EFFAS – Számvitel modul I. évfolyam

1. EFFAS – Számvitel modulI. évfolyam Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

2. Az oktatási blokk tartalma Tematika: • Számviteli alapok • Pénzügyi intézmények számvitele • A konszolidáció számvitele A számvitel nemzetközi szabályozása I. 4-5. A számvitel nemzetközi szabályozása II-III. (IFRS-ek) 6. Beszámoló- és a vállalati cash flow kimutatás elemzése Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

3. 2. Pénzügyi intézmények- és a konszolidáció számvitele • Pénzügyi intézmények számviteli specialitásai (4-33. dia) • A konszolidáció számvitele (34-86. dia) Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

4. Pénzügyi intézmények számviteli specialitásai Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

5. Pénzügyi intézmények számviteli specialitásai • A pénzügyi intézményeket érintő főbb jogszabályi előírások – számviteli politikára vonatkozóan (6-20. dia) • Kockázat és kontroll (21 -33 dia) Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

6. 2) Számviteli politikára vonatkozó sajátos hitelintézeti előírások • A számviteli törvényben foglaltakon túl kötelező szabályzatok • kockázatvállalási szabályzat, • hitelnyújtási szabályzat • betétgyűjtési szabályzat, • számlavezetési szabályzat, • befektetési szabályzat, • adós (ügyfél)-, illetve partnerminősítési szabályzat, • fedezetértékelési szabályzat, • eszköz- és ügyletminősítési, valamint értékelési szabályzat (kintlévőségekre, mérlegen kívüli tételekre), • céltartalék képzési és értékvesztési szabályzat, • Eszköz-forrásértékelési szabályzat • pénz- és értékkezelési szabályzat, • bizonylatkezelési szabályzat, • határidős, opciós és swap ügyletek elszámolási szabályzata, • költségszámítási szabályzat, • összevont (konszolidált) beszámoló készítési szabályzat, • Stb. Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

7. Értékelést meghatározó szempontok • az ügyfél, partner minősítése • a törlesztési rend betartása (késedelmi idő) • az országkockázat • a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (piaci ára, a kereslet-kínálati viszonyok és a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában) • a tételből adódó, veszteségnek minősülő jövőbeli kifizetési kötelezettség • a rendelkezésre álló fedezet Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

8. Értékelési szempontok alkalmazása • Az „értékesíthetőség és mobilizálhatóság” szempontja alapvetően az értékpapírok és a követelés fejében kapott készletek minősítése és értékelése esetében mérvadó; • „A „tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeli kifizetési kötelezettség” szempontja a mérlegen kívüli tételek minősítése és értékelése tekintetében mérvadó; • A teljes körű szempontrendszeren alapuló értékelés mellett bizonyos követelésekre alkalmazható az „egyszerűsített minősítési eljárás” is, amikor csak egy vagy néhány szempontot vesznek figyelembe; • Egyszerűsített minősítési eljárás alkalmazható a lakossági ügyféllel szembeni, a fogyasztási hitelből adódó, a jelzáloghitelből eredő, és a kisösszegű követeléseknél függetlenül attól, hogy egyedi vagy csoportos értékelés alá vonták azokat. Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

9. Értékelés formái • Egyedi értékelés: Alapvetően ezt kell alkalmazni minden tételre • Csoportos értékelés: • a kisösszegű követelésekre (számviteli pol. szerint) • az azonos jogokat megtestesítő értékpapírokra (a 250-es kormányrendelet korábban is hatályos előírásai alapján) [Azonos jogokat testesít meg: ha a kibocsátás feltételei (a kibocsátó, a névérték, a hozamfeltételek, a lejárati idő és egyéb feltételek) megegyeznek legfeljebb egy sorozat eltérő tagjairól van szó.] Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

10. Eszközminősítési kategóriák • Az egyedi értékelés alá vont tételeket kell eszközminősítési kategóriába sorolni az értékelés végső eredménye alapján; • Legalább 5 minősítési kategóriát kell felállítani, amelyek megegyeznek a 14-es PM rendelet szerint korábban alkalmazott kategóriákkal; • Lehet ennél több kategóriát is kialakítani, más elnevezésekkel, de azok feltételeit meg kell feleltetni az 5 kategóriás rendszerrel; • Minden kategóriához súlysávot kell rendelni és azon belül egy arányt kell a tételhez kapcsolni; • Az 5 kategóriás rendszer súlysávjai azonosak a 14-es PM rendeletben korábban alkalmazottakkal, azzal az eltéréssel, hogy a külön figyelendő 1-10%-ig terjed. Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

11. Értékelési csoportok • A csoportos értékelés alá vont tételeket kell értékelési csoportokba sorolni; • Legalább három értékelési csoportot kell kialakítani, de lehet ennél többet is; • Minden csoporthoz egy konkrét százalékos mértéket (arányt) kell rendelni; • A csoport minden egyedére a csoporthoz tartozó százalékos mértékben kell értékvesztést elszámolni; Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

12. Értékelés lényege • Az egyes tételek esetében a fedezettől eltérő, különböző szempontok együttes figyelembevételével kell meghatározni, hogy mekkora az adott tétel kapcsán várható veszteség a megtérülés hiánya, vagy a jövőbeni veszteségjellegű kifizetési kötelezettség miatt; • Majd az így felmért várható veszteség összegéből le kell vonni az adott tétel kapcsán rendelkezésre álló fedezetek értékét, azok számbavételi sorrendjét figyelembe véve; • A fennmaradó, fedezetlen veszteség alapján kell besorolni a tételt az értékelés (egyedi vagy csoportos) jellegétől függően a megfelelő eszközminősítési kategóriába vagy értékelési csoportba és a hozzárendelt arány alapján kell utána értékvesztést vagy céltartalékképzést elszámolni, illetve a meglévőt módosítani. Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

13. Törlesztési rend betartásának (a késedelmi időnek) figyelembevétele • Önmagában a késedelmi idő nem döntheti el a tétel minősítését, azaz besorolását megfelelő eszközminősítési kategóriába, vagy értékelési csoportba, • ahhoz a többi szempontot és végül a fedezet értékét is figyelembe kell venni, • feltéve, hogy a tétel nem tartozik az egyszerűsített minősítési eljárás alá. Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

14. Fedezetértékeléssel szembeni követelmények változása • A fedezeteket számbavételének értékét a számviteli politikában kell rögzíteni, de alapvetően azokat piaci értékén kell figyelembe venni; • A jelzálog fedezetek esetében számviteli szempontból nincs 70%-os korlát; • A számviteli szempontból elfogadott fedezetek nem feltétlenül egyeznek meg a hitelkockázat meghatározására vonatkozó kormányrendelet szerinti fedezetekkel. Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

15. Eszközminősítéssel szembeni követelmények változása • Valamennyi szempont együttes figyelembevételével, a nem fedezett veszteség alapján történik az adott tétel besorolása a megfelelő • eszközminősítési kategóriába, vagy • értékelési csoportba a tétel értékelésének (egyedi vagy csoportos) jellegétől függően; • A mérlegen kívüli tételek, a követelés fejében kapott készletek és az értékpapírok esetében, alapvetően a jövőben várható veszteség összegének függvényében történik a besorolás; • A függő kötelezettségek esetébe tekintettel kell lenni arra, hogy annak megszűnése mérlegbeli eszköztételt vagy veszteségjellegű kifizetési kötelezettséget keletkeztet-e. Az előbbinél a keletkező eszköztétel értékelésére alkalmazott szempontokat is mérlegelni kell, az utóbbinál pedig a veszteségjellegű kifizetési kötelezettség a mérvadó; • A határidős, opciós, swap ügylet után kockázati céltartalék csak akkor képezhető, ha annak várható vesztesége a 250-es kormányrendelet szerinti céltartalékkal nem fedezett, illetve passzív időbeli elhatárolásként nem lett elszámolva (ez utóbbi a fedezeti ügyletekre vonatkozik) Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

16. Kockázati céltartalékképzés és értékvesztés • A „Sajátos értékelési előírások” idevonatkozó részében nem csak a sajátos értékelés alá tartozó tételek utáni kockázati céltartalékképzés és értékvesztés szabályai szerepelhetnek, hanem • Itt célszerű szabályozni a 250-es kormányrendeletben, illetve a pénzügyi intézményre vonatkozó egyéb jogszabályban előírt céltartalékképzés és értékvesztés szabályait is (pl. halasztott kamatfizetéses hitelek tőkésített kamatának céltartaléka, lakástakarékpénztárak kiegyenlítési céltartaléka, általános kockázati céltartalék, nem fedezeti célú derivatív ügyletek céltartaléka stb.) • Az értékvesztés vagy a kockázati céltartalék szükséges szintjét az határozza meg, hogy a tétel a besorolása alapján, mely eszközminősítési kategóriába, vagy értékelési csoportba lett besorolva és ennek alapján milyen céltartalékképzési vagy értékvesztési arányt rendeltek hozzá; • A meglévő értékvesztést vagy kockázati céltartalékot minden értékelés alkalmával annak szükséges szintjére kell kiegészíteni; • Az értékelés gyakorisága: kötelezően negyedévente és a mérleg fordulónapon, de lehet ennél nagyobb gyakorisággal is a számviteli politikában rögzítettek szerint. Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

17. Egyéb témák • Devizaalapú forintkövetelést vagy forintkötelezettséget keletkeztető szerződések • Tőke-, illetve hozamgarancia vállalás • Általános kockázati céltartalék Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

18. Devizaalapú forintkövetelést vagy forintkötelezettséget keletkeztető szerződések • a tétel könyvekbe való felvétele a szerződésben rögzített árfolyamnak a tétel keletkezésekor érvényes mértékén forintra átszámított értéken történik, • a tétel törlesztése, megszüntetése a szerződésben rögzített árfolyamnak a törlesztés, megszűntetés időpontjában érvényes mértékén átszámított forintértéken történik, és árfolyamkülönbözet keletkezik ezen érték, valamint a nyilvántartási érték között, • a futamidő alatt a tétel értékelésére a devizaeszközök és devizakötelezettségek értékelési szabályait kell alkalmazni (lásd: 2008. 10.09-i előadás anyaga). Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

19. Tőke-, illetve hozamgarancia vállalás • tartalmában, a bank általi portfolió kezelés kapcsán történő olyan tőke-, illetve hozamígéret, amelyet más bank viszontgarantál; • nyilvántartására a viszontgarancia nélküli tőke-, illetve hozamígéretek szabályai vonatkoznak; • ezek céltartaléka szükséges szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni a kezelt, rendelkezésre álló portfolió piaci értékét, az csökkenti a veszteséget keletkeztető várható jövőbeli kifizetési kötelezettséget (mint egyfajta fedezet) feltéve, hogy a portfolió - bizonylatokkal is igazolhatóan - valóban megvan. Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

20. Általános kockázati céltartalék • felülvizsgálata és szintre hozása a számviteli politikában rögzített döntés függvényében nem csak a mérleg fordulónapon, hanem • negyedévente, illetve havonta is történhet, és elszámolható. Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

21. 2) Kockázat és kontroll Kockázatok fajtái: • Piaci kockázat • Kamatláb kockázat • Árfolyam kockázat • Hitelezési kockázat • Likviditási kockázat • Működési kockázat • Technológiai kockázat • Szabályozási kockázat Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

22. Kockázat és kontroll Piaci kockázat: • annak a kockázata, hogy valamely pénzügyi instrumentum értéke a jövőben csökken (kamat és árfolyam kockázat tipikusan piaci kockázatok). • Piaci kockázatot befolyásoló tényezők: • külső (mindenkit egyformán érint, pl. kamat változás) és • belső tényezők (egyedi, pl. várt eredmények elmaradása). Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

23. Piaci kockázat mérésénél aggregálási kérdések Forrás:MNB • Kevert “top-down” megközelítés: • A számításokat bankonként végezzük • A számítási eljárás standardizált minden bankra • A módszer valószínűleg elrejti a bankok egyedi sajátosságait (betétesek viselkedése, korrelációk) • “Bottom-up” megközelítés (tervezett) • Az intézmények egyedileg futtatják az MNB által kidolgozott szcenáriók alapján • Az MNB elsősorban szcenáriók kidolgozására az eredmények aggregálására és kommunikációjára törekszik (benchmarking) Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

24. Kockázat és kontroll Kamatláb kockázat: • Azon eszközök kockázata, amelyek értéke a kamattól függ, az a kockázat, hogy kamatláb változása miatt veszteség keletkezik. • Banki működés alapja: betétekért fizetett kamat alacsonyabb, mint a kölcsön kamat (margin –hitelezési kockázaton alapszik), és a hosszabb lejáratú kölcsön kamata magasabb. • A bankok rövid lejáratra vesznek fel pénzt (betét, kölcsön) és hosszú lejáratra helyeznek ki. Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

25. Kockázat és kontroll Árfolyam kockázat: • Az a kockázat, hogy veszteség keletkezik az árfolyam változás következtében. • Az árfolyam kockázatot befolyásolja a felhasználó tényleges árfolyam pozíciója, valamint a kamat várakozások, a gazdasági kilátások, a befektetői igények, és a kormányzati intervenciók. • A kockázat csökkentése: fedezeti ügyletek Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

26. Kockázat és kontroll Hitelezési kockázat: • Annak a kockázata, hogy a másik fél nem a szerződés szerint teljesít és ennek következtében a hitelezőnél veszteség keletkezik. A másik fél lehet egy ország is ( ország kockázat). • Kockázat kompenzálása: • a margin növelésével ( recesszió- magasabb margin), • blue chip hitelezéssel, • diverzifikálással, • biztosítással, stb. • Koncentráció kockázat: annak a kockázata, hogy a veszteség valamely partner, iparág, földrajzi helyzet, termék, vagy piac (részvény, árfolyam, kamatláb) túl nagy koncentrációjának következtében következik be. Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

27. Kockázat és kontroll Likviditási kockázat • Annak a kockázata, hogy a pénzügyi instrumentum gyors értékesítése csak a piaci érték alatt lehetséges. • Likviditás: adott piacon bonyolított tranzakciók mennyisége. Elég vevő és eladó esetén egyensúly alakul ki, az eladó mindig talál vevőt az egyensúlyi ár közelében. • Likviditást befolyásoló tényezők: • belső tényezők, mint a standardizálás hiánya, új, nem ismert termékek, • külső tényezők, mint a volatilitás. • Kockázat csökkentés: csak likvid eszközök tartása, és a piac volatilitásának figyelése, vagy képesség nem likvid eszköz hosszú lejáratig való tartására. Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

28. Kockázat és kontroll Működési kockázat • Az a kockázat, hogy a felek nem képesek ( technikai okból) teljesíteni a szerződést. • A működési kockázat lehet: • teljesítési kockázat, (a felek nem tudnak fizetni, vagy szolgáltatni) illetve • tranzakciós kockázat, (nem a szerződés szerinti áron, termékben, vagy teljesítési szabályok szerint történik) • Kockázatot befolyásolja: a szakmai színvonal, használt rendszerek fejlettsége, hatékony kontrollok, az ügyletek komplexitása, volumene. • Kockázat csökkentés: hatékony back office, hatékony kontrollok Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

29. Kockázat és kontroll Technológiai kockázat • Az információs rendszerektől és a technikai támogatástól való nagyfokú függés kockázata. • Befolyásolja: elégtelen hardware, software fejlesztés, elégtelen tréning, katasztrófa terv hiánya, a piac gyors fejlődése ( új termékek, nagy volumenek) • Kockázat csökkentés: megfelelő befektetés és tréning, katasztrófa terv, hatékony management kontroll. Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

30. Kockázat és kontroll Szabályozási kockázat • Annak a kockázata, hogy a szabályozók változásának fel nem ismerése miatt veszteség keletkezik. • Befolyásolja: a kormányzati jogalkotás, valamint a kormány által más szervezetekre, illetve piacokra ruházott hatalom. • Kockázat csökkentés: idő és erőforrás allokálás a szabályozóknak való megfelelés érdekében. Olyan rendszerek és kontrollok implementálása, melyek biztosítják a megfelelést. Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

31. Kockázat és kontroll Kockázat kontroll • Világos és jól kommunikált stratégia – módszerek (stressz tesztelés) • Hatékony vezetői kontroll rendszer működtetése • Hatékony üzleti és működési kontroll • Hatékony technológia • Megfelelő szervezeti struktúra Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

32. Stressz teszt („What if”) • Fogalma: kis valószínűséggel bekövetkező, kivételes de plauzibilis események hatásának elemzésére szolgáló kvantitatív módszerek • Esemény: kockázati tényezők szélsőséges változása: árfolyam, kamatláb szintje és volatilitása, adósok hitelképessége, korrelációk, stb., • Hatás számszerűsítése: árazási modellek, viselkedési vagy empirikus modellek • Hatást kifejezése: portfolió értékének változása/tőke, de bármely más mutató pl. stabilitási indikátor Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

33. Stressz teszt – folyt. • Cél: kockázati profil feltárása, rejtett kitettségek azonosítása, egyéb kockázati mérőszámok kiegészítője • Típusai: • piaci-, hitel-, likviditási-, működési kockázat • historikus, hipotetikus sokkok • érzékenységvizsgálat, forgatókönyv elemzés • Hiányosságai: • valószínűséget nem rendelnek hozzá a negatív eseményekhez • szubjektívek; eredmények nem verifikálhatóak • számos egyszerűsítő feltevés (modellek) • statikusak, nem veszik figyelembe a bankok válaszreakcióit; a feedback hatásokat nehéz mérni • kockázat típusonként nem integrált • Stressz teszt eredménye: egyfajta FSI a bankrendszer sérülékenységéről Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

34. A konszolidáció számvitele Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

35. A konszolidáció számviteli alapjai(2000. évi C. tv. - Sztv. 115-134.§) • A KONSZOLIDÁCIÓ CÉLJA, FELADATA, SZÜKSÉGESSÉGE • A KONSZOLIDÁCIÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI • A KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ-KÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG • A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ ALANYAI • A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

36. Összevont (konszolidált) éves beszámoló • Összevont (konszolidált) éves beszámolási kötelezettsége van minden gazdálkodónak, ha anyavállalatnak minősül egy vagy több vállalkozásához fűződő viszonyában, vagyis az alábbiak értelmében közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni: • a tulajdonos szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik; • más tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja; • tulajdonosként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagja többségét megválassza vagy visszahívja; • a tulajdonosokkal történt szerződés (okirat) alapján döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol. • Az a vállalkozás, amelynek összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezettsége van, köteles éves beszámolót is összeállítani, és nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

37. A vállalatcsoport tagjai, a befolyás mértéke Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

38. 1. A KONSZOLIDÁCIÓ CÉLJA, FELADATA, SZÜKSÉGESSÉGE120. § ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK CÉLJA: Konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható kép nyújtása HOGYAN? Úgy, mintha a konszolidálásba bevont vállalatok EGYETLEN VÁLLALATKÉNT működnének. Halmozódásokat ki kell szűrni! Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

39. A konszolidált éves beszámoló összeállításának alapelvei egységes értékelés egységes pénznem egységes fordulónap Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

40. 2. A KONSZOLIDÁCIÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI • Konszolidációba való bevonási elvek • Teljeskörű (leány, közös vezetésű) • Tőkerészesedés (kvóta) alapján történő teljeskörű • Equity módszer- részesedés értékelés (társult vállalkozások) • Egyéb • Konszolidációval kapcsolatos fogalmak: • meghatározó befolyás (leányvállalat, közös vezetésű), • Többségi leányvállalat, • Ellenőrzött leányvállalat, • Szerződéses leányvállalat. • mértékadó befolyás (társult), • mértékadónak sem minősülő befolyás. Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

41. A konszolidáció általános szabályai-folyt. • Az Szt. szerinti anyavállalat meghatározó befolyását három, egymástól részben független módon gyakorolhatja: 1. Az anyavállalat a szavazatok többségét egyedül birtokolja(többségi leányvállalat). 2. Az anyavállalat a vezető tisztségviselők (ügyvezetés, igazgatóság, stb.) és a felügyelő bizottság tagjai többségét megválasztja vagy visszahívja (ellenőrzött leányvállalat). 3. Az anyavállalat szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol (szerződéses leányvállalat). Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

42. 3. A KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG115-119. § • Meghatározó befolyás • szavazati arány tulajdoni hányad alapján (50%-ot meghaladó) • szavazatok többsége más tulajdonosokkal kötött szerződés alapján • vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségének megválasztása vagy visszahívása • a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítás, ellenőrzés Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

43. 4. A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ ALANYAI • Kapcsolt felek • Anyavállalat • Leányvállalat • Közös vezetésű vállalat (33%) • Társult vállalkozás (20%) • Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozás Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

44. Összefoglaló táblázat Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

45. 5. A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ • Eltérő mérleg és eredménykimutatás sorok Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

46. Eltérések az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlege között6. sz. melléklet I. KIEGÉSZÍTÉSEK A KÖVETKEZŐ MÉRLEGCSOPORTOKNÁL • Befektetett pénzügyi eszközök: • Követelések: • Saját tőke: • Leányvállalati saját tőke változás (±) • Konszolidáció miatti változások (±); • Külső tagok (más tulajdonosok) részesedése • Hosszú lejáratú kötelezettségek: • Rövid lejáratú kötelezettségek: Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

47. Eltérések az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló eredménykimutatása között 6. sz. melléklet II. RÉSZLETEZÉS A KÖVETKEZŐ TÉTELEKNÉL: PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEINÉL • Kapott osztalék, részesedés társult vállalkozástól • Kapott osztalék, részesedés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól KIEGÉSZÍTÉSEK A KÖVETKEZŐ TÉTELEKNÉL: EGYÉB BEVÉTEL: EGYÉB RÁFORDÍTÁS: ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG: Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

48. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség 115.§ KINEK KELL ELKÉSZÍTENI? KI MINŐSÜL ANYAVÁLLALATNAK? Anyavállalat az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert a következő feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: • Tulajdoni hányad • Szavazati arány • Döntő irányítás, ellenőrzés Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

49. A leányvállalati viszony115.§ SZAVAZATI JOGOK SZÁMÍTÁSA, ARÁNY MEGÁLLAPÍTÁSA: A szavazati arány megállapításához az anyavállalatot közvetlenül, vagy közvetetten megillető és gyakorolható szavazati jogot kell viszonyítani az összes szavazati joghoz. A számítás során az összes szavazati jogból le kell vonni a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész alapján vagy jogszabály előírása szerint nem gyakorolható szavazati jogokat, továbbá azokat a szavazati jogokat, amelyekkel az adott vállalkozás saját leányvállalata – mint anyavállalat rendelkezik. Az összevont konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség megítélése során figyelmen kívül hagyandó ! Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

50. Szavazati arány Azt fejezi ki, hogy a vizsgált vállalkozásban gyakorolható összes szavazati jogból az anyavállalatot milyen mértékű szavazat illeti meg. Szavazati arány (%) = a/b x100 a: anyavállalatot közvetlenül és/vagy más leányvállalatain keresztül közvetetten megillető és gyakorolható szavazatok száma b: az adott vállalkozásnál gyakorolható összes szavazatok száma Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október