1 / 16

A PPP-konstrukció az önkormányzatok gazdálkodásában

Polgármesteri Akadémia. A PPP-konstrukció az önkormányzatok gazdálkodásában. Dr. Lóránt Zoltán főigazgató. 2010. február 26-27.

ismael
Télécharger la présentation

A PPP-konstrukció az önkormányzatok gazdálkodásában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Polgármesteri Akadémia A PPP-konstrukció az önkormányzatok gazdálkodásában Dr. Lóránt Zoltán főigazgató 2010. február 26-27.

  2. A 90-es évek második felétől egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a nagy ellátórendszerek közszolgáltatási igényei a hagyományos költségvetési bevételekből egyre kevésbé finanszírozhatók. • A közfeladat-ellátásában szükségessé vált új típusú „beruházó feladat-ellátó szervezetek" bevonása. • A legfontosabb problémát annak megválaszolása jelentette, hogyan lehet az állam mindenkori költségvetési lehetőségeinél gyorsabb ütemben növekvő közösségi szükségleteket kielégíteni?

  3. A PPP1 a közszféra és a magánszektor egy olyan speciális együttműködési formájának gyűjtőfogalmát jelenti, amely során a magánszféra részt vesz a közfeladatok ellátásában. A PPP-k néhány jellemző tulajdonsága: • A magán- és a közszféra partnereinek projektkapcsolata gyakran hosszú távú együttműködésre épül, • A projekt finanszírozása részben a magánszférát terheli, de jelentős részben közpénzekből is ki lehet egészíteni, • A gazdasági szereplő a projekt különböző szakaszaiban (tervezés, megvalósítás, üzembe helyezés, üzemeltetés és finanszírozás) fontos szerepet játszik. • A közszférából származó partner lényegében a céloknak a közérdek, a felkínált szolgáltatás minősége vagy az árpolitika szerint történő meghatározására összpontosít, és őrködik ezeknek a céloknak a betartása felett. • Kockázatmegosztásra törekszenek: a magánszférából érkező partnerre gyakran olyan kockázatokat ruháznak át, amelyeket többnyire a közszféra viselne (pl. költségnövekedés az építési szakaszban vagy az üzemeltetés alatt). 1 Public Private Partnership

  4. Az Európai Unió négy fő PPP típusú együttműködést különböztet meg: • a magánszféra tervez és épít, tulajdonos és finanszírozó az állam/önkormányzat, amely működtetési kötelezettségeket is viseli. • a közszolgáltatás ellátása érdekében a magánszektor az építtető és a működtető, melynek ellenében az állam/önkormányzat díjat fizet, majd a szerződés lejártakor a tulajdonjog az államra száll. • határozott idejű szerződésben a magánszféra tervez, épít, működtet és finanszíroz, majd a szerződés lejártát követően a létesítmény az állam/önkormányzat tulajdonába kerül. A szerződés alatt az állam szolgáltatási díjat fizet (vagy szubvenciót nyújt). • PPP esetén teljes mértékben (100 %) a magán szférára hárul a beruházás finanszírozási forrásainak előteremtése (ebben az esetben a köz- és a magánszereplők megosztják egymás között az azonosított kockázatokat).

  5. Magyarországi új szabályozás A PPP-modell hazai szabályozásának jogforrásai: » az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés (PPP) újszerű formáinak alkalmazásáról szóló 2028/2007. (II. 28.) Korm. határozat (a 2098/2003 (V.29.) Korm. hat. módosítása) » a hosszú távú kötelezettségek vállalásának egyes szabályairól szóló 24/2007. (II. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: HTKV). » A HTKV hatására a PPP TB elkészítette a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által 2004 októberében publikált – elméleti szempontú, külföldi tapasztalatokra alapozott - „PPP Kézikönyv" aktualizálását, amelynek eredményeképpen 2008 januárjára elkészült a „PPP Útmutató„ (Általános bemutatás, Eljárásrend, KSH információk). (tárcastatútumok, Kbt., Áht. 2010. évtől)

  6. A közszférabeli partner számára a PPP konstrukcióban megvalósított projektből adott esetben a következő előnyök származhatnak: • magántőke bevonása a közérdekű beruházások finanszírozásába, ami költségvetési megtakarítást és a beruházási költségek csökkentését jelenti, • a beruházási kockázat azon elemeinek átadása, amelyeket a magánszférabeli partner jobban tud kezelni, mint az állami partner, • a tervezett beruházások és a hozzájuk kapcsolódó közszolgáltatások nyújtása ütemének felgyorsítása, tekintve, hogy a magánszektor rugalmasabban és gyorsabban működik, • a helyi közszféra finanszírozási forrásai körének kibővítése, • a projektek megbízható megvalósításának biztosítása, mivel a megtervezett és megépített, illetve renovált létesítményt magánvállalkozó fogja működtetni vagy fenntartani – aki ezért érdekelt a munkálatok megbízható és pontos elvégzésében – a közszférabeli partner felügyelete alatt, • minőségi közszolgáltatások nyújtása hosszú távon, többéves szerződések keretében. verseny! árcsökkenés!

  7. A köz- és a magánszféra közti együttműködésben az alábbi feltételek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a PPP-k megfeleljenek a következő és szakszerű pénzügyi-jogi kereteknek: • stabil helyi és regionális (ön)kormányzati rendszer, • a pénzpiacok és a mindenkori partnerek bizalma, • a köz- és a magánszférabeli partnerek szilárd pénzügyi helyzete, • átlátható és konkrét szerződési feltételek, melyek erőhatalom (vis maior) esetében átdolgozási mechanizmust és szabályozást irányoznak elő, • a projekt pontos pénzügyi terve, • mindkét fél jogi védelmének biztosítása., • ha (a(z) önkormányzat a szolgáltatás fő vásárlója, közvetlenül vagy közvetve, a tényleges igénybevevők helyett fizet ún. árnyékdíjak formájában.

  8. Projektszintű kockázatvállalás • Kockázat típusai: • beruházási kockázat • rendelkezésre állási kockázat • keresleti kockázat • Az EUROSTAT feltételrendszere az eszköz államháztartáson kívüli minősítésének: • a beruházási kockázatot a magán partner viseli • valamint az eszköz rendelkezésre állási kockázatának, illetve keresleti kockázatának egyikét szintén a magántársaság viseli.

  9. A PPP alkalmazásának területei • Közúti infrastruktúra (az M5-ös és M6-os autópálya) • Stadionok-sportlétesítmények, fürdők • Oktatási, kulturális beruházások: kollégiumok, múzeumok (Nemzeti Színház, Művészetek Palotája) • Büntetés-végrehajtási intézetek: javító- és nevelő-intézetekhez kapcsolódó beruházások (Szombathely, Tiszalök)

  10. A felsőoktatási kollégiumberuházási program célkitűzései

  11. A legáltalánosabb hibák az önkormányzati PPP-k területén Elsődleges cél: az államháztartáson kívüli elszámolás biztosítása/néha állami támogatás elnyerése → figyelembe nem véve az üzemeltetéshez és a megépítéshez szükséges tényezőket, a piacosíthatóság, mint attraktív tényező mellőzése. Hatástanulmányok hiánya (csak a gazdaságossági szempontok figyelembe vétele) → a PPP többnyire ultima ratio az önkormányzatok számára. A PPP „kerete” pontosan nem körülhatárolható szerződés változatokat takar.

  12. Projekttervezés (német minták): szinte teljesen hiányoznak, vagy • csak műszaki, pénzügyi, netán politikai célok által vezérelt → a • közfeladat fogalma a homályba vész… • Rossz költségterv/beruházási kalkuláció (Árnyoldal: a számviteli • szabályok miatt a hosszú távú kötelezettség vállalásokra vonatkozó • adatokat nem kell feltüntetni) • Közbeszerzési eljárások • Gyakran nincsenek, ha vannak hibásak, de ha jogszerűek, akkor • hiányzik a verseny. • Az előzetes ismeretek hiányában az alkalmazandó szerződéstípus rossz • megválasztása, illetve az ebből adódó értelmezési problémák. • A közcélú igénybevétel tartalmának és tartamának meghatározásának • átgondolatlansága/a szolgáltatási díj „feltornázásának” igénye. • Könyveléstechnikai problémák: a magánfél tulajdonában/haszná- • latában álló jószágelemek feltüntetése a közszféra oldalán a főkönyvi • nyilvántartásokban.

  13. Kockázatmegosztás: „háttérszerződések”→ a rendelkezésre állási kockázat átterhelése a jogi problémák tucatjait vonja maga után • Nincs „jó példa” előttünk és még sokáig nem is lesz. • A magánfél változásának/kiszállásának lehetősége biztosított. • A közjogi felelősség szorosabb értelemben vett átruházhatóságának hiánya.

  14. Miért tudna a magánszféra a közszféránál olcsóbban • infrastruktúrát építeni és üzemeltetni? • a magántőkével történő finanszírozás drágább, mint a közszféra általi • hitelfelvétel, • az állami hatóságoktól eltérően a magánvállalkozások jelentős nyereséget • várnak el befektetéseiktől, • a PPP beruházások előkészítése hosszú és költséges folyamat, • amortizáció kérdése • nő a működési forráshiány összege?!!

  15. Egy PPP projekt akkor „deficitkímélő”, ha: • a PPP-társaság magán- vagy többségi magántulajdonú; • a PPP eszköz létrehozásának és üzemeltetésének finanszírozásában a(z) • (ön)kormányzat nem, vagy csak kisebb mértékben vesz részt, - az • indulásnál a kormány által felvett és esetleg továbbkölcsönzött hitel • nem éri el a projektköltség 50%-át (hitelek árfolyamkockázatát a • magánszéfra viseli) • a kockázatokat többségében a PPP-befektető viseli(Építési, rendelkezésre állási, keresleti kockázat) • hiánypótló beruházások valósulnak meg (magas kihasználtsággal!!) • ! Az Áht. 8. § (6) bek. szerint 2010. január 1-jétől megkötött szerződéseknél már nem teszi lehetővé az államháztartási körön kívüli elszámolást.

More Related