Kulcsár Gábor VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak 200 8. Március 28.

1. Területi programozás és monitoring5. Szakpolitikai monitoring és értékelés Kulcsár Gábor VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak 2008. Március 28.

2. A PROGRAMCIKLUS-ELMÉLET

3. Szakpolitikai tervezés és monitoring az Európai Unióban

4. Strukturális Alapok általános rendelet 1083/2006 EK rendelet 3. 25-31. cikk kohézió stratégiai megközelítése:iránymutatások CSG – NSRK, kohéziós monitoring célja:Összefoglaló jelentés a Közösségi hozzájárulásról a kohéziós célokhoz (versenyképesség és munkahely-teremtés) és jó gyakorlat (best practise). Összegezve jelentés az Európai Tanács számára (Cohesion Report)

5. Kohéziós Jelentések • 2005. Bizottsági közlemény: Harmadik helyzetjelentés a kohézióról: • A növekedés, a munkahelyteremtés és a kohézióúj partnersége felé • Részei: • Társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek az EU-n belül • Az EU kohéziós politikája és a lisszaboni stratégia 2000–2006 • Kohéziós politika jövője: növekedési és munkahely-teremtési feladatok • Megállapításai: • Jelentős különbségek GDP/fő (41% Letto.-215% Luxemburg) • Foglalkoztatási arány alacsony • Termelékenységi különbségek

6. Szemlélete • Jelen helyzet (2002) és trendek – helyzetértékelés és változások • Tagállamok és NUTS II. régiók közötti vizsgálatok • Összevetés a Lisszaboni célokkal • Az adott probléma az EU lakosságának mekkora részét érinti? • Ok-okozati viszonyok kimutatása történik pl. termelékenység • Egyes tagországokban meglévő egyenlőtlenségek elemzése • Város-vidék közötti kapcsolatok elemzése • Eszközei: • Adatok elemzése (GDP/fő, foglalkoztatás, termelékenység, K+F) két időpontra nézve a trendek miatt • Térképi megjelenítése a területi különbségeknek • Grafikonokon mutatják be a tagállamok közötti és tagállamokon belüli különbségeket

10. Következtetések levonása!!

12. Oksági kapcsolatok keresése Statikus és dinamikus adatok összevetése! - interdepencia

15. Közösségi Stratégiai Iránymutatások - CSG

16. Európai Területfejlesztési Perspektíva - ESDP • 1999. Potsdamban elfogadott dokumentum célja. • az EU kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének elősegítése • Az EU céljai: • társadalmi-gazdasági kohézió • Természeti erőforrások és kulturális örökség • EU versenyképessége és a foglalkoztatás javítása • Tartalma: • Helyzetértékelés – egyenlőtlenségek • Közösségi politikák hatásai • Szakpolitikai célok tematikusan • Elvek alkalmazása -integrált fejlesztés, határontúli együttműk.

17. Adattáblák és grafikonok Térkép

18. Természeti viszonyok

19. Egyenlőtlenségek • Tartalma: • EU-USA-Japán-MERCOSUR összehasonlítás (nép. GDP, lakosság, import-export/fő és természetföldrajzi helyzet, kultúra) • Demográfia (népességvált., migráció és korszerkezet) • Gazdaság (GDP, foglalkoztatás, termelékenység, beruházás, kereskedelmi egyenleg, munkanélk., városok-vidék különbségei, KKV, K+F, IKT) • Környezet (levegő, víz, talaj, élővilág, zöldterületek, hulladék, természeti katasztrófák) • Eszközei: • Idősorokból trendek • Térségek közötti különbségek az átlaghoz képest

20. Trendek és korösszetétel

21. Tagállami területi egyenlőtlenségek

22. Közösségi politikák • Területi hatású Közösségi politika – térszerkezetre hatást gyakorol • (megváltozik a területfelhasználás és a táj) • Közösségi politikák céljai nem területi célok, de területi hatások: • Pénzügyi (jövedelemtám., strukturális intézkedések, kutatások) • Szabályozási (piaci liberalizáció, versenyszabályok stb.) • Tervezési jellegű (TEN hálózat, energiahálózat) • Közösségi versenypolitika • Transzeurópai hálózatok (TEN) • Közös agrárpolitika (KAP) • Strukturális Alapok • Környezetvédelmi politika • K+F, technológiai fejlesztés • Hiteltevékenység és EBRD szerepe

23. TEN

24. Közösségi területfejlesztési kérdések • Városhálózat (konurbációk, kapuvárosok, ritkán lakott területek) • Városok terjeszkedése, szegregáció és szuburbanizáció, környezet) • Vidéki térségek fejlődése (távoli területek, klíma, mezőgazdaság) • Közlekedési hálózatok (zsúfoltság és elérhetőség) • Innováció és tudás (IKT és xDSL) • Természeti és kulturális örökség (NATURA2000, kultúrtájak) Közösségi területfejlesztési célok Iránymutatások a fenti témákban és választási lehetőségek a tagállami politikák számára.

25. Elérhetőség

26. Terület-felhasználás

27. IKT penetráció és együttműködési ábra

28. Relevancia tábla Célja adott téma adott helyen történő értelmezhetőségének bemutatása

29. Szakpolitikai értékelés 1. Célalapú értékelés: nem szándékolt eredmények hiánya2. Hatások értékelése: pozitív és negatív hatások (nettó)A hatáselemzés módszere: véletlenszerű csoportok képzése

30. Szakpolitikai értékelés A hatáselemzés módszere: regressziós folytonosság módszere

31. Szakpolitikai értékelés A hatáselemzés módszere: egyedi csoport követése

32. Szakpolitikai értékelés A hatáselemzés módszere: összehasonlító párok képzése

33. Szakpolitikai értékelés A hatáselemzés módszere: megszakított idősorok

34. Szakpolitikai monitoring Magyarországon Előzményei: 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadása – 1998 A hosszú és középtávra érvényes jövőképet, célokat és irányelveket rögzíti, amelyek időszakos felülvizsgálata és korrekciója szükséges. Jelentés a területi folyamatokról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről (2001) 2005-ben Jelentés az OTK-ban foglaltak teljesülését is vizsgálta, majd létrejött az új OTK (2005). Felülvizsgálata négy év múlva!

35. OTK tartalma • Koncepciót meghatározó tényezők (külső-belső) • Jövőkép kialakítása a tényezők függvényében • Távalti stratégiai célok meghatározása hosszú távra (10-15 év) • Célok elérése érdekében teendő középtávú feladatok a területfejlesztés és az ágazati politikák számára • A megvalósítás feltételrendszere (jogszabályok, tervezés, pénzügyi eszközök, intézmények és információs rendszerek)

36. Jelentés 2001 és 2005 • Vizsgált témakörök: • Területi társadalmi-gazdasági, környezeti folyamatok • Gazdaság (makrogazdasági keretek, gazd. teljesítmény, szervezetrendszer, külföldi tőke, ágazatok – ipar, mg., információs gazd., kiskereskedelem, üzleti szolgáltatások, turizmus) • Társadalom (humán erőforrások – demográfia, egészségi állapot, tudásbázis; életkörülmények – foglalkoztatás, mn., jövedelem, települési komfort, bűnözés; társadalmi szolgáltatások – eü., szoc. ellátás, oktatás-művelődés) • Környezet (levegő, víz, talaj, hulladék, környezetbiztonság, termvéd. • Műszaki infrastruktúra (közlekedés, hírközlés, ivóvíz-szennyvízkezelés, energiaellátás)

37. 2. A területfejlesztési politika eszköz- és intézményrendszere Eszközrendszer (szabályozó joganyag, területi tervezés, pénzügyi eszközök, területi információs rendszerek, spec. területfejlesztési eszközök – vállalkozási övezetek, ipari parkok, logisztikai kp.) Intézményrendszer (OTT, RFT és RFÜ, Térségi Fejlesztési Tanácsok, megyei fejlesztési tanácsok, kistérségi rendszer)

38. Jelentések elkészítésének módszerei • Területi folyamatok esetében: • Egyes témakörök tekintetében jelentkező változások bemutatása két időpont között (1990-1998 és 1999-2002) adatokkal azon a területi szinten, ahol szerveződik (régió, megye vagy kistérség) – területi folyamatok azonosítása • Változás a két időpont között (dinamikus) és a legfrissebb állapot (statikus) bemutatása – eredmények interpretációja • A változást kiváltó okok és tényezők keresése - magyarázatok • Következtetések levonása – javaslatok tétele a döntéshozók felé • Eszközrendszer esetében: • Felhasznált eszközök mennyiségi, minőségi elemzése célok szerint • Összevetése a jelenlegi helyzettel • Eszköz szerepének azonosítása

39. Intézményrendszer esetében: • Intézmények és intézményrendszer bemutatása (leíró értékelés) • Intézményrendszer szerepének és működésének bemutatása • Intézményrendszer továbbfejlesztési javaslatai Elvek a készítés során: • Csak megbízható forrásból származó információkkal dolgozzunk! • A reprezentatív felmérések eredményeinek adaptációja csak az okok keresése során használatos! • Vizsgált témához keresünk leíró indikátorokat és nem fordítva! • Az indikátorok adatokból jönnek létre, ahol a kialakítás pl. fajlagos vagy naturális mutató meghatározhatja a végeredményt! • Törekedjünk a minimális számú indikátor és az egyszerű módszerek alkalmazására!

40. Jelentések elkészítésének menete: • Vizsgálandó releváns témakörök kijelölése (tematika) • Leíró indikátorok és a szükséges adatigény meghatározása • Adatok beszerzése adott időszakra, területre vonatkozóan (TeIR) • Elemzések elvégzése, magyarázatok adása • Összevont értékelés előállítása a döntéshozó számára • Outputok: • Területi folyamatok bemutatása • Az ország társadalmi-gazdasági fejlettségi egyenlőtlenségeinek bemutatása az okok (beavatkozási területek) megjelölésével • Beavatkozási eszközök hatékonyságának és hatásosságának javítása • Jelentéstervezet előállítása (formai és tartalmi követelmények)

42. OTK felülvizsgálata • Az OTK átfogó céljainak teljesülése (területi egyenlőtlenségek mérséklése, Bp. központúság oldása, innováció térbeli terjedésének ösztönzése, nemzetközi integráció elősegítése) • 2. A területfejlesztés szempontjából legfontosabb ágazati prioritások érvényesülése (környezetvédelem, humán infrastruktúra, ipar, agrárgazdaság, turizmus, műszaki infrastruktúra – közlekedés, vízgazdálkodás, energetika) • 3. A területfejlesztési politika középtávú céljainak teljesülése – fejlettségbeli különbségek csökkentése, válságtérségek szerkezetátalakítása, települések közötti különbségek csökkentése, egypólusú térszerkezet oldása, eszköz és intézményrendszer továbbfejlesztése)

44. Országos területrendezési terv – 2003. évi XXVI. Törvény - keretszabályozásTartalmazza: - az ország szerkezeti tervét- az országos térségi övezeteket és- a fentiekre vonatkozó szabályokattovábbi szabályozás alá eső térkategóriák:- országos ökológiai hálózat övezetéről, - kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetéről, - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről, - komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetéről, - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekről- felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének

45. Térségi térfelhasználási kategóriák:- országos ökológiai hálózat,- kiváló termőhelyi adottságú szántóterület és erdőterület,- komplex tájrehabilitációt igénylő terület,- országos jelentőségű tájképvédelmi terület,- kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület,- kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület,- felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe,- ásványi nyersanyag gazdálkodási terület,- együtt tervezendő térségek.Szabályok megállapítása az infrastruktúra elemekre vonatkozóan2006. decemberében kezdődött a módosítási eljárás!

46. Köszönöm a figyelmet!gkulcsar@vati.hu