A térkép és a glóbusz

1. A térképés a glóbusz 5.osztály

2. Tartalom Világtájak A világtájakirányainakmeghatározása A földgömb (glóbusz) és a térkép Földrajzifokhálózat Szélességikörök Nevezetesszélességikörök Hosszúsági körök Nevezetes hosszúsági körök Példák Zónaidő Időzónák a térképen Nyári időszámytás Térképek Térkép - jelmagyarázat Térkép méretaránya

3. VILÁGTÁJAK A VILÁGTÁJ elnevezésekhasználata • Szabadbanazirányokmeghatározásáravilágtájakelnevezéséthasználjuk. • A négyfővilágtáj: észak, kelet, dél, ésnyugat. Kezdőbetűkkelígyjelöljük: É, K, D, Ny. N, E, S, W • A világtájaksegítségéveltájékozódunkatérképenis. A térképfelsőrészejelziazészakiirányt, alsórészepedig a délit. A térképjobboldalakeletfelé, baloldalanyugatfelémutat.

4. FŐVILÁGTÁJAK: É, D, K, NY É N (North), S (South), E (East), W (West) ÉNY ÉK NY K DK DNY D MELLÉKVILÁGTÁJAK: ÉK, DK, ÉNY, DNY

5. A világtájakirányainakmeghatározása • A Nap állásából láthatjuk, merre vannak a világtájak. • Ha nem látjuk épp felkelni vagy lenyugodni a Napot, vagy felhők takarják el, segítségünkre siethet egy iránytű. Az iránytű mágnestűje mindig az északi irányt mutatja. • Éjszaka, iránytű nélkül, a csillagok ismeretével sem tudunk eltévedni. A Sarkcsillagot megkeresve megtalálhatjuk az északi irányt.

6. A földgömb (glóbusz) és a térkép • A földgömb a Földünk kicsinyített mása térben • A földtérképa Földünk kicsinyített mása síkban

7. Földrajzi fokhálózat • A szélességi és a hosszúsági körök hálóját földrajzi fokhálózatnak nevezzük • Ezek a vonalak nagy jelentőségűek, mert bármely földrajzi hely fekvését segítenek meghatározni: • Meghatározhatjuk a hajók helyzetét a tengeren • Repülőgépekét a szárazföld vagy az óceán felett • Mindegyik vonalhoz érték, szám tartozik

8. Szélességi körök • keletnyugati („vízszintes”) irányúak • egymássalpárhuzamosak, nemmetszikegymást • nemegyformahosszúak (a sarkokfeléegyrerövidebbek) • számuk180 (azészakiés a délifélgömbönis 90-90)

9. NEVEZETES SZÉLESSÉGI KÖRÖK • A szélességi körök között néhánynak neve is van. • A 0°-os szélességi kör az Egyenlítő. • Tőle északra a 23,5°-on van a Ráktérítő, délre ugyancsak a 23,5°-on a Baktérítő. • Az északi félgömb 66,5°-án halad az északi, a déli félgömb 66,5°-án a déli sarkkör. • Az északi szélesség 90°-a az Északi-sark, a déli szélesség 90°-a a Déli-sark.

11. Hosszúsági körök • észak-déli („függőleges”) irányúak • egymássalnempárhuzamosak, • a sarkokonmetszikegymást • egyformahosszúak • számuk360 (a nyugatiés a keletifélgömbönis 180-180)

12. Nevezeteshosszúságikörök • a nulladikhosszúságikör (greenwichidélkör) • dátumválasztóvonal - 18o. délkör

16. Melyik várost határoztuk meg? • é. sz. 47°, k. h. 19° • é. sz. 40°, ny. h. 74° • d. sz. 33°, k. h. 151° • d. sz. 22°, ny. h. 43° Az alábbi városoknak milyen koordinátái vannak? • Párizs • Los Angeles • Peking • Melbourne

17. Zónaidő • Egy terület vagy ország által használt, hivatalosan megállapított helyi idő, amely néhány órával (max. 12 óra) eltér a greenwichi középidőtől. • A Föld felszínét 24 időzónára osztották, mindegyik zóna alapvetően 15° földrajzi hosszúság tartományt fog át. Ezek mindegyikében a zónaidőt a Napnak a zóna közepén mérhető helyzete alapján számítják. • A gyakorlatban a zónák, mivel a politikai határokat is figyelembe veszik, ennél nagyobbak is lehetnek a 15°-nál nagyobb hosszúságtartományra kiterjedő országok esetén. • Bizonyos országokban egynél több időzónát használnak: pl. az USA-ban hét időzóna van, az európai kontinensen kettő (+ 1 ill. + 2 h eltéréssel a greenwichi középidőtől). • A szomszédos zónák eltérése általában 1 h, de van néhány félórás eltérésű zóna is (pl. D-Ausztrália).

19. Időzónák a térképen • Amikor nyugatról keletre körbeutazzuk a Földet, minden időzóna átlépésekor egy órával előre kell igazítanunk az óránkat. • A 24 időzónát átlépve azonban eljutunk ahhoz a zónához, amelyben még az előző napot írják. (Visszafelé fordított a helyzet.) • Hogy ezt a zavaró körülményt kiküszöböljék, bevezették a dátumválasztó-vonalat, amelyet a 180-os hosszúsági kör mentén jelöltek ki. (Vasárnap– hétfő-vonalnak is nevezik.) • Ha keletről nyugat felé lépjük át, egy nappal előre, ha nyugatról keletre, egy nappal vissza kell állítani az óránk naptárját.

21. Nyári időszámítás • A nyári időszámítás széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. • Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap.

22. A nyári időszámítás használata a Föld országaiban██ van nyári időszámítás ██ jelenleg nincs, de régebben volt ██ nincs és nem is volt

23. Térképek A térképaFöldvagy más égitestfelszínéneksíkbavetített, méretarányosankisebbített, általánosított, éssajátosgrafikaijelrendszerrelbemutatottfelülnézetiábrázolása. Térkép típusok: Várostérkép Autótérkép (autóstérkép) Általános földrajzi térkép Közlekedési térkép Történelmi térkép Csillagtérkép

24. Térkép - jelmagyarázat Alföld, síkság Hegység, magasföld Tenger, óceán, folyó, tó

25. A térkép méretaránya Minden térképnek van - a kicsinyítés mértékét kifejező - méretaránya. Ez a számpár általában a térkép szélén jelenik meg. Ha a térképen azt látjuk, hogy 1:100 000 (egy aránylik a százezerhez), az azt jelenti, hogy ami a térképen 1 cm, az a valóságban 100 000 cm = 1000 m = 1 km. M = 1 : 100 000 Ami a térképen 1 cm, az a valóságban 100 000 cm, tehát átalakítva 1 000m = 1km

26. Kisméretarányútérkép M= 1: 140 000 000 Nagy méretarányú térkép M= 1: 8 500