Gazdasági és piaci fejlemények Magyarországon 2010-ben

1. Gazdasági és piaci fejlemények Magyarországon 2010-ben Treasury Club Konferencia Barta György, CIB Elemzés Budapest,2010. május 27.

2. Tartalom • Növekedés Magyarországon • Növekedési deficit • A lassulás okai és következményei • Kilátások • Infláció, piacok, kamatpálya • Az euró kérdése

3. Növekedési deficit • A KKE-régióhoz viszonyított növekedési deficit hosszú ideje a hazai gazdaságpolitika egyik fő rákfenéje Forrás: Eurostat

4. A lassulás okai: rossz munkaerőpiaci ösztönzők • Alacsony aktivitási ráta, valamint magas adó- és járulékterhek Forrás: Eurostat, MNB Forrás: OECD, MNB

5. A lassulás okai: az optimálisnál lassabb tőkefelhalmozás • Alacsony reál beruházási ráta a többi KKE országhoz képest Forrás: Eurostat, MNB

6. A lassulás okai: a termelékenység növekedése kétsebességes • A hazai és külföldi vállalatok termelékenysége között a KE régión belül Magyarországon a legnagyobb a különbség • A duális gazdasági szerkezetben hosszabb időhorizonton sincs érdemi felzárkózás a hazai vállalatok – jellemzően a KKV-k – részéről • A foglalkoztatottságban felülreprezentált KKV-k átlag alatti hozzájárulást mutatnak a hozzáadott érték terén, jelezvén termelékenységi problémáikat • A magas adó- és társadalombiztosítási terhek a növekedés gátját képezik, akárcsak az illegális foglalkoztatás és az adóelkerülési módszerek alkalmazása • A KKV-k gyakran alacsonyabb hitelkorlátokkal szembesülnek

7. Gyenge potenciális bővülési ütem • 2001-től folyamatos csökkenést láthattunk a potenciális növekedési ütemben, melyet a fogyasztás mesterséges ösztönzése és az állami túlköltekezés egy ideig leplezett • A folyamat növekvő külső egyensúlytalansággal és költségvetési lazulással párosult • Az utóbbi években amúgy is lassuló reálkonvergenciát a válság ráadásul lefagyasztotta, és potenciális növekedési ütemünket is lejjebb tolta

8. A túlzottan lassú növekedés adósságcsapdához vezethet • A gyenge növekedési ütem számos kockázat forrása lehet, sebezhetővé teszi a még mindig jelentős külső adóssággal bíró országot • A növekedést akadályozó rossz gazdasági szerkezet mellett a külső források korlátozottsága és a magasabbak kockázati felárak is lefelé mutató kockázatot jelentenek a növekedésre nézve Forrás: Eurostat Forrás: Bloomberg

9. A növekedés mellett az egyensúlyi szempontok sem elhanyagolandóak • A bővülés fiskális eszközökkel történő ösztönzésére csupán jól célzott eszközökkel, a külső egyensúly ismételt megbontása nélkül érdemes törekedni • A piaci bizalom helyreállításához azonban fontos egy józan és kiszámítható fiskális konszolidációs pálya fenntartása • Költségvetési lazítást elsősorban csak akkor tolerálna a piac, ha az a nemzetközi hitelezők által ösztönzött strukturális reformok kezdeti költségeihez és egyes kvázifiskális tételek egyszeri rendbetételéhez kötődne Forrás: MNB Forrás: Eurostat

10. A recessziónak vége technikai értelemben • Lassú feltápászkodás a mélypontról • Fő bizonytalansági tényezők: euróövezeti importkereslet alakulása, belföldi fiskális politikai lépések Forrás: KSH

11. Tartalom • Növekedés Magyarországon • Infláció, piacok, kamatpálya • Az euró kérdése

12. Inflációs fejlemények • A keresleti hatás és a béroldali nyomás szinte teljes hiánya lehetővé teszi a jegybanki célérték elérését Forrás: KSH

13. A piaci környezet alakulása • Felerősödött piaci feszültségek hatottak a magyar eszközökre Forrás: Bloomberg Forrás: Reuters

14. Hogyan cselekedhet a monetáris politika? • A piac által elvárt kockázati felár határozhatja meg továbbra is a lazítás lehetséges mértékét Forrás: MNB

15. Tartalom • Növekedés Magyarországon • Infláció, piacok, kamatpálya • Az euró kérdése

16. Eurózóna-csatlakozás: a reálkonvergencia is fontos • A valutaunióhoz fűződő fontos reálgazdasági és pénzügyi szálak logikussá teszik a további integrációt • A mostantól még szigorúbban vizsgált nominális kritériumok teljesítésére való törekvés jó horgonyt jelent a piacok számára, de önmagában nem elégséges, nem „csodaszer” • A kellő mértékű reálkonvergencia hiánya feszültségeket szül az euróövezeten belül, a kötött árfolyam pedig elveszi a növekedésösztönzés egyik fontos eszközét az elmaradottabb régiókban • A válság megmutatta: kamikaze gazdaságpolitikát az EMU berkein belül is lehet ideig-óráig folytatni • a piac kiegyensúlyozó mechanizmusai csak megkésve tudnak érvényesülni • a szükséges korrekció lassabb és jelentősebb mértékű, ráadásul a részben kockázatközösséget alkotó unió más tagállamaira is hatással van Forrás: Európai Bizottság, MNB

17. Eurózóna-csatlakozás: fontos a felkészülés • A versenyképesség javítása, az állami újraelosztás csökkentése és a költségvetés szerkezetének racionalizálása létérdek az EMU-csatlakozást megelőzően, hisz ezen lépések növelhetik a fiskális politika mozgásterét negatív gazdasági ciklusok idején • Magyarország még egyetlen maastrichti kritériumot sem teljesít • a vállalt fiskális pálya további megszorításokat tenne szükségessé 2011-ben • bár az inflációs nyomás rendkívül gyenge, a fellendülő növekedés és az importált infláció ismét felfelé mutató kockázatot jelenthet a fogyasztói árindexre és a várakozásokra nézve 2011 után • az államadósság 2011-től már lefelé mutató pályára állhat, fennmaradó költségvetési szigort feltételezve • az euró bevezetése akár már 2015-től lehetséges volna Forrás: Európai Bizottság, MNB

18. Köszönöm a figyelmet! • ELEMZÉSEINK INGYENES ELÉRHETŐSÉGE: • http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index