280 likes | 428 Vues
A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 2011. október-november. Kihívások. Alacsony iskolázottság, alulképzettség, és ebből fakadó alacsony foglalkoztatási arány; Nem kellő minőségű a pályakezdő munkaerő;
E N D
A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 2011. október-november
Kihívások • Alacsony iskolázottság, alulképzettség, és ebből fakadó alacsony foglalkoztatási arány; • Nem kellő minőségű a pályakezdő munkaerő; • A munkaerő-piac elvárásainak kevéssé felel meg az iskolarendszerű képzés kínálata, szerkezete; • A munkaerő-piaci előrejelzések nem kellően megalapozottak (RFKB döntések); • Az életpálya-tervezésnek ma még kevéssé tudatos része az LLL • Az iskolarendszer nem követte a demográfiai változásokat (kapacitásfelesleg); • Jelentős azok száma, akik szakképzettség nélkül hagyják el az iskolarendszert (lemorzsolódók, korai iskolaelhagyók); • A TISZK rendszer nem növelte az elvárt mértékben a hatékonyságot és rugalmasságot.
A középfokú oktatási intézmények tanulólétszám változása1980/1981 - 2008/2009
Kulcsfontosságú beavatkozási pontok Tanulói és iskolai szintű fejlesztés • Minőségfejlesztés a teljes szakképzési folyamatban; • Szakmaszerkezet korszerűsítése; • A szakmai gyakorlat nagyobb aránya, döntően vállalati képzési helyszínen; • A lemorzsolódás megakadályozása és kezelése a HÍD programokban; • Megújított pályaorientációs rendszer, pályakövetés. Oktatási rendszer-szintű fejlesztés • Az oktatási szerkezet átalakítása a szakiskolák és szakközépiskolák szintjén; • Az iskolarendszer hatékonyabb, jobban átlátható, koordináltabb működtetése; • A TISZK-rendszer átalakítása; • A felnőttoktatás lehetőségének bevezetése és kiterjesztése minden iskolatípusban. • OKJ fejlesztés, kerettantervek, tartalomfejlesztés.
A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény koncepciója I. A szakképzés az iskolarendszerben • A köznevelés, képzés az oktatási rendszer 3 szintjén folyhat: alapfokon; középfokon (beleértve az iskola rendszerű szakképzést is); valamint felsőoktatásban. • Bármely szint felnőttoktatásként is folyhat (távoktatási és digitális formában is); • Az első szakképzettség megszerzése államilag garantált. • A szakképzés intézményei: szakiskola, speciális szakiskola, szakközépiskola. • Szakiskola: 3 éves képzés, OKJ szakképesítést nyújt, beszámítással +2 év alatt érettségit adó tanulási utat biztosít; (A speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola SNI tanulók számára 4., ill. 6 éves képzéssel); • Szakközépiskola: 4+1, (4+2) éves szakmai képzést nyújt. Szakmacsoportokra alapozott „ágazati szakközépiskolák” kialakítása. A 4 év szakmai alapképzés FEOR munkakörök betöltésére alkalmassá tesz. További +1 év (szakirányú) képzéssel OKJ végzettség szerezhető. Nem szakirányú szakközépiskola után, vagy gimnáziumi képzés után 2 év alatt szerezhető OKJ végzettség.
A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény koncepciója II. A szakképzés az iskolarendszerben A szakképzés tartalmi szabályozása • Nemzeti Alaptantervre épülő (kötelezően választandó) kerettantervek; (5 évenkénti felülvizsgálat) • Helyi tanterv (10%-os „szabad sáv”); • (érettségi vizsgaszabályzat) • Szakmai (központi) programok • Jogi szabályozás: a Szakképzésről szóló törvény, valamint az SZVK rendeletek alapján készülő kerettantervek kiadásával • A kormányhivatalok feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési, és köznevelési fejlesztési tervük részeként megyei szakképzési tervet készítenek legalább 5 évente. Felvételi • A szakiskola, szakközépiskola eü-i, pályaalkalmassági szakvéleményt kérhet, pályaalkalmassági vizsgálatot szervezhet. • Szakiskola: alapkompetencia-mérés alapján. • Szakközépiskola: felvételi szervezhető. A szakközépiskolai érettségi • Magyar nyelv és irodalom; történelem; matematika; idegen nyelv; komplex szakmai vizsga. • Az érettségi bizonyítvány • felsőoktatásba való belépésre, • jogszabályban meghatározottak szerinti szakképzésbe való bekapcsolódásra, • munkakör betöltésére jogosít.
A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény koncepciója III. A szakképzés az iskolarendszerben HÍD programok • Híd I. : Ha nem nyert felvételt középfokú iskolába; felzárkóztató évfolyamra járhat; • Híd II.: Ha nem kívánja tanulmányait folytatni; pályaorientációt nyújt, részszakképesítésre készíthet fel; • A fiatal alapfokú iskolai végzettség nélkül, a HÍD III. program elvégzése után, mely bizonyítványt nyújt, a 16. betöltött életévtől beléphet a szakmatanulásba. A záróvizsga egyben felvételi vizsga is. • 8-15 fő számára, elméleti és gyakorlati tanműhelyi oktatással kombinálva; • Kollégiumi férőhelyet kell biztosítani; • Megszervezése a kormányhivatal feladata (megyénként legalább 2 intézmény). Felnőttoktatás • 16. életévtől kezdődően kezdhető, illetve 21. életévtől kizárólagosan felnőttoktatás keretében folytathatók az iskolai tanulmányok; • E célra létesített iskolákban, illetve felnőttoktatási tagozaton, osztályban szervezhető; • A nappali oktatás szerinti munkarendben azok számára, akik a nappali rendszerű képzésben is részt vehetnének, de esti, levelező, vagy távoktatás formájában is nyújtható; • Egyéni felkészülésre is épülhet, egyéb kötöttségek nélkül.
A tanulószerződés rendszere Szakiskola • 3 szakképzési évfolyam; • A 9. évfolyamon a gyakorlati oktatás kizárólag iskolai tanműhelyben folyhat, szintvizsgával zárul, erre az évfolyamra nem köthető tanulószerződés; • A 10-11. évfolyamon elsősorban gazdálkodó szervezetnél végzett szakmai gyakorlat lesz jellemző, ennek időtartamára, valamint az összefüggő (nyári)szakmai gyakorlatra tanulószerződés köthető. • Csak nappali rendszerű képzésben résztvevőkkel köthető tanulószerződés. • Nem csak a szakképzési hozzájárulásra kötelezettekkel köthető, hanem pl. költségvetési szervekkel is. Szakközépiskola • 4+1 szakképzési évfolyam • A 9-12. évfolyamon iskolai tanműhelyben, vagy megállapodással külső gyakorlati helyen történik a gyakorlati képzés, tanulószerződés nélkül; • Az összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat teljesítése elsősorban gazdálkodó szervezetnél történhet, ennek időtartamára tanulószerződés köthető, juttatás adható; • A 13. évfolyamon kizárólag szakmai képzés folyik; a szakmai gyakorlatot elsősorban gazdálkodó szervezetnél kell teljesíteni, tanulószerződéssel.
A Kamarák kidolgozzák a gazdaságban dolgozó gyakorlati oktatók képesítési és minősítési követelményrendszerét és bevezetésének ütemezését; Az a gazdálkodó szervezet, vagy egyéb, tanulószerződés kötésére jogosult szervezet, intézmény, akivel a tanuló tanulószerződéses jogviszonyban állt, a szakmai vizsgát követően tovább foglalkoztathatja (munkaviszonyban) a tanulót, így egy éven át foglalkoztatási támogatást kap a Munkaerőpiaci Alapból, a mindenkori minimálbér 50%-ának megfelelő mértékben havonta; Ha egy munkáltató közvetlenül a szakmai vizsga után munkaviszonyban foglalkoztat a szakképesítésének megfelelő munkakörben olyan friss szakképesítéssel rendelkező fiatalt, aki korábban tanulószerződés keretében vett részt gyakorlati képzésben – de máshol, ott azonban nem tudták a továbbfoglalkoztatását biztosítani –, szintén egy éven át kap foglalkoztatási támogatást a Munkaerőpiaci Alapból, a mindenkori minimálbér 25%-ának megfelelő mértékben havonta. A tanulószerződéshez kötődő foglalkoztatási kedvezmények(„gyakornoki rendszer”)
A tanulószerződések számának alakulása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartása lapján A tanulószerződések számának alakulása
A tanulószerződések száma 2003-tól a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet adatai alapján A tanulószerződések adatai
Az OKJ átalakítása Fejlesztési igények • A modularitási elv összhangban van az európai szakképzés-fejlesztési törekvésekkel (kreditálás, megfeleltethetőség, átjárhatóság, mobilitás érdekében) • Jelenleg több, mint 420 szakképesítés, 1300 kimenettel: nehezen átlátható a pályaválasztás előtt állók, munkaadók számára. • Az átalakítás és szűkítés a szakmai szervezetek és a szakképesítésért felelős minisztériumok együttműködésével valósul meg az MKIK koordinációja mellett. • Az OKJ átalakítást SZVK fejlesztés követi. Fejlesztési alapelvek • Széles tudásbázisú, az LLL stratégiának is megfelelő ún. alap-szakképesítéseket tartalmazzon elsősorban (jellemzően magasabb óraszámú képzések); • Tükrözze a munkaerő-piaci trendeket (foglalkoztatási arány, betölthető munkakörök figyelembe vétele); • A költséghatékonyság miatt is csökkenjen a specializációk száma (pl. évek óta szüneteltetett képzések); • Az 55, 61 szintű képesítések átkerülnek a felsőoktatás hatáskörébe; • Figyelembe kell venni a jogszabályban előírt képzési kötelezettségeket (pl. hatósági vizsgák)
Példák az ágazati beiskolázású szakközépiskolákra és munkakörökre Az iskolai rendszerű szakképzés - Szakközépiskola
A regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB) I. Az RFKB… • javaslata alapján lehet szakiskolai képzésbe történő szakképesítésenkénti beiskolázást meghirdetni (miniszteri rendeletben kerül kiadásra); • javaslata alapján kell a szakközépiskolai beiskolázást meghirdetni (a 9. évfolyamra és ágazatra alakít ki javaslatot); • részt vesz a felvételi eljárás előkészítésében; • javaslatot tesz a szakmai érettségit követően, az ágazaton belüli konkrét szakképesítésre történő beiskolázásra vonatkozóan (szakképzésért felelős miniszteri rendeletben kerül kiadásra); • összehangolja a rövid és a középtávú tervezés szintjén az iskolai rendszerű és a felnőttképzésben folyó szakképzést. Az RFKB… • a szakképzés irányaira és arányaira vonatkozó döntése alapján kaphat támogatást a felnőttképzésben OKJ szerinti képzés; • regionális szinten működik és teszi meg javaslatait; • javaslata meghozatalának módjára és szempontjaira vonatkozó rendelkezések miniszteri rendeletben kerülnek szabályozásra (egységesség elve); • javaslata az egyházi fenntartású szakképző intézményekre és TISZK-ekre vonatkozóan is kötelező érvényű; • javaslatai érvényesülését az alapítványi és egyéb fenntartású iskolák esetében a szakképzésért felelős miniszterrel kötött megállapodás tartalmazza.
A modulok szerinti számonkérés helyett komplex vizsga A komplex tudás mérése reálisabb, mint modulokra aprózva az egyes részek százalékos értékelése; Az ágazati szakmai sajátosságok hangsúlyosabban megjelenhetnek a vizsgákon; A szakma gyakorlásához szükséges személyes kompetencia elemek a komplex vizsga részét képezik, azzal együtt kerülnek értékelésre. Rövidül a vizsga időtartama; Kevesebb írásbeli tételsor kidolgozása szükséges; Csökkennek a szakmai vizsgához kapcsolódó adminisztrációs feladatok; Csökkennek a szakmai vizsgához kapcsolódó költségek ; Az elvégzett modulok értékelése nem kerül a bizonyítványba, betétlapon kerülnek a bizonyítványba a beszámíthatóság igazolására; Későbbi tanulmányok során a modul tanulása alól mentesség kapható, de a komplex vizsga teljesítése alól nem. A szakmai vizsgák újraértelmezése, a módosítás szempontjai
A vizsgabizottságok háromtagúak A jelölhető szakembereket az NSZFI szakértői listán tartja nyilván A vizsgabizottság tagjait az NSZFI jelöli ki a listáról, a véletlenszerűség garanciájával Vizsgákon nem lesz a képző vagy vizsgaszervező intézmény részéről kérdező tanár A vizsgáztatási feladatokat és az értékelési feladatkör egészét a vizsgabizottság tagjai látják el Nincs szükség külön vizsgaközpontokra, a vizsgák helyszíne a képző vagy az intézmény által biztosított helyszín Az új feladatok indokolják a vizsgáztatói kör szakmai továbbképzését A szakmai vizsga bizottsága
Azonosság A szakmai vizsga mindkét esetben ugyanaz a komplex vizsga Különbözőség Nem kell szintvizsgát szervezni A vizsgára bocsátás feltétele a sikeres modulzáró vizsga A modulzáróvizsgákról igazolás kerül kiadásra A modulzáróvizsgát a szakképesítésért felelős miniszter szabályozza a gazdasági kamara javaslata alapján Azonos és eltérő elemek a felnőttképzést követő szakmai vizsgákon
Az Országos Képzési Jegyzék modulrendszerű szakképesítéseiből 2010-ben szervezett szakmai vizsgák főbb adatai A szakmai vizsgák főbb adatai 2010-ben
Koncepció a szakmai és vizsgakövetelmények kiadására 1 kormányrendelet, amely tartalmazza az összes modult, a országos modultérképet; Miniszteri rendeletek, amelyek tartalmazzák szakképesítésenként az egyéb specifikus tartalmakat, a követelménymodulok felsorolását. Előnyök: Megszűnik a közös modulok eltérő fejlesztése; Csökken a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó rendeletek terjedelme; Egyszerűsödnek a szakmai egyeztetések a közös modulok változtatásánál; Gyorsul a változások bevezetése; Változás esetén csak egy jogszabályt kell módosítani; Kormányrendeletben történő kiadással megszűnik a minisztériumok közötti jogszabály egyeztetési kötelezettség (széleskörű, időigényes). Az OKJ módosítását követően a szakmai és vizsgakövetelmények teljes körű (tartalmi) felülvizsgálatára kerül sor.
Kimenet- és modul adatok jelenleg Az OKJ szerinti szakképesítés-kimenetek száma szintenként Az OKJ szakképesítéseit felépítő szakmai követelménymodulok száma
A szakmai oktatás ellenőrzése Az iskolában folyó szakmai oktatás ellenőrzése Közismereti tartalom vonatkozásában: Oktatási Hivatal - közismereti szakértőkkel Iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati oktatás: kiegészülve az NSZFI-vel együttműködő szakképzési szakértőkkel A Kamarai ellenőrzés Tanulószerződés esetén a külső gyakorlati képzőhely ellenőrzése A kamara biztosítja a szakképző iskolák képviselőinek részvételi lehetőségét Ellenőrzi és értékeli, hogy megfelel-e a gyakorlati oktatás a kerettantervnek Szankciókat alkalmazhat Nem megfelelő gyakorlati képzés esetén az érintett tanulókat más gyakorlati képzőhelyre helyezi el Az ellenőrzést kezdeményezheti A szakképzésért felelős, ill. az érintett szakképesítésért felelős miniszter Az érintett szakképző intézmény A közvetlen ellenőrzés Szakképzésért felelős miniszter joga Gyakorlati oktatással összefüggően Független szakértők felkérésével
Tervezett változtatások a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze felhasználásában Normatíva bevezetése (Ft/fő/év) a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek részére A gyakorlati oktatásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek által elszámolható költségeire vonatkozik Valamennyi iskolai rendszerben oktatható szakképesítésre differenciált Szakmacsoportonként meghatározott A normatívák meghatározása a jelenlegi államháztartási terhekkel egyező mértékű A normatíva számításakor valamennyi jelenleg elszámolható költség-tétel figyelembe vehető Az egyes gyakorlati oktatásának tényleges költségigényének érvényesítése A TISZK-nek és felsőoktatási intézménynek közvetlenül átadható fejlesztési támogatás megszűnik Növeli az MPA képzési alaprész bevétele A bevétel 1. részének felhasználása (A fejlesztési támogatásokra szóló decentralizált keretet növelése – a hozzájárulásra kötelezettek pályázati úton juthatnak hozzá) A bevétel 2. részének felhasználása (Új támogatási forma a szakképző intézmények részére – lehetővé teszi az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés működtetési támogatását – normatív módon - négy kategóriába soroltan)
A jelenlegi TISZK rendszer legalapvetőbb problémái • Túl sok a TISZK-ek létrehozását lehetővé tevő jogszabályi formák száma, ezért egynek (holland modell) a preferálása javasolt; • Nagy különbségek tapasztalhatóak a forrásfelhasználás terén; • Nem valósult meg egyes (főleg az együttműködési megállapodással létrehozott) TISZK modelleknél a tényleges együttműködés; • Nem valósult meg a tényleges munkamegosztás, a munkaerővel és egyéb erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás a TISZK egyes intézményei között; • Az indítható szakképesítésekre az RFKB által hozott döntések eltérő módon érvényesülnek az egyes TISZK-ekben és az egyes régiókban is; • Nem megoldott az interregionális és országos TISZK-ek tekintetében illetékes RFKB-k döntésének érvényesítése; • A TISZK irányításának erőssége és hatékonysága eltérő a különböző fenntartású modellekben; • Nem valósult meg a TISZK-ek többségénél az iskolarendszeren kívüli szakképzésben való részvétel; • Erősebben érvényesülnek a TISZK-et alkotó intézmények érdekei, mint a TISZK egészének érdekei, emiatt éppen a TISZK rendszer létrehozásának indokai szorulnak háttérbe; • Sok TISZK esetében nem valósul meg a gazdasággal való hatékony együttműködés, a gazdaság által hosszútávon igényelt, konkrét szakképzett munkaerőigény pedig nem kerül megfogalmazásra a gazdaság részéről; • A TISZK-ek az együttműködést és a szakmai feladataik összehangolását elsősorban a finanszírozási ösztönzők okán valósítják meg, nem pedig a hatékonyabb képzés szükségességének felismerése miatt; • Némely TISZK a rendelkezésre álló források felhasználása során visszaélt a jogszabályi lehetőségekkel, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet ellenőrzései alapján jogsértés is megállapításra került, amelyekkel kapcsolatban az Intézet feljelentést tett, az eljárások folyamatban vannak.
Az „A” MODELL” jellemzői/bemutatása Az önkormányzati és állami fenntartású szakképző intézmények (ún. holland modell szerint) összevonásra kerülnek Megyénként 2-3 ilyen formában működő TISZK jön létre, melyekteljes egészében lefedik a megyei szakképzési feladatellátást Bizonyos szakképesítések esetében területi alapú (pl. országos)intézményi struktúrára kialakítása szükséges (pl. rendészeti szakképesítések) A szakképzési feladatok ellátásának kötelezettsége a megyei önkormányzatok esetében megszűnik (nem lesznek a szakképző intézmények fenntartói) Települési, városi és megyei jogú városi önkormányzatok fenntartásába kerülnek vagy maradnak a szakiskolák és szakközépiskolák, amelyek jogszabályban lesznek kijelölve (ideértve a meghatározott kötelező integrációt is) A TISZK-ek átalakításának „A” modellje
A „B” MODELL” jellemzői/bemutatása Az önkormányzatok által fenntartott szakképző intézmények teljes egészében állami fenntartásba kerülnek (fenntartók az állam képviseletében a kormányhivatalok), az összes fenntartói és intézményi jogosítvánnyal együtt Ebben a modellben is jogszabály jelöli ki az egyes intézményi szerveződéseketés a különböző intézmények integrációját A TISZK-ek átalakításának „B” modellje
A két TISZK átalakítási modell közös jellemzői • A vegyes típusú intézmények és a többcélú intézmények tisztán szakképzési célúvá alakulnak = új TISZK-ek • A finanszírozás az új modellekben nem fejkvóta, hanem intézményfinanszírozás szerint kerül kialakításra • Az új intézményi struktúrában megegyezik a nem önkormányzati és nem állami fenntartású szakképző intézmények szerepe • Az egyházi fenntartású intézmények megtartják fenntartói önállóságukat, de teljes finanszírozásra csak abban az esetben tarthatnak igényt, amennyiben a központilag meghatározott szakképzési szerkezetben folytatják képzéseiket • Az egyéb (pl. egyesületi, alapítványi, céges) fenntartású szakképző intézmények eltérő feladat-ellátási céljaik miatt csak bizonyos szakképzési kiegészítő támogatásra tarthatnak igényt • Általánossá kell tenni az egy intézmény keretében működő, azaz a szakképző intézmények tényleges integrációja alapján létrejövő TISZK modellt • A már működő önkormányzati/állami fenntartású TISZK-eknek is át kell alakulniuk • Átalakítás következtébenhatékonyabban, költségtakarékosabban és a munkaerő-piaci igényeket ténylegesen kielégítő módon tartható fenn a szakképzés intézményrendszere • A kiválasztott új modellek bármelyike szerinti hatékony működés akkor valósulhat meg, ha az intézményrendszer átalakítása teljes körűen megtörténik
Szakképzési koncepció: 2011. május 24-én a kormány határozatban fogadta el Folyik a szakképzésről szóló új törvény tervezetének előkészítése 2011-re vonatkozó tervek: szakképzési törvény és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény elfogadása Ezt követően OKJ átalakítása Végrehajtási rendeletek e tanév folyamán 2012 szeptembertől elsősorban tartalmi változások Átmenet biztosítása, felmenő rendszer Várható ütemezésA Nemzetgazdasági Minisztérium tervezése szerint
Köszönöm a figyelmet! Kérdéseiket feltehetik a következő email-címeken: bruckner.laszlo@nive.hu esztergalyos.dora@nive.hu mihalka.nora@nive.hu