A tehetséggondozás lehetőségei az új Nemzeti alaptantervben

1. Dr. Kaposi József 2011. május A tehetséggondozás lehetőségei az új Nemzeti alaptantervben

2. Az előadás vázlata • A tartalmi szabályozás kérdései • A NAT-kiegészítés főbb elemei • A NAT kiegészített bevezetője • Új kiemelt fejlesztési feladatok • A közműveltség értelmezése • A tantárgyközi elemek • A műveltségterületek jellemzői • Összegzés

3. Alapelvek Az oktatás közfeladat: • a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum: • üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, • a laikusokhoz is szól, • alapjai az egységességnek és differenciálásnak, tehetséggondozásnak.

4. A tantervi szabályozás szintjei Kormányrendelet Min.rend. Helyi

5. Nemzeti alaptanterv • A Nemzeti alaptanterv meghatározza a Magyar Köztársaság közoktatási rendszerében minden iskoláskorú gyermek számára egységesen átadandó műveltségtartalmat. Közli a magyar közoktatás kiemelt fejlesztési feladatait, az Európai Unió által közös fejlesztési célként megjelölt kulcskompetencia-területeket. • A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg a közoktatás kereteiben folyó nevelő-oktató munka közös értékeit, kötelező céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló közműveltség ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit.

6. Kerettantervek, helyi tanterv • Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és a képességterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló illetőleg ajánlott időkeretet. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben szabadon hagyott időkeret és módszertani szabadság biztosítja. • Az iskola számára kötelező valamely kerettanterv kiválasztása, amelyet a helyi tantervében megnevez. • A helyi tanterv leírja azt a megközelítőleg 10%-nyi szabadon választható tananyagtartalmat, amit kerettanterv nem fed le.

7. A központi kerettantervek száma

8. A NAT-munkálatok főbb elemei • A NAT küldetésének újradefiniálása • A nevelés és az értékek fontosságának hangsúlyozása • A kiemelt fejlesztési feladatok kiegészítése • Fenntartható fejlődés, családi életre nevelés • Új ismeretkörök (elemek) beépítése • A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése • A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése • Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése érdekében

9. A bevezetés (tervezet) A Nemzeti alaptanterv alapelveinek összhangban kell lenniük: • a Magyar Köztársaság Alkotmányával és a jogállam rendjével; • az emberi jogokról, a gyermeki jogokról, továbbá a nemzeti és vallási közösségek jogairól szóló nemzetközi egyezményekkel és nyilatkozatokkal; • az emberi méltósággal; • az élet tiszteletének elvével; • a méltányosság és az esélyegyenlőség törekvésével; • európai kulturális örökségünkkel; • nemzeti hagyományainkkal.

10. A közoktatás feladatai • Korszerű és széleskörű műveltség átadása. • A szellemi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. • A tanuláshoz és az alkotó munkához szükséges képességek és készségek fejlesztése. • A jó és a szép iránti cselekvő elkötelezettség megerősítése. • A szellemi lelki, érzelmi, testi képességek kibontakoztatása.

11. A közoktatás általános céljai • Pl.emberi méltóság tisztelete, • helyes önismeret, • önképzés, tehetséggondozás • önálló erkölcsi ítélőképesség, • döntéshozatali képesség, • a nemzeti kultúra megismerése, • a más kultúrák elfogadása, • élethosszig tartó tanulás képessége, • a munka világába való eligazodás képessége.

12. A közoktatás tartalma • A Nemzeti alaptanterv meghatározza, és a közoktatás számára kötelezővé teszi azokat a tartalmi elemeket, kompetenciákat és attitűdöket, amelyek elsajátítása révén a felnövekvő nemzedékek számára a magyar, az európai és az egyetemes kulturális örökség hozzáférhetővé válik. • Minden felnőtt állampolgár létérdeke a műveltség nyelvének elsajátítása. • A Nemzeti alaptanterv kijelöli a közműveltség szempontjából alapvetőnek tekintett tartalmakat, ezzel irányokat és arányokat jelez.

13. A közműveltség értelmezése a Nat-ban • A közműveltséghez való méltányos hozzájutás a közoktatás közszolgálati szerepe miatt fontos. • A közműveltségnek szocializációs és társadalmi integrációs értéket tulajdonít. • A közműveltség az időben változó tudás mértékadó elemeinek leírása. • Elérhető, megosztható és gyarapítható tudáskészlet. • A közműveltség alapelemei rugalmasan és több irányba továbbfejleszthetők. • A tudástartalmak közvetítése személyközi viszonyok hálózatában differenciáltan valósul meg.

14. Új és hangsúlyos kiemelt fejlesztési feladatok Új elemek • Fenntarthatóságra nevelés • Családi életre nevelés • Önképzésre, munkára nevelés • Közösségi életre és közösségi tevékenységekre nevelés

15. A közműveltségi elemek jellemzői • Egységes szemlélet, ugyanakkor az egyes műveltségterületek sajátosságait érvényesítik. • A tartalmi elemek közlése nem tükröz lezárt rendszert, így nem táblázatban jelenik meg. • Azon az elvonatkoztatási szinten fogalmazódnak meg, amelyek még tartalomként értelmezhetők, és magukban hordozzák az újabb és újabb kifejtési szintek, részletezések kerettantervi lehetőségét. • A elemek listája nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenti. • Megfogalmazásuk tömör, szikár és a laikus közvélemény számára is értelmezhető. • Keresztutalásokat tartalmaznak.

16. Tantárgyközi elemek

17. Műveltségterületek • Egyszerűsödnek a fejlesztési feladatokban rögzített kompetenciaértelmezések. • Megjelennek a közműveltségi tartalmak.

18. Közműveltségi tartalmak • Három iskolai szakaszban: • 1-4. 5-8. 9-12. évfolyamok (táblázat v. folyó szöveg) • Pl. Témakijelölés és feldolgozási szempont meghatározása • „Az ókori Egyiptom anyagi, szellemi kultúrája” • Tantárgyanként eltérő módon és struktúrában • Pl. 5 népdal, vagy csak a szerző neve (Juhász Gyula) jelenik meg vagy konkrét mű (Kölcsey Ferenc: Himnusz)

19. Általános műveltségterületi elvárások • Alapelvek, célok kiegészítése, korrekciója, • az életkori sajátosságok figyelembe vétele, • kiemelt kereszttantervi feladatok integrálása (EU kompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok), • műveltségterület kapcsolódásai, • tehetséggondozás hangsúlyozása, • az elméleti tudás megszerzése legyen életszerű, differenciált felépítésű, • jelenjen meg minden műveltségterületben az informatika használatára való utalás.

20. Magyar nyelv és irodalom Kiemelten érvényesíti: - a műveltségterület kapcsolódását a kultúra állandó és változó elemeihez, - a magyar és az európai közös kulturális szimbólumok használatához, - a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez, - a médiumok alkotó használatához, - az emberismeret és a közösségi élet etikai kérdéseihez.

21. Matematika Kiemelten kezeli: - a logikus gondolkodás fokozatos fejlesztését; - a problémafelvetés, pontos megfogalmazását és a modellalkotás folyamatát, - a műveltségterület összehangolását más tudományterületekkel, - a tanulást, mint szellemi munkát, illetve a kreativitás fejlesztésének eszközét; - az informatika alkalmazását.

22. Ember és társadalom Kiemelten kezeli: • a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi elemek közötti kapcsolatokat, • a narratív megismerési mód alkalmazását, - a történeti gondolkodásmód kialakítását, • a kulturális kódrendszer megismerését és a kollektív identitásképzést, • a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztését.

23. Idegen nyelv Kiemelten kezeli: - a megkövetelt nyelvi szintek nemzetközi standardokhoz igazított meghatározását, - a több tanult nyelvre tekintettel a fejlesztési célok, kompetenciák rendszerszintű (nem nyelvenkénti) kezelését, - a kiemelt fejlesztési területek, a tématerületek és a tantárgyközi elemek jelzését - a kapcsolati kultúra – interkulturális készségek fejlesztését.

24. Ember a természetben Kiemelten kezeli: - a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések (integrált szemlélet) érvényesítését, - a műveltségterület kapcsolódását a természetes és mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz, • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítását.

25. Földünk és környezetünk Kiemelten törekszik: - A természetföldrajzi-ökológiai és a társadalomföldrajzi elemek egyensúlyára, - az Ember a természetben és az Ember és társadalom műveltségterülethez kapcsolódásra, - a kulturális földrajz elemeinek megjelenítésére.

26. Életvitel és gyakorlati ismeretek Kiemelten kezeli: - az életben való gyakorlati boldoguláshoz szükséges elemek (pl. a gyakorlati, műszaki, háztartási, gazdálkodási, közlekedési ismeretek) feldolgozását, - az életvezetési elemek (pl. továbbtanulás, pályaválasztás, munkába állás) gyakorlati megismertetését, - a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztését.

27. Informatika Kiemelten fontosnak tartja, hogy: • az informatikai műveltségi tartalmak ne korlátozódjanak csak az informatika tantárgyra, • a tantárgyi keretben elsajátított kompetenciák felhasználhatók legyenek valamennyi műveltségterületen, • kapcsolatot létesítsen a nem-konvencionális tanulási technikákkal és a médiaismerettel, • foglalja magába az informatika műveltségterület a könyvtár- és könyvtárhasználati ismereteket is.

28. Művészetek Kiemelten kezeli: - az önkifejezést, tehetséggondozást és közösségépítést, - az aktív részvételt, öntevékenységet, a kreativitást, - a zenei és vizuális képességek szinergikus hatásait, - a dráma és média integratív elemeit, - a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség fejlesztését, • - a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések érvényesülését, - a műveltségterület-közi jelleg érvényesülését pl. a tánc kapcsolata a testneveléssel.

29. Testnevelés és sport Kiemelten figyelemmel van: • a testi, lelki, szellemi képességek és készségek egymásra hatására, a tehetséggondozásra, • az állóképesség, a csapatjátékokban erősödő együttműködési képesség (fair play szellem) fejlesztésére, • a szocializáció és a szabálykövető magatartás alkalmazására, • az egészséges életmód kialakítására; • a cselekvő, mozgásos életvitel megismertetésére, • a saját felelősség felismerésére az egészség életmód kialakításában és megerősítésében.

30. Összegzés Létezik egy közösnek tekinthető műveltség, mely az iskolai tudás tartószerkezete. A tantárgyakon belüli és közötti tartalmi összefüggések is mintázatba rendeződhetnek. Az ismeretközvetítés és a képesség- tehetségfejlesztés feladatát nem lehet kettéválasztani. A műveltségtartalmak szimbolikus és nemegyszer átélhető üzeneteket tartalmaznak.