A középszintű érdekegyeztetés és szociális párbeszéd Magyarországon

1. A középszintű érdekegyeztetés és szociális párbeszéd Magyarországon

2. Tárcák által működtetett érdekegyeztető fórumok • Valamely tárca által működtetett, döntően munkaügyi/foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztető fórumok, a tárca által felügyelt egy vagy több ágazatra vonatkozó hatáskörrel. • Tagjai a tárca képviselői és az adott ágazatban/ágazatokban működő szakszervezetek. • Pl.: Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum, Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fóruma, Belügyi Érdekegyeztető Tanács, Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács

3. Megyei (fővárosi) Munkaügyi Tanácsok I. (1991-2007) • A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. IV. tv. hozta létre őket. • A megyékben (fővárosban) a foglalkoztatási és munkaerő-piaci képzési, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját elősegítő támogatások nyújtásával kapcsolatos helyi érdekegyeztetés ellátása volt a feladatuk. • Döntési, egyetértési, véleményezési, kezdeményező, javaslattevő joggal rendelkeztek.

4. Megyei (fővárosi) Munkaügyi Tanácsok II. (1991-2007) • Oldalai: önkormányzati, munkaadói, munkavállalói • Önkormányzati oldal: tagjait a megyei (fővárosi) közgyűlés, valamint a megye területén lévő megyei jogú városok képviselő-testülete választotta. • Munkaadói oldal: az OÉT-ben résztvevő munkaadói szövetségek megyei szervezetei által jelölt egy-egy tag. • Munkavállalói oldal: az OÉT-ben résztvevő munkavállalói szövetségek megyei szervezetei által jelölt egy-egy tag.

5. Regionális Munkaügyi Tanácsok (2007-2011) • A megyei (fővárosi) munkaügyi központok régiós szervvé alakítása nyomán alakultak ki. • Feladatuk megegyezett a korábbi megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsokkal. • Döntési jogosítvánnyal már nem rendelkeztek. • Önkormányzati oldal: egy-egy tagját a működési területéhez tartozó megyékben a megyei kistérségi fórumok, a munkaügyi tanács illetékességi területén lévő megyei jogú városok, valamint a regionális fejlesztési tanács választotta. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Tanács önkormányzati oldalának egy tagját a Fővárosi Közgyűlés, három tagját a fővárosi kerületi önkormányzatok, további két tagját a régióban működő megyei kistérségi fórumok választották. • Regionális Munkaügyi Tanácsok: Nyugat-dunántúli, Észak-dunántúli, Dél-dunántúli, Észak-alföldi, Dél-alföldi, Észak-magyarországi, Közép-magyarországi

6. Ágazati Párbeszéd Bizottságok

7. Az ágazati szintű érdekegyeztetés helyzete az Ágazati Párbeszéd Bizottságok megalakulásáig • A magyar érdekegyeztetési rendszer leggyengébb láncszeme volt, az alábbi okok miatt: • Gazdaság strukturális instabilitása • Vállalatok extrém sokfélesége egy ágazaton belül • Erős országos szintű érdekegyeztetés • A jogi szabályozás elégtelensége • A szociális partnerek gyengesége • Politikai hajlandóság hiánya

8. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok létrejötte • 2000: döntés arról, hogy egy PHARE program keretében történjen meg egy átfogó ágazati paritásos rendszer létrehozása. • 2001. február 23.: az OMT döntött „Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése” című PHARE programról. • A program irányítását, felügyeletét először az OMT Operatív Bizottsága, majd az OÉT Ágazati Tanácsa végezte. • A program befejezéséig, 2004. január 27-ig kb. 25 bizottság alakult meg. • 2003. július 2.: az OÉT Ágazati Tanácsának keret-megállapodása: rögzítették az ÁPB-k megalakításának és működésének alapelveit. • 2004. szeptember 22.: „Megállapodás az Ágazati Párbeszéd Bizottságok létrehozataláról és működtetésükről a jogi szabályozás megalkotásáig terjedő időszakban”

9. Az ÁPB törvényhez vezető út • Alapja a 2004. szeptember 22-én megkötött megállapodás volt. • 2006. december 11.: az Országgyűlés elfogadta. • 2006. december 28.: a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az AB-tól. < nem az ÁPB törvény valamely jogintézménye miatt, hanem mert a törvény az OÉT jogállása vonatkozásában is tartalmazott egy rendelkezést. • 2008. október 14.: az AB alkotmányellenesnek találta > átdolgozás > 2009. június 22-én az Ogy. elfogadta > 2009. évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről.

10. Ágazati Párbeszéd Bizottságok I. • A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati munkáltatói érdekképviseletek és az ágazati szakszervezetek részvételével működő kétoldalú szociális párbeszédet folytató testületek. • Feladatuk az ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének előmozdítása, az ágazati szintű autonóm szociális párbeszéd megvalósítása. • Konzultálnak a kormánnyal,, ill. szerveivel az adott ágazatban dolgozók, valamint az adott ágazatban működő munkáltatók érdekeit jelentősen érintő kérdésekről. • Az ÁPB-kben erre jogosultak kollektív szerződést, ill. egyéb megállapodást köthetnek, amelyet a társadalmi párbeszédért felelős miniszter meghatározott feltételek teljesülése esetén kiterjeszthet. • Léteznek alágazati, szakágazati és rehabilitációs párbeszéd bizottságok is.

11. Ágazati Párbeszéd Bizottságok II. • A törvény szabályozza a bizottságokban való részvétel, döntési jogosultság és reprezentativitás feltételeit is. Az ezeknek való megfelelés megállapítását az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság (ÁRMB) végzi. • ÁRMB: hat tagú: két tagját a társadalmi párbeszédért felelős miniszter, két-két tagját pedig az ÁPBT munkavállalói és munkáltatói oldala választja. • A döntési jogosultságot és a reprezentativitást a szakszervezetek esetében az üzemi tanács választásokon elért eredmény, az aktív szakszervezeti tagok létszáma, a kollektív szerződéses lefedettség, az NGTT munkavállalói oldalhoz tartozó konföderációhoz való tartozás és az ágazat nemzetközi munkavállalói szervezeteihez való tartozás alapján állapítják meg. • A munkáltatói érdekképviseletek esetében a képviselt gazdasági szervezeteknél munkaviszonyban állók létszáma, a képviselt gazdasági szervezetek által megtermelt éves nettó árbevétel, az érdekképviselet tagjainak száma, a kollektív szerződéses lefedettség, az NGTT munkáltatói oldalához tartozó szövetséghez való tartozás és az ágazat nemzetközi munkáltatói szervezeteihez való tartozás alapján állapítják meg.

12. Ágazati Párbeszéd Bizottságok III. • A 2004-es Megállapodás alapján létrejött ÁPB-k 2009. december 31-ig működhettek, eddig összesen 35 párbeszéd bizottság alakult meg és működött. Az ÁPB tv. alapján kellett újraalakulniuk. • A Kormány támogatja működésük infrastrukturális feltételeit és a tevékenységüket segítő alkalmazottak foglalkoztatását, valamint az ÁPB-k szakmai programjait.

13. Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa • A kormány és az ÁPB-k munkavállalói és munkáltatói oldalainak képviselőiből álló tripartit testület. • Feladata, hogy intézményi keretet nyújtson az ÁPB-k működéséhez szükséges koordinációs tevékenység ellátásához. • Tagjai az ÁPB-k munkavállalói, ill. munkáltatói oldala által delegált ágazatonkénti egy-egy képviselő, valamint a társadalmi párbeszédért felelős miniszter képviselői. • Munkáját plenáris ülésen, testületekben, szakbizottságokban (Ügyvivői Testület, Szabályozási Bizottság, Pénzügyi Bizottság, Szakértői Testület) és ad hoc bizottságokban végzi.