1 / 28

a pénzügyi piacok

a pénzügyi piacok. Pénzügyi piacok ( financial markets ):  Pénzt cserélnek közvezlenül pénzre. Csoportosításuk:. Deviza. Pénz- és tőkepiac. Promt (azonnali). Termin (határidős). A pénz- és tőkepiacok. Pénzpiac (money market) : Rövid lejáratú hitelek (1 évnél rövidebb) piaca.

jubal
Télécharger la présentation

a pénzügyi piacok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. a pénzügyi piacok Pénzügyi piacok (financial markets):  Pénzt cserélnek közvezlenül pénzre Csoportosításuk: Deviza Pénz- és tőkepiac Promt(azonnali) Termin(határidős)

  2. A pénz- és tőkepiacok • Pénzpiac (money market): • Rövid lejáratú hitelek (1 évnél rövidebb) piaca. • Technikailag: bankhitelek, rövid lejáratú értékpapírok. (kincstárjegyek, bankközi pénzpiac, váltóforgalom) • Tőkepiac (capital market): • Hosszú lejáratú hitelek (1 évnél hosszabb) és részvények piaca. • Technikailag: hosszú lejáratú bankhitelek, kötvények, részvények (államkötvények, jelzálog-kötvények, részvények)

  3. Ügyletek • Határidős ügyleteknél a jelenben történik a megállapodás: • Az árban, • A nagyságrendben (volumenben) • Minőségben (terménypiacok) • A teljesítés időpontjában  A teljesítés (lebonyolítás) egy jövőbeli időpontban! • Futures: standardizált (szabványosított) tőzsdei határidős ügyletek • Forward: nem standardizált tőzsdén kívüli (OTC) határidős ügyletek • Határidős hitelügylet: (IRF – Interest Rate Futures és FRA – Forward Rate Agreement) • Nemcsak a folyósítás és a kamatfizetés, hanem • A folyósítás is a jövőbeli időpontban történik (előre rögzített kamatfeltételek mellett)

  4. Határidős ügyletek  jövőbeli teljesítésre szóló kötelezőérvényű adásvétel • Szimmetrikusak a jogokat és a kötelezettségeket illetően: mindkét félnek joga és kötelezettsége az ügylet végrehajtása. • Egyik fél sem fizet semmilyen díjat a másik félnek,  egyik pozíciója sem biztosít többletjogokat / kötelezettségeket. • Kétféle pozíció lehetséges: • A termék jövőbeli vásárlója (long futures, long forward) • A termék jövőbeli eladója (short futures, short forward)

  5. Forward és futures

  6. Letétek - árazás • A jelenbeli kifizetés (befektetés) minimális mindkét fél: biztonsági letét (szerződéskor) ALAPLETÉT (BÉT: ~20%) • Ha romlik a pozíció (pillanatnyi veszteséget mutat)  BIZTONSÁGI letét (csak likvid eszköz lehet, pl.: diszkont kincstárjegy) • Határidős árfolyam (kockázat!): • Az az ár, ami biztosítja, hogy a vevő ugyanakkora PV-jű CF-t fizessen, mintha a terméket a promt piacon vette volna meg.Promt ár: S; határidős ár: F F=S(1+rt), ha t<1év; illetve: F=S(1+r)t, ha t>1év

  7. A korrigált promt árfolyam • Ha az ügylet tárgya a futamidő alatt valamilyen (+/-)pénzáramlással jár, ezek jelenértékével korrigálni kell. • kit gazdagít?  S* = korrigált promt árfolyam promt árfolyam- PV(pozitív pénzáramlások)+ PV (negatív pénzáramlások)= korrigált promt árfolyam (S*) A határidős árfolyam: F = FV(S*)

  8. Valuták határidős árfolyama Példa:Mennyi az USD egyéves határidős árfolyama, ha a promtárfolyam 210 Ft, a forint 1 éves kamatlába 18%, az USDéves kamatlába 2%? A betéttartás jövedelmet hoz  PV-jét le kell vonniPV($kamat $-ban)=Kamat/(1+rdollár)=0,02$/1,02=0,0196$ Forintra számítva: PV($kamat Ft-ban)=0,0196$×210Ft/$=4,118 Ft S*=210-4,118Ft=205,882Ft F=S*(1+rFt)=205,882×1,18=242,94 Ft A valuta határidős árfolyama B valutában:

  9. A határidős kamatlábak Példa: A promt egyéves kamatláb 20%, a promt kétéves kamatévi 22%. Mekkora a reális egy év múlva kezdődő, egyéves kamatláb?  Három lehetőség: Promt kamatlábak: r; határidős kamatlábak: f1 és 2+4 egyenértékűek:

  10. A befektetések Motiváció alapján: • Spekuláció: • Cél: racionális kockázatok vállalása mellett a hozam maximalizálása • A kockázatelutasítás elve • A befektető egyenként valósítja meg • Fedezeti ügylet (hedge) • Cél: a már meglévő befektetések kockázatának csökkentése, fedezése • Ha a meglévő tevékenység netán veszteséges lenne, a második jövedelmezősége ellensúlyozza azt • Arbitrázs • Cél: biztos nyereség elérése • Egyszerre veszi fel különböző piacokon a vételi és az eladási pozíciót (alacsony áron vesz, magas áron ad el)

  11. A motivációk

  12. Származtatott termékek (derivatívok) témája  alaptermék: a meglévő eszköz (az ügylet tárgya)  derivatív: valamilyen alaptermékre a jelen-ben kötött és a jövőben teljesítendő ügyletek • Alapvető befektetési motivációk • A kockázat lefedezésének alapvető eszközei, technikái • Tőzsdei és tőzsdén kívüli származtatott termékek jellemzői • Egyszerű opciós pozíciók és típusok • Az opciós pozíciók értéke és nyeresége az opció jogosultja és kötelezettje számára • Az opciók értékére ható tényezők • Alapvető határidős ügyletek logikája • Határidős árazás a legfontosabb termékeknél

  13. Az ügyletek tárgya(mik lehetnek az alaptermékek) • Értékpapír (részvény, kötvény) • Különböző valuták • Különböző határidőre vonatkozó kamatlábak (különböző időtartamok múlva, a jövőben kibocsátandó kamatozó papírok kamatlábai) • Tömegáruk (gabona, hús, ásványok)  A derivatívok születésének kiváltó okaa befektetési kockázat mérséklése

  14. A származtatott termékek csoportosítása • Opciós ügyletek • azaz vételi, vagy eladási jogok • Határidős ügylet (futures, vagy forward) • azaz határidős (kötelező jellegű) eladás illetve vétel • Csereügylet (swap) • azaz két termék jövőbeni pénzáramlásának cseréje(pl.: fix kamatozású kötvény kamatfizetései  változó kamatozásúra)

  15. A tőzsdei származtatott ügyletek Standardizáltság: • Csak néhány termékre (értékpapír, valuta, kamatláb) lehet üzletet kötni • Szabályozott lejárat (milyen jövőbeli időpontra szól a szerződés) • Szabályozott minimális kötésegység (kontraktus) USA: $10,000.- HUN: 100×BUX (BÉT: BUX-index, DEM, USD, éves diszkont kincstárjegy, 1 és 3 havi BUBOR index) Előnyök: • Az ügyletek likvidek, élénk a piacuk • Nagy likviditás  kisebb tranzakciós költségek • Könnyű a meglévő szerződéseket ellenoldalú szerződéssel semlegesíteni – „a pozíciót zárni” (ár-, árfolyam, kamatlábváltozásból eredő kockázat zárása!) • Klíring elszámolás (KELER Rt.) a nemfizetési kockázat is az övé. (Központi Elszámolóház és Értéktár Budapest Rt)

  16. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek Az eladó és a vevő megállapodása: • Termékre • Mennyiségre • Jövőbeli időpontra  nem standardizált! • A feltételek rugalmasabbak, testre szabottabbak lehetnek • Kevésbé likvidek, nehezebb a pozíciót „zárni” ellenügylettel a lejárat előtt szabadon

  17. Az opciós ügyletek  Opció vásárlása: döntési-választási lehetőség vásárlása Jogosult: vevő, tulajdonos, befektető, aki a jogot megvásárolja Kötelezett:eladó, kiíró, aki eladta a jogot, ezzel kötelezettséget vállalt magára  Aszimmetrikus ügylet! Opciós díj: az opció jogosultja fizeti előre a jog eladójának, függetlenül attól, hogy él-e opciós jogával.  az opció ellenértéke. Lehívás: az opciós jog gyakorlása  megszűnik az opció Három dolog történhet: - lehívják, - a tulajdonos eladja opciós jogát, - lejár anélkül, hogy a tulajdonos gyakorolná a jogát

  18. Az opciók típusai Mire vonatkozik az opciós jog? Vevő oldal: • A vételi opcióvevője arra szerez jogot, hogy előre meghatározott áron vehesse meg az alapterméket (vételi jog) • Az eladási opció vevője előre rögzített áron adhatja el az alapterméket (eladási jog) Eladó oldal: • A vételi opció eladója eladási kötelezettséget vállal • Az eladási opció eladója vételi kötelezettséget vállal

  19. Opciós pozíciók • Ügylet értelmezéseJogosult = long; Kötelezett = short • Melyik oldalon áll?Vételi = call; Eladási = put Európai: („-ra”) egyetlen napon, - a lehívási napon érvényes Amerikai: („-ig”) a szerződésben kikötött időpontig bármikor lehívható Vételi Eladási Jog Kötele-zettség

  20. Az opciós jog gyakorlása Megéri-e az opciót lehívni? kötési/lehívási árfolyam (exercise price EX) és a promt árfolyam viszonya  pozíciófüggvény! (mekkora az opcióból származó pénzáramlás?) Pl.: eladási opció befektetője Pozitív, ha Pt<EX Az opció értéke(LP) Az opció maximálisértéke (CF!) EX Az opció értékelegalább 0. 45° EX Lejáratkori promt árfolyam (Pt) Kötési árfolyam

  21. Az eladási opció nyereségfüggvénye (LP) Arra ad választ, hogy az opció tulajdonosamekkora nyereséget realizál a lehíváskori promtárfolyam függvényében LPnyeresége Max. nyereség Nyereségküszöb EX-p Lejáratkori promtárfolyam (Pt) 0 EX 45° -p Nyereségküszöb: az a jövőbeli promt árfolyam,ahol a befektető nyeresége 0.

  22. LCértéke 45° EX Lejáratkori promtárfolyam (Pt) LCnyeresége Nyereségküszöb EX+c 45° 0 EX Lejáratkori promtárfolyam (Pt) -c Vételi opció (LC) pozíció- és nyereségfüggvénye A befektető számára a vételi opció maximális nyereségevégtelen!

  23. Nyereségküszöb SP Max nyereség p 0 Pt EX p Eladási opció kötelezettje Max veszteség: EX-p -EX Nyereségküszöb SC c Max nyereség 0 EX Pt c Vételi opció kötelezettje Max veszteség: végtelen Az opció kiírójának (short position) pozíció- és nyereség-függvényei

  24. Az opciós díjat meghatározó tényezők • Alaptermék promt árfolyama (P0) és • a kötési árfolyam nagysága (EX). • Az opció tárgyának volatilitása (árfolyamkockázata) • A lehívásig hátralévő idő hossza • Kamatláb Vételi opció Annál értékesebb, minélmagasabb az alaptermékpiaci árfolyama Eladási opció Annál értékesebb, minélalacsonyabb az alaptermékpiaci árfolyama

  25. Az opció belső értéke • Az a nyereség, amit a jogosult elérhet azopció azonnali lehívásával(a jogosult számára legalább nulla) • Nem a lejáratkori, hanem az aktuális promtárfolyam függvénye! Belsőérték Belső érték =0, haP0<EX; =P0-EX, ha P0>EX Belsőérték Belső érték =0, haP0>EX; = EX- P0, ha EX> P0 Eladási opció belsőérték-függvénye

  26. Pozíciók a belső érték alapján • ITM (In The Money), ha a belső érték pozitív  az opció jobb a piacnál • ATM (At The Money), ha a kötési és a pillanatnyi árfolyam megegyezik  az opció egyezik a piaccal,belső értéken van. • OTM (Out The Money), ha a kötési árfolyam kedvezőtlen a promt árfolyamhoz képest  az opció rosszabb a piacnál

  27. Az opció értéke Annál értékesebb a jogosultnak: • minél magasabb a belső értéke, • minél hosszabb idő van hátra a lejáratig (elképzelhető kedvező események), • Minél nagyobb az alaptermék volatilitása (hozamának szórása)  nagy az árfolyamok ingadozási tartománya, nő a lehívhatóság valószínűsége Az opció díja = belső érték + időérték

  28. Az időérték Annak a lehetőségnek az értéke, hogy a hátra-lévő idő alatt kedvezőbbé válhat a pozíciónk Annál nagyobb: • Minél hosszabb a lejáratig hátralévő idő, • Minél nagyobb az alaptermék kockázata, • Minél kisebb a kötési és a promt árfolyam közötti különbség

More Related