Download
m rlegk pes k nyvel k k telez tov bbk pz se n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE PowerPoint Presentation
Download Presentation
MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE

108 Vues Download Presentation
Télécharger la présentation

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Rezsabek Angéla MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE SZÁMVITEL 2012.

  2. 1.1. A számviteli előírások változásai Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (megjelent a Magyar Közlöny 140. számában, 2011. november 29-én). Rezsabek Angéla

  3. 1.1.2.1. A goodwill és a badwill szabályainak egységesítése • a negatív üzleti vagy cégértékre vonatkozó rendelkezések módosítása • cégvásárlás elszámolása negatív számított saját tőke esetén Rezsabek Angéla

  4. Javaslat A számviteli törvény tartalmazza mind az üzleti vagy cégérték, mind a negatív üzleti vagy cégérték elszámolásának szabályait. A negatív üzleti vagy cégértékre vonatkozó rendelkezések szerint – eltérően az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírásoktól – annak összegét 5 év alatt kell elszámolni az eredményben, függetlenül a rá ható tényezők alakulásától. Emiatt a gyakorlatban problémákat vetett fel, hogy ha például a negatív üzleti vagy cégértéket okozó részesedést értékesítették, a részesedés kivezetésével egyidejűleg a kapcsolódó negatív üzleti vagy cégértéket nem lehetett kivezetni, ami nem felelt meg a valós kép követelményének. A probléma megoldásaként a Javaslat az üzleti vagy cégérték és a negatív üzleti vagy cégérték elszámolási szabályait közelíti egymáshoz. Rezsabek Angéla

  5. 2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is (4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják Rezsabek Angéla

  6. Indoklás Cégvásárlás esetén előfordulhat, hogy a megvásárolt társaság számított saját tőkéje (piaci értéke) negatív, és emiatt kérdésessé válhat, hogy a megvásárolt részesedést milyen értéken kell felvenni a könyvekbe. Az ilyen esetek megfelelő kezelése érdekében a Javaslat előírja, hogy negatív számított saját tőke esetén az üzleti vagy cégérték bekerülési értéke – a főszabálytól eltérően – a cégért fizetett ellenérték lesz, így a megszerzett részesedés nulla értéken fog a számviteli nyilvántartásba bekerülni. Ha a megvásárolt cégnek a piaci értéken számított saját tőkéje is negatív, akkor a részesedés nem lehet csak 0 értékű, vagyis a nullás számlaosztályban kell nyilvántartásba venni. Rezsabek Angéla

  7. 2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is 3 § (5) E törvény alkalmazásában 1. üzleti vagy cégérték: a) cégvásárlás esetén (amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi): a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték a magasabb, b)27 cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó – az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) – saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, negatív számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték; Rezsabek Angéla

  8. A könyvvizsgálói záradék számviteli törvényi, illetve könyvvizsgálói standardok szerinti előírásai összhangjának megteremtése • a könyvvizsgálói záradék kötelezően alkalmazandó szövegének eltörlése • Minősítés nélküli könyvvizsgálói vélemény • Korlátozott könyvvizsgálói vélemény • Ellenvélemény • A véleménynyilvánítás visszautasítása Rezsabek Angéla

  9. Javaslat Az ásványkincsek kutatásával kapcsolatosan felmerülő, általában jelentős költségek a számviteli elszámolásban nehezen sorolhatók be a hatályos jogszabályi kategóriákba. Az eredményes kutatófúrások után létrehozott tárgyi eszközök bekerülési értékébe nem tartozhatnak ezek a költségek, hiszen ekkor az aktivált eszközérték jelentősen magasabb lenne annak piaci értékénél. A kutatási költségek nem tekinthetők kísérleti fejlesztés aktivált értékének sem, hiszen a kutatási tevékenység célja nem új anyagok, termékek létrehozása, hanem a föld mélyében lévő ásványkincsek (bizonytalan kimenetelű) felszínre hozása. Az ásványkincsek utáni kutatások előkészítése (többek között a szeizmikus, vagy robbantásos vizsgálatok), a kutatófúrások elvégzése során felmerült költségeket azonban nem indokolt egyetlen üzleti évet terhelő költségeknek tekinteni, ezért azokat eszközként aktiválni kell, a költségeknek több év eredményében való megjelenítése érdekében. A megjelenítésre a Javaslat az alapítás-átszervezés aktivált értéke mérlegtételt írja elő. Ha az ásványkincs-kutatási tevékenység egy adott kutatási projekt tekintetében eredménytelen lesz (nem sikerül megtalálni az ásványkincset), vagy annak kitermelése nem gazdaságos, akkor a projekt lezárásáig kimutatott aktivált értéket terven felüli értékcsökkenés elszámolásával ki kell vezetni a nyilvántartásból. Rezsabek Angéla

  10. 2000. évi C. törvénya számvitelről 25§(3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan – az 51. § szerinti – közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak – többek között – a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek. Rezsabek Angéla

  11. 1.1.2.2. Az egyszerűsített éves beszámolót készítők körének bővítése 4.oldal az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont vállalkozó (jellemzően a leányvállalat) is választhatja az egyszerűsített éves beszámolót az alkalmazás feltétele A beszámoló formáját a számviteli politikában be kell mutatni!!!!! Rezsabek Angéla

  12. Javaslat --- 4.oldal A módosítás célja az, hogy lehetővé tegye az egyszerűsített éves beszámolót készít vállalkozások körének bővítését. A módosítással lehetővé válik, hogy az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont vállalkozó választhassa az egyszerűsített éves beszámoló készítését, feltéve, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információk előállítására és anyavállalatnak való szolgáltatására továbbra is alkalmas lesz a vállalkozó számviteli rendszere. Rezsabek Angéla

  13. 2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is --4.oldal 9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével. (2 Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a)a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. (3) A (2) bekezdés előírásait a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott – a 3. § (6) bekezdés 2–3. pontja szerinti – értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja. (4)Anyavállalatnak nem minősülő konszolidálásba bevont vállalkozás abban az esetben készíthet a (2) bekezdés szerint egyszerűsített éves beszámolót, ha nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat részére. Rezsabek Angéla

  14. Rezsabek Angéla

  15. Javaslat --- 5.oldal A Javaslat továbbá bővíti a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő (mikro)vállalkozások körét, figyelembe véve az Európai Bizottság és Tanács által a közelmúltban támogatott számviteli területre értelmezett mikrovállalkozási meghatározást is. Rezsabek Angéla

  16. 2000. évi C. törvénya számvitelről --- 5.oldal 9§ (6) Egyszerűsített éves beszámolóját – saját választása alapján – a 98/A. § szerinti sajátos módon is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a)a mérlegfőösszeg a 65 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 130 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. (7) A (6) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a gazdasági társaság és az egyéni cég a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel. Rezsabek Angéla

  17. Sajátos szabályok ---2011-re is --- 5.oldal 98/A. §(1) A 9. § (6) bekezdése szerinti választás esetén az egyszerűsített éves beszámolót a (2)–(4) bekezdések figyelembevételével kell elkészíteni (sajátos egyszerűsített éves beszámoló). (2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló csak a 96. § (2) és (3) bekezdése szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz. A sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a számviteli politikáját – a 14. § (3)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – egyetlen, a könyvvezetéssel és a beszámolókészítéssel kapcsolatos döntéseket tartalmazó, írásos dokumentumként is elkészítheti. Rezsabek Angéla

  18. 1.1.2. A sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítés szabályainak egyszerűsítése --- 5.oldal • az alkalmazás határértékeinek változása (növelése) • számviteli politika helyett egyetlen, könyvvezetéssel és beszámoló készítéssel kapcsolatos számviteli döntéseket tartalmazó dokumentum • a társasági adó megállapításánál figyelembe vett értékcsökkenési leírási kulcsok alkalmazásának a lehetősége Rezsabek Angéla

  19. Sajátos szabályok ---2011-re is --- 5.oldal 98§ (3) Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítése során: a) az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírások, a 32. § (2)–(5) bekezdése, a 33. § (2)–(5) bekezdése, a 44. § (3)–(5) bekezdése, a 45. § (6) bekezdése, a 47. § (4) bekezdése, a 47. § (8) bekezdésének a kapott kamatokra vonatkozó előírása, az 52. § (1) bekezdésének hasznos élettartamra, maradványértékre vonatkozó előírása, az 53. § (1) bekezdésének a) pontja, az értékvesztésre, a céltartalékképzésre [a 41. § (7) bekezdés kivételével], az értékhelyesbítésre és a valós értéken történő értékelésre vonatkozó szabályok, valamint a 60. § (2) bekezdésének előírása nem alkalmazhatók; b) a saját termelésű készletek mérleg szerinti értéke a 98. § b) pontja alapján is meghatározható; c) az 52. §-ban meghatározott terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor a terv szerinti értékcsökkenés megtervezésére vonatkozó szabályok helyett alkalmazhatóak a társasági adó megállapításánál figyelembe vett, külön törvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsok. Rezsabek Angéla

  20. A devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségének a bővítése --- 5.oldal az egyszerűsített éves beszámolót készítők is élhetnek a devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségével Rezsabek Angéla

  21. INDOKLÁS --- 5.oldal A módosítás célja az, hogy világossá tegye az egyszerűsített éves beszámoló készítésének alapvető szabályait. Ezzel egyértelművé válik például, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó is készítheti egyszerűsített éves beszámolóját devizában – az éves beszámolónál irányadó szabályoknak megfelelően –, valamint, hogy az egyszerűsített éves beszámoló fő elemeit (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. Rezsabek Angéla

  22. 2000. évi C. törvénya számvitelről ---- --- 5.oldal 96. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló a (2)–(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést – az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan – nem kell készíteni. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésénél az éves beszámoló készítésére vonatkozó szabályok irányadók az e fejezetben foglalt eltérésekkel. Rezsabek Angéla

  23. 2013. III. Fejezet A KISVÁLLALATI ADÓ 16. § Az adóalany nem határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását, továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze. Rezsabek Angéla

  24. 2000. évi C. törvénya számvitelről --- 5.oldal 53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; 53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; Rezsabek Angéla

  25. Javaslat --- 5.oldal A Javaslat kiegészíti a terven felüli értékcsökkenésre vonatkozó szabályokat azzal, hogy az alapítás-átszervezés aktivált értéke után is terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, amennyiben annak bevételekben való megtérülése nem biztosított. Rezsabek Angéla

  26. 2000. évi C. törvénya számvitelről 53§ e) az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). 53§ e) az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). Rezsabek Angéla

  27. A közüzemi számlákon szereplő külön tételek elszámolásának egyszerűsítése 2011-re is --- 6.oldal • energiahordozó (földgáz, villamos energia), valamint ivóvíz beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódóan, jogszabály alapján felszámított díjak a bekerülési érték részét képezik • ezen anyagok felhasználásakor anyagköltségként számolandók el Kihangsúlyozni, hogy eddig szét kellett választani 51-re és 52-re. Ahol a vízzel együtt számlázzák a csatornát. Víz—511 , a csatorna 52 TÁVHŐ Rezsabek Angéla

  28. Javaslat --- --- 6.oldal Az energiahordozó anyagok felhasználását a számvitelben anyagköltségként kell elszámolni. A vállalkozás által beszerzett ilyen anyagokhoz sok esetben kapcsolódnak olyan díjak, amelyeket az energiahordozó anyag beszerzésekor számítanak fel a szolgáltatók, és amelyek az energiahordozó beszerzéséhez kapcsolódnak olyan módon, hogy a kereskedő, a szolgáltató azokat a rá vonatkozó ágazati szabályok alapján köteles – az energiahordozó árán felül – felszámítani a felhasználóknak, a fogyasztóknak. A Javaslat e tételek számviteli elszámolását jelentősen egyszerűsíti, mivel úgy rendelkezik, hogy a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz beszerzéséhez kapcsolódó számlában kötelezően felszámítandó többlet díjak a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz bekerülési értékének részét képezik, és így azokat ezen energiahordozó anyagok felhasználásakor anyagköltségként kell elszámolni. Rezsabek Angéla

  29. 2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re is --- 6.oldal 47§ (4) e)földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a villamos energia egyetemes szolgáltató, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek. Rezsabek Angéla

  30. Külföldi pénznemre szóló eszközök és források értékelése --- 6.oldal Rezsabek Angéla

  31. VÁLTOZÁS ----- 6.oldal • 48§ (7) Az importbeszerzés értéke: • b) ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke; • Az Szt. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a • 48. § a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki: • (7) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)–(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke a termék, illetve a szolgáltatás értéke. Rezsabek Angéla

  32. Rezsabek Angéla

  33. Javaslat --- --- 6.oldal A Javaslat a devizáért, valutáért beszerzett eszközök, igénybe vett szolgáltatások bekerülési értékét pontosítja. A módosítás szerint a beszerzés devizaösszegének, valutaösszegének forintértékét a 60. § (4)–(6) bekezdés szerinti árfolyamon kell meghatározni. A Javaslat szerint a valutában beszerzett eszközök, igénybe vett szolgáltatások esetében – az egyszerűbb könyvviteli elszámolás érdekében – a vállalkozó dönthet úgy is, hogy az ellenértékként kifizetett valutaösszegnek a valuta könyv szerinti árfolyamán átszámított forintértéke lesz a beszerzett eszköz, az igénybe vett szolgáltatás értéke. Rezsabek Angéla

  34. 2000. évi C. törvénya számvitelről --- 6.oldal 48§ 8) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor – a (7) bekezdéstől eltérően – a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható. Rezsabek Angéla

  35. 2000. évi C. törvénya számvitelről 167. § (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők: a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója; b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása; d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka); e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai; f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. Rezsabek Angéla

  36. VÁLTOZÁS 2012. január 1-től újra igazolás nélkül elszámolható a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. Korm. rendelet (168/1995. Korm. rendelet) szerint naponta elszámolható összeg (15 euró). Rezsabek Angéla

  37. ÁFA és számvitel szerinti teljesítés ÁFA és számvitel szerinti árfolyam Rezsabek Angéla

  38. Rezsabek Angéla

  39. TÖRLÉS --- --- 6.oldal Tegnapi árfolyam : 290 Mai árfolyam: 300 ÁFA árfolyamával kezdem 31 / 9….. *290 31 / 467 *290 31 / 9…. * 10 31 / 97 *10 Számvitel 31 / 9….. *300 31 / 467 *300 467 / 97 * 10 Rezsabek Angéla

  40. Javaslat --- 6.oldal A jelenleg hatályos számviteli és adózási előírások eltérően rendelkeznek a külföldi pénzértékben történő értékesítéssel összefüggő általános forgalmi adó forintra történő átszámítását érintően. A gyakorlatban ez a kettőség adminisztrációs többlet feladatot jelent a vállalkozások számára, amelyet indokolt megszüntetni. A Javaslat ennek érdekében tartalmazza a számviteli törvény megfelelő módosítását és megengedi a számvitelben is alkalmazni az általános forgalmi adó meghatározása során alkalmazott árfolyamot. Rezsabek Angéla

  41. 2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-re --- 6.oldal 60§ (5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. Rezsabek Angéla

  42. ÁFA törvény szerinti árfolyam is Tegnapi árfolyam : 290 Mai árfolyam: 300 ÁFA alapján 31 / 9….. *290 31 / 467 *290 Számvitel alapján 31 / 9….. *290 31 / 467 *290 , …………ha a számviteli politikában megjelöli... Rezsabek Angéla

  43. A leltározási szabályok egyértelművé tétele --- 7. oldal • a leltár, a leltározás fogalma • eljárások a mennyiségi és értékbeni nyilvántartások vezetésének függvényében • tételes mennyiségi felvétel legalább háromévente Rezsabek Angéla

  44. Javaslat ----- 7.oldal A könyvvezetési és nyilvántartási egyszerűsítés érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy nemcsak a csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező vásárolt eszközök esetében alkalmazható az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés, hanem az ilyen jellemzőkkel bíró saját termelésű készletekre is. A Javaslat emellett egyértelműen rögzíti, hogy a leltározás két lehetséges módja a mennyiségi felvétel, illetve az egyeztetés. Rezsabek Angéla

  45. 2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011-e is 7.oldal 46. § (3) Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással • (mennyiségi felvétellel, • egyeztetéssel) ellenőrizni és – a törvényben szabályozott esetek kivételével – egyedenként értékelni kell. A különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is alkalmazható. Rezsabek Angéla

  46. Javaslat ----- 7.oldal Az üzleti év végi számviteli záráshoz, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a vállalkozó – bármilyen nyilvántartást vezet év közben – köteles minden évben a leltárba bekerülő adatok valódiságát a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás adatai közötti egyeztetéssel ellenőrizni. A Javaslat arról is rendelkezik, hogy bár általános esetben az a vállalkozó, amely a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, nem köteles a leltárban szereplő adatokat tételes mennyiségi felvétellel ellenőrizni, legalább háromévente ilyenkor is kötelező legalább egy alkalommal a tételes mennyiségi leltárfelvétel. A csak értékben kimutatható eszközök, források körében a vállalkozó minden üzleti évben, a mérleg fordulónapjára vonatkozó egyeztetést köteles elvégezni, a mennyiségi nyilvántartások vezetésének tényétől függetlenül. Rezsabek Angéla

  47. 69. § (1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza – az (5) bekezdés figyelembevételével – a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie. (3) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, és azt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. (4) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. (5) A vállalkozó – a (3)–(4) bekezdéstől eltérően – az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti mennyiségi felvétellel árukészletei nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A mennyiségi felvétel alapján szükségessé váló módosításokat az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan kell elszámolni. (6) A vállalkozó nem alkalmazhatja az (5) bekezdésben foglaltakat, ha árukészleteiről sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet. Rezsabek Angéla

  48. Hogyan változott a fordulónapi árfolyamértékelés???? Rezsabek Angéla

  49. Nem realizált árfolyamveszteség céltartaléka----- 7.oldal 41§ (4) Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. Rezsabek Angéla

  50. 2000. évi C. törvénya számvitelről --- 2011. dec. 31-ig 72§ (2) A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy a készpénzben kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékkel egyező árbevételt, Rezsabek Angéla