a régiók fejlettségbeli különbsége CSÖKKEN Divergencia: a kohézió gyengülésének folyamata ↓ Vagyis divergenciáról akkor beszélünk, ha a régiók fejlettségbeli különbsége nő

11. A kohézió mérése 1. A legáltalánosabban elfogadott mutatószám: a GDP/fő (Megjegyzés: a munkanélküliségi ráta ismerete is fontos a kohézió szempontjából) 2. (fontos!) a GDP az adott régió teljes kibocsátását méri amiben benne van: - megtermelt áruk, szolgáltatások, jövedelmek (bérek, profitok, bérleti díjak stb.) értéke de nincs benne: - egyénektől és vállalatoktól származó jövedelem-transzferek (pl. a profit egy részének átcsoportosítása) - kormányzati jövedelemátcsoportosítás

12. A GDP előnyei a kohézió mérésénél 1. Könnyen hozzáférhető→ rendelkezésre áll mindenrégióban és minden időszakban 2. Bár a közgazdaságtanban a GDP-t torzító hatásúnak tartják a jövedelemtranszferek hatása miatt (pl. egy adott régióban dolgozó, de egy másik régióban lakó munkaerő a lakóhelyének GDP-jét csökkenti) ↓ Erre találták ki a GNI-t DE! a) a GNI adatok nehezen mérhetők régiós szinten b) A régiók fejlettségének mérése szempontjából éppen az a jó, ha a helyben előállított termékekre koncentrálunk → reális képet kapunk milyen gazdálkodás folyik ott helyileg

13. A GDP hátrányai a kohézió mérésénél 1. Az egyes régiókban az árszínvonalak jelentősen eltérőek lehetnek ↓ Megoldás: vásárlóerő paritáson (PPS) számított GDP 2. A GDP nem foglalkozik: • a környezet rombolásával és azok helyreállítási költségével • a nem megújítható erőforrások költségeivel • A környezetszennyezés, zajszennyezés stb. okozta károk (pl. egészségkárosodás) orvosolásának költségeivel ↓ Megoldás: a környezetvédelmi költségeket is számba vevő ún. „zöld-mutatók” Probléma: nehezen számíthatók és drágák.

14. A regionális politika gazdaságelméleti alapjai Gazdasági elméletek ↓ Az integráció (1) és a gazdasági növekedés (2) révén automatikusan kiegyenlítődnek a különbségek Valóság ↓ (1) És (2) nem vezetnek önmagukban a kiegyenlítődéshez, SŐT(!) az integráció még növelheti is a különbségeket. MIÉRT VAN EZ ÍGY?

15. A regionális fejlődés neoklasszikus elmélete Ha megvalósul a szabad verseny és a tényezők szabad áramlása, akkor 1) Ahol kezdetben magasabbak a jövedelmek és a tőkehányadok → a tőke egyre kisebb hozamot eredményez → az elmaradottabb régiók vonzóbbak lesznek a befektetések szempontjából → mert a befektetett tőke magasabb hozamot ígér 2) A munkaerő áramlásának iránya a kisebb fizetésű (elmaradottabb) régiókból a magasabb fizetésű régiókba tart → ott munkaerő túlkínálat lesz → ez leviszi a béreket → kiegyenlítő hatás 3) A fejlettebb régiókból a fejletlenekbe áramló technológia-transzfer → gyors fejlődést tud generálni az elmaradott térségekbe

16. Az elmélet kritikái a gyakorlati tapasztalatok alapján • A tőke, de főként a munkaerő sokkal RUGALMATLANABB a valóságban ↓ A munkaerő-kínálat növelése nem okozza a bérek csökkenését • Emellett tartós regionális különbségek lehetnek: • a termelés működésében • a méretgazdaságosságban • a piaci működést korlátozó akadályokban • a versenyt torzító akadályokban 3)1) és 2) következtében → REGIONÁLIS GÓCPONTOK alakulnak ki az integráción belül

17. Regionális gócpontok I. • A már meglévő ipar és kereskedelem ↓ vonzza az új piacokat, új telephelyeket kereső iparágakat és kereskedelmet • MIÉRT VONZZA? mert ezeken a területeken könnyebben találhatók meg • a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatások • a szükséges infrastruktúrák • a fizetőképes kereslettel rendelkező fogyasztók 3) Ez az ún. SZÍVÓ HATÁS, amely elvezet a polarizáció jelenségéhez ↓ • A viszonylag fejlett területek gyors fejlődést mutatnak • A viszonylag elmaradott területek halmozottan hátrányos helyzetbe kerülnek

18. Regionális gócpontok II. A regionális gócpontokban a LOKALIZÁCIÓS és/vagy az AGGLOMERÁCIÓS gazdaságosság alakul ki Lokalizációs gazdaságosság, amely az adott iparág • gyártelepeinek koncentrációjából • a közöttük lévő kapcsolatok nyújtotta haszonból (pl. beszállítói kapcsolatok) • és a specializáció miatt javuló hatékonyságból származik Agglomerációs gazdaságosság, ha rendelkezésre áll: • megfelelő közlekedési infrastruktúra • képzett munkaerő • pénzintézetek közelsége • piacok közelsége • technológia- fejlesztési központok megléte

19. A regionális politika szükségessége 1) ∑: a polarizáció miatt a fejlettebb régiók a fejletlenebbek rovására növekednek tovább ↓ Emiatt emelte közösségi szintre az EU a regionális különbségek csökkentésére irányuló politikát 2) Fontos megjegyzések: • RP közösségi célt szolgál, azaz az egész integráció érdekeit szolgálja (nem működik a GMU jól nagy különbségeknél) • RP nem egyenlő segélyezési politikával (nem egyenlő azzal, hogy a gazdag országok támogatják a szegényeket)

20. NUTS-RENDSZER I. • Az Eurostat (a közösség statisztikai hivatala) használja a regionális statisztikai adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához • A harmonizált rendszer alkalmazását az teszi szükségessé, hogy a különféle statisztikai adatok összehasonlíthatók legyenek • A NUTS-rendszernek 5 szintje van

21. NUTS-RENDSZER II. • NUTS I. – nagyrégiók • Dunántúl • Közép-Magyarország • Észak és Alföld • NUTS II. – tervezési-statisztikai régiók • Nyugat-Dunántúl (GYőr-Mos-Sop, Vas, Zala) • Közép-Dunántúl (Fejér, Kom-Eszt, Veszprém) • Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) • Közép-Magyarország (Pest, Budapest) • Észak-Magyarország (Bor-Aba-Ze, Heves, Nógrád) • Észak-Alföld (Já-Na-Szo, Ha-Bi, Sza-Sza-Be) • Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)

22. NUTS-RENDSZER III. • NUTS II. • Történelmileg kialakult vagy mesterségesen kialakított 0.5-3 millió lakosú terület • NUTS III. – megyék • Magyarországon az egységek száma: 20 (megyék+Bp) • LAU I. (korábban: NUTS IV.) – kistérségek szintje • Magyarországon az egységek száma: 167 • LAU II. (korábban: NUTS V.) – települések szintje • Magyarországon az egységek száma: 3145