1 / 24

Közgazdaságtan 1. Meghatározás, alapok

Közgazdaságtan 1. Meghatározás, alapok. Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék Tóth Gergely. Témák. Miért fontos? Meghatározása Iskolái Mikro- és makroökonómia Veszélyei. I. Miért fontos?. „Miért tanulmányozzák az emberek a közgazdaságtant?

hewitt
Télécharger la présentation

Közgazdaságtan 1. Meghatározás, alapok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Közgazdaságtan 1.Meghatározás, alapok Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék Tóth Gergely

  2. Témák • Miért fontos? • Meghatározása • Iskolái • Mikro- és makroökonómia • Veszélyei

  3. I.Miért fontos?

  4. „Miért tanulmányozzák az emberek a közgazdaságtant? Azért, mert már hallották valahol, hogy a közgazdaságtan a társadalomtudományok királynője – a legrégibb művészet, a legújabb tudomány.” Mert a „tudományok királynője” Forrás: Samuelson – Nordhaus [1990]: Közgazdaságtan, p. 29.

  5. „Letűnt a lovagkor, eljött a bölcselkedők, a közgazdászok és a kalkulátorok kora” Forrás: Edmund Burke, idézi: Samuelson – Nordhaus [1990]: Közgazdaságtan, p. 29. Mert ilyen idők járnak!

  6. II.Mit jelent?

  7. Meghatározások (érthető) A közgazdaságtan a szűkös erőforrások racionális elosztásának tudománya. Az elosztás célja a fogyasztás.

  8. Ökonómia = Háztartástan • A görög „oikosz” (ház) és „némein” (elosztani, megosztani, legeltetni, használni, élvezni, elrendezni, igazgatni) szavak összetételéből származik, és eredetileg a háztartás és birtok, valamint a (város)állam adminisztrációjának anyagi ügyeiről szóló vitára utalt. http://hu.wikipedia.org  Nagycsalád  Uradalom, udvar  Család  Vállalat

  9. III.Iskolái

  10. Közgazdaságtani iskolák I. • Arisztotelész • Skolasztikus gondolkodók • Merkantilizmus „A merkantilizmus képviselői úgy látták, hogy a gazdagság nem a termelésben, hanem a forgalomban keletkezik, és csak pénzben (aranyban) testesül meg, ezért a nemzet gazdagságának forrása a külkereskedelem” • Jean-Baptiste Colbert (1619-83) • Josiah Child (1630-99) • François Véron de Forbonnais (1722-1800)

  11. Közgazdaságtani iskolák II. • Fiziokratizmus „a terméktöbblet keletkezésének, tehát a gazdagodásnak egyetlen forrása a mezőgazdaság” • François Quesnay (1694-1774) • Anne-Robert-Jacques Turgot (1727-1781) • Klasszikus angol közgazdaságtan • Adam Smith (1723-90) • David Ricardo (1772-1823) • Marxizmus • Határhaszon elmélet • Keynes 1936, Magyarok, neoliberalizmus

  12. Közgazdaságtani iskolák III. • A marxizmus • Karl Marx (1818-1883) „értéktöbblet elmélete szerint a tőkés nem annyit fizet a munkásnak, amennyit munkája hozzátett az áru értékéhez, hanem csak annyit, amennyi munkaerejének újratermeléséhez elegendő” – többlet kisajátítása a profit – kizsákmányolás • Osztályharc utáni gazdasági berendezkedés • Tervutasításos rendszer

  13. IV.Makro-, mikroökonómia

  14. Mikroökonómia Fókuszában a gazdasági szereplők, az egyéni döntések és döntéshozók (fogyasztók, háztartások, vállalatok) állnak, illetőleg ezek általánosítható viselkedési jellemzői, döntési alternatívái, gazdasági reakciói. A mikroökonómia a gazdaságot elkülönült gazdálkodó egységek együtteseként ábrázolja, amelyek gazdasági javakat állítanak elő és fogyasztanak el, egymással bonyolult kapcsolatokba (piaci és nem piaci viszonyokba) kerülve. Egyéni döntéseik hatására alakulnak ki például a kereslet és kínálat összpiaci mennyiségei és arányai. Kopányi Mihály: Mikroökonómia [1989] p. 8. alapján

  15. Makroökonómia Összevont (aggregált) mutatók, jellemzők formájában elemzi a gazdaság teljesítményét, állapotát, fejlődési tendenciáit (pl. éves nemzeti jövedelem, munkanélküliség, infláció, gazdasági növekedés). A mikroökonómiától eltérő elemzési eljárásokat is igényel (pl. bonyolultabb matematikai modellek, ökonometriai módszerek). Kopányi Mihály: Mikroökonómia [1989] p. 8. alapján

  16. Mikroökonómia:elkülönült piaci szereplők egyéni érdekekalapvető piaci törvények Makroökonómia:összevont, aggregált mutatók Nemzetgazdaság egészének viselkedését vizsgálja (éves nemzeti jövedelem, munkanélküliségi ráta, infláció)

  17. Mikroökonómia Makroökonómia

  18. V.Veszélyei

  19. Ökonomizmus = • A mindenáron erőltetett gazdasági növekedésnek mindent alárendelő ideológia, amely szükségszerűen alsóbbrendűnek tekinti a társadalmi és környezet szempontokat, és feláldozza azokat a „gazdaságosság szükségszerűségének” oltárán.

  20. Schumacher: A kicsi szép Az elmarasztaló ítéletek mai tárházában kevés szónak van olyan lesújtó és döntő jelentése, mint a „gazdaságtalannak”. Ha egy tevékenységre rásütötték a gazdaságtalanság bélyegét, nemcsak hogy kérdésessé vált a létezéshez való joga, de egyszer s mindenkorra el is vesztette azt. Amiről egyszer kiderült, hogy gátolja a gazdasági növekedést, az szégyenletes dolog, és ha valaki mégis ragaszkodik hozzá, azt vagy szabotőrnek, vagy őrültnek tekintik. Mondd azt egy dologról, hogy erkölcstelen vagy csúf, hogy lélekölő vagy lealacsonyítja az embert, hogy veszélyezteti a világbékét vagy az eljövendő nemzedékek jólétét – nos, addig, amíg nem bizonyítottad be, hogy „gazdaságtalan”, valójában nem kérdőjelezted meg a létezéshez, a növekedéshez és a gyarapodáshoz való jogát. Forrás: Ernst Friedrich Schumacher [1991]: A kicsi szép, KJK, Budapest

  21. Gazdaság Társadalom Természet Társadalom Mi van miben?Régen és ma Természet Gazdaság

  22. Pl. Külterjes mezőgazdaság

  23. Pl. Bevásárlóközpont

  24. Esszé?

More Related