Vállalkozások gazdasága Számviteli, adózási és társadalombiztosítási ismeretek

1. TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0032 A projekt neve: A Berettyó-Körös Térségi Integrált Szakképző Központ modell létrehozása Vállalkozások gazdasága Számviteli, adózási és társadalombiztosítási ismeretek

2. Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek • Adóhatósághoz történő bejelentkezés • A gazdasági társaság cégbejegyzési kérelme alapján az adózás rendjéről szóló törvényben előírt adatokat a cégbíróság továbbítja az illetékes adóhatósághoz. Amennyiben ezek az a adatok nem álltak teljes egészében rendelkezésre, akkor a bejegyzést követően 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak. • Amennyiben a gazdasági társaság a főtevékenységén kívül további tevékenységeket kíván végezni, azt is az illetékes adóhatóságnak kell bejelentenie. Csak a bejelentést követően kezdheti meg azokat.

3. Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek • Bankszámla nyitási kötelezettség • A gazdasági társaság köteles pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi bankszámlán lebonyolítani, ezért bankszámlaszerződést kell kötnie. • A bankszámlanyitásra kötelezett adózó, az adószámának közlésétől számított 15 napon belül köteles ennek eleget tenni. • A bankszámlaszámot a pénzintézet (bank) közli a cégbírósággal és az adóhatósággal. • Egy vállalkozás akár több bankszámlát is nyithat és tarthat fent.

4. Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek • A székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatok helyi adónyilvántartásához is 15 napon belül be kell jelentkezni. • További kötelezettség a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz történő bejelentési kötelezettség. • A vállalkozás a tevékenységétől függően köteles a működéséhez szükséges engedélyeket beszerezni. • A telephely engedély és a működési engedély esetében a helyileg (területileg) illetékes jegyző jár el. Egyes tevékenységek végzéséhez további hatósági engedélyek szükségesek. • Bizonyos tevékenységek végzésénél bejelentési kötelezettség áll fenn.

5. Telephely engedély • 1. A bejelentés-köteles ipari tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező adattartalma: • I. Az ipari tevékenység végzőjének adatai • 1. Az ipari tevékenység végzőjének • 1.1. neve: • 1.2. székhelye: • 1.3. cégjegyzékszáma, illetve vállalkozói nyilvántartási száma: • II. Telep adatai • 1. Telep • 1.1. tulajdonosa: • 1.2. címe: • 1.3. helyrajzi száma: • 1.4. használatának jogcíme • 2. Telepen folytatni kívánt ipari tevékenység(ek):

6. Telephely engedély • 3. Használnak-e a telepen az ipari tevékenységgel összefüggésben • a) külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést: Igen / Nem • b) külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó éghető vagy veszélyes folyadék tárolására szolgáló tartályt: Igen / Nem • c) ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket: Igen / Nem • d) legalább 50 kVA beépített összteljesítményű, 0,4 kV, vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert: Igen / Nem • e) nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomáson cseppfolyós vagy cseppfolyósított, illetve sűrítettgáz-üzemanyagtöltő-berendezést: Igen / Nem

7. Telephely engedély • 4. Telep üzemeltetésének időtartama, műszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével: • III. Csatolt okiratok: • 1. nem a kérelmező tulajdonában lévő telep esetében a telep használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével) • 2. haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs hozzájárulását igazoló okirat • IV. Keltezés, a bejelentő aláírása (bélyegzője)

8. Telephely engedély • 2. A telepengedély-köteles ipari tevékenység folytatásának engedélyezéséről szóló kérelem kötelező adattartalma • Megegyezik az előzőekben leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy a csatolt iratok között szerepelnie kell a telep helyszínrajzának is. • A telephelyengedélyről a 358/2008. (XII. 31.) Kormány rendeletrendelkezik.

9. Működési engedély • A kereskedelmi tevékenység folytatásához a kereskedő bejelentési kötelezettségét a helyi jegyző felé teljesíti. • Erről a jegyző nyilvántartást vezet, mely nyilvános, és az önkormányzat honlapján megtalálható. • A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi az eljárásban részt vevő szakhatóságoknak.

10. Működési engedély • A bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező adattartalma • I. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai • 1. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye; • 2. a kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma; • 3. a kereskedő statisztikai száma; • 4. a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység helye az alábbiak szerint: • 4.1. a kereskedelmi tevékenység címe (több helyszín esetében címek), • 4.2. mozgóbolt esetében a működési terület és az útvonal jegyzéke, • 4.3. üzleten kívüli kereskedés és csomagküldő kereskedelem esetében a működési terület jegyzéke, a működési területével érintett települések, vagy - ha a tevékenység egy egész megyére vagy az ország egészére kiterjed - a megye, illetve az országos jelleg megjelölése;

11. Működési engedély • 5. a kereskedelmi tevékenység helye szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formája; • 6. amennyiben a kereskedelmi tevékenység üzletben történik, az üzlet • 6.1. a napi/heti nyitva tartási ideje, • 6.2. tulajdonosa, • 6.3. címe, helyrajzi száma, • 6.4. használatának jogcíme, • 6.5. elnevezése, • 6.6. alapterülete (m2), • 6.7. vendéglátó üzlet esetén befogadóképessége, • 6.8. a vásárlók könyve nyomtatvány azonosító adatai és használatba vételének időpontja;

12. Működési engedély • 7. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt • 7.1. termékek megnevezése és sorszáma, illetve ebből • 7.2. a jövedéki adó alá eső termékek; • 8. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege: • 8.1. kereskedelmi ügynöki tevékenység • 8.2. kiskereskedelem, megjelölve a vendéglátást, amennyiben ilyen tevékenységet folytat, • 8.3. nagykereskedelem; • 9. a kereskedő nyilatkozata kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban arról, hogy • 9.1. kíván-e szeszesital-kimérést folytatni, illetve • 9.2. kíván-e az üzletben vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatást nyújtani, műsoros előadást, táncot, továbbá a szerencsejátékot szervezni rendezni .

13. Működési engedély • II. Csatolt okiratok • 1. nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével); • 2. haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat; • 3. közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat. • III. Keltezés, a bejelentő aláírása, bélyegzője

14. Működési engedély • A kereskedőnek a kizárólag üzletbenforgalmazható termék forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedély iránti kérelmet az üzlet helye szerint illetékes jegyzőnél kell benyújtania. • A jegyző a kereskedő kérelmére a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik. • A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják.

15. Működési engedély • A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a nyilvántartásba veszi és a igazolást ad ki. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. • A kereskedő a működési engedély megadását követően az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetén az azt megelőző öt munkanapon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.

16. Működési engedély • A működési engedély iránti kérelem kötelező adattartalma • I. A kereskedő és az üzlet adatai • 1. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye; • 2. a kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma; • 3. a kereskedő statisztikai száma; • 4. az üzlet • 4.1. a napi/heti nyitva tartási ideje, • 4.2. tulajdonosa, • 4.3. címe, helyrajzi száma, • 4.4. használatának jogcíme, • 4.5. elnevezése, • 4.6. alapterülete (m2);

17. Működési engedély • 5. üzletek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt • 5.1. üzletköteles termékek, megnevezése, sorszáma, • 5.2. egyéb termékek megnevezése, sorszáma, illetve ebből, • 5.3. a jövedéki adó hatálya alá eső termékek megnevezése; • 6. üzletek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege: • 6.1. kiskereskedelem, • 6.2. nagykereskedelem; • 7. üzletek szerinti bontásban a kereskedő nyilatkozata arról, hogy kéri-e az engedélyezési eljárásban szemle megtartását.

18. Működési engedély • II. Csatolt okiratok • 1. nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével); • 2. haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat; • 3. közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat. • III. Keltezés, a kérelmező (bejelentő) aláírása (bélyegzője)

19. Szakhatóságok • Mind a telephely, mind pedig a működési engedély megadásánál a további szakhatóságok jár(hat)nak el és egyúttal ellenőrizhetik is a tevékenység folytatását: • Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) • Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség • Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal • Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal • Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség • Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (ha műemlék) • Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság • Rendőrkapitányság • Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

20. Számviteli kötelezettség • A gazdasági társaságok gazdálkodásukat a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell hogy nyilvántartsák. • Kivételt képeznek ez alól azok a közkereseti és betéti társaságok, amelyek az EVA (egyszerűsített vállalkozói adó) törvény szerint teljesítik az adófizetési kötelezettségüket. A Bt. és Kkt. eldöntheti, hogy az EVA, vagy a Számviteli törvény alapján vezeti nyilvántartásait. • A Kft. is tartozhat az EVA hatálya alá, de még ebben az esetben is a számviteli törvény szerint kell vezetnie a nyilvántartásait.

21. Könyvvezetési kötelezettség • Könyvvezetési kötelezettség: az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére ható gazdasági eseményekről a kettős, vagy az egyszereskönyvvitel szabályai szerint, folyamatosnyilvántartást vezet. A könyveket, és azokat alátámasztó nyilvántartásokat a számviteli rendre és más jogszabályokban előírt bizonylatokra kell alapozni. • Az egyéni és társas vállalkozásokra is vonatkozik. • A gazdasági társaságok csak kettős könyvvitelt alkalmazhatnak.

22. Könyvvezetési kötelezettség • A könyvek és nyilvántartások vezetésének legfontosabb követelményei: • A jogszabályban előírt bizonylatok alapján készüljön, • Időrendi sorrendben folyamatosan, • Az adót és költségvetési támogatásokat meghatározó adatokat (adókötelezettség, adó megfizetése, támogatások igénybevétele) és bizonylati hivatkozásokat tartalmazza. • Az ellenőrzés lehetőségét biztosítsa.

23. Könyvvezetési kötelezettség • Alapnyilvántartások: NaplófőkönyvPénztárkönyv • Köteles vezetni: • Az ÁFA levonási jogot érvényesítő, • Tevékenységét egyéni vállalkozóként végző (kivéve az EVA szerinti adózást végzők, ők bevételi nyilvántartást vezetnek) • Alkalmazottat vagy segítő családtagot foglalkoztatók. • Vezetése az egyszeres könyvvitel szabályai szerint történik, pénzforgalmi szemléletű, csak a pénzmozgásokat rögzíti. (a pénzügyileg rendezett tételek kerülnek bele)

24. Számviteli bizonylatok • Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

25. Számviteli bizonylatok • A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. • A számviteli bizonylatotmagyar nyelven kell kiállítani. A bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők. • Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel a számviteli törvény előírásainak. • A gazdasági műveletekről készült összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

26. Számlaadási kötelezettség • Az adóalany köteles az általa teljesített értékesítésről és szolgáltatás nyújtásáról számlát, illetve egyszerűsítettszámlát, kézpénzes fizetésnél egyes esetekben nyugtát kibocsátani. • A nyugta olyan szabvány szerinti adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat, amely legalább az alábbi adatokat tartalmazza: • Sorszám • Kibocsátó neve, címe, adószáma • Kibocsátás kelte • Fizetendő összeg • (Aláírás – nem kötelező) • Az APEH által érvényesített pénztárgépek pénztári blokkja nyugtának felel meg.

27. A nyugta • A nyugtatömbök kétlaposak. Kitöltésük után • az első, eredeti (zöld színű) példány illeti meg a vevőt, • a másodpéldány (fekete színű) a tömbben marad, és utána pedig a könyvelésre kerül. • Amennyiben valamilyen oknál fogva a vállalkozásnál működő és az APEH-hez bejelentett pénztárgép nem üzemel (pl.: áramszünet), akkor az átmeneti időszakban a pénztárgép nyugtája helyettesíthető az előbb nevezett nyugtatömbből történő nyugta adásával.

28. A számla • A számlának a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. • Fel kell tüntetni: • Sorszám (a szigorú számadású számlatömbön már eleve szerepel) • Kibocsátó neve, címe, adószáma (általában egy előre elkészített bélyegzővel könnyen és gyorsan megoldható) • Vevő neve, címe (korábban kérték, hogy kézzel legyen kitöltve, azaz két bélyegző lenyomat ne legyen egy számlán, de ma már ez is megoldható bélyegzővel)

29. A számla • Teljesítés időpontja, számla kelte, fizetés módja és határideje - készpénzes fizetéskor azonnal, átutalással történő fizetés esetében a teljesítést követően maximum 15 napon belüli ki kell állítani a számlát. (Jelenleg még ennél is szűkebb határidőt javasol az APEH, lehetőleg a teljesítés napján kerüljön kiállításra a számla, de legkésőbb a teljesítésigazolás átvételekor.) • Termék, vagy szolgáltatás megnevezése (termékeknél az úgynevezett VTSZ szám (vámtarifaszám) feltüntetése, a szolgáltatásoknál pedig az SZJ (szolgáltatási jegyzékszám) feltüntetése –nem kötelező elem, ha a normál (25%) ÁFA körébe tartozik, de megkönnyíti a könyvelést és az esetleges APEH ellenőrzést.)

30. A számla • Mennyiségi egység (Pl: db, m2, fm,) és egységár • Termék, vagy szolgáltatás adó nélkül számított ellenértéke (azaz a mennyiség egység és egységár szorzata) • A felszámított adó százalékos mértéke (amennyiben a számlakibocsátó adó fizetésére nem kötelezett, vagy pedig az ÁFA törvény szerint az adott tevékenység adó mentes, a számlában nem tüntethet fel áthárított adó összeget) • A számla végösszege számmal és betűvel • Aláírás – nem kötelező elem, e nélkül is el kell fogadni a számlát.

31. A számla • A számlatömbök általában három laposak: • Az első példány (zöld színű) illeti meg a termék megvásárlóját, illetve a szolgáltatás igénybevevőjét, • A második példány (piros színű) kerül a könyvelésre, • A harmadik példány (fekete színű) pedig a tömbben marad. • Amennyiben a vevő igényli, úgy két példányban is megkaphatja a számlát, ebben az esetben négylapos tömböt kell használni, melyből: • Az első kettő (egy zöld és egy piros színű) illeti meg a termék megvásárlóját, illetve a szolgáltatás igénybevevőjét, • A harmadik példány (piros színű) kerül a könyvelésre, • A negyedik példány (fekete színű) pedig a tömbben marad.

32. A számla • Amennyiben átutalási számla kerül kiállításra, akkor a számlán külön megjelölésre kerül az a bankszámla szám, melyre az utalást teljesíteni kell. • A kézzel írt számla kitöltése esetén a fel nem használt sorokat ki kell húzni. • A kézpénzes számla kiállításakor a számlán fel kell tűntetni a „Fizetve” feliratot. • Számlát kell kiállítani az ügyfél (vevő, szerződő fél) kérésére, illetve 900.000,- Ft feletti vásárlás esetén.

33. A számla és nyugta javítása • Kézi számla és nyugta esetén a javítás az eredeti példánynak a tőpéldányokra való visszahelyezésével, és így történő javítással oldható meg. • Az eredeti bejegyzést át kell húzni úgy, hogy az eredeti bejegyzés olvasható maradjon, és a helyes új adatot az áthúzott szám vagy szöveg fölé kell írni. • Több jegyből álló szám javítása esetén, ha csak egy számjegy hibás, akkor is az egész hibás számcsoportot át kell húzni, és fölé kell írni a helyes teljes számcsoportot. • A hibás bejegyzést minden példányon javítani kell, fel kell tüntetni a javítás dátumát, és a helyesbítést végzőnek alá kell írnia.

34. A számla és nyugta javítása • Hiányosan kiállított, szabálytalanul javított vagy olvashatatlan számlát vagy nyugtát (bizonylatot) vissza kell küldeni a kiállítónak. • A javítás történhet úgy is, hogy érvénytelenítjük a számlát, vagy nyugtát (bizonylatot), és új számlát, vagy nyugtát (bizonylatot) állítunk ki. • Ilyenkor az eredeti példányt vissza kell tenni a tömbbe, és ott kell megőrizni a tőpéldányokkal együtt. A teljes számlát át kell húzni és „Rontott” felirattal ellátni.

35. Az elektronikus úton kibocsátott számla • Számlát elektronikus úton kibocsátani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. • Ennek érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlát: • az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy

36. Az elektronikus úton kibocsátott számla • az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani. • Ennek feltétele, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról. • Továbbá számlakibocsátásra kötelezett köteles gondoskodni arról is, hogy havi rendszerességgel az adott hónapban kibocsátott számlákról papíron kiegészítő összesítő jelentés készüljön, és azt a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője megkapja.

37. Gépi számla javítása • A gépi adathordozón lévő adatok helyesbítéséről, javításáról jegyzéket kell vezetni, és ezt a bizonylatokkal együtt meg kell őrizni. • Gépi számla esetében a kézzel történő javítás tilos, mert a számla hitelessége sérül!

38. Helyesbítő és stornó számla • Mikor melyiket? • 1. Helyesbítő, ha a gazdasági esemény megtörtént, de nem megfelelően dokumentálták, vagy utólag árengedményt adtak. • 2. Stornó, ha a gazdasági esemény meg sem történt érvénytelenség, vagy elállás miatt, illetve ha az előleg visszafizetésre került. Ezen kívül, ha számítógéppel kiállított számlában utólag hibát észlelünk, vagy ha az előállítás során hiba történik (pl. a nyomtatóban elakad a papír). Tulajdonképpen nullára történő helyesbítést jelent!

39. Helyesbítő és stornó számla • Kötelező adattartalma • 1. Kibocsátás kelte • 2. Sorszáma • 3. Hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát módosítja • 4. Az eladó és a vevő neve, címe és bármelyikük adószáma, ha azt az eredeti számla is tartalmazta • 5. A számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint • 6. A módosítás természete, számszerű hatása

40. Üzleti év és beszámolási kötelezettség • Az üzleti év eltérő rendelkezés hiányában megegyezik a naptári évvel. • Kivételek például: előtársasági időszak, végelszámolási, felszámolási időszak. • Beszámolási kötelezettség: a vállalkozó működéséről, vagyoni, pénzügyi, ésjövedelmihelyzetéről az üzleti év zárását követően, a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni, magyar nyelven. Társas vállalkozásokra terjed ki. (kivéve az EVA-sokat)

41. Beszámolási kötelezettség • Célja: a gazdaság szereplőinek döntéseik megalapozásához szükséges valós, megbízható információkkal való ellátása. • A beszámolóhárom részből áll: • Mérleg, amely a vagyoni helyzetet • Eredménykimutatás, amely a jövedelmezőséget • Kiegészítő melléklet, amely az előző kettő magyarázatát mutatja be. • A beszámolót, valamint az azt alátámasztó főkönyvi kivonatot – tíz évig, a számviteli bizonylatokat - nyolc évig kell olvasható formátumban megőrizni.

42. Beszámolási kötelezettség • A számviteli törvény négy lehetőséget biztosít a beszámoló formájára: • Éves beszámoló • Egyszerűsített éves beszámoló • Egyszerűsített beszámoló • Összevont (konszolidált) éves beszámoló • A beszámoló formáját meghatározó tényezők: • Az éves árbevétel nagysága • A mérleg főösszege • A foglalkoztatottak száma • A könyvvezetés módja

43. Beszámolási kötelezettség • Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni, ez azonban nem része az éves beszámolónak. • Az üzleti jelentéscélja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége során felmerülő főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről - a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján - a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet adjon.

44. Könyvvizsgálat • A jogszabályi előírásoktól, illetve a társaság legfőbb szervének döntésétől függően a beszámolót független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. • A könyvvizsgáló azt ellenőrzi, hogy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy valós képet ad a társaság pénzügyi, vagyoni helyzetéről, a működés eredményességéről. • A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

45. Letétbe helyezés és nyilvánosságra hozatal • A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles az elfogadott éves beszámolót, és a könyvvizsgálói záradékot a független könyvvizsgálati jelentéssel, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegforduló napjától számított 150 napon belül letétbe helyezni. • A letétbe helyezett éves beszámoló a könyvvizsgálói záradék és a könyvvizsgálói jelentés nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet.

46. Letétbe helyezés és nyilvánosságra hozatal • Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot, a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni. • Ennek úgy tettek eleget, hogy az éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot, a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt egy-egy eredeti vagy hiteles másolati példányban megküldték a céginformációs szolgálatnak. • Az előbb nevezett dokumentumokat a társaság székhelyén is a tagok és alkalmazottak részére hozzáférhetővé kell tenni.

47. Letétbe helyezés és nyilvánosságra hozatal • Változás:2009. május 1. után a cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni; ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A beszámolóhoz - a cég, a beszámolót benyújtó természetes személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében - elektronikus űrlapot kell mellékelni. • A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő elektronikus megküldésével a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.

48. A mérleg • A mérleg olyan kétoldalú vagyonkimutatás, amely az adott üzleti évi időpontra (a fordulónapra) vonatkoztatva összevontan, pénzértékben tükrözi egyrészről azt, hogy a vállalkozás vagyonamilyen eszközökben testesül meg, másrészt mutatja az eszközök finanszírozási forrását, eredetét. • A mérleg tehát kétféle megközelítésben, azon belül jellemzőik alapján csoportosítva mutatja be a vagyonelemeket. • A mérleg két oldalának (eszközök és források) meg kell egyeznie. • A vállalkozás két séma közül választhat: • az „A” változatmérlegszerűen tartalmazza az előbbieket, • a „B” változat pedig lépcsős elrendezésben.

49. A mérleg • Eszközök oldal • Eszközök= Befektetett eszközök + Forgóeszközök + Aktív időbeli elhatárolások • Befektetett eszközök = Immateriális javak + Tárgyi eszközök + Befektetett pénzügyi eszközök • Forgóeszközök = Készletek + Követelések +Értékpapírok + Pénzeszközök

50. A mérleg • Források oldal • Források = Saját tőke + Céltartalékok + Kötelezettségek + Passzív időbeli elhatárolások • Saját tőke = Jegyzett tőke – jegyzett, de még be nem fizetett tőke + Tőketartalék + Eredménytartalék + Lekötött tartalék + Értékelési tartalék + Mérleg szerinti eredmény • Kötelezettségek = Hátrasorolt kötelezettségek+ Hosszú lejáratú kötelezettségek + Rövid lejáratú kötelezettségek