E N D
1. 1 Piacnyits Ausztriban
2. 2 Finnorszgi vizsglatok Felttelezett adatok (2001.04.)
3. 3 Az olaszorszgi villamosenergia-termels
4. 4 A grgorszgi villamos energia
5. 5 A vilg eromupiaca technolgia szerint
6. 6 A villamosenergia-termels sszettele primerenergia-hordozk szerint a vilgon
7. 7 Eromu-technolgik attraktivitsa a piacon
8. 8 A szn- s fldgztzelsu eromuvek sszehasonltsa
9. 9 A fldgzr vltozsa egy v alatt
10. 10 Az elrheto eromu-hatsfokok alakulsa
11. 11 Eromuvek hatsfokai
12. 12 Hatsfok s CO2-emisszi szneromuveknl
13. 13 A lgkr vltozsa az elmlt vekben
14. 14 A hatsfok hatsa
15. 15 Fajlagos beruhzsi kltsgek
16. 16 Fejlett sznportzels (AD700)
17. 17 Cirkulcis fluidtzels (CFB) tozeghez (rorszg, Finnorszg)
olajpalhoz (Dl-Afrika)
sznhulladkokhoz (USA, Franciaorszg)
nagy nedvessgtartalm lignithez (Nmetorszg)
nagy kntartalm lignitekhez (India. Trkorszg)
antracithoz (Dl-Korea)
petrolkokszhoz (olajfinomtk)
rgi egysgek helyettestsre (Csehorszg, Lengyelorszg)
250 MW Gardanne (F)
520 MW Reliant Energy Seward (USA)
520 MW Guayama (Puerto Rico)
18. 18 Nyoms alatti sznportzels (PPCC)
19. 19 Klso tzelsu gzturbins krfolyamat (EFCC)
20. 20 Gzmotoros megolds
21. 21 Mikro-gzturbins megolds
22. 22 A tzeloanyag-elemek mukdsi elve
23. 23 Protoncserlo membrnos tzeloanyag-elem (PEM)
24. 24 A SOFC tzeloanyag-elem klnfle lehetosgei
25. 25 Szleromu jelleggrbje
26. 26 Dn szleromuvek termelse (ELTRA-terlet, 2000. v 50. ht)
27. 27 Az j szekunderszablyozsi koncepci
28. 28 Parabolacsatorns naperomu
29. 29 Szl- s naperomuvek kihasznlsa
30. 30 Naperomuvek mai kiegyenltett, termelsi egysgkltsge
31. 31 A naperomuvek terletei