1 / 41

Magyar energiapolitika, energiastratégia, energiapiac ma

Magyar energiapolitika, energiastratégia, energiapiac ma. Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpont-vezető A MAGYAR ENERGIAFOGYASZTÓK SZÖVETSÉGE XXI. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA Hódmezővásárhely, 2014. október 13. 1) Nemzetközi és hazai helyzetkép.

Télécharger la présentation

Magyar energiapolitika, energiastratégia, energiapiac ma

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Magyar energiapolitika, energiastratégia, energiapiac ma Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpont-vezető AMAGYAR ENERGIAFOGYASZTÓK SZÖVETSÉGE XXI. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA Hódmezővásárhely, 2014. október 13.

  2. 1) Nemzetközi és hazai helyzetkép

  3. Az európai villamosenergia-termelés alakulása 2010-2013. Az európai villamosenergia-felhasználásban és termelésben csak a megújulók mértéke nőtt 2010 óta (2013-ban közel 15%), miközben a fosszilis és kisebb mértékben a nukleáris termelés visszaszorult. Forrás: ENTSO-E database

  4. Évről évre dinamikusan nő Európában a nemzetközi villamosenergia-forgalom Forrás: ENTSO-E StatisticalYearbook 2011.

  5. A német áramtermelés szerkezete 2012-ben Németország 2012-ben annak ellenére tudta növelni áramexportját, hogy 2011-ben atomerőművei részleges bezárásáról döntött.

  6. Erőművek leállítása és építése – három helyen GW építés építés leállítás leállítás építés leállítás EU-28 Kína USA Forrás: IEA 2013, idézi Stróbl

  7. Egy technológiai forradalom – amiből Magyarország (egyelőre?) kimaradt • 2011-ben a megújuló villamosenergia-termelésbe történő befektetések 17%-kal növekedve 257 milliárd dollárra nőttek • 2008 óta a megújuló energia szektorba történő befektetések minden évben meghaladták a fosszilis szektorba irányuló új befektetéseket; • 2011-ben az újonnan létrejövő globális villamosenergia-termelő kapacitások 44%-a, az új erőművi termelés 31%-a megújuló alapú • A megújuló energiák 2020-ra az EU teljes energiaigényének 20%-át fedezhetik. • EU Net capacity increase between 2000 and 2010

  8. A technológiai fejlődés hatása az fotovillamos (PV) beruházási költségekre

  9. A napelemek várható kereskedelmi megtérülése (gridparity) Európában 2016-ban (árnyékolt terület) Forrás: Ruggero Schleicher-Tappese, 2012

  10. Egy indikátor a technológiák eltérő innovációs hátteréhez – a bejelentett szabadalmi oltalmi igények változása Forrás: OECD EnvironmentWorkingPaper No.45 2012

  11. Az IEA előrejelzése a villamosenergia-termelés várható megoszlásáról technológiák szerint Forrás: IEA World Energy Outlook 2013 Az OECD országokon belül a megújuló technológiákon és a gázon kívül az IEA előrejelzése szerint a többi technológia csökken vagy legfeljebb szinten marad a következő évtizedekben.

  12. A Top-down megközelítéstől az együttműködő rendszerszemléletig Forrás: Ruggero Schleicher-Tappeser, 2012

  13. Forrás:CEN-CENELEC-ETSI Smart Meters Coordination Group 2013.

  14. Külső kihívások – EU szándék az okos mérés bevezetésére az energiaszektorban Európai Parlament és a Tanács 2006/32. irányelvének 13. cikke: („Metering and informativebilling of energyconsumption”) foglalkozik az energiamérésekkel szembeni elvárásokkal. A Tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy legalább az alábbi információk eljussanak a fogyasztókhoz: • Az aktuális ár (pl. kWh /Ft) és a pillanatnyi fogyasztás • Grafikus formában ugyanolyan típusú nap fogyasztásának összehasonlítása, előző évi görbével. • Összehasonlítás lehetősége egy szabványos terhelési görbével. • Kapcsolati információk a szolgáltatók / kereskedők ügyfélirodáihoz. • Európai Parlament és a Tanács 2009/73. irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról • Lehetővé kell tenni, hogy az intelligens mérési rendszerek bevezetése gazdasági értékelésen alapuljon. [Peambulum (52)] • A tagállamok biztosítják az intelligens mérési rendszerek bevezetését (piac, költségek, gazdasági ésszerűség figyelembevételével). A bevezetés ütemtervéhez értékelést készítenek legkésőbb 2012. szeptember 3-ig. A konkrét ütemtervről az értékelés alapján döntenek. [1. Melléklet]

  15. A korai előkészítés ellenéreMagyarországot mostanra a „lemaradók” közé sorolják az okos mérés területén Forrás: European SmartMeteringLandscapeReport 2012.

  16. Paradigmák csatája: ha a megújuló részarány 50% fölé kerül, nincs „békés egymás mellett élés” a zsinórtermelő kapacitásokkal - nem fér össze a két technológia hosszú távon. Forrás: PrognosAg. 2014.

  17. Helyzetkép Németországból 2014. január A növekvő megújuló energia részarány egyre nagyobb részben elégíti ki az energiaigényeket, de közben új szabályozási kihívásokat jelent a szektor szereplői számára. A legfrissebb felmérések szerint az energetikai társaságok által említett legnagyobb kihívások az osztott termelés, az intelligens rendszerek és az energiatárolás. 2014. május

  18. A megújulók terjedésének hatása a kereslet-kínálat egyensúlyára költség / ár, €/MWh kínálat (korábbi) kínálat (újabb) kereslet többlet költség-különbség A legalacsonyabb határköltséggel a megújulók (szél és nap) működtethetők, így ezek a teljes kínálati görbét jobbra tolják. p* az ár csökken p** piaci ár órás villamos energia, MWh többlet megújuló egyen-súly Forrás:EnergiewirtscahftlicheTagesfragen, 63. k. 11. sz. 2013. p. 41-44.

  19. A tőzsdei árak alakulása Európában

  20. A technológiák közötti átrendeződés – csökkenő zsinórtermelés (baseload) igény 2025-ben 1700, 2035-ben 2700, 2045-ben 3700 óra „ingyen” áram lesz elérhető a német piacon a jelenlegi előrejelzések szerint. Ez lehetetlenné teszi a baseload technológiák piaci megtérülését. Csúcserőművek (főleg gáz) Csak megújulók

  21. Az időjárásfüggő technológiák elterjedésének hatása az alaperőművek kihasználtságára c A francia atomerőművek kihasználtsága 2011 óta csökken miközben termelési részarányuk 77,5%-ról 73,2%-ra esett vissza. A megújulók elterjedése felértékeli az alaperőművek szabályozhatóságának fontosságát.

  22. Az európai versenyképesség és a gázárak alakulása – hosszú idősoron

  23. A magyar erőművek termelése 2013-ban 2013  30,31 TWh = 100% Az összes villamosenergia-felhasználás 71,8%-a

  24. A magyar importszaldó havi részaránya

  25. 2) Az árszabályozás és az energiaárak összefüggései európai kitekintésben

  26. A lakossági szolgáltatások körében alkalmazott árszabályozási módszertanok Európában • A lakossági árszabályozás folyamatosan veszít népszerűségéből a tagállamok körében; • A CEER 26 EU országot áttekintő 2012-es elemzése szerint a hatósági árszabályozást alkalmazó 14 tagállam közül 11 jelezte, hogy a szabályozott ár mechanizmusának kivezetését tervezi.

  27. Az árszabályozás hatása az áramárak egyes komponenseire Forrás: saját számítások az EUROSTAT, 2012. 2. félévi adatsor, CEER és HEPI alapján • Az árszabályozás ténye illetve annak hiánya nem befolyásolta az átlagoslakossági energiadíj mértékét (r=-0,01); • A lakossági árszabályozást fenntartó országokban magasabbak az ipari energiadíjak és keresztfinanszírozásra utaló kapcsolat figyelhető meg a hálózati díjak átlagos mértéke tekintetében is; • Az egyes fogyasztói szegmensek közül az árszabályozást fenntartó országokban alacsonyabbak a legkisebb fogyasztású fogyasztói szegmens árai, míg a liberalizált piacokon a nagyfogyasztói szegmensbe tartozó fogyasztók által fizetendő díjak kisebbek (méretgazdaságosság / keresztfinanszírozás).

  28. Az európai uniós átlagos lakossági áramárak egyes komponenseinek alakulása háztartási fogyasztói csoportonként, 2012. 2. félévében Tax=adók (beleértve az ÁFA-t); Net=hálózati díjak; Ener=energiaköltség Fogyasztási értékhatárok: H1<1000 kWh, H2: 1000-2500 kWh, H3: 2500-5000 kWh, H4: 5000-15000 kWh, H5>15000 kWh

  29. Illusztráció a keresztfinanszírozásra: a rendszerhasználati díjak változása a magyar villamos energia szektorban 2010 és 2013 között Forrás: saját számítások a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai alapján A „kötelező” lakossági rezsicsökkentés hatását a MEKH az ipari fogyasztók díjtételeinek emelésével ellensúlyozta.

  30. Egy részletesebb kimutatás: a HouseholdEnergy Price Index kutatás (HEPI) által felmért lakossági áramárak A HouseholdEnergy Price Index (HEPI) 23 főváros adatait tartalmazza, 22 EU tagállam mellett a szerbiai adatokat. A számítás részletes metodológiája és az adatok a http://www.energypriceindex.com/ oldalon érhetők el

  31. Az adók és a lakossági áramárak összefüggései • Az ÁFA, bár nem szektorális adó, jellemzően alacsonyabb azokban az országokban, ahol magasabbak az energia- és hálózati díjak; • Az energiaadók mértéke és az adók nélküli árelemek között nem sikerült feltárni érdemi statisztikai összefüggést – úgy tűnik, itt az adó mértékét inkább egyéb energiapolitikai célok befolyásolták; • Magyarország volt az egyetlen a vizsgált országok közül, ahol a háztartások egyáltalán nem fizettek energiaadót a vizsgált időszakban. Forrás: HEPI, 2014 februári adatok

  32. További érdekes megfigyelések az áralakulás és az árszabályozás összefüggésrendszerében • A háztartási áramárban fizetett energiaadó mértéke pozitív irányú összefüggést mutat a megújulók elterjedésével; • Az ipari és lakossági energiadíjak közötti kapcsolat sokkal szorosabb, mint a hálózati díjak közötti – utóbbinál nagyobb a szabályozói beavatkozások hatása.

  33. Konklúzió helyett: 2014-ban az IMD éves versenyképességi jelentése alapján az a két ország, Németország (2014-ben 6. helyezés a 2013-as 9. hellyel szemben) és Dánia (9. hely a 12. hellyel szemben) tudott legnagyobb mértékben javítani helyezésén, amelyeknél a legmagasabbak a lakossági áramárak és amelyek a legnagyobb mértékben köteleződtek el az új, innovatív energiatermelési technológiák mellett.

  34. 3) Magyarországi vállalati helyzetkép

  35. A szabályozórendszer változásai visszavetették a szektor beruházási aktivitását

  36. A magyarországi energiakereskedők jellemző pénzügyi mutatóinak alakulása 2010-2013

  37. A hazai irányítású vállalatok 2012-ben szignifikánsan jobb eredményt értek el, mint a külföldiek(α=0.05, r=.457, n=22), köszönhetően a „helyzetbe hozásnak” • 2011 végétől megváltoznak a játékszabályok – hatósági ár bevezetése, veszteség az egyetemes szolgáltatáson • Különleges jogok és kivételek biztosítása az állami és „állam-közeli” szereplőknek

  38. A multinacionális cégek relatív gyorsan adaptálódtak a megváltozott környezeti feltételekhez – 2013 nagy vesztesei az állami és állam-közeli cégek • Az E.ON és a GDF szignifikánsan növelte üzemi eredményét, míg azEDF és az RWEnövelte a kifizetett osztalékot, anélkül, hogy romlott volna a profitabilitása.

  39. Köszönöm a figyelmet! balazs.felsmann@uni-corvinus.hu

More Related