A SEVESO irányelv és kapcsolatos hazai jogi szabályozók aktuális változásai Bali Péter tű. őrnagy

1. ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A SEVESO irányelv és kapcsolatos hazai jogi szabályozók aktuális változásai Bali Péter tű. őrnagy Pécel, 2014. január 21.

2. Bevezető – Az előadás témái Előadás tartalma: • A SEVESO irányelv módosításának szükségessége, a fő területek • A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és végrehajtási rendelete szakterületi módosításai

3. Bevezető – Az előadás témái Előadás tartalma: • A SEVESO irányelv módosításának szükségessége, a fő területek • A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és végrehajtási rendelete szakterületi módosításai

4. Seveso II módosítás okai A hatály hozzáigazítása a CLP Rendelethez, (az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE) Az előző irányelv nem volt részletes a végrehajtásra vonatkozóan. Továbbá tisztázni/javítani bizonyos részeket A nyilvánosság tájékoztatása Hatósági ellenőrzés Nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban Az igazságszolgáltatáshoz való jog DE! a Seveso II irányelv filozófiája megmaradt. ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

5. Seveso III Első olvasati megállapodás 2012. március 27. Elfogadva2012. július 4. Kihirdetve 2012. július 24. ) (OJ L 197/1) Letölthető magyarul is:http://ipsc.jrc.ec.europa.eu/?id=503 Jogerőre emelkedett2012. augusztus 13. Hazai jogrendbe történő illesztés2015. május 31. Végrehajtás2015. június 1-től ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

6. Néhány példa Kivételek Kiegészítés a föld alatti hulladéktárolókkal; Kiegészítés a gáz föld alatti, nyílt tengeri helyszíneken történő tárolásával; Szigorítás a kizárólag szállítással közvetlenül kapcsolatos ideiglenes tárolás kivételben; UGYANAKKOR beleveszi: A szárazföldi föld alatti, természetes rétegekben, víztartó rétegekben, sóüregekben és használaton kívüli bányákban végzettgáztárolást. ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

7. Meghatározások Az eddigiekhez képest finomítás/újítás történt a különböző eljárási folyamatnak megfelelő üzem kifejezés használatában (új üzem, egyéb üzem stb.) EGYÉB NINCS többé lehetőség nemzeti szinten felmentés alkalmazására. Az Európai Bizottsághoz kell benyújtani ilyen kérelmet. Egyértelművé teszi, hogy a Súlyos baleset megelőzési tervét írásban kell benyújtani a hatósághoz. Dominóhatásról szóló cikk bővítése, többek között a dominóhatás további vizsgálatát lehet kérni hiánypótlás vagy hatósági ellenőrzés során. ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

8. EGYÉB Kiemelve, hogy a biztonsági jelentés kizárólag felső küszöbértékű veszélyes üzemektől kérhető. Kiterjeszti a szabályozást az alsó küszöbértékű üzemekre is. Egyértelművé teszi, hogy a településrendezési tervezés során megfelelő biztonsági távolság legyen betartva. Nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban, igazságszolgáltatáshoz való jog az Aarhusi Egyezmény alapján. Az V. mellékletben felsorolt információk a nyilvánosság számára állandóan elérhetőek legyenek. Hatósági ellenőrzés részletesebb. ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

9. Az Irányelv hatálya – az 1. számú melléklet ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

10. Nagy változás 1. Táblázat – veszélyes anyag kategóriák „H” szakasz – EGÉSZSÉGI VESZÉLYEK „P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK „E” szakasz – KÖRNYEZETI VESZÉLYEK „O” szakasz – EGYÉB VESZÉLYEK 2. Táblázat – Megnevezett veszélyes anyagok 48 darab ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

11. „H” szakasz – Egészségi veszélyek ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

12. „P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK 1. ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

13. „P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK 2. ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

14. „P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK 3. ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

15. „P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK 4. ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

16. „E” szakasz – KÖRNYEZETI VESZÉLYEK „O” szakasz – EGYÉB VESZÉLYEK ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

17. Új nevesített veszélyes anyagok14 új ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

18. Új nevesített veszélyes anyagok ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

19. Új nevesített veszélyes anyagok Módosítás: 2,4 és 2,6 toluol-diizocianát Karcinogének kiegészítve 5% határértékkel keverékekre Petróleum termékek kibővítve a nehéz fűtőolajokkal és az alternatív tüzelőanyagokkal ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

20. Bevezető – Az előadás témái Előadás tartalma: • A SEVESO irányelv módosításának szükségessége, a fő területek • A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és végrehajtási rendelete szakterületi módosításai

21. Törvényi módosítások – I. • Fogalmak pontosítása: • Külső védelmi terv fogalma kiegészült a küszöbérték alatti üzemekre vonatkozóan • Küszöbérték alatti üzem fogalma kiegészült az alsó küszöbérték negyedét elérő mennyiséggel (csak a meghaladó mennyiség volt meghatározva) • Veszélyes anyag fogalma kiegészült a „ hulladékokkal” a rendelet analógiájára • Veszélyes tevékenység fogalom egyszerűsítése (az „ipari, biológiai (mezőgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett tevékenység” szövegrész helyett veszélyes anyagok jelenlétében végzett tevékenység ) • Törvény IV fejezetének hatálya nem terjed ki: • a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó és küszöbérték alatti üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására. • a katonai létesítményekre, berendezésekre vagy tárolókra • Hatóság megnevezése a törvény minden rendelkezésében „IPARBIZTONSÁGI HATÓSÁG” –ra változott.

22. Törvényi módosítások – II. • Településrendezési tervvel kapcsolatban: • településszerkezeti terv fogalom került alkalmazásra • A településszerkezetiterv módosításának költségeit az üzemeltető viseli. • A Kat. IV. fejezetével kapcsolatos hatósági eljárások hatálya a településszerkezeti terv módosításának költségviselésére nem terjed ki. • Szankcionálási intézkedés pontosítása: • Ha az üzemeltető a veszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül kezdi el, akkor az iparbiztonsági hatóság a veszélyes tevékenység folytatását a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének alsó küszöbérték negyede alá csökkentésével korlátozza.

23. Törvényi módosítások – III. Veszélyes anyaggal kapcsolatos súlyos baleset, illetve üzemzavar bejelentési rendszer egyszerűsödött. Üzemeltető köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ügyeleti szolgálata útján távbeszélőn az iparbiztonsági hatóságot haladéktalanul tájékoztatni. (a polgármestert és a MVB elnökét a katasztrófavédelem tájékoztatja) Biztonsági dokumentáció felülvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie (nem csak bejelenteni a hatóságnak) az üzemeltetőnek a veszélyes tevékenység ismételt folytatása, a biztonságra hátrányosan kiható jelentős változtatás, valamint a veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedése esetén.

24. Törvényi módosítások – IV. • 2015. június 1–i hatálybalépéssel a SEVESO III irányelv hazai jogrendbe való átültetéséhez szükséges törvényi módosítások: • Fogalom meghatározások módosítása: • Üzemeltető • Veszélyes anyag • Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény • Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem • Veszélyes anyagok jelenléte • A törvény IV. fejezetének hatálya. • Üzemeltetőt terhelő bejelentési, biztonsági dokumentáció felülvizsgálati kötelezettség esetei. • Dominóhatásban érintettek körének meghatározása hatósági ellenőrzés tapasztalatai alapján is lehetséges. • Hatósági ellenőrzések céljainak kibővítése a súlyos balesetek kivizsgálásával.

25. Rendeleti módosítások – I. Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem fogalmának pontosítása: (veszélyes anyag jelen van, jelen lehet) Hatósági felügyeleti tevékenyég kiterjesztése: belső védelmi terv és a súlyos káresemény elhárítási terv gyakoroltatásának ellenőrzésére, vizsgálatára, Ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, az üzemeltetőt nem illeti meg a kérelmezett jog gyakorlása! Az üzemeltető a biztonsági dokumentációban foglaltak szerint köteles működni. A kormányrendeletben szabályozott eljárások ügyintézési határideje első- és másodfokon megegyeznek. Biztonsági jelentés és biztonsági elemzés benyújtásával egyidejűleg benyújtandó katasztrófavédelmi engedély kérelem kötelező tartalmi elemeinek kibővítése: a BE, BJ készítő szakértő aláírásával, valamint a veszélyes ipari védelmi ügyintéző nevével, címével, elérhetőségével és aláírásával.

26. Rendeleti módosítások – II. Amennyiben a veszélyes tevékenység által jelentett kockázat szintje meghaladja a 7. melléklet 1. pontjában meghatározott elfogadható szintet, akkor a hatóság az üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a kockázat szintje a hatóság által elfogadott mértékben csökken. Új üzemeltetői kötelezettség: Naprakész nyilvántartás vezetése a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben jelen lévő veszélyes anyagokról és azok mennyiségéről. A nyilvántartást a hatóság által ellenőrizhető formában a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben kell tartani. Új hatósági ellenőrzési jogosultság: A hatóság a nyilvántartást a helyszíni vizsgálat során ellenőrzi.

27. Rendeleti módosítások – III. Közmeghallgatás nélkül lefolytatott eljárásokban a polgármesterhez érkezett BE-vel és BJ-vel kapcsolatos észrevételeket a hatóság a döntésének meghozatalakor mérlegeli. KVT életbe léptetése nem a polgármester, hanem a hatóság feladata: A hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy üzemzavar bekövetkezésekor szükség esetén a külső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja. Lakosság tájékoztató kiadványt a veszélyeztetett területen élő (1 %-os sérülés) lakosságnak és a közintézményeknek kell eljuttatni. A „mérgezőek” és „nagyon mérgezőek” veszélyességi osztályok megnevezésének cseréje „mérgező és nagyon mérgező anyagok és készítmények” veszélyességi osztályra.

28. Rendeleti módosítások – IV. A lakosság tájékoztatásával és a KVT-vel kapcsolatos módosítások: - A KVT hirdetményi közzétételének szabályozása: A rendelet 10. melléklet kiegészül egy új 7. ponttal A külső védelmi terv közzétételéről szóló hirdetmény tartalma: a) a külső védelmi terv hol és milyen időpontokban tekinthető meg; b) arról szóló felhívás, hogy a megadott határidőig a külső védelmi tervvel kapcsolatosan a település jegyzőjénél írásbeli észrevételeket lehet tenni. Településrendezési tervezéssel kapcsolatban történő pontosítások: A biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján azok feltételek nélküli  elfogadásával egyidejűleg a katasztrófavédelmi engedélyben kerül kijelölésre a veszélyességi övezet határai.  A rendeletben pontosításra kerültek a településszerkezeti elemek így a veszélyességi övezetet a településszerkezeti tervben kell majd feltüntetni.

29. Rendeleti módosítások – V. Küszöbérték alatti üzemekkel kapcsolatos eljárások pontosítása: Szétválasztásra került az üzemazonosítási és a veszélyes tevékenység engedélyezési eljárás. SKET készítési kritériumok pontosítása: 34. § (1) c) veszélyes anyagok körébe tartózó cseppfolyós gáz jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket d) nyomás (legalább 300 kPa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazó technológiai berendezések jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket.

30. Rendeleti módosítások – VI. SKET készítése alóli felmentés lehetőségének kiegészítése: 34. § (3) a) emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem határánál hőhatás esetében 4 kW/m2 és túlnyomás esetében 10 kPa értéket nem haladja meg, és b) a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés esetén ba) a technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását, és az erre vonatkozó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak, bb) a kikerült környezetre veszélyes anyag összegyűjtését, mentesítését vagy más módon történő ártalmatlanítását tartalmazó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak, bc) a környezeti kárelhárítási eljárások anyagi-technikai és személyi feltétele biztosított, és bd) az üzem kárelhárító szervezete felkészült a környezeti kárelhárítási feladatok végzésére, és e feladatokat terv szerint rendszeresen gyakorolja.

31. Rendeleti módosítások – VII. SKET benyújtási kritériumok kiegészítése: 35. § (1) A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője – ha számára a hatóság előírja – a biztonságos üzemeltetés bizonyítása érdekében a veszélyek azonosítására, a feltárt veszélyek megelőzésére és elhárítására az 5. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő súlyos káresemény elhárítási tervet készít, melynek védendő adatokat nem tartalmazó változatát is benyújtja a veszélyes tevékenység végzéséhez, folytatásához szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelme mellékleteként a hatóság részére. (1a) Az üzemeltető a küszöbérték alatti üzemet a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak szerint köteles működtetni.

32. Rendeleti módosítások – VIII. SKET nélküli felülvizsgálati kritériumai: A katasztrófavédelmi engedélyt háromévenként felül kell vizsgálni, melynek érdekében a hatóság üzemazonosítási eljárást folytat le. SKET soros felülvizsgálatát háromévenként el kell végezni. SKET valóságtartalmi és hatósági ellenőrzésére vonatkozó kibővítés: A SKET valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, továbbá az üzemeltetőt kiegészítő adatszolgáltatás benyújtására kötelezheti. Háromévente egyszer az irányítási rendszerre is kiterjedően ellenőrzi. Az üzemeltető a SKET gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat a gyakorlat elvégzését követő 30 napon belül jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a hatóság területi szerve részére haladéktalanul tájékoztatás céljából megküld. A hatóság háromévente legalább egy alkalommal helyszíni vizsgálattal ellenőrzi a súlyos káresemény elhárítási terv gyakoroltatását, amelyet a gyakorlat befejeztével értékel. Ha a gyakorlat nem elfogadható, abban az esetben a hatóság határidő megjelölésével a gyakorlat megismétlésére kötelezi a küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjét

33. Rendeleti módosítások – IX. • Átmeneti rendelkezés módosítása: • A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikkének értelmében a szabályozásba bekerülnek a nehéz fűtőolajok „Kőolaj termékek” mint nevesített veszélyes anyagokhoz 2500/25000 tonna. • A nehéz fűtőolajok miatt e rendelet hatálya alá kerülő üzemeltetők 2014. április 30-ig a 7. § és a 33. § szerinti üzemazonosítási eljárást folytatnak le, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó üzemeltetők 2014. április 30-ig elvégzik a biztonsági jelentés, biztonsági elemzés vagy a súlyos káresemény elhárítási terv 11. § és 38. § szerinti soron kívüli felülvizsgálatát

34. Rendeleti módosítások – X. • Az a veszélyes anyag, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyagmennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható, ha az alsó vagy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen,vagy a küszöbérték alatti üzemenbelül úgy helyezkedik el, hogy az veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet nem okozhat • A veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor a tárolóedények technológiai berendezések tároló kapacitása a mértékadó, mindaddig, amíg az üzemeltető hitelt érdemlő módon nem bizonyítja, hogy az valamilyen korlátozást eredményező műszaki megoldással csökkentésre került. • Üzemazonosítási adatszolgáltatás B/1. adatlap 1. pontjának kiegészítése: Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem / küszöbérték alatti üzem neve:

35. Rendeleti módosítások – XI. A rendelet 5. mellékletében a külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatoknál: a küszöbérték alatti üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához a segítségnyújtás lehetőségei és annak feltételei. A rendelet 7. melléklet 5.3. pontjában meghatározott „ a küszöbérték alatti üzem által okozott veszélyeztetés minősítésének szempontjai” kiegészült a SKET elfogadhatósági kritériumok meghatározásával: 5.3.3. Halálos hatást jelent: a) tűzhatás tekintetében: aa) 8 kW/m2 értéket elérő vagy meghaladó hőfluxus, ab) gőztűz esetében az alsó robbanási határ felét elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag koncentráció, ac) 1 %-ot elérő, vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség; b) mérgezési hatás tekintetében: ba) az ERPG 3 értéket, vagy a visszafordíthatatlan egészségkárosodásra vonatkozó nemzetközi szakirodalomban szereplő mértéket elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag koncentráció, bb) 1 %-ot elérő vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség; c) túlnyomás tekintetében 10 kPa értéket elérő vagy meghaladó léglökési hullám

36. Rendeleti módosítások – XII. A rendelet 7. melléklet SKET vizsgálata és minősítése, elfogadhatóság feltételei egy újabb ponttal egészül ki: (A BVT gyakorlatnál már ismert szempontok alapján) 5.5.5. A súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlat elfogadhatónak tekinthető, amennyiben a küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a gyakorlat során a súlyos káresemény elhárítási tervben meghatározott súlyos baleseti eseménysorok legalább egyikét a tervben meghatározottak szerint gyakoroltatja az arra kioktatottakkal és a gyakorlat során a gyakorlatban részt vevők a tervben meghatározottak szerint cselekednek, továbbá nem tapasztalható semmilyen körülmény, ami egy feltételezett baleset során annak kimenetelét negatív irányba terelhetné. Rendelet 7. mellékletében a veszélyes ipari védelmi ügyintéző feladatainak kiegészítése: Részt vesz a hatósági ellenőrzéseken és a helyszíni szemléken

37. Rendeleti módosítások – XIII. Rendelet 7. melléklet 6.1 pont b) alpontja megváltoztatása: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés, és a lehetséges súlyos baleset következményeinek értékeléséhez az általánosan elismert nemzetközi gyakorlatban alkalmazott és a hatóság által elfogadott szoftvert alkalmazni A rendelet 8. mellékletben meghatározott BVT tartalmi és formai követelményei kiegészültek a SKET tartalmi követelményeinél (5. melléklet) leírtak analógiájára. Rendelet 12. melléklet A veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar bejelentésének kötelező tartalmi elemeinek pontosítása: Üzem státusza (küszöbérték alatti üzem, alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, Eseményben részt vevő veszélyes anyag(ok) megnevezése, tulajdonsága (R-mondatok, halmazállapota) és mennyisége.

38. ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG Köszönöm a megtisztelő figyelmet!