Anyagmozgatás 2014

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet Anyagmozgatás2014 I Előadás Bevezetés Pintér Péter Mihály Email : pinter.peterm@uni-obuda.bgk.hu Szoba : A28

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet Az emberiség történetében az anyagmozgatás régóta nagy szerepet játszik. A régi idők embere például, ha egy sziklát akart elszállítani arra kényszerült, hogy gondolkodjon. Őseinknek figyelemreméltó ötleteik voltak, amelyeknek alapján az alapvető fizikai törvényszerűségek felfedezése és azoknak gyakorlati alkalmazása valósult meg. A korszerű anyagmozgató berendezések fejlesztésének célja ma sem változott. Kivonni az embert a monoton veszélyes munkahelyi környezetből, ezzel szellemi képességeinek megfelelőbb tevékenységre felszabadítva munkaidejét !

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet Általánosságban mondhatjuk, a termékek helykoordinátáinak az idő függvényében történő megváltozásának vizsgálata a tágabb értelemben használt anyagmozgatás témakörébe tartozik Az anyagmozgatás feladatköre a gazdaság teljes szférájára, tehát a termék előállítás mellett a kereskedelmi, a raktározási és a közlekedési jellegű tevékenységre is kiterjed

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet • Az anyagmozgatás fogalma • Az anyagmozgatás hagyományos értelmezés szerint az anyagok, félkész- és késztermékek, illetve áruk nem nagy távolságú helyváltoztatását (és rakodását) célzó olyan tevékenység, amely nem jár együtt alak- vagy állapotváltozással • Történhet : • Kézzel • Géppel

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet Anyagmozgatás: Általában a gyárak üzemek területe. A gyárkapun belül történő anyagmozgatási tevékenység az az anyagmozgatás, ami a gyárkapun kívül történik az a szállítás. A hagyományos értelmezés jellemzője az a felfogás, amely az üzemi belső anyagmozgatást a segédüzemi tevékenységek egyikének, illetve különálló segédfolyamatnak tekinti.

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet Az anyagmozgatás alapfolyamatai Az anyagmozgatás során tehát mindig a tágabb értelemben vett termékek helykoordinátáinak időbeli változásának vizsgálata, illetve biztosítása a cél. A rakodás a szállítás és a tárolás műveleteinek összességét a szakirodalom napjainkban is sokszor az RST műveletek (RST-folyamat) gyűjtőnéven említi

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet RST Az anyagmozgatási feladat az esetek többségében nem oldható meg egyetlen művelettel, hanem csupán az RST műveletek sorozatával. Az RST folyamatok rendszerint nem folytonos folyamatok, szakaszosságukat a technológiai műveletek szakaszos lebonyolódása indokolja

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet Az anyagmozgatás jelentősége Az anyagmozgatás jelentősége igazolásának módjai : Termék előállítási költségének részaránya -Gépiparban : 10% körüli - Mezőgazdaságban : 70-80% is elérheti Anyagmozgatásban foglalkoztatottak száma(látens anyagmozgatás): A foglalkoztattok 20% anyagmozgatással foglalkozik

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet • Az anyagmozgatás gépesítettség szintjei, a gépesítettség foka • Az anyagmozgatás gépesítési szintjei: • Kézi anyagmozgatás. • Kisgépesítés. • Gépesítés. • Teljes gépesítés. • Felautomatizálás. • Teljes automatizálás. • A gépesítettség foka.

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet • Az anyagmozgatás során mozgatott anyagok csoportosítása • Fizikai tulajdonság szerint : • Az anyagok csoportosítása fizikai értelemben általában halmazállapotuk szerint történik. Ilyen értelemben a fizika megkülönböztet szilárd, cseppfolyós, vagy folyékony és gáznemű halmazállapotokat. • Kémiai tulajdonság szerint : • Az anyagok kémiai tulajdonságaik szerint elemekre és vegyületekre oszthatók. Ez a csoportosítás anyagmozgatás szempontjából teljességgel alkalmatlan. • Anyagmozgatási szempontok szerint

Csoportosítás anyagmozgatási szempontok szerint Látható, hogy az anyagmozgatás szempontjából más csoportosítási elv alkalmazására van szükség. Az elv lényege az, hogy az anyagmozgatási alapfolyamatok végzése közben milyen módon végzik az egyes manipulációkat a mozgatásra kerülő anyagokon. Azokat az anyagokat, melyekkel egyenként, vagy meghatározott számú darabonként történnek az anyagmozgatási műveletek, darabáruknak nevezzük. Azokat az anyagokat melyeknek az ömlesztett halmazával történnek az anyagmozgatási műveletek, ömlesztett anyagoknak nevezzük.

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet • Darabáruk szállítástechnikai tulajdonságai: • Tömeg • Alak : szabályos , szabálytalan • Méret • Hőmérséklet • Szavatossági tulajdonságok • Korróziós tulajdonságok • Eróziós tulajdonságok • Szállítási helyzet • Tűzveszélyesség • Robbanásveszélyesség • Mérgezésveszélyesség, • - Törékenység

Ömlesztett anyagok szállítástechnikai tulajdonságai • Ömlesztett anyagnak nevezzük azokat az általában egynemű anyagokat, amelyek szállítását és rakodását nagyobb tömegben rendezetlenül és csomagolatlanul végzik. Ilyen pl. a homok, kavics, érc, szén, salak stb. Ezen kívül ömlesztett anyagnak minősül a tömegben szállított csavar, apró gépalkatrész stb.

Az ömlesztett anyagok jellemző tulajdonságai az alábbiak • Szemnagyság • Szemösszetétel. • Halmazsűrűség : (h) • Külső súrlódás. • Nedvességtartalom. • Tapadás. • Törékenység.. • Nedvszívó képességKoptató hatás.(Korrodáló tulajdonságok. • Magas hőmérséklet. • Összefagyásra való hajlam. • Robbanékonyság. • Öngyulladásra való hajlam. • Egészség károsító hatás.

A KÉZI ANYAGMOZGATÁS ÉS SEGÉDESZKÖZEI • A kézi anyagmozgatás egyidős az emberi munkavégzéssel. • A legkorszerűbb technika sem képes teljes mértékben pótolni és kiszorítani a puszta emberi izomerőn alapuló munkavégzést. • Nem szükséges rossz, hanem az általános munkavégzés szerves része.

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet 1. ALAPFOGALMAK • Anyagmozgatás feladata: • különféle alap- és segédanyagok, félkész- és késztermékek termelési célok vagy az elosztás-felhasználás érdekében üzemi keretek között végzett helyváltoztatása, az alapvető üzemi tevékenység szükségszerű kiegészítése. • a vertikális vagy horizontális (ill. a kettő kombinációjából álló) helyváltoztatás • fel- és lerakás, ill. be- és kirakás, átrakás, felhalmozás stb.

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet 2. AZ ANYAGMOZGATÁS MEGJELENÉSI FORMÁI HOL • Üzemrészek, ill. üzemek között • Termelési egységeken, ill. épületeken belül • Munkahelyen MIT • Darabáruk: darabonként, egyedi mozgatás • Egységrakomány: nagyobb mozgatási, tárolási és szállítási egységek MIVEL • Gépi: nyersanyagok, félkész- és késztermékek helyváltoztatása anyagmozgató gépekkel. • Kézi: nyersanyagok, félkész- és késztermékek helyváltoztatása emberi izomerővel.

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki KarMechatronikai és Autótechnikai Intézet 3. KÉZI ANYAGMOZGATÓ ESZKÖZÖK JELLEMZŐI Kézi működtetésű egyszerű szerszámok, készülékek, eszközök • Megkönnyítik az anyagmozgatási tevékenységet • Fokozzák a munka termelékenységét • Növelik az anyagmozgatás biztonságát

4. SEGÉDESZKÖZ NÉLKÜLI ANYAGMOZGATÁS • Anyagmozgatási munkák gépesítésével fokozatosan csökken • A kis gyakorisággal előforduló, ritkán, rendszertelenül ismétlődő feladatoknál (nem gazdaságos) • A feladat jellegétől függően: • Egyéni • Csoportos (két vagy annál több dolgozó egyidejű, együttes munkája)

4. SEGÉDESZKÖZ NÉLKÜLI ANYAGMOZGATÁS A kézi anyagmozgatás tevékenység műveletei: • a teher megfogása • emelés • szállítás • letevés

5. A KÉZI ANYAGMOZGATÁS EGYSZERŰBB SEGÉDESZKÖZEI Megkülönböztetünk: • Kézi anyagmozgató eszközöket • kézi működtetésű egyszerű szerszámok, készülékek, eszközök • Anyagmozgatási segédeszközöket • alkalmazásuk révén az anyagmozgatás racionalizálása érhető el • önmagukban nem szolgálnak az anyagok, tárgyak stb. helyváltoztatására • bizonyos anyagmennyiség egybefogására (pl. rakodólapok) alkalmasak • vagy az anyagmozgatás körülményeinek javítására (pl. áthidaló lemezek)

6. A KÉZI ANYAGMOZGATÁS EGYSZERŰBB SEGÉDESZKÖZEI • Kézi horgok • Fogószerkezetek • Tapadókorongok • Emelő rudak • Lapátok

Kézi horgok • Kezet kímélő tehermegfogást biztosító eszközök

Fogószerkezetek • Elsősorban vas- és vasbeton gerendák, sínek és egyéb hosszú, nehéz tárgyak továbbítására

Emelőrudak • Nagy tömegű terhek mozgatásának megkönnyítésére • Terheket csak annyira kell megemelni, hogy alájuk emelőkötelet, vagy görgőt lehessen elhelyezni • Egyik végén ék alakúra kiképzett acélrúd

Görgős emelőrudak • Súlyos terhek sima padlózaton való rövid távolságú mozgatásánál • A görgőket is helyettesíti • Az emelőelem felső felülete recézett

Kézi tapadókorongok • Gumi szívókoronggal vagy állandó mágnesbetéttel vannak ellátva • A kéz veszélyeztetése nélkül biztosítják a táblák mozgatásakor a teher megfogását. • FONTOS a teher megtartásához szükséges szívó, ill. mágneses hatás

Lapátok • Ömlesztett anyagok kis távolságra való mozgatása

7. ERGONÓMIA ÉS MUNKABIZTONSÁG

ERGONÓMIA ÉS MUNKABIZTONSÁG

Kézi láncos emelő Lemezfogó Zsiráf emelő

Hidraulikus emelő (béka) Sínfogó Haladómű

Krokodil emelő Balanszer

Anyagmozgatás 2014