A magyar kisebbségek jövője

1. A magyar kisebbségek jövője Papp László Geográfus MSc 2013.03.19.

2. Magyarország nemzetiségeiről • 2001. évi népszámlálás: 442 739 fő, vagyis 4%nemzetiség • Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvénynemzetiség kifejezés lép életbe • „Egyik Magyarországon élő népcsoportot sem találjuk különösebben rokonszenvesnek, a romákról alkotott kép azonban kifejezetten lesújtó.” - Kovács András (Medián)

3. Elismert nemzetiségek: Cigányok Német Horvát Szlovák Román Szerb Szlovén Örmény Ruszin Ukrán Bolgár Görög Lengyel Nem elismert nemzetiségek: Zsidóság Orosz Arab Kínai Kurd Afrikai közösségek A magyarországi kisebbségek % Forrás: KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján saját szerkesztésű ábra

4. Cigányok • Legnagyobb hivatalosan elismert kisebbség. • Az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal etnikai kisebbség. • A 2001. évi népszámlálás: 190 046 fő vagyis 60,5%. • A népszámlálási adatok ugyanakkor jelentősen eltérnek a szociológusok felmérési eredményeitől. Forrás: http://en.wikiedia.org

5. „A cigányság jövője nemzetstratégiai kérdés” A jó stratégia ismérvei: • 1. A jelenlegi helyzet ismeretén, a tények és folyamatok figyelembe vételén alapul, • 2. vonzó, kívánatos jövőképet, célkitűzéseket tartalmaz, • 3. a jövőkép megvalósítható, • 4. az érintettek egyetértésével készül, és együttműködésükkel valósul meg.

6. ” A cigányság jövője nemzetstratégiai kérdés” Roma Integráció ÉvtizedeProgram (RIÉP) • Fő célja: felgyorsítani a romák társadalmi és gazdasági integrációját és egyben hozzájáruljon a romákról alkotott kép pozitív irányú átalakulásához. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011-2020) • Fő célja: egyszerre küzd a nem csak a romákat sújtó elszegényedés ellen, miközben figyelemmel kíséri, ha kell, speciális, antidiszkriminációs programokkal is a romák helyzetének alakulását. Jövő ? Forrás: edupress.hu

7. Németek (Ungarndeutsche) • Magyarország második legnagyobb nemzetisége. • 2001. évi népszámlálás :62 233 fő (~20%) • „Pozitív irányban különböznek a magyaroktól, mintegy a polgári eszményt képezve: a racionális, tudatos, mértéktartó ember ideálját, akik kijelölik a társadalom számára követendő mintát.” (Medián felmérése a magyarországi népcsoportokról -2007) Forrás: KSH

8. Német kisebbség jövője • A német kisebbségi önkormányzatok vezetésének célja, hogy megőrizzék régi hagyományaikat és nem utolsó sorban nyelvi identitásukat. Erre szolgál: Egyesületek és a sajtó: • Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. • Magyarországi Ifjú Németek Közössége • Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, Pécs • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ • Neue Zeitung, Unsere Post (folyóirat),Unser Bildschirm tévéműsor (MTV) • A magyarországi németek támogatása állami, tartományi és alapítványi forrásból történik, kiemelten Bajorország és Baden-Württemberg tartományok, a Dunai Svábok Kulturális Alapítványa, a Külügyi Kapcsolatok Intézete, a Goethe Intézet, a Szövetségi Hivatal és a Német Akadémiai Csereszolgálat révén. Forrás:www.gorcsonydoboka.hu Forrás:www.bacsbokodnko.hu

9. Szlovákok • 2001. évi népszámlálás: 17 692 fő • Az ország harmadik legnagyobb nemzetisége. • Kulturális központjuk Békéscsaba, ahol szlovák konzulátus is található. Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_szlov%C3%A1kok Forrás: KSH

10. Szlovák kisebbség jövője Egyesületek és sajtó: • Szlovák tannyelvű általános iskola és gimnázium, Békéscsaba • Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda, Sátoraljaújhely • Szlovák Közművelődési Központ, Vertigo Szlovák Színház, Ľudové noviny hetilap, Domovina tévéműsor (MTV) • A magyarországi szlovákok támogatatói: Országos Szlovák Önkormányzat, Szlovákia, szoros együttműködés, a Határon Túli Szlovákok Világszövetségével, valamint az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójával is annak érdekében, hogy az egykori szlovák telepesek mai utódai megőrizzék, gyarapítsák és átörökítsék kultúrájukat Magyarországon. Forrás: hegyvidekiujsag.eu

11. Horvátok • 2001-es népszámlálás : 15.620 fő  ~5% ~ 7 népcsoportra oszlik: • nyugat-magyarországi /gradistyei/ horvátok, • Mura menti vagy zalai horvátok, • Dráva menti horvátok, • Pécs környéki bosnyák-horvátok, • baranyai és bácskai sokác-horvátok, • bunyevác-horvátok, • Duna menti vagy rác-horvátok. Forrás: KSH

12. Horvát kisebbség jövője • Gondot jelent, hogy a számos jól működő kulturális kezdeményezés és nemzetiségi civil szervezetek tevékenysége szinte teljes mértékben a legkülönfélébb alapítványok jó szándékától függ, finanszírozása nincs megoldva. • Éppen ezek a kulturális intézmények azok, amelyek által a többségi társadalom jobban megismerhetné a környezetében élő kisebbségek értéket hordozó gazdagságát. Ezeknek a kulturális szervezeteknek a megőrzése tehát össztársadalmi érdek • Pl.: Pécsi Horvát Színház, peresznyei Katolikus Múzeum, Hrvatski glasnikot hetilap, Hrvatska kronika tévéműsor (MTV) , Forrás:http://www.napilapcsoport.hu/__images/2009_11/62840_644100/0.jpg

13. Románok Forrás:http://www.mehkerek.hu/index.php?lap=fotogaleria&dir=5 • 2001-es népszámlálás: 8482 fő azaz 2,5%. Egyesületek és a sajtó: • Az Magyarországi Románok Országos Önkormányzat (MROÖ)- Gyula • Magyarországi Románok Kutatóintézete • Gyulai Román Gimnázium • Cronica, Foaia românească román lap, Ecranul Nostru tévéműsor (MTV) • A magyarországi román iskolák működtetésére az állami költségvetés teljes körű finanszírozást biztosít (Battonya, Bedő, Gyula, Elek, Kétegyháza, Méhkerék) • A budapesti és a szegedi román kulturális intézetek kiemelten kezelik a térségben élő román nemzetiség anyaországi kapcsolatainak az erősítését. Forrás: KSH

14. További kisebbségek • A nemzetiségi nyelv elvesztésének és a többség kultúrája, szokásrendszere, életmódja átvételének végtelenül sok oka és összetevője lehetséges. • Természetes asszimiláció jön létre eltérő kultúrák együttélése során, ilyenkor bizonyos idő elteltével, a kultúrák keveredésével, illetve a domináns kultúra és nyelv előtérbe kerülésével a kisebbség fokozatosan elveszti azokat a jegyeket, amelyek elkülönítik a többségi társadalomtól. • Az asszimilációnak ezt a formáját főleg a kisebb létszámú nemzetiségek, tehát a lengyel, görög, bolgár, szlovén, ruszin, ukrán és az örmény kisebbségek tagjai.

15. Összegzés • A magyarországi kisebbségek szinte mindegyike a teljes nyelvváltás küszöbén áll. • A kilencvenes évek elejétől kezdődően nemzetiségi újjáéledésnek nevezhető folyamat csírái kezdenek kibontakozni Magyarországon. • Minden nemzetiség több-kevesebb sikerrel kulturális egyesületeket alakított, amelyek igyekeznek a közösség minél szélesebb rétegeit mozgósítani. • A határmenti anyaországgal rendelkező kisebbségek elit tagjai abban reménykednek, hogy a szomszédos országokkal beinduló gazdasági kapcsolatok kedvező hatással lesznek a nemzetiségi nyelv fennmaradására, és ösztönözni fogják a fiatalokat a nyelvtanulásra.

16. Magyarország határain kívül élő magyar származásúak száma 2010-ben, Magyarország felelőssége irántuk • A magyar Alkotmány 6. § 3-ik bekezdése kimondja, hogy "A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.„ • Okai: 1. morális 2. történeti 3. pragmatikus (fő) Forrás: népszámlálások

17. Forrás: adatbank.transindex.ro adatai alapjánsaját késztésű táblázat

18. A magyar kisebbség aránya a teljes népességhez Erdélyben, Szlovákiában, Kárpátalján és a Vajdaságban Forrás: www.statistics.sk Forrás: http://en.wikipedia.org Forrás: népszámlálási adatok Forrás:www.inse.ro

19. A magyar kisebbségek helyzete a szomszédos országokban Erdélyi magyarok: • A szórványságban élő magyarok helyzete egyre nehezebb napjainkban, hiszen fokozottabban jelen van az asszimiláció • Céljuk egy magyar autonóm tartomány létrehozása, mely megkönnyítené a mindennapi életüket, biztosítva lenne jövőjük. Szlovákiai magyarok: • százalékarányunk 10,8-ról 8,5-re csökkent 20 év alatt • A megmaradás feltételei egyben talán a jövő is?! Pl.: nyelvkérdés • A nyelvi egyenlőtlenség az adott kisebbség tagjait nyelvi identitásuk feladására kényszerítheti. Forrás: erdely.ma Forrás: http://www.sikerado.hu

20. A magyar kisebbségek helyzete a szomszédos országokban Vajdasági magyarok: • Lélekszámuk jelenleg 300.000 fő • A Kárpát-medencei magyar kisebbségek közül nekik az egyik legstabilabb a helyzetük politikailag, hiszen Autonóm Tartományban élnek. • Napjainkban Szabadkán magyar nyelvű egyetem létrehozást tervezik. A karok mindegyikén lenne magyar nyelvű tanulmányi csoport, ezeken teljes egészében vagy nagyobb részt magyar nyelvű kurzusokat, tárgyakat oktatnának. • Ez elősegítené a fiatalok Vajdaságon való maradását, és esetleges megélhetését. Forrás:http://www.sikerado.hu

21. Összegzés • A határon túl élő magyar kisebbségi közösségek számára az autonómiát és a kisebbségi jogok biztosítását javaslom, melyeket a főbb nemzetközi egyezmények is tartalmaznak. • A XXI. században hiába nő a multikulturalizmus elfogadása iránti igény, és a kisebbségek számára biztosított jogok mennyisége, létszámukkal együtt csökken érdekérvényesítési erejük és intézményrendszerük fenntarthatósága, melynek eredménye: lassú asszimiláció

22. Köszönöm a figyelmet!