A Magyar Regionális Tudományi Társaság XI. Köz-és Vándorgyűlése, 2013 november 21-22. Kaposvár,

1. Prof. Szirmai Viktória Társadalmi jól-lét az európai nagyváros-térségekben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanárviktoria.szirmai@chello.hu A Magyar Regionális Tudományi Társaság XI. Köz-és Vándorgyűlése, 2013 november 21-22. Kaposvár, Az új európai kohéziós politika Városrégiók fejlődése (4. szekció)

2. A problematika

3. Gazdasági válságok-társadalmi válságok Európában (is) egyre nyilvánvalóbbak a gazdasági hanyatlás jelei, 1970-es olajválság, 1980, 1990, 2008 válságok, egy főre jutó GDP szintjének változásai, csökkenései, A globális gazdasági krízisek számos társadalmi problémával jártak együtt, a társadalmi leszakadás erősödésével, az elszegényedéssel, a növekvő munkanélküliséggel.

4. Mindezek tiltakozások, sztrájkok, gyakran brutális utcai konfliktusok sokaságát eredményezték. • Az európai társadalmak tiltakozó hulláma mit fejez ki: • gazdasági fejlődéssel való elégedetlenségeket, • az európai szociális modell, a jóléti rendszer felszámolódásával kapcsolatos aggodalmakat, • a jól-léti állam válságait.

5. A megoldás érdekében többféle koncepció született. A társadalmi fenntarthatóság gondolata (Brundtland Report) (Közös jövőnk, 1988) A Stiglitz jelentés elméleti modellje (Stiglitz, J.E. – Sen, A. – Fitoussi, J-P. (2009) Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress.)

6. A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell jelentős előrelépés!! A mai gazdasági válság oka – a folyamatokat nem jól mérték, a beavatkozási eszközök sem jók. • A GDP mérés határai – új indikátorokra van szükség – a jól-lét, a társadalmi fejlődés mérése. • Olyan mérőeszközök kellenek, amelyek a fenntarthatóság komplex szempontjait, a társadalmi jól-létet magába foglalják. • Social well-being, social progress, sustainability. A jelentés tehát: Már nem a gazdasági növekedésre koncentrál. A társadalmi jól-lét fogalmából indul ki, és abba helyezi bele három egyenrangú pillérként, a gazdaságot, a környezetet és a társadalmat.

7. Stiglitz jól-lét dimenziók • Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás és vagyon); • Egészség; • Oktatás; • Egyéni tevékenységek, a munkát beleértve; • Politikai képviselet és kormányzás; • Társadalmi és személyes jellegű kapcsolatok; • Környezet (jelenlegi és jövőbeli feltételek); • Gazdasági és fizikai jellegű bizonytalanság.

8. Az alkalmazás módszertani problémája A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell elmélet, nem létezik konkrét empirikus, szociológiai tényekre alapozott feltáró modell. A „Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság –Versenyképesség és társadalmi fejlődés” című TÁMOP kutatás ezt kívánja megvizsgálni (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069) • Számos egyéb jól-lét elemzés jött létre (Berlini jelentés, 2012) • Better life index OECD 2013

9. Társadalmi jól-lét probléma európai nagyváros-térségi relevanciája

10. Társadalmi jól-lét problémák urbanizációs ciklusok szerinti történeti változásai I. Iparosítás, Városrobbanás Fordizmus „Bűnös” város (társadalmilag) I. 1970-es olajválság, állami jóléti modellek krízise. Fordizmus válsága Viszonylagos dekoncentráció „Bűnös” város (társadalmilag) III. Poszt-fordizmus , termelés globalizálódása,Dezurbanizáció Jól-léti modell további leépülése „Sikeres” város (gazdaságilag) IV: Globalizált urbanizáció Újra-centralizáció.

11. A városfejlődési ciklusok milyen társadalmi jól-lét problémákat eredményeztek? • A történetileg különböző társadalmi jól-lét problémák milyen területi társadalmi konfigurációkat hoztak létre ?

12. I. szakasz Iparosítás városrobbanás

13. Jól-lét probléma Munkások lakás nyomora, városi felbomlás jelenségei, bűnözés, Területi megoldás Ebenezer Howard: Garden Cities of To-morrow (1902) • (Letchworth-Heritage Museum)

14. Sarcelles Grenoble, Békásmegyer Jól-lét probléma A II-ik világháború utáni lakáshiány, Területi megoldás Az új lakótelepek

15. Marne-La-ValléeKazincbarcia Jól-lét probléma • Új lakótelepi problémák, • etnikai szegregáció, • Bűnös nagyvárosi terjeszkedés, • Tömeges munkás szegénység, Területi megoldás • Új városfejlesztések.

16. III.Szakasz Jól-léti modell további leépülése, Poszt-fordizmus, Termelés globalizálódása,Dezurbanizáció II. Szakasz Jóléti modellek krízise. Fordizmus válsága, Viszonylagos dekoncentráció

17. Jól-lét problémák • helyi közösségek bomlása, individualizáció, kapcsolatnélküliség, • hosszú távú munkanélküliség, • városi szegénység (EU 27, 23 %. 2011) , • a szakképzetlen (ázsiai, afrikai) munkások európai város-térségek felé irányuló tömeges bevándorlása, • társadalmi kirekesztés (a társadalmi depriváció új panelje, társadalmi elosztási problémája), • középosztály várossal összefüggő elégedetlensége, • fogyasztói társadalom szükségleteiből is adódó elszegényesedés, • új (területi ) fogyasztási igények, hitelek. Területi konfigurációk

18. Életforma változások, egészségügyi problémák Terület-használati konfliktusok Speciális társadalmi kirekesztés Környezeti problémák, Zöldterületek csökkenése, Növekvő energia, víz speciális infrastrukturális igények. Szuburbanizációurban sprawl folyamata(elővárosok, suburbiák)

19. Közép, és felső-középosztály félelmei, Szegregációs igények A nagyváros elutasítása Városkörnyéki magas státusú lakóparkok

20. Szegények által lakott elővárosokszuburbiák szerveződése • 2005. Párizs környéki elővárosok, lakótelepek „szegény” lázadásai, • (5 millió ember, 750 krízis negyed) • bevándorlók integrációs problémái, • munkanélküliség • kilátástalanság.

21. Luc Besson B13 - Banlieue 13(David Belle)

22. 2009. Harry Brown (Daniel Barber rendező)

23. IV. Szakasz Globalizált urbanizáció Újra-centralizáció

24. Jól-léti problémák A társadalmi jól-lét és feltételek éles területi differenciáltságai Társadalmi polarizáció erősödése: • A gazdagság és a felső osztályok a városközpontokban, és a jó elővárosokban, • Az alacsonyabb társadalmi osztályok részben a városközpontokban, részben a városkörnyéken koncentrálódnak. Éles városverseny • A globalizáció nemcsak erőteljes társadalmi polarizációt hozott létre, a gazdagok és a szegények mély különbségeit, hanem éles városok közötti versenyt is eredményezett a befektetésekért, a munkavállalókért, és a közép-osztály vásárlóerejéért, a fogyasztásért. Területi polarizáció növekedése: • a verseny kritériumainak megfelelő városrészek • És a nem megfelelő (stigmatizált) városrészek • Szegregációs folyamatok

25. Belvárosi rehabilitációk • Új trend: dinamikus gentrification a városközpontokban(Paris, Besancon, Kopenhága, Bécs, Budapest, Prága, stb) • Globális gazdaság igénye: döntési funkciók továbbra is itt maradnak (Enyedi, 2012) , • A nagy közép-osztálybeli visszatérés • Csalódás a városkörnyékben.

26. FotókBécs:Y. FranzPárizs:Szirmai

27. A menedzser rétegek területi koncentrációi a párizsi régióban (Cattan, 2011) Urban Sprawl in the Paris Metropolitan Area.

28. Átlag négyzetméter ár a régi párizsi lakáscserék esetében (2003) European Journal of Geography Systèmes, Marianne Guérois et Renaud Le Goix.

29. „Immobilier : les prix à Paris, quartier par quartier(2012)” http://www.lefigaro.fr/immobilier/2013/04/05/05002-20130405ARTFIG00529-immobilier-les-prix-a-paris-quartier-par-quartier.php

30. A párizsi társadalom területi elhelyezkedésének a változásai

31. A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a 9 magyarországi nagyváros-térségben, részletes övezeti bontás szerint (forrás: NKFP kérdőíves felvétel adatai, 2005)

32. Záró kérdés Hogyan lehetnek valóban sikeresek a várostérségek? Társadalmi jól-létre alapozott város-és térségfejlesztési modellek kialakításával!!! Köszönöm a figyelmet!