hungary-romania-cbc.eu huro-cbc.eu

1. Határmenti együttműködés erősítése a szociális szakemberek képzése és munkaerőpiaci orientációja területén Deepening of cross-border cooperation in the field of training and labour market orientation of social professionals A Határmenti együttműködés erősítése a szociális szakemberek képzése és munkaerő-piaci orientációja területén (Deepening of cross-border cooperation in the field of training and labour market orientation of social professionals) című, HURO-1001/268/2.3.1. számú projekt keretében Gyermekvédelem kurzus Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar Dr. Gortka-Rákó Erzsébet főiskolai docens www.hungary-romania-cbc.eu www.huro-cbc.eu

2. Ifjúság 2008

16. A gyermekek jogaiAz 1997 évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról • A Gyvt. 1. §-a a törvény céljai és alapelvei között meghatározza többek között, hogy a törvény célja : „Intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalat jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez , a szülő kötelességek teljesítéséhez.” • A törvény 1.§. (2) bekezdésben meghatározza, hogy ennek érdekében a gyermekek alapvető jogai és a jogok érvényesítésének garanciái a törvény szabályozza. • Kötelezi a törvény a gyermekvédelmi rendszerben feladatokat ellátókat, továbbá a bíróságokat, ügyészségeket, rendőrségeket, pártfogó felügyeleti szolgálatot, más szervezeteket és személyeket, hogy a Gyvt alkalmazása során mindenkor a gyermek mindenek felett álló érdekét vegyék figyelembe és törvényben elismert jogait biztosítsák.

17. A gyermek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetben történő nevelkedéshez. • Joga van, hogy segítséget kapjon saját családjában történő nevelkedéséhez, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. • A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van fejlődését és személyisége kibontakoztatását segítő különleges ellátáshoz • Joga van a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön. • A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással, elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítésnek, büntetésnek, bánásmódnak • Joga van a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen. • A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból való veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. • A gyermeknek joga van- örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában- szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. E során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. • Ha a törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez, a kapcsolattartáshoz.

18. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek. Joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen. Joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szervnél eljárást kezdeményezzen. Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan

19. A szülői jogok és kötelességek • A Gyvt 12. §-a kötelezi a szülőt, hogy a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal működjön együtt. • Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult, hogy • A gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon. • A gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje • Gyermeke családba történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülményeinek rendezéséhez, gyermek családba való vissza illeszkedéséhez segítséget kapjon. • A gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben meghallgassák

20. A gyermeki jogok védelme • A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége , aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglakkozik. • A gyermek alkotmányos jogainak védelmét az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa a maga sajátos eszközeivel segíti és ennek során: • A biztos feladata, hogy a gyermek alkotmányos jogait érintő, tudomására jutott vissza éléseket kivizsgálja és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. • Az Országgyűlési Biztos a fenti intézkedéseiről évente beszámol az Országgyűlésnek.

21. A gyermekjogi képviselő • A gyermekjogi képviselő feladata: • Ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek Gyvt-ben meghatározott jogainak védelmét és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. • A gyermekjogi képviselő : • Segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását • Segíti a gyermeket állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban • Eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a fiatal felnőtt, valamint a gyermek önkormányzat felkérése alapján. • Eljár az érdekképviseleti fórumon • A gyámhivatal kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban. • A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermekek védelmére.

22. A gyermekönkormányzat A bentlakásos gyermek intézményben elhelyezett gyermekek érdekképviseletére gyermek önkormányzatot hozhatnak létre. A gyermek intézmény valamennyi gyermekének képviseletében az a gyermek önkormányzat járhat el, amelyiket a gyermekek több mint 50%-a választott meg. A gyermekönkormányzat az intézmény vezetője véleményének kikérésével dönt saját működéséről. A gyermek önkormányzat véleményt nyilváníthat az intézmény vezetőjénél az intézmény működésével és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben, az intézmény vezetőjének figyelembe kell vennie.

23. Gyermekszegénység

24. Szegénység fogalma A szegénység fogalmát inkább a hagyományos fajtájú hátrányos helyzet megjelölésére és inkább az alacsony jövedelem és az ebből adódó egyéb hátrányok, mint például a nem megfelelő táplálkozás, rossz lakásviszonyok stb. megjelölésére szokták használni. Szegénynek mondjuk egy társadalmon belül azokat, akiknek jövedelme a kiválasztott szegénységi küszöbnél alacsonyabb. (Andorka,2002)

25. Abszolút szegénység Abszolút szegénységről beszélünk, ha az egyén vagy a család létminimum alatt él. A létminimumot legtöbbször egy bizonyos főre jutó jövedelemben határozzuk meg, de elképzelhető más létminimum-kritériumok használata is.

26. Relatív szegénység Azt jelenti, hogy az egyén vagy a család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól, például egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint az átlag 60, 50 vagy 40%-a Némelykor egyszerűen az egy főre jutó jövedelem szerint sorba rakott egyének vagy családok „alsó” 10%-át (decilis), vagy 20%-át (kvintilis) tekintjük relatív szegénynek. (Andorka 2002)

27. Gyermekszegénység az Eu-ban 21%-os, átlagon felüli. Dánia kivételével az összes tagországban magasabb a gyermekek szegénységi rátája mint a középkorúaké. Az egyszülős családokban 45% felett van. Az összes szegény gyerek 23%-a él egyszülős családban.

28. Gyermekszegénység a gazdag országokban, 2005 felmérés • UNICEF végezte az OECD országokban • 24 OECD országból 17-ben növekedett a gyermekszegénység • Dániában és Finnországban a legalacsonyabb, 3% • Mexikóban és az USA-ban 20% • Magyaro. 9%, ezzel a rangsor 9. helyén áll

29. Gyermekszegénység a gazdag országokban, 2005 felmérés II. • Az adatok a relatív szegénységre vonatkoznak. • A világ leggazdagabb országaiban 40-50 millió gyerek nő fel szegénységben. • 3 legfontosabb befolyásoló tényező: a társadalmi trendek, munkaerőpiaci viszonyok, kormányzati politika.

30. Gyermekszegénység a gazdag országokban, 2005 felmérés III. • egyetemi végzettséggel rendelkező anyák száma nőtt, és a fizetett állásban dolgozó anyák száma is • Alsó jövedelmi kategóriákban csökkent az apák fizetése. • Mo.-on az alacsony keresetűek körében mind az anyák és mind az apák keresete csökkent • A szociális ráfordítások növelése csökkenti a gyermekszegénységet.

31. Háztartás Monitor • TÁRKI végezte • Teljes népesség 12%-a szegény. • A gyermeküket egyedül nevelők, a három és többgyermekes valamint a középkorú egyszemélyes háztartások körében volt a legmagasabb a szegénység 2005-ben.

32. Háztartás Monitor II. • gyerekek életkorának előre haladtával nő a szegénység • 0-6 évesek: 11% • 7-14 évesek:15% • 15-18 évesek:22% (Gábos-Szívós 2006.)

33. Gyermekszegénységet befolyásoló tényezők • Gábos-Szívós szerint: • Iskolázottság • Roma gyerekek aránya • Szülők munkaerőpiaci helyzete • Községben élés • Jóléti transzferek

34. A TÁRKI legutóbb 2009-ben végzett nemzetközi kutatást a gyermekszegénység feltérképezésére az Európai Unió tagországaiban. A kutatók megállapították, hogy Magyarországon, Belgiumban, Csehországban, Írországban, Németországban és az Egyesült Királyságban a magas a munkanélküli háztartásokban élő gyermekek nagy száma jelenti a fő problémát. Az előbbi négy ország közül az Egyesült Királyságot követően Magyarországon a legmagasabb azoknak a gyermekeknek az aránya, akik olyan háztartásban élnek, ahol egy aktív korú ember sem dolgozott a vizsgálatot megelőző 12 hónapban.)

35. Magyarországra elmondható, hogy hatékony a jóléti rendszer és ez sok gyermekek megvéd a szegénységtől, ezért az uniós átlag körül alakul a gyerekek szegénysége. De ha ezt összehasonlítjuk a felnőttek szegénységével, a hazai gyerekek szegénységi kockázata a legmagasabb az unióban. (Gábos, 2010

36. A 2009-es kutatásban a magyarországi gyermekszegénységre vonatkozóan problémát jelent: • a munkanélküli és az alacsony munka-intenzitású háztartásokban élő gyermekek nagy száma. • A szegénység főként a sokgyermekes családokat érinti, • az iskolázottság hatása nagyon erős, • jól kivehető a települési lejtő, a jelentős regionális különbségek • az erős etnikai dimenzió.

37. A készpénzes transzferek uniós összehasonlításban hatásosak. A szülők munkaerő-piacra jutásának azonban akadályai: • a magas munkakeresési költségek, • regionálisan egyenlőtlen kereslet • ,a humán tőke hiánya, • a bölcsődei férőhelyek hiánya, • a transzferek munka-ellenösztönző hatása.

38. Gyermekszegénység elleni nemzeti stratégia • A program célja, hogy csökkentse a gyermekszegénységet és a mélyszegénységet. • Célja továbbá egészséges életfeltételek biztosítása a korai életévektől kezdve • A gyermekek képességeinek fejlesztése különböző programok, szolgáltatások révén

39. Gyermekszegénység elleni nemzeti stratégia II. • A regionális és etnikai egyenlőtlenségek csökkentése • A szülők foglalkoztatásának javítása • Szegregáció csökkentése • Lakáskörülmények javítása a szociális szolgáltatások fejlesztése

40. A gyermekjóléti alapellátások célja Herczog Mária megfogalmazásában (2001.): A gyermek és családja lakóhelyén kaphassa meg mindazt a támogatást és segítséget, amely a gyermek jóllétéhez szükséges. Az alapellátás legfontosabb célja a gyerek családban történő nevelésének segítése, a szakellátásba való bekerülés megelőzése. Az a filozófiája, hogy a gyermeknek a legjobb helye a családban van.

41. Gyermekjóléti szolgáltatás Létrehozásának célja, fogalma: álljon rendelkezésre a településeken a gyámhatóság tevékenységének jelentős részét kiváltani képes szolgáltatás a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek érdekeit

42. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése Családtervezési, a pszichológiai, a nevelési az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését szolgáló tanácsadás és az ezekhez való hozzájutás segítése válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, a családok átmeneti otthonában ellátáshoz való hozzájutás szervezése a szabadidős programok szervezése a hivatalos ügyek intézésének segítése

43. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: észlelő és jelző rendszer működtetése a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása a jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tájékoztatás a működő inkubátorokról, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezés lehetőségéről

44. Észlelő és jelzőrendszer tagjai Egészségügyi szolgáltatók védőnő, háziorvos, házi gyerekorvos Személyes szolgáltatást nyújtók különösen a családsegítő szolgálat Közoktatási intézmények nevelési-oktatási intézmények, nevelési tanácsadó Rendőrség Ügyészség Bíróság pártfogó felügyelői szolgálat Az áldozatsegítés és akárenyhítés feladatait ellátó szervezetek Menekülteket befogadó állomás Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok Munkaügyi hatóság

45. Jelzési kötelezettség A fentiek kötelesek jelzéssel élni: Gyjsz-nak a gyermek veszélyeztetettsége esetén Hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén Jelzési kötelezettség elmulasztása, együttműködés hiánya estén a gyámhivatal fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezhet az adott intézmény dolgozója ellen. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén pedig a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez. Bármely állampolgárnak is kötelessége a jelzés

46. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen válás, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás esetén a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával a gyermek problémáinak rendezése a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása

47. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata Kezdeményezni: az egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét Szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés igénybevételét Egészségügyi ellátások, Pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét A gyermek védelembe vételét vagy ih. Elhelyezését, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét

48. a gyerek veszélyeztetettségének mértékét figyelembe véve javaslatot tesz: a védelembe vételre, a családi pótlék természetbeni felhasználására, a gyermek tankötelezettségének teljesítését előmozdítja javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, leendő gondozási helyére javaslat

49. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: családgondozás biztosítása, ezzel is elősegítve a gyermek családjába történő visszahelyezését (együttműködve a TEGYESSZEL) utógondozó szociális munka biztosítása a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez

50. Gyermekjóléti központ Ilyet kell működtetni 40.000 fő feletti lakosságszámmal rendelkező  településen. Speciális szolgáltatások: kapcsolattartási ügyelet készenléti szolgálat kórházi szociális munka utcai és lakótelepi szociális munka