1 / 17

Kultúra

Kultúra. A KULTÚRA MEGHATÁROZÁSA 1. A kultúra C. Geertz (1973) antropológiai meghatározása szerint,

Télécharger la présentation

Kultúra

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kultúra

  2. A KULTÚRA MEGHATÁROZÁSA 1. A kultúra C. Geertz (1973) antropológiai meghatározása szerint, "A kultúra szimbólumokban megjelenő értelmezések, szimbólikus formában átöröklődő fogalmak történelmileg kialakult rendszere, amelyek segítségével az emberek kommunikálnak, ismereteket szereznek és az életet látják. " A kultúra tehát a közös hiedelmek tanult mintázata. Winthorp (1991) szerint "a kultúra 1. A Homo sapiens azon képességei, amelyek mint fajt jellemzik, és amelyek alapvetőek az alkalmazkodáshoz, 2. a társadalom életének tanult, összegyüjtött produktumai, 3.a gondolkozás, cselekvés és értékek megkülönböztető mintázatai, amelyek a társadalom vagy egy társadalmi csoport tagjait jellemzik."

  3. A KULTÚRA MEGHATÁROZÁSA 2. A szociálpszichológiai meghatározás: mit jelent a kultúra az emberi psziché, emberi elme számára: Hofstede (1984) szerint: "Minden ember magában hordja azt a gondolkozási, érzelmi és cselekvést motiváló mintázatot, amelyet élete során megtanult. Ennek jelentős hányadát a korai gyermekkorban sajátítjuk el, mivel ebben az életkorban vagyunk legérzékenyebbek a tanulásra és hasonulásra.„ Singer (1987) szerint a kultúrát úgy határozhatjuk meg, mint tanult, csoport által meghatározott észlelési mintát- amely magában foglalja a verbális és nem verbális nyelvi beállítottságot, az értékeket, a hiedelemvilágot, a tévesnek minősített hiedelmeket és a magatartást.

  4. A TÁRSADALOM Egyéneket egymáshoz fűző kapcsolat rendszer A KULTÚRA A közösség tagjai által megőrzött értékek, követett normák, létrehozott anyagi javak. Leszűkítve: szellemi javak - irodalom, művészet Szociológia: termelési módszerek anyagi javak is Kultúrával kapcsolatos kérdés, mi különbözteti meg az embereket az állatoktól? Washoe (mintegy 100 szó, 2 éves gyermek színvonala Aveyroni vad fiú (szobatiszta, felöltözik, néhány szó) Genie (3-4 éves gyermek szókincse)

  5. Kultúra folytatás: Charles Darvin: evolució Szociobiológia: Ösztönök az állatoknál állatfajoknál kifinomodott udvarlási rituálék hímek harca - nagyobbak mint a nőstények (Az ösztönök nem reflexek hanem programok) Kulturális univerzálék nyelv, beszéd, írás, szájhagyomány, írott emlékek Szemiotika és az anyagi kultúra: templom a főtéren

  6. KULTÚRA, SZUBKULTÚRA PLURALIZMUS KULTÚRA ELEMEI1. (példa a társadalmak fejlődése) Értékek Történelem Hősök Irodalom, művészetek Tudás anyag Hiedelmek Normák Jogi Etikai Öt fontos tény:1. A normák lehetnek ellentmondásosak, 2. változnak a történelmi fejlődés során, 3.társadalmanként különböző (vérbosszú),4. nem biztos hogy előnyös a közösségnek, 5. a szociológus nem ítélhet negatívan egynormával ellentétes jelenséget

  7. KULTÚRA ELEMEI 2. Javak Települések, azok szerkezete Tárgyak (szimbólum értékűek) Díszítő elemek Öltözködés Technológiák

  8. Kultúraközi kapcsolatok Horake Miner: iakirema közösség 1. Az egész rendszer alapjául az a hit szolgál, hogy az emberi test undorító, és eredendően hajlamos az elsatnyulásra és betegségekre. Egy ilyen testbe bezárva az ember csak abban reménykedhet, hogy rituálé és ceremónia erejével szünteti meg testének ezen jellegzetes-ségeit. Minden háztartásban található egy vagy több szent hely erre a célra….. Az ilyen hely középpontja egy falba épített doboz vagy fiók. Ebben a fiókban tartják mindazokat a varázsszereket és mágikus italokat, amelyek nélkül hitük szerint egyetlen benszülött sem élhet. Ezeket a készítményeket a különbözőképpen szakosodott gyógyítóktól szerzik be. Közülük a leghatalmasabbak a varázslók, akiknek a segítségét jelentős ajándékkal kell meghálálni. Maguk a varázslók azonban nem adnak gyógyitalt betegüknek, hanem csak eldöntik, hogy annak milyen összetevőkből kell állnia, s ezeket titkos ősi nyelven írják le.

  9. Horake Miner: iakirema közösség 2. Ezt az írást a varázslón kívül csak a gyógyfüvek ismerője tudja elolvasni, aki aztán – egy újabb ajándékért cserébe – elkészíti a kívánt varázsszert….Az iakiremák a szájjal kapcsolatban már-már beteges félelmet és elra-gadtatást éreznek, mert úgy hiszik, hogy a száj állapota természetfeletti hatással van minden társadalmi kapcsolatra. Hitük szerint, ha nem végeznék el a szájrituáléjukat, akkor kihul-lana a foguk, vérezne az inyük, összezsugorodna az állkapcsuk, és elhagyná őket a barátjuk és a szeretőjük. Abban is hisznek,hogy szoros kapcsolat van az orális és a morális tulajdonságok között. Például megfigyelhető náluk a gyerme-kek szájának rituális kiöblítése, ami szerintük javítja az erkölcseiket.

  10. Horake Miner: iakirema közösség 3. A mindenki által elvégzett napi testrituáléba beletartozik a szájtisztítás rítusa is. Jóllehet ezek az emberek rendkívüli gondot fordítanak a szájukra, az ezzel a ritussal járó tevékenységet a gyanútlan idegen először alighanem visszataszítónak találja. Mint elmondják, e rítus során az iakirémák egy kis köteg disznószört dugnak a szájukba valami varázsporral, s aztán a szörköteget pontosan szabályozott mozdulatokkal mozgatják a szájukban (Miner, 1956, 503-504 old.)

  11. Érdekességek a kultúraközi kapcsolatokban 1. Cargokultusz: óceániai szigeteken repülőgép modellek Paracelsus XVI sz. amerikai félig emberi és félig állati lények, Kínai birodalom uralkodói 1793-ban György király delegációja, kereskedelmi centrumok. A kínaiak az árucserét és a missziókat értelmetlennek látják XIX sz. Az angolok rebarbara nélkül belehalnának a székrekedésbe.A II. világháborúban az angol és amerikai udvarlási szokások (Morel)Házassági vagy nemi különbségek: egy vagy többnejűség szoknya vagy nadrágviselet férfiak, nők előre engedése

  12. Érdekességek a kultúraközi kapcsolatokban 2. Gyermekek vagy öregek meggyilkolásaÉtkezési szokások: osztriga…..majomagyvelő/ disznóhús….marhahúsIdeálok: Spárta edzett/ Athén szép/ lovagkor hódító, ujkor higienikus Magyar értelmiségi vagy cigány nevelés. Történelem A történelem lehet politikai, intellektuális,rejtett családi, kulturális csoport, nemzeti. A történelem hatalmi tényező: nem elbeszélés objektív-e? tanítását a hatalom irányítja kognitív disszonanciát el akarják kerülni az a kérdés mi a fontos, kinek és miért?

  13. Kultúraközi kommunikáció • Fokozatok: nem motíváltak kerülik, következmény: negatív élmény kulturjegyeinket magunkon hordozzuk, így látnak minket beleélő képesség mások helyzetébe • Szabályok: meghatározni a konfliktus forrását a konfliktust leszűkíteni a kiváltó okra építő hozzáállás szemben a destruktívval • Szabályok: ne polarizáljunk, koncentráljunk a fontos kérdésre tartsunk fel kapcsolatot a negatív érzelmek ellenére ismerjük fel a különböző kommunikációs stílusokat azonosítsuk és tudatosítsuk saját kedvenc stílusunkat legyünk kreatívak és bővítsük saját repertoárunkat értsük meg a konfliktust körülvevő összefüggéseket legyünk képesek megbocsátani

  14. Köszönöm a figyelmüket!

More Related