Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

1. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Műfaj, szereplők, szimbólumok

2. Bevezetés • Vörösmarty és a romantika • A reformkori nemzeti kultúra vezéregyénisége • Lírai alkat+drámai, epikus művek • Drámái a felpezsdülő magyar színházi életet szolgálják • Egyetemes emberi problémák+nemzeti sorskérdések • Csongor és Tünde= az első alkotói korszak(1820-as évek összegzése)

3. Tárgyalása) keletkezéstörténet • 1830;1831-ben jelent meg • Forrás:Gyergyai Albert 16.századi széphistóriája(História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról) • Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékának hatása

4. b) műfaj • Drámai költemény=az élet értelmét, célját kutató filozofikus mű; drámaformában megírt költemény • Alapkérdése a boldogságkeresés • Hasonló művek:Goethe:Faust, Byron:Manfred, Shelley:Megszabadított Prometheusz, Madách:Az ember tragédiája • Kétszintes dráma:normaadó és normakövető szint közti kapcsolat(Tünde, Csongor)

5. c) történet • Két szerelmes-egy tündér és egy ember-egymásra találása • A Gonosz ármánykodása elválasztja őket egy időre • Tünde visszatér Tündérhonba(„Üdlak”) • Csongor keresi „az égi szépet”, próbatételek(legyőzi a távolságot, az időt,illúziók rabsága,alvás éberség helyett)során át talál rá • Megtalált boldogság-fájdalmas mélabú(mulandóság, hiábavalóság-Éj asszonya)

6. d) szereplők-szereplőpárok • Csongor-Tünde:föld-ég, valóság-álom(idea)=ellentétek egysége • Csongor-Balga, Tünde- Ilma:fennköltség-földhözragadtság(kiegészítik, karikírozzák egymást) • Csongor-Tünde, Balga-Irma:kétféle szerelem

7. d)-Csongor • Az ember, emberiség megtestesítője • Drámai hős- küzd, leginkább önmagával, kétségeivel • Csak egy dologban biztos:boldog akar lenni • Célja meghatározhatatlan-”a dicső, az égi szép”-,nyughatatlanul keresi, végül Tünde szerelmében realizálódik • a hármas út vidékén torpan meg:pénz? hatalom?tudás?szerelem?=mitől boldog az ember? • Kiábrándul a földi világból(három vándor),a szerelem igézetében Tünde után megy, a találkozás azonban az irrealitás világában lehetetlen • Csalódásának mélypontja a vándorokkal való újbóli találkozás(az ember nem valósíthatja meg az álmait,mindent elveszíthet) • Céltalanságát az Éj monológja emeli kozmikus távlatokba • Megoldás:Tünde”leszáll” a földre,az élet egyetlen értelme az eszményi, „égi” szerelem realizálása

8. d)- női archetípusok • Tünde= égi lény; fényhozó:aranyalma,aranyszőke haj(ebből vág le egy tincset a Gonosz); minden magasabb cél megtestesülése(„dicső, égi szép”)- égi szerelem • Ledér= a csábító szirén; az érzékiség káprázata- testi szerelem • Ilma= az otthonteremtő feleség:”el van szállva” magától,”önmegvalósít”,kiesik a szerepéből, Balga hoppon marad)- földi szerelem

9. d)- Mirigy • Gonosz, ártó démon • Mások fényéből él • Mindenkit megtéveszt, illúziókat kelt:Ledér Tünde hajával,csodakút • „vén idő”= semmi sem tart örökké

10. d)- a három vándor • Allegorikus alakok, eszmehordozók • Az álmok iránt érzéketlenek • Önzők; érdekemberek(érték helyett érdek!) • Boldogság= pénz(Kalmár), hatalom(Fejedelem), ismeret, jólértesültség(Tudós) • Kétszer találkozik velük Csongor; „zsákutcát” jelentenek

11. e) jelképek- csodafa, tündérfa • Életfa,világfa • Három világot köt össze:ég, föld, alvilág • Itt találkozik Csongor és Tünde, ide térnek vissza; ide van kötözve Mirigy is( tőle szerez tudomást Csongor Tündéről) • A teljesség szimbóluma • Termése(aranyalma)= örök emberi értékek • Csongor kertjében áll( kert-szimbólum)

12. e)- hármas út • Döntések, választások színtere • Tévelygés, tévedés • Többértelműség-teljesség, kiteljesedés • Mindenki megfordul itt • a cselekmény önmagába visszatérő jellegét( nincs fejlődés) hangsúlyozza

13. e)- bocskor, palást, ostor • Az ördögök varázseszközei • Külön-külön használhatatlanok • Egységet alkotnak( a hármasság varázsereje!) • A tér-idő korlátok közüli kilépés lehetősége

14. Befejezés- a tanulságok • Szerelem= legfőbb érték • Az ábrándozó szerelem hiábavalósága • Próbatételeken keresztül visz az út a megvalósuláshoz • Áldozatokat kell hozni( nem áldozattá válni!) • A káprázatok, látszatok, képzelgések világában az állhatatosság és a bizalom az ember legfőbb társa • Az ember esendő, tévedhet(l. Csongor!) • Téveszmék a boldogságról(pénz, hatalom, tudás) • Gyakorlatiasság és idealizmus egymásrautaltsága • A fejlődés látszólagos • Körforgás= a boldogságot nem másutt, hanem önmagunkban kell keresni • A fénynek árnyéka is van; a kopár fény és az Éj sivársága önmagában nem létezhet