Logisztikai Rendszerek Szervezése

1. Logisztikai Rendszerek Szervezése Dr. Michelberger Pál ÓE, KGK, Szervezési és Vezetési Intézet michelberger.pal@kgk.uni-obuda.hu

2. A logisztika fogalma, alapjai A vállalati logisztika elemei Ellátási-, termelési-, elosztási- és hulladékkezelési logisztika Logisztikai teljesítmény mérése Készletgazdálkodás Ellátási láncok és klaszterek Vállalati logisztikai „filozófiák” Logisztikai rendszer tervezése City logisztika Tematika

3. Felhasznált és ajánlott szakirodalom: • Chikán Attila – Demeter Krisztina (szerk.): Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje (Termelés, szolgáltatás, logisztika). Aula, 2001. • Kulcsár Béla: Ipari logisztika. LSI Oktatóközpont, 1998. • Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi: Logisztika. KIT Kft., 2006. • Halászné Sípos Erzsébet: Logisztika (Szolgáltatások, versenyképesség). Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világ Kiadó, 1998. • Prezenszki József (szerk.): Logisztika I. (Bevezető fejezetek). BME Mérnöktovábbképző Intézet, 2001. • Prezenszki József (szerk.): Logisztika II. (Módszerek, eljárások). Logisztikai Fejlesztési Központ, 2000. • Kovács Zoltán: Logisztika. Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1988. • Gelei Andrea – Kétszeri Dávid: Logisztikai információs rendszerek felépítése és fejlődési tendenciái. Műhelytanulmány, Corvinus Egyetem, 2007.

4. Logisztika fogalma: „A logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helytől felhasználási helyre történő hatásos és költség-hatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.” (Council of Logistics Management)

5. Logisztika fogalma 2.: „A vállalati logisztika a vállalat átalakítási folyamatában résztvevő anyag, információ és értékáramlás optimális biztosítását szolgáló, a vállalati célokra támaszkodó, területeken átnyúló feladatok és az azokból származó intézkedések összessége.” (Svájci Szövetségi Gazdaságkutató Intézet (BWI))

6. (Logisztikai) menedzsment elemei • Tervezés (kigondolni valamit) – JÖVŐ • Szervezés (létrehozni, átalakítani v. megszüntetni valamit) – JELEN • Vezetés (a szervezet tagjainak befolyásolása a közös célok érdekében) • Irányítás (meglévő rendszer működtetése) – PILLANATNYI HELYZET • Ellenőrzés

7. M. Porter féle értéklánc (1986)

8. A Porter féle értéklánc koncepció…(value chain concept) Termék-központúság helyett folyamat központúság… Vállalati erőforrások mozgósítása a termék/szolgáltatás értékének növelésére Alap- és támogató tevékenységek…

9. Logisztika - 7M • megfelelő anyag (áru, termék), • megfelelő mennyiség, • megfelelő minőség (állapot), • megfelelő hely, • megfelelő időpont, • megfelelő partner (ügyfél), • megfelelő költség.

10. A vállalati (beszerzési-, termelési- és marketing-) logisztika elemei: • szállítás • raktározás és tárolás • csomagolás • anyagkezelés • készletgazdálkodás • megrendelések feldolgozása • vevőszolgálat • igény előrejelzés • beszerzés • elosztás • üzem- és raktárelhelyezés • visszáru kezelés • selejtezés • újrahasznosítás stb.

11. Vállalati logisztika „működési területe”

12. Vállalati logisztika részei (strukturáltan) • Ellátási (beszerzési) logisztika • Termelési (gyártási) logisztika • Elosztási (értékesítési) logisztika • Hulladékkezelési (gyűjtési, újrahasznosítási) logisztika

13. Termelő vállalatok teljesítőképességének elemei:

14. Ellátási logisztika 1. A termeléshez szükséges, külső forrásból beszerzendő alap-, segéd- és üzemanyagok, alkatrészek biztosítása. A beszállítóktól a termelés előtti kapcsolódási pontig terjedő anyag- és információáramlás (beszállítás és tárolás) tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése.

15. Ellátási logisztika 2. A beszerzés feladatai, ill. folyamata: • készletgazdálkodás és raktározás (ha szükséges…), • a beszerzendő anyagok, alkatrészek mennyiségének, minőségének és a beérkezés időbeli ütemezésének meghatározása (diszpozíció), • a szállítóval szembeni követelmények meghatározása, • ajánlatok bekérése, feldolgozása, • a beszerzési források (beszállítók) kiválasztása (megfelelő ár-minőség-megbízhatóság kombináció), • rendelés feladása, • tranzakció ellenőrzés, nyomon-követés, • szállítmány fogadása, ún. bevételezés (mennyiségi és minőségi átvétel), • az áru ellenértékének kifizetése.

16. Termelési logisztika A raktáraktól vagy a termelés előtti kapcsolódási ponttól a termelési folyamat lépésein át a késztermék elkészültéig biztosítja a megfelelő anyag- és információáramlást. Együttműködik a termelés-tervezéssel és -irányítással. • technológiai műveletek közötti mozgatás, tárolás… • technológiai (munka)helyek kiszolgálása… • termelési készletekkel történő gazdálkodás…

17. Egy kis termelésmenedzsment…

18. Gyártási típusok Egyedi gyártás Vegyes gyártmány profil, kis darabszám, vissza nem térő v. rendszertelen ismétlődések, rugalmas géppark, konstrukcióigényes gyártmányok, jól képzett munkaerő… (univerzális anyagmozgató eszközök) Sorozatgyártás Sorozatok indítása időszakonként ismétlődik, azonos alkatrészek többféle termékhez készülnek, gyártás és szerelés időben és térben eltérnek egymástól… (egységrakomány képzés, specializált anyagmozgatás) Tömeggyártás Kevés gyártmány tartósan nagy mennyiségben és hosszú időn át megszakítás nélkül, teljes leterheltség mellett (stabil kötöttpályás eszközök alkalmazása…)

19. Gyártási rendszerek Műhelyrendszerű (JOB-SHOP) 1 üzem, 1 technológia, x alkatrész, kis tömegszerűség, munkaigényes, sokféle művelet, a termék utazik a művelettervnek megfelelően, univerzális géppark, rugalmasság, érzéketlen zavarokra, kevésbé monoton munka, igényes termelésprogramozás… Csoportos gyártás 1 üzem, „1” alkatrész, x technológia, csoporttechnológiai elrendezés, hasonló termékek számos műveletét egy helyen lehessen elvégezni, rövidebb átfutási idő, jó térkihasználás, egyszerű termelésirányítás, érzékenység a mennyiségi változásokra Folyamatrendszerű (FLOW-SHOP) az anyagmozgatás szabályozza a gyártást, a műveletek térben és időben összehangoltak (azonos időtartamú műveletek)… Projektrendszerű a termék általában „rögzített”, a technológiai berendezés és a munkaerő cserélődik (pl. hajógyártás)…

20. A gyártás típusainak és rendszereinek „harmóniája” Termelés a tömegszerűség szempontjából lehet: tömeggyártás sorozatgyártás egyedi gyártás Termelés a gyártási rendszer jellege szerint lehet: folyamatrendszerű csoportos gyártás műhelyrendszerű gyártás projektrendszerű

21. Elosztási logisztika 1 (disztribúció). Az előállított késztermék vevők, felhasználók számára történő biztosítása 7M szerint… Az értékesítési csatornákon keresztül történő „áru-” (raktározás, elosztás, szállítás) és információáramlás tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése…

22. Elosztási logisztika 2. Értékesítés feladatai: • marketing területről származó információk fogadása, • ajánlatkészítés, • rendelés-nyilvántartás, • határidők kezelése, • kiszállítás, • készáru-raktár készletgazdálkodása, • komissiózás, • szállítmány- és fuvarszervezés, • csomagolás, • kiszállítás.

23. Hulladékkezelési logisztika Az értékesítéstől a beszerzésig (fordított irányban) tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a göngyölegek, csomagolóeszközök, hibás termékek és hulladékok áramlását… Dominánsak a környezetvédelmi és gazdasági szempontok (pl. gyűjtőhelyek tervezése, kijelölése). Kiemelt cél a hulladékok minél nagyobb arányban történő újrahasznosítása...

24. Logisztikai „gondolkodásmód”… • vállalaton (rendszerhatáron) átnyúló folyamatkezelés, • teljes rendszert optimalizál, • figyelembe veszi az ellátási/elosztási lánc tagjainak egymásra hatását, szinergiáját, • a részrendszerek kommunikációja, információcseréje kulcsfontosságú, • csúcstechnológiát alkalmaz (szállítás, csomagolás, ICT…). (termékportfolió, szállítás, árképzés, termeléstervezés…)

25. A logisztikai teljesítmény „mérése” Rendelkezésre állás: a jelentkező igények milyen arányban elégíthetők ki… Kiszolgálási idő: az igény jelentkezése és annak kielégítése között eltelt idő (reakcióidő) Kiszolgálás minősége: a felmerülő problémákra adott válasz megfelelősége (reklamációk száma/összes kielégített igény…)

26. Költség-hatékony logisztika (?) Beszerzés költségei (Szállítási díj, rendelésfeladás, átvétel, ügyvitel, rakodás, minőség-ellenőrzés, szállítási veszteség…) Készletezés költségei (raktárfenntartás, anyagmozgatás, tárolási veszteség, adminisztráció, leltározás, értékcsökkenés, biztosítás, speciális körülmények biztosítása) A hiány költségei (elmaradt nyereség, adminisztrációs többletköltségek, good-will csökkenés, késedelmi kötbér, állásidőre adott bér, rendkívüli beszerzés többletköltsége) MIN (Cbeszerzés + Ckészletezés + Chiány)

27. Vállalati logisztikai mutatószámrendszer (példák – Prezenszki, 2001 alapján)

28. Készletek és anyagszükséglet megadása Készletek megadhatók: • időben (azon napok, órák számával, amennyi időre elegendő a megállapított készlet • mennyiségben (készletmennyiség természetes mértékegységgel megadva (fm, q, m3, db…) • értékben (a készletben lekötött pénzeszköz megadásával). Bruttó anyagszükséglet: a gyártandó termékmennyiség előállításához szükséges anyagmennyiség. Nettó anyagszükséglet (≠ nettó anyagnorma): a bruttó anyagszükségletből levonva a szabad felhasználású raktáron és úton lévő készleteket

29. Mikor rendeljünk? egyenlő időközökben amikor a készlet egy meghatározott szintre csökken vagy amikor a konkrét igény felmerül (szükségletvezérelt áruk). Mennyit rendeljünk? mindig ugyanannyit a készlet egy adott szintet érjen el vagy annyit amennyire pontosan szükség van… vagy múltbéli adatokból számított prognózis alapján… Készletgazdálkodás alapkérdései Engedünk-e hiányt?

30. Készletkategóriák, készletfogalmak 1. Számviteli szempontból a készletek lehetnek: vásárolt készletek (anyagok, áruk betétdíjas göngyölegek…) és saját termelésű készletek (befejezetlen termékek, félkész termékek, késztermékek, állatok). Az anyagkészletek csoportosítása: • alapanyagok (a késztermékek alkotóelemei…) • segédanyagok (segítik a termelési folyamatban a késztermék létrehozását – pl. katalizátorok, kenőanyagok) • üzem- és fűtőanyagok (energia előállításához) • tartalék alkatrészek (tárgyi eszközökhöz) • egyéb anyagi készletek (pl. szerszám, védőruha)

31. Készletkategóriák, készletfogalmak 2. Készletcsoportosítás „keresettség” alapján: • inkurrencia (az a készlet, ami iránt régóta nem volt kereslet, az utolsó kivét dátuma alapján határozzuk meg…) • immobília (régóta nem mozgó készlet, az utolsó bevét és kivét alapján határozzuk meg…) • felesleges készlet (a vállalat belátható időn belül nem tudja hasznosítani, szubjektív döntés) • slack (azok a készletek, amelyeket komplementer input hiányában nem tudunk hasznosítani…)

32. Készletkategóriák, készletfogalmak 3. Készletutánpótlás fogalmai: • Szállítási idő (a rendelés feladástól az áru beérkezéséig eltelt idő) • Rendelési időköz (két rendelésfeladás között eltelt idő) • Rendelési tételnagyság (egy alkalommal rendelt készletmennyiség) • Biztonsági készlet (az a készlet, ami alá a készletszint nem süllyedhet) • Jelzőkészlet (készletek azon szintje, amelynek elérésekor az utánpótlásról gondoskodni kell) • Folyókészlet (az anyagellátást két utánpótlási időpont között biztosító készlet) • Maximális készlet (a minimális- és a folyókészlet összege, a készlet nem emelkedhet ezen szint fölé) • Átlagkészlet (folyókészlet fele + biztonsági készlet)

33. „Fűrész diagramm”

34. Készletkategóriák, készletfogalmak 4. Készletek csoportosítása felhasználási jelleg szerint: • Alapkészlet (a termelés normál menetét biztosító készletek) • Technológiai készletek (tényleges felhasználás előtti műveletek miatt tartott készletek – pl. szárítás, pihentetés, osztályozás) • Szezonális készletek (a beszerzés, termelés, vagy értékesítés szezonális ingadozásai miatt tartott plusz készletek)

35. A készletezett termék jellemzése • érték, • mennyiség, • súly, • térfogat, • készültségi fok, • tárolhatóság ideje - romlandóság, • különleges tárolási követelmények, • helyettesíthetőség, • eredet, • biztonság (környezetvédelem, emberi élet).

36. Kiszolgálási rendszerek a készletgazdálkodásban • FIFO (first in first out) • LIFO (last in first out) • PRI (priority) • RND (random)

37. A forgóeszköz-gazdálkodás hatékonysága • Forgóeszközök átlagos állománya: K • Forgási idő: N [nap] • Fordulatok száma: s • Egy napra eső forgalom: F • Időegység (pl. év) napjainak száma: I N = K / F N = I / s s = F / K s = I / N Forgási sebességet mutatják…

38. Logisztikai információs rendszerek: • alap IT infrastruktúra (operációs rendszerek, adatbázis-kezelők, hardver, hálózatok…) • tranzakció kezelő rendszerek, • döntéstámogató és vezetői információs rendszerek (MRP I-II., szállítási útvonal- és rakomány optimalizáció, logisztikai szimuláció), • kommunikációs rendszer (automatikus azonosító rendszerek, EDI, értéknövelő hálózatok, GPS, Internet…) éles határok nélkül (!), a felhasználókkal, az információkkal és a működési modellel kiegészítve… szükséglettervezés (alapja a végső fogyasztói igény)  konszenzusos előrejelzés  disztribució, termelés és beszerzés tagokra lebontott tervei (CPFR folyamatmodell alapján)

39. Collaborative Planning, Forecasting and Replenishment (CPFR) Model from Voluntary Interindustry Commerce Standards

40. Ellátási láncok menedzsmentje Az ellátási lánc (Chikán – Gelei, 2005 alapján): • értékteremtő folyamatok és erőforrások összehangolt rendszere, • több, közös érdekekkel rendelkező vállalatot érint, • az alapanyagok beszerzésével kezdődik, • a végtermék fogyasztóhoz történő eljuttatásával fejeződik be, • működését a a végső fogyasztók igényei határozzák meg. Az ellátási láncot meghatározó 5 fő folyamat(SCOR modell alapján) : • Tervezés (termék-előállítás minőségi, mennyiségi és időrendi meghatározása), • Beszerzés (alapanyag, alkatrész, kooperáció) • Gyártás (alkatrészgyártás és szerelés) • Kiszállítás (készletezés, rendelés feldolgozás, elosztás…) • Visszaszállítás (hibás, felesleges, karbantartandó termékek kezelése…)

41. Supply-Chain Operations Reference (SCOR) Model (www.supply-chain.org) Plan Suppliers Customers Source Make / Repair Deliver Return Return

42. Ellátási láncok kockázati tényezői (Smith et al., 2007 alapján)

43. Ellátási lánc megbízhatósága Ha egy „n” elemű ellátási lánc minden tagja 90%-os biztonsággal „teljesít”, akkor a teljes lánc megbízhatósága = 0,9n Egy 7 tagú lánc esetén a teljes rendszer megbízhatósága már kevesebb lesz, mint 50%...

44. Információ-megosztás az ellátási láncokban Van-e domináns tagja az ellátási láncnak? Üzleti partnerekkel megosztandó adatok köre (készletszintek, értékesítési adatok, előrejelzések, szállítási ütemezések, kapacitásadatok, termékleírások…) vállalatok „stratégiai” szövetsége  integrált információs rendszer

45. Klaszterek 1. (egy definició…) „A klaszter egyazon iparágban, egyazon értéklánc mentén szerveződő, egymással kapcsolatban álló gazdasági szereplők és non-profit intézmények, szervezetek olyan területileg koncentrált együttműködési hálózata, amely jelentősen hozzájárul mind az abban résztvevő vállalatok, mind pedig az egész régió versenyképességének növekedéséhez.” Grósz, 2000 A klaszterek lokális előnyök kihasználására törekednek, földrajzilag koncentráltak. A kapcsolatok közös vagy kiegészitő termékeken, termelési folyamatokon és természeti erőforrás szükségleteken, ill. szakértői háttéren, valamint elosztási csatornákon alapulnak…

46. Klaszterek lehetséges tagjai: Adott iparág, régió domináns cégei Ellátó-, beszállító-, szolgáltató vállalatok Speciális kutató, fejlesztő és oktató magán és állami intézmények Termékértékesítésben résztvevő hálózati partnerek Önkormányzatok Tanácsadó cégek Az integráció ellenére meghagyja benne résztvevők önálló „arculatát”. Kialakulásuk nem felülről szervezett…

47. A klaszter kialakítása… Első vállalkozások megjelenése Speciális környezeti háttér kialakulása (háttéripar) Támogató szervezetek létrejötte (szolgáltatás a klaszterhez tartozó vállalatoknak) A klaszter vonzása, ill. bővülés Kapcsolati tőke (nem feltétlenül profitorientált…) kialakulása Hanyatlás (Merre tovább?)

48. Klaszterek előnyei Olcsóbb logisztika (alacsonyabb készletek) Specializált szolgáltatások Technológiai tudás és piac egyszerűbb megszerzése Külső, szakképzett kapacitás elérhetősége Hálózatszerű együttműködés közös célok érdekében…

49. Klaszter és „ellátási lánc” közötti különbségek Nyitottabb A tagok köre nem állapítható meg Informális kapcsolatok is vannak Nemcsak vállalati tagok vannak, hanem egyéb intézmények is szerepelnek benne Együttműködésen és rivalizáláson alapszik Társadalmi értékek alapján szerveződik Formális Szerződéseken alapszik Az együttműködés haszna mérhető(bb) A tagvállalatok köre korlátozott és pontosan meghatározott Közös üzleti célok alapján szerveződik

50. Ágazati szemlélet vs. klaszter orientáltszemlélet Hasonló hálózati, ill. beszállítói pozícióban lévő csoportok Hangsúly a végterméken van „Nincs” együttműködés a versenytársak között A kormányzattól támogatást és versenykorlátozást vár Egymást kiegészítő és eltérő hálózati pozíciójú csoportok A felhasználókat, beszállítókat, egyéb szolgáltatást nyújtókat is magába foglalja Egymástól kölcsönösen függő iparágak halmaza A szereplők általában nem közvetlen versenytársak, de hozzájárulnak a közös szükségletekhez Konstruktív párbeszéd a az üzleti szféra és a kormányzat között Cél a szinergia erősítése